Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

(2) 46. szám. 1907. November 17 Városi közgyűlés — 1907. nov. 16. — A képviseletnek ma d. e. 10 órakor rendes közgyűlése volt Makray Mihály dr polgármester elnöklete mellett. 1. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága Nagybányának a pálinkaméréseknek vasár és ünnep­napokon való zárvatartása ügyében hozott határo­zatát azzal küldte vissza, hogy az fölöslegessé vált, mivel Szatmárvármegye az egész megye területére kiterjedő szabályrendeletet készített ugyané tárgy­ban s az miniszteri jóváhagyás alatt áll. A képviselet ez ügyet ismét fölterjeszti. 2. A vármegye az 1905. évi gyámpénztári szá­madások jóváhagyva leküldi. Tudomásul szolgál, kapcsolatban e tárgygyal az 1906. évi zárószámadást fölterjeszhk. 3. A gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja, hogy az ipartestületnek, mint eddig is 600 K segély adassák, A közgyűlés a javaslatot elfogadta. 4—7. A gazd. és pénzügyi bizottság a nap- dijasok napidiját 2 K 50 fillére, a rendőr és szolga­személyzet fizetését 600 koronára javasolja fölemelni. A képviselet a javaslatot elfogadta s utasí­totta a számvevőt, hogy már a jövő évi költség- előirányzatba illesse be a fizetésemelést. 8. Az erdészeti bizottság javasolja, hogy a vá­ros mintegy 7000 K költséggel motoros faapritó- gépet szerezzen be s vágott fát, házhoz szállítva áruljon a közönségnek. A gyűlés, tekintettel a munkáshiányra, a drága napszámokra a javaslatot elfogadja. 9. Steinfeld Móricz bérlő fizetési halasztást kér, hogy hátralékát három év alatt fizethesse be. A kérelemnek hely adatik. 10. A szent Lukács' bányatársulat a Kopasz hegy oldalán földterület átengedését kérelmezi. A közgyűlés egy K jogelismerési dij mellett a kérelmet teljesiti. 11. A Papolczi-féle telekre nézve kimondja a gyűlés, hogy azt el nem adhatja, mivel a város ott szándékozik a villamvilágitási telepet felállítani. 12—17. A Szervith-féle ház 240 K bérért, a két vasút közt fekvő legelő a régi bérét, a borpataki alsó rét 225 K bérért, a lágyfütermés 710 koronáért, az állami iskola alatti pince félévre a régi bér mel­lett bérbe adatott. Ezeket a gyűlés jóváhagyja. 18. A gazd. egyesület telepének az állam keze­lésébe való átvételét a jogügyi bizottság javasolja. Egyhangúlag elfogadtatik. 19. Rényi Árpád téglaégetéshez 2000 m3 tűzifa kiadását kérelmezi. A közgyűlés, mivel a Rényivel kötött szer­ződés nem jogerős s mivel nevezettnek még nincs telepedési engedélye, a kérelemnek helyt nem ad. 20. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének 1908-ra való megállapítása következett volna ezután, mivel azonban Virág Lajos a községi törvény értel­mében indítványozta, hogy a hétfői gyűlés napi­rendjére tűzessék, végleges megállapítását tehát ak­korra halasztotta a képviselet. Egyébiránt addig is tájékozásul közöljük a tervezetet és azt, hogy való­színűség szerint kik lesznek a rendes és a póttagok. A névsor szerintünk ez volna: 1. Bányakincstár 9700 38, 2. Részvénytakarék- pénztár 5093 65, 3. Pokol Elek 2903 77, 4 Incze test­vérek 2436 60, 5. Cal. bánya 2319 12, 6. Lipót bánya 2288 50, 7. Molcsány Gábor 1748 86, 8. Stoll Béla 1222 60, 9. Neubauer F. 1438 -, 10. M kir. erdészet 1180 40, 11. Miksa bánya 1179 55, 12. Miksa anya társulat 1178 35, 13. Városi takarékpénztár 1115*72, 14 Minorita társház 1018 59, 15. Gróf Dégenfeid Sán ■ s az emlékezés monumentumát már élő korában fel­állította magának a kegyetlen szivü. A jóság, Mauna Loa: önzés. A gonoszság: bátorság! Jót elsősorban is önmagunkért teszünk, de rosszat: másokért. A királyné lehunyta szemét összerázkodott és felállt. Párszor végigment a nagy fehér termen, melyet mintha aranyhidakkal választott volna el a nap egy- egy fénysávja, azután megállt az öreg ember előtt és megfogta a vállát. — Maurus, — mondta mélyen a szeme közé nézve — te megcsaltál engemet! Megcsaltad bennem : a gyermeket, a serdülő leányt, az asszonyt és a királynét! — Igaz — felelte az öreg — Megcsaltalak, mert nem arra tanítottalak, amire a királyokat tanítják; hogy önmagukban Istent lássanak, az emberek közt az első személyt. Olyan királyt neveltem belőled, Mauna Loa, aki népe között az utolsó személy legyen önmagára nézve. Megcsaltalak, mert embert neveltem beléd, a jóság önzésével teli szivet. Csak terád gon­doltam, mert nagyon szerettelek és azt akartam, hogy ha boldogtalan leszel is, de saját lelked maradjon meg a legjobb és legtisztább barátodnak. Nem a népet, nem az embereket szerettem, csak téged, Az embere­ket ismerem és nem szeretem, csak szánom őket. Lát­hatod ebből, szegény királyném, milyen véghetetlen önzés a szeretet és jóság. Szinte azt hiszem, amint végignézek itt magamban az életemen, hogy nagyobb bűn, mint a gonoszság. A királyné kétségbeesetten nézett maga elé. — Jól van, Maurus, értelek! Mindent értek s ha mégegyszer születnék, ismét az lennék, aki vagyok. De beszélj nekem a háláról, a háláról valamit, mert megőrülök! Mindent odaadtam népemért: ifjúságomat NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE dór 1039 68, 16. Almer Lajos 1012 09, 17. Rumpold Gyula 919 64, 18 Harácsek Vilmos 914 55, 19. Szabó Adolf 781 22, 20. Keresk. Bank 778 06, 21. özv. Lov- rich Gyuláné 748 54. 22. Csüdör Lajos 727 62, 23. Lovag Berks Leó 715 06, 24. Dr. Miskolczy Sándor 676 42, 25. Bay Lajos 670 74, 26. Pülep Imre 664 20, 27. Herskovics József 648'65, 28 Torday Imre 636 76, 29. Szatmáry Béláné 636 47, 30. Vass Lajor 580'—, 31. Bitfsánszky Edéné 553 62, 32. Almer Károly 552.09, 33. Moldován Lássló 507 45, 34. Gellért Béla 497 10, 35. Fábián Lajos 493 10, 36. Oblatek Béla 482 34, 37. Turman Olivérné 479 84, 38. Dr. Gondos Mór 476-88. 39 B Kováts Géza 471 20, 40. Km Pap Sán­dor 153 80, 41. Dr. Kádár Antal 449-30. 42 Szőke Béla 444 64, 43. Steinfeld Sámuel 442-32, 44 Piatthy Géza 426 20, 45. Bay József utóda 414 26, 46. Halmai József 405 60, 47. Dr. Drágos Theofil 400 62, 48. Steinfeld Béla 392 90, 49. Szellemy Géza 391-40. 50. Weisz György 39080, 51. Aurora takarékpénztár 390 —, 52. Madán Ferencz 388 20, 53. Mihó Béla 369-80. 54 Koretkó Ludmila 364 29, 55. Dr. Veisz Ignác 363 64, 56. Muzsnay Ferenc 357 48. Mivel a képviselet 56 választott és 56 érték­képviselőből áll s mivel az itt dűlt betűvel irt tagok minden valószínűség szerint a választott tagságot fo­gadják el, vagy mint tisztviselők különben is kép­viselők lévén töröltetnek, azért a következő 9 leg­több adófizető még virilis lesz, u. m.: 57. Zsembery Tivadar 356 40, 58. Gurnesevics Lajos 356-—, 59. Husovszky József 350.02, 60. Bern­hardt Adolf 343-10, 61. Sziklaváry Adolf 34T76, 62. Schück Izidorné 335'84, 63. Ocsárd Károly 334 40, 64 Simay Tivadarné 330 39, 65. Bajnóczy Sándor 329-—, 66. György Gusztáv 322 78. Gurnesevics a választott tagságot fogja elfogadni. Póttagok 12-en lesznek az alábbi névsorból, a dűlt betűvel Írtak kihagyásával, akik, mint válasz­tott képviselők már bent vannak a képviselőtestü­letben. 67. Szász József 316 81, 68. Bónis István 313 68, 69. Stoll Gáborné 312 24, 70. Wienerberger és Giavltzky 304 38, 71. Hoffmann Árpád 298 26, 72, Mándy Zoltán 295 24, 73. Hanzulovits Kristóf, 74. Petky Gyula, 75. Szerencsy József, 76. Farkas Lipót, 77. Almer gőz­malom, 78 G. k. egyház, 79. Robelly Lajosné, 80 Lévi Józsefné, 81. Spinetti Sándor, 82. Steinfeld Mór 83. Gellért Endre, 84. Fogyasztási szövetkezet. 21. Polgármester bejelenti az önkéntes tűzoltó- testület megalakítását. Tudomásul szolgál. Polgármesternek köszö­netét szevaz a gyűlés s az átvételre s a segélye­zés iránt javaslattételre Virág Lajos, Jancsovits József, Révész János, Moldován László, Vass Gyula dr. tagokat küldi ki. 22—23. Gavrics Éelemen és Takács Sándor utczanyitási kérelmét teljesítették. 24. Az állami elemi iskolák kölcsöne ügyében a gazd. és pénzügyi bizottság javaslatára felírnak a minisztériumhoz, hogy a város a szerződésileg ki­kötött összegnél többet fizetni nem hajlandó. Nagybánya város takarékpénztárának alapszabályai. — A közgyűlés által elfogadott s.öveg. — 57. §. A betétek és ezek kamatai 32 év alatt évülnek el. Az elévülés az utolsó betéteitől, illetőleg kivételtől számítva állapítandó meg. 58. §. A betétkönyvecskét a pénztár végelszámoláskor keresztül lyukasztja s ekként megsemmisítve a félnek visszaadhatja. 59. §. A takarékpénztár kölcsönöz arany és ezüst pén­zekre és tárgyakra, ékszerekre, a budapesti tőzsdén árfolyammal biró állami, vagy hasonló természetű érték­papírokra, biztositékul alkalmas magán-kötvényekre és okiratokra. Általános szabály, hogy az intézet csak olyan tárgyakat és értékeket köteles elfogadni, amelyek érték­táraiban alkalmasan elhelyezhetők s amelyeknek valódi értéke rendszeres becslés, vagy a hivatalos tőzsdejegy­zék alapján megállapítható, hogy kézi zálognál csak az érték :,/4 részéig adható kölcsön, hogy a drágaságoknál valódi értékül csak a nyers fémérték, az értékpapírok­nál pedig csak a folyó érték vehető számba ; hogy a kölcsönök legfeljebb hat hónapi időtartamra adhatók, mely határidő azonban a kamatok lefizetése mellett esetről-esetre meghosszabbítható; hogy a kamatok ez üzletágnál is előre fizetendők, hogy a kézi zálogkölcsön is törleszthető; hogy végre az ily kölcsönöket a fel­merülő becslési és egyéb költségek terhelik. A zálogot betevő fél zálogívet kap, melyen a zálog­főkönyv száma, a zálogtárgyak jegyzéke, becsértéke és az azokra adott kölcsönnek mennyisége, úgy a fél által teljesített fizetések, a könyvelő, napibiztos és pénztáros aláírása által igazoltatnak. Ezenkívül a zálogívnek tar­talmaznia kell az intézet alapszabályainak a kézi zálog­üzletre vonatkozó rövid kivonatát. A drágaságokat az intézet hites becslője becsüli meg s adja át, vagy küldi pecsét alatt, a becsű lel­tárral együtt, a pénztári tisztségnek. Az átvett drágaságok és a leltár gondosan egybe­csomagolva, az intézet, a pénztáros, esetleg a betevő pecsétjével lezárva, az intézet értéktárában nyernek el­helyezést s a kölcsön csak az igazgató vagy helyettese utalványára fizethető ki. Az olyan zálogok, melyeket a lejárat határnapja után egy hónapig ki nem váltanak, vagy a meghatá­rozott kamatok lefizetése által meg nem hosszabbitanak, a helybeli lapokban és közhelyekre kiragasztott külön nyomtatvány által történt kihirdetés kelte után legalább 15 nap múlva nyilvánosan elárverezhetők. Azon összeg, mely a vételárból a kölcsöntőke, annak kamatai és dijai és az árverési aránylagos költ­ség levonása után fennmarad, a zálogív beszolgáltatá­sáig letétbe helyezendő s az ív beszolgáltatója által fölvehető. Ha a maradék összeg felvételére egy év alatt senki sem jelentkezik, az az intézet tulajdonába megy át. Minden elveszettnek, vagy elidegenítettnek beje- jentett zálogívről az intézetben előjegyzést tesznek a zálogfőkönyvben; ha az elvesztő fél az elveszett ív számát, vagy legalább a zálogosítás napját megmond­hatja és az illető zálogot szabatosan leírhatja. Ezen előjegyzés után 45 napig a zálog ki nem adható. Ezen 45 nap alatt a bejelentő köteles a meg­semmisítési eljárás megindítását igazolni, különben a zálogot az intézet elárverezteti. Elveszett zálogokért az intézet azoknak csak becs­értéke erejéig nyújt kárpótlást. Olyan zálogokat, melyeket netalán a tulajdonos tudta és akarata nélkül zálogosítottak el, az intézet csak akkor köteles kiadni, ha a zálogkölcsönökre nézve teljes kielégítést nyert. — Elfeledték. — Soha egy kérvényt, egy okiratot nem irtana alá addig, mig el nem olvastam. — Elfeledték. — Elfeledkeztem nememről, elfeledtem, hogy asszony vagyok, csak királyné és anya voltam. — Elfeledték, Mauna Loa ! A királyné zokogva rejtette el arcát s visszaült az ablak mellé. Térdére könyökölve sirt s lehajtott fejének fekete fürtéi szikrázva égtek a nap arany­sugarában. Az öreg Maurus meghatva nézte és csönd, bánat, keserűség gyűrűzte körül a királyi palota termét. Egy idő múlva Maurus igy szólt : —- Mauna Loa, nagy királyné voltál, de ezt az emberek máris elfeledték Csak azt nem fogják Soha elfelejteni, hogy egyszer életedben gyönge is voltál.. Asszony . . . A királyné fölvetette a szemét. — Mégcsak harmincnyolc éves vagyok és a többi emberek sohasem vétkeznek f — Minden ember vétkezik, de minden vétek között az a legnagyobb: mikor a bűnös a másik bűnös fe­lett Ítélkezik Ehhez éppúgy, mint az oktalan és ne­vetséges gőghöz, amíg az ember nem végzi el az éle­tet, nincs joga; azután pedig nincs rá szüksége. A királyné letörölte könnyeit és figyelme sen nézett az öreg Maurusra. — Igazad van! — sóhajtott elgondolkodva. Még valamivel tartozom az embereknek: bocsánattal. És megrázta a fejét, kiegyenesedett s intett az, öreg Maurusnak, hogy elmehet. leányálmaimat, első szerelmemet s annak hitvese let­tem, akit a politika, népemnek java választott ki számomra. Hát beszélj nekem, Maurus, a háláról, hisz lehetetlen, hogy ez a legszebb virága az emberi erény­nek kihalt volna a szivekből ? Maurus sápadtan hajtotta le fejét. — Nem tudok arról beszélni, ami nincs — felelte szomorúan. — Tudsz 1 — kiáltotta a királyné szenvedélyesen. — Ha tudsz az Istenről beszélni, akit csak sejtesz, belészuggerálod szivedbe, leborulsz láthatatlan képe előtt, akkor tudsz beszélni a háláról is ! Nézd, öreg Maurus, hisz mi mindketten tudtuk, hogy aszerint hisszük az Istent, amint élünk a lelkűnkben. Nem az Isten törvénye szerint élünk, hanem a saját lelkünk erkölcse szerint: él bennünk az Isten. Hát ne vedd el lelkemnek legdrágább hitét: a háláról alkotott fogal­mat. Nézd Maurus, én alkotmányt adtam népemnek. — Már elfeledték — felelte az öreg tompán. — Évszázadokon keresztül rabszolgák voltak, el­nyomottak, én felszabadítottam őket. — Már elfeledték, — Vallásszabadságot, politikai jogokat adtam. — Elfeledték. — Magánvagyonomnak felét odaajándékoztam kulturális célokra. — E feledték. — Dolgoztam, tanultam, úgy mint egy férfi, hogy értsek, tudjak mindent. Mindenféle államtudományt, katonai és jogi dolgokat,-— Elfeledték. — Igazságos voltam és mindig érdem szerint jutalmaztam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom