Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-10 / 6. szám
Aranyosmarót, Méhoffer Viktor festőiskolája Lugos, Rácz Gézáné Temesságh, Laszy Böske, Kubinszky Lajos, Holcz Miklós, özv. Popp Antalné Temesvár. Faégető munkákat és fafaragásokat küldenek: Pápay József Magyaróvár, Reiner Nándor Hajdúnánás, dr Ditrói Nándorné Szeged, Békéssy Kordier Mici Temesvár. Női kézimunkákat, csipkéket, dísztárgyakat állítanak ki: Kretschmár Margit Tiszaroíf, Poznan Jolán Pancsova, Csipkevarró-tanmühely Solt (Pestmegye), Szmik Antal Budapest (egész terem antik és modern csipkemunkát), Állami felsőbb leányiskola növendékei Temesvárott, Málnay Endréné Szombathely, Katzen- berger Mihályné Buziásfürdő, Herz Emma Budapest, Geiszlinger Istvánná Nagyvárad, Lázár Béláné, Bü- lowné Janka Zsebely, Gyarmathy Zsigáné Kalotaszeg, Bürger Juci Lugos, Lukács Margit, Szabolcska Mihályné, Marsits Rozina, dr Keller Jozsefné Temesvár, Mahnyik Andorné Vinna (Ungmegye.) Sás- és kosárfonó munkákat jelentettek be: Nagybányai nőegylet, Válaszuti kosárfonó szövetkezet, Králik Vilmos Nagyenyed. Agyagipari díszmunkákkal jelentkeztek: Bozsik Kálmán Kunszentmárton, Kovács Imre Szentes, özv. Schöpflin Armandné Borsodapát- falva. Különféle csoportokban fognak kiállítani: a temesvári Notre Dame anyaház, Tholt Rózsika, Nikolits János Budapest, Vértes Gyula Szombathely, Czöndör László Zsombolya, Sebestyén Károly Szeged, Bodor Antal dr Temesvár. Sebestyén Károly tanár a kiállítás szegedi helyi bizottságának kiküldöttje bejelentette, hogy Szeged város közönsége nagyobb szabású kollektív-csoporttal fog közreműködni s e czélra megfelelő számú külön termet kér. Mintegy 50 szegedi kiállító közreműködését helyezte kilátásba, kik a kiállítás különböző csoportjaiban festményekkel, fényképekkel s különféle iparművészeti tárgyakkal és kézimunkákkal fognak részt venni. A végrehajtó bizottság örömmel és köszönettel vette tudomásul a bejelentést s kifejezte ama reményét, hogy a többi városok hasonló impozáns közreműködésükkel fognak tanúságot tenni kullurvi- szonyaik fejlettségéről. Marsits Rozina indítványára elhatároztatott, hogy a kiállítás az antik csipkeminlák összegyűjtésére és bemutatására különös súlyt fektet. Klein Jakab indítványára a temesvári rajztanárok fel fognak kéretni, hogy a kiállítással kapcsolatban s a délmagyarországi rajztanárok bevonásával a rajzoktatás irányának és módjainak megvitatása ezél- jából Temesvárott előadásokat és tanácskozást tartsanak s esetleg eszközöljék ki, hogy a rajztanárok országos egyesületének ez évi közgyűlése Temesvárott tartassák meg. Felhívás a magyar gépészekhez! Az Országos Gépészszövetség központi vezetősége ez utón is felhívja a vas- és fémipart tanult gépészeket, hogy az alapszabályok jóváhagyásával sorakozzanak azon zászló alá, amelynek fogadalmat tettek az első magyar gépészkongresszus alkalmával. Már eddig is oly nyilatkozása van a tömörülésnek, hogy a vidéken szövetségi fiókok is alakultak; továbbá a már régebben fennálló gépészegyesületek kebeléből is többen bejelentették csatlakozásukat. A szövetségnek az a czélja, hogy a gépészegyesületeket és a vidéken szétszórt erőket összpontosítsa egy testté, hogy igy mint egy hatalmas testület emelhesse fel szavát a tagok érdekében Foglalkozik a gépészvizsgák szigorításával, a felmondási idő szabályozásával, bérviszonyok és az állásközvetítés rendezésével, továbbászükölködő tagok segélyezésével, rokkant és elöregedett tagjainak nyugdíjalapot, az özvegy és árváknak végkielégítési alapokat létesít; munka- nélküli segélyalapot akkor létesít, ha erre kellő számban jelentkeztek s azt egy gépésznagygyülés elhatározza. Követelni fogja a balesetbiztosítás államosítását a gépészek viszonyainak megfelelően; törekedni fog arra, hogy a gépészek, mint többszörös vizsgázott egyének, az őket megillető tiszteletben és bánásmódban részesüljenek. Most, amidőn jelen felhívásunkkal egyidejűleg megküldjük az alapszabályokat és egy példány be- iratási ivet, amelyet pontosan kitöltve kérjük a szatmári fiók elnökségéhez László Károly (Szatmár, Nagygőzmalom) elnök czimére mielőbb beküldeni szíveskedjék; a belépési nyilatkozat pontos kitöltése egyrészt a statisztikai adatok gyűjtésére és a munkabérek rendezése s nyilvántartása végett szükséges. Ha a magyar gépészek összehasonlítják a mai sanyarú gépészfizetéseket a 20-25 év előtti bérviszonyokkal és ha meggondolják azt, hogy a mai viszonyokon csak szervezkedéssel lehet segíteni és ha csak egy kissé körültekintenek a magyar gépészek a már szervezett munkás szakmák vívmányain: úgy a jelen felhívásunkra csak a szövetséghez való csatlakozás lehet a válasz. Ép ezért a szövetségi tagdijat úgy az alapszabályokat előkészítő bizottság, mint az 1906. évi húsvéti gépész-nagygyűlés is oly csekély összegben állapította meg. hogy minden egyes gépésznek módjában álljon a belépés; az évi tagsági dij, úgy a rendes, mint a pártoló tagoknak 4 korona; mely összeget félévenkint előre kell a szövetség pénztárosához beküldeni; a beiratási dij egyszersminden- korra 2 korona. Ezen összeget aki befizette, az már nem fizet. Az alapszabályokban foglalt nyugdijbefizetés csak azokra kötelező, kik erre az alapra befizetnek, illetőleg belépnek. A szövetség vezetősége, mihelyt azt látja, hogy a magyar gépészek megértették hivó szózatát, azonnal megindítja a »Szövetségi Közlönyt«, amelyet minden egyes tagjának díjtalanul megküld. A »Szövetségi Közlöny« lesz az összekötő kapocs, amelyben feltárjuk bajainkat s egymással érintkezünk. A szövetségi tag- s egyéb dijak Nagy József pénztáros czimére (Szatmár, Erzsébet Gőzmalom) küldendők; ellenben a a levelezések és a beiratási ivek a további intézkedésig László Károly elnök czimére (Szatmár, Nagygőzmalom) küldendők. Fel tehát, magyar gépészek ! Váltsátok be Ígéreteiteket, amelyet az 1905. évi első magyar gépészkongresszuson kijelentettetek és lépjetek be az Országos Gépészszövetség kötelékébe. Szatmárit, 1907. évi január 28-án. Kartársi üdvözlettel vagyunk Nagy József, pénztáros. László Károly, elnök, ifj. Winkler Ferencz, Schott Henrik id. Winkler Ferencz ellenőrök. gazda. A Lia dalokból. (Irta: dr Kiss Rezső.). Rég volt, midőn szép nyári este Kis kertünkben'jártunk én és te, Midőn szivünknek szent szerelme; S nem érdek s neyi számitó elme — Egy forró csókban s néhány szóban, Miben egy egész mennyország van, Szivünket egybe forrasztó.! Régen volt, de még most is érzem Az első csókot; s hogy elnézem Édes, szép arczod, — úgy találom, Hogy bármikor jön él halálom, Oly jó, oly szép leszesz, mint voltál, Midőn először megcsókoltál, Midőn megmondtad, hogy szeretsz! Az évek múlnak, egyre szűnnék, Be a mi édes szerelmünknek A lángja mostan is csak úgy ég, Mint akkor, midőn az élet még Szép rózsás színben állt előttünk, — Édes álmot álomra szőttünk, Midőn gondunk még nem vala ! Különfélék. Díszes esküvő lesz Budapesten jövö hétfőn, melyre vonatkozólag vettük a következő tudósítást: Láng Lajos, a m. kir, tudomány-egyetem prorectora, valóságos belső titkos tanácsos és neje született Horváth Emilia örömmel tudatják, hogy fiuk, Dr. Láng Mihály m. kir. pénzügyi fogalmazó, tartalékos cs. és kir. huszárhadnagy, folyó évi február hó 11-én, déli 12 órakor vezeti oltárhoz a Deák-téri ágostai hitvallású evangélikus templomban kelenföldi Rock Blankát, kelenföldi Rock Gyula gépgyáros és neje, született Hergloz Irma leányát. A muzeum nyitva vasárnap d.e. 10 órától 12 óráig. Megtekinthető ingyen. Magyar-utcza 2. sz. Minoriták bérházában. A városházán és több középületen gyászlobogó jelezte a héten, hogy városunknak halottja van. Sürger M. városi képviselő, egyháztanácstag, a kath. legényegylet választmányi tagja stb. halt el e hó 5-én sok szenvedés után. Tisztes, értelmes polgárember volt, a régiek közül való, a kiknek soraiból alig látunk már egyet- kettőt. Halálát vesztességnek tartjuk közéletünkre nézve. Temetése csütörtökön délután ment végbe r. k. szertartás szerint, általános részvét mellett. A család gyászlapja igy hangzik: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében is, hogy a felejthetetlen jó férj, szerető gondos apa és nagyapa Sürger Mihály városi képviselő és a róm. kath. egyháztanács tagja fáradhatatlan életének 71-ik, boldog házasságának 38-ik évében, keresztényi megadással viselt hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, f. hó 5-én éjjel 1 órakor csendesen elhunyt. Az Istenben megboldogult kedves halottunk hült tetemét f. hó, 7-én d. u. 3 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni, lelki üdvéért pedig az engesztelő szent miseáldozatot folyó hó 8-án reggel 9 órakor mutatjuk be az Egek Urának. Nagybánya, 1907, február hó 5-én. Az örök világosság fé- nyeskedjék neki! özv. Sürger Mihályné szül Vinkler Róza neje. Sürger Róza, Sürger Ilona, Sürger Mariska, Sürger Jozefa, unokái. Sürger János és neje Andriska Ilona, Sürger Bertalan és neje Kursinszky Anna, fiai, illetve menyei. Nyugodjék békességben ! A város takarékpénztára vasárnap, febr. 10-én d. e. 11 órakor tartja évi rendes gyűlését, ez alka lomból hirdetési rovatunkban közlött meghívóra felhívjuk a figyelmet. Gyászhir. Nagykárolyban Boroä János ev. lelkész nejének édes anyja özv. Karaszka Györgyné elhalt e hó 6-án, 68 éves korában. A gyászbeszédet a halott fölött Révész János tartotta. Csütörtökön temették. (2) 1907. Február 10. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 6. szám. Sürger Mihály nyára hadnagyi rangban van már, hogy oly fürgén tesz, vesz, parancsol és igazgat. Nyomában ugyanily dicséretes igyekezettel a többiek: Torday Giziké, Nagy Lujzika, Bányai Ida, Altnéder Mariska, Kovács Vilma és Erzsiké, Takács nővérek. A milyen csinos, a milyen fürge, olyan fiatal még e katonasereg. Ügyelnek hát rájuk és segitik őket a tábor magasabb rangbéli tisztjei: a szépséges menyecske és a még magasabb rangú komoly mama sereg: Langer Sándorné, Bálint Imréné, Szabó Jenőné, Jancsovics Józsefné, Szűcs Károlyné, Glavitzky Ká- rolyné, Kiss Sándorné, Marosfy Dezsőné, özv. Óváry Frigyesné, Altnéder Jánosné, Jégh Jánosné. Körültekintő óvatossággal, lázas igyekezetben dolgoztak a hosszú délután, nehogy szégyen essék a vendégfogadó édes anyjuk, az ev. ref. egyház régi tisztes becsületén. Késő este lett, mire el tudták rendezni a versenygésre jövő jószágok ezerféleségét, amelynek változatosságához a fentemlitettekéin kivül még az alanti ügyes házi kisasszonyok és szeretetreméltó házi asszonyok Ínycsiklandó sültje, főttje járult: Balázs Vilma, Penty Piriké, Bodenlósz Irma, Mihalcsek Iduska, Füvessy Ilonka. Harácsek Vilmosné, Makray Mihályné, Hanzulo- vits Kristófné, Virág Lajosné, özv. Langer Sándorné, özv. Virág Bálintné, Penty Albertné, Thurzó Ferenczné, Rácz Józsefné, Cziffermajer Lőrinczné, Lakos Imréné, Bommersbach Péterné. Fleischerné, Podlóczné, Gólya Jánosné, Kovács Istvánná, Katona Sándorné, Szerző Lajosné, Moór Sándorné. A mikor készen állt a vendégfogadásra a polgári kör három terme, úgy festettek a fehér asztalok, mintha minden várt vendég egy-egy fejedelem volna. És hamar telődtek meg a termek a vendégsereggel. Sólyom Ferencz főrendező gyönyörűséges tábora csak most fogott tulajdonképeni feladatához. Sorra vették a deres bajszu bácsikat, a tüzes tekintetű legényeket, hogy ebből is, abból is vegyenek. Mindegyikből; hogy azután megmondhassák, melyik a jobb izü, melyik az izletesebb ? Nagy zavarba került a marczona férfinép, nagy zavarba esett a zsűri. Egyik másik csak a szemével evett, majd elnyelte ezt a kínálva sürgölődő, forgolódó bájos fehérnépet. Dehogy is tudnak dönteni. Már hogy is tudnának. Csak azt az egyet tudják, hogy az elibük került falatokban az ajlegjobb izü, a mi kiolvasható belőlük, a gazdasszonyok igazában szívből pattant kedvessége. Csak azt tudják megáliapitani, hogy az a csacsogó kis száj édesebb, amely kínálja őket. É borok erős zamatjánál mámoritóbbak, égetőbbek, azok a női szempárom amelyek a fehér asztalok fölött ragyognak. Hiába mosolyognak Bálint Imréné által gyönyörűen szervírozott, saját termésű hatalmas »hell flór« almák érdekes jelzésükkel az elsőségért. Ebben a bűvös- bájos atmosférában még gondolkozni sem lehet. Ádám Józsi hal'gató nótái belevesznek az édes kinálgatás csengő zajába, a palackdurrogásba, a tányérok és poharak csilingelősébe. Pattogó tréfák futnak az asztalok fölött jó humoru öreg bácsik szájából, jóizüek, elevenek, mintha mindegyikbe belebujt volna a jókedv pajkos ördöge. Végre mégis csak Ítélkezni kellett a zsűrinek. A jelt rá Ádám Józsi pattogós csárdása adta meg. És jött a nagy iiélkezés: szétkapkodtak a győztes gazd- asszonyi tábort és vitték szilaj tánezra, reggelig tartó vigasságra. Olyan volt ez a tánezos éjjel, mint egy tüzes poétalélekből fakadt költemény. Hatalmas óda a jókedvről, melynek összecsattanó rímei az egymáshoz simuló párok. Melynek ritmikusan hullámzó egy-egy versszakát egy-egy hosszan nyúló táncz adta meg. A versszakok közzé bujt rövidéltü szüneteket csak késő éjjeli órában követte a leghosszabb : a szupé. Ádám Józsi hegedűje sírni kezdett a fehér asztalok csilingelő zaja mellé. Elsirta tele bánatban, hogy »Kéket virit a nefelejts.« El azt is, hogy »Azt beszélik a faluban.« Bánkódott a nóta, hogy »Nyáron vályogot vetek.« És sorra ritta el azokat az Istenadta ezerlelkü nótákat, amiket a délibábos rónán akkor hullajt el a pásztor bánatos furulyája, ha hütlenül megcsalta babája . . . No, de nevetni is tud a furulya, pattogni, szilaj kedvet dobálni, tánezba csalni. Rágyújtott Józsi a szupé csárdásra. A legszebb farsangi költemény vége megkezdődött. Rapszodikus részlet, mely belevitte a lelkeket mámor szárnyán abba a bűvös-bájos világba, hol egy végtelen gyönyörűségbe olvad minden. Reggelre lefutott végire a nagysikerű költemény. De a hangulatának a melegsége a késői regg ködös, dermesztő szárnyán kiszállt a városba és hetekig uralja még a lelkeket. Az ev. ref. egyház, a mulatság szerzője megkapta jól kiérdemelt tantiemjét. A siker erkölcsi dicsősége mellett a szentegyháznak szép kis summát is juttatott »a szeretet vendégsége,« ez az utolérhetetlen ős»Bagapé«. Kurucz Miklós. Hordó és pohár. Hordóba bujt a bölcs Diogenes, Mikor elunta már e rossz világot; Bölcs Sokrates felhajtá a kehelyt És szólt flegmával: »Jó’jtszakát kívánok!« Ebből is láthatjuk : hordó és pohár Régi erők a philosophiában. Itt a pohár! Kölyök, szaladsz-e már? Bort hozz hamar! Ne tátsd a szád hiában ! Barósai'Géza.
