Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-03 / 5. szám

(2) 1907. Február 3. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 5. szám­szerencsétlenen, kinek végzetét bölcsességed meg­jósold! Pár hónappal ezelőtt undok betegség lepte el testemet, mindenki elhagyott s most a legnagyobb nyomorban, éhezve, fázva várom itt tanításod földjén a megváltó halált. Photion a közeli patakhoz vitte a szerencsét­lent, tiszta vízzel kimosá sebhelyeit s elszakítván palástjának felét, gondosan betakargatja vala a sebeket. — Lásd óh nő!— szólott aztán — a szegénység s a türelem most már a te gazdagságod is, nem térek hát ki többé utadból. Megvárom, mig kissé magad­hoz jösz, hogy aztán elvivén, kunyhómban tovább ápolhassalak téged, a velem rokon sorsú halandót! Photion már régen elporladott, de bölcsességét igazolja ma is — a mindennapi élet! II. A világosi fegyverletétel után történt. Bem tábornok sejté Görgey Arthur parancsának czélját, hogy a Világos alá rendelt honvédekkel a fegyvert letétesse. Büszke katonai jelleme irtózott a fegyver- letétel gondolatától, nem vezette hát dandárját Vilá­gos alá, hanem katonáit csoportokban a szélrózsa minden irányában haza engedte. Szigethi Vass Pál honvédszázados is ilyen útnak eresztett csapatot veze- j tett a radnai erdei utakon haza, északkeleti Magyar- . ország felé s a csapat mellett kisebbszerü társzekerek vitték az immár elnémult és hüvelybe dugott honvéd fegyvereket. Borongó szívvel a haza jövője iránt haladt a csapat jó ideig s a rengeteg erdők kedvezni lát­szottak a menekülőknek, mert egészen a komócsai hegyekig ellenséggel nem találkoztak. De itt váratlan, esemény történt. A vágott erdei ut kanyarulatából nagyobb számú orosz katonai csapat bukkant elő s még mielőtt honvédeink összeszedhették volna magu­kat, az orosz katonák parancsnoka, Rimanow Vazul őrnagy megállást parancsolt. Majd a vezető Vass Pál századoshoz fordult. — Kik vagytok? — kérdé kis vártáivá. — Menekülő honvédek ! — volt a százados aggódó, de elszánt válasza. Rimanow őrnagy pár perezre hátrafordult s tisztjeivel halkan néhány szót váltott. Majd befejezve a megbeszélést, ismét a honvédek vezetőjéhez intézte kérdését; — Mit visztek a szekereken ? — Fegyvereket! — felelt ismét katonás rövid­séggel Vass Pál. Az őrnagy arcza elkomorodott, fejét pillanatra lehorgasztá s a kemény katona szemei­ből két igaz könycsepp gördült hirtelen alá. Aztán ismét katonás feszességgel egyenesedett ki lován, s mint azt az írónak maga Szigethi Vass Pál saját észlelete alapján beszélte el, Rimanow arcza különös látnoki kifejezést öltött és lassú, méltóságteljes nyo­matékkai e szavakkal bocsátotta el fegyvereikkel együtt a menekülő honvédeket: — Csak haladjatok tovább, vigyétek fegyvereiteket is, még szükségetek lehet rá! Ma ti küzdtök szabadságtokért, holnap talán mi!!! Ide s tova hatvan esztendő telt el azóta és Rimanow mondása mintha beteljesedni akarna! A fehér oroszok birodalmából híreket hoz a gyors táviró s azt mondják, hogy a szabadság vágya ki­kitör a hó alól s a szibériai ólombányákból; Nagy Péter czár nemzete ugylehet a közel jövőben meg­keresi elnémult fegyvereit és a berozsdásodott kardo­kat, hogy küzdjön ő is szabadságáért, mint a magyar 48-ban. S mikor az iró e sorokat Írja, úgy tetszik neki, mintha milliók imádságát hallaná: — Ne juttass óh Mindenható minket is egy Világoshoz, mint a magyart 49-ben! Különfélék. Kérelem. A beállott elseje alkalmából a hátralé­kok és előfizetések szives beküldését kérjük. Személyi hir. Vende Aladár, Szatmárvármegye monográfiájának szerkesztője ma városunka érkezik, hogy itt adatokat gyűjtsön nagyszabású müvéhez. " A becsület-rend lovagja. Benedek Vilmos helybeli takarékpénztári könyvelő unokatestvérét Izidor Phi- lippet aki Párishan a nemzeti zeneakadémiának négy év óta tanára, hires zeneszerző stb. a napokban a becsületrend lovagjává nevezték ki. Kiállítás Temesváron. Odalent a délvidéknek hires, derék városában nagyszabású műkedvelő és háziipari kiállításra készülnek, mely március 10-től 24-ig fog tartani. A műkedvelői osztályban olaj, aquarell festmények, fényképek, iparművészeti tár­gyak, selyem-, porczellánfestés, fafaragás, bőrmunkák, női kézimunkák foglalhatnak helyet, a háziipari osztályban ruházati czikkek, női kézimunkák, disz- müvek, gyermekjátékok s egyéb idevágó czikkek lesznek kiállítva. A temesváriak nagy lelkesedéssel fogtak a rendezés munkájához s külön lapot is indí­tottak, mely a kiállítás ügyeiről minden héten meg­jelenik s aki óhajtja, annak ingyen k-üldik meg. 45 díszoklevél, számos elismerő oklevél és jutalomdij van kitűzve a győztesek részére. Darányi, Kossuth, Nákó a védnökei az egész mozgalomnak, akik sze­mélyesen is fölkeresik azokban a napokban Temes­várt. A tárgyakat márcz. 5-ig kell beküldeni. Térdij egy m2 3 K, minden további m2 1 K. A tárgyakat ingyen küldik vissza. A rendezőség már is felkérte a helybeli jótékonyezélu nöeqyesületet, hogy vegyen részt kézműipari tárgyaival s szervezzen városunk­ban nagyobb helyi bizottságot, mely a nagybányai osztályt rendezze. A nőegyesület, mint értesülünk, a legnagyobb érdeklődéssel karolta fel az ügyet s mi hisszük, hogy itt, ahol annyi nemes Ízlésű műkedvelő van s ahol a háziipar is elismerésre méltó fejlődés­nek indult, sok pártfogója fog akadni ennek az életre­való kiállításnak, sőt bizonyosan többen le is fognak rándulni Temesvárra, amely kirándulásnak szervezé­sére és vezetésére lapunk szerkesztősége szívesen vállalkozik. Kinevezés. A vallás- és közokt. miniszter Olasz Jánost a borpataki elemi iskolához tanítóvá nevezte ki. A nagybányai kir. közjegyzöségre a debreczeni kir. közjegyzői kamara febr. 9-re meghirdette a pályá­zatot. Mint hírlik hetvenkét pályázó jelentkezett az állásra, akik közt bizony nehéz lesz a választás. Uj katonatiszt. Balezer György helybeli áll. fő- gimnáziumi rajztanárt a napokban tartalékos had- nagygyá nevezték ki. A jógünnepélyt elhalasztották. A beállott enyhe időjárás miatt a múlt számunkban jelzett jégünnepélyt bizonytalan időre elhalasztották. Giródtótfaluban jegyzőválasztás volt január 31-én, csütörtökön Kovács Sándor szolgabiró elnöklete mel­lett. Erösenmüködött a két párt, egyik Eperjessy Mi­hály, másik Gabányi Sándor mellett. A jelöltek egyenlő szavazatot kaptak u, m. 34—34-et. Ekkor Gabányi visszalépett s igy az elnök Eperjessyt jelentette ki a község első megválasztott jegyzőjének. Eperjessy évek óta Szakálas-Dombón volt segédjegyző. Állását már a napokban el is foglalta. Emlékeztető. A muzeum (Magyar-utcza 2. sz.) nyitva d. e. 10 órától 12-ig. Megtekinthető ingyen. Mai számunkhoz Kurucz Miklós »A szabadság szikrái és egyéb mesék* czimü müvének 49—56 lapját mellékeltük. sem fogom Önt többé látni és senki sem fog az egészről tudni. Azt nem tagadhatja, hogy a legna­gyobb tisztelettel voltam Ön iránt, mióta e kabint megosztottam Önnel s kívánjon bármit tőlem, min­dent megteszek. Ma este a padlón . . . — Mit? Ma este? Egy pillanatig sem marad tovább! Rögtön megyek a kapitányhoz s mindent elmondok. — Szent Isten! Feljelent? — Igen. — Istenem, elvesztem 1 Hallgasson meg kérem és könyörüljön rajtam. Engedje meg, hogy itt ma­radjak. Ön, ki egész életét a könyörületességnek szánta, mentsen meg engem is és leánykámat a pusz­tulástól. Addig, mig biztonságban lehetek, megtar­tom álruhámat, azután pedig Amerika valamel}* zu­gában fogok meghúzódni leánykámmal. Nézzen ide, és lássa mennyire pártolnak a valódi nővérek. E le­vél a párizsi fejedelemtől, a Quebec-i fejedelemnő­höz szól, hogy legyen segítségemre, vegyen párt­fogásába. Győződjék meg, hogy nem valami hami­sítvány. Ha tehát ők meg nem Ítélnek és segédkez­tek menekülésemben, miért nem segíthetne Ön is rajtam? Engedje meg, hogy maradhassak, s marad­jon ön is itt, nehogy feltűnjék. Bizonyára megkö­nyörülne rajtam, ha leánykámat látná. Hirtelen léptek hallatszottak kint a folyosón, majd egy parancsoló hang szólalt meg: Nyisson aj­tót, kérem Miss Jenkins! Az ápolónő az ajtóhoz ment, a szökevény pe­dig hirtelen fejére húzta főkötőjét és háttal fordult az ajtónak. Az ápolónő erre félretolta a zárt s a hajó első tisztje belépett. Nagy szerencsétlenség történt Miss Jenkins. Egy fedélközi utas a kürtőbe bukott s a doktor kéreti jönne ápolni a szerencsétlent. Miss Jenkins szó nélkül követte az első tisztet s az ut egész tartama alatt nem mutatkozott kabin­jában, hanem a fedélközben rendeztetett be magá­nak hálóhelyet azt hozván fel ürügyül, hogy a sé­rült közelében akar lenni folytonosan. Ha tárgyai közül valamire szüksége volt, úgy érte küldött, csak­hogy utitársával ne találkozzék. E körülmény nagyon nyugtalanította a szökevényt s a napot a legnagyobb nyugtalanságban töltötte. Csak egy halvány remény­sugár biztatta: az, hogy ha fel akarta volna jelenteni, úgy már szólhatott volna az első tisztnek, akivel Hobson, a titkos rendőr értekezett, midőn hajóra szálltak. Ily dúlt lelki állapotban érkeztek meg New- Yorkba. Az utasok megint podgyászaikkal voltak el­foglalva s Miss Jenkins is előjött, hogy különböző dolgait összeszedje, éppen a szökevény mellett ál­lott, amidőn egy kis parti hajóról zömök em­berke szállott fel. Rövid tájékozódás után egyene­sen feléjük tartott. Miss Jenkinshez van szerencsém? Én a New- Yorki Központi rendőrségtől vagyok. Épp most kap­tunk Hobsontól egy kábel táviratot, melyben arról értesít, kogy a szökevény esetleg a hajón van és hogy Miss Jenkins a segítségemre leszen. — Nem hiszem, hogy e hajón találja emberét. Legalább a Hobson által közölt személyleirásból Ítélve, aligha van itt. — Talán az első osztályú utasok közt lesz? — Lehet, szólt Miss Jenkins. Én nem igen érint­keztem az utasokkal, mert egyrészt fáradt voltam, másrészt mindjárt a második napon a fedélközben egy szerencsétlenség történt s annyira el voltam foglalva, hogy egyébre nem tellett időmből. Az egyedüli utas, akivel érintkeztem e kedves nővér, kit a sors kiüldözött hazájából és most Quebecbe megyen egy zárdába. Egész Montreálig együtt utazunk. Himenhir. Nánásy János, a Nánásy-féle nyomdá­nak egyik derék, képzett tagja ma d. u. kelt egybe Nagy György helybeli polgártársunk leányával, Mariskával. Polgári házasságkötés után az ifjú párt Szőke Béla lelkész adta össze egyházilag, majd díszes lakoma következett, melyen társadalmunk elő­kelőségei közül számosán vettek részt. Egyesületi élet. A kaszinónak vasárnap volt az évi rendes közgyűlése. A tagok száma jelenleg 153, kiknek harmadrésze körülbelül jelen volt agyülésen. Az évi költségvetés 5000 K. A kaszinó most villam- világitás berendezésén fáradozik. Stoll Gábor arcz- képét megfestetik s a nagyteremben helyezik el. Elnöknek Stoll Bélát, igazgatónak Berks Leót, titkár­nak Stoll Tibort, pénztárnoknak Jeney Gyulát, ellen­őrnek Harácsek Vilmost, ügyésznek dr Weisz Ignáczot választották. A választmány tagjai: Dergáts S., Gellért E, Gellért B., dr. Rencz J., Szabó A., Szentmiklóssy J, Szőke B., Szűcs K., Weisz Gy., Virág L. — Á polgári olvasókörnek szintén vasárnap volt a köz­gyűlése. A kör jelenleg jó anyagi viszonyok közt van, a terem maga 800 koronát jövedelmezett. Tagok száma 217. Itt a választás eredménye: elnök Torday, alelnök Jancsovits, ügyész dr Miskolczy, pénztárnok Beregszászy K., ellenőr Mendihovszky, könyvtáros Incze Lajos, borgazda Szűcs Károly városi tisztviselő. Választmány: Almer K„ Bálint I, Bányai József, Bónis, Csepey, Égly M., Fritsch, Glavitzky, Kornis Ernő, Kovács Gyula, dr Nagy Gábor, Szász József. Póttagok: Lerch J., Langer S., Szellemy G., Révész J., Vass Gy. A rendes tagságról Csepey Ferencz, a póttagságról Révész János lemondott. Az ipartestület e hó 16-iki mulatságában önkény­telenül eszünkbe jutott a Rákóczi-téri romhalmaz. Valóban szűknek bizonyultak az este a polgári kör termei. A város legnagyobb testületének vendégei szorongva fértek el csak benne. Már nyolez óra felé megelevenedett a Lendvay-szobor környéke. Az ércz- szobor majd föléledt a szánok folytonos csilingelésére. Majdnem életet lopott arezvonásaiba a bent ülő, tánezraéhes, bájos nők felvonulása, hogy bókot mondjon olyan igazába ügyeset, szivbemászót. amelyet ma már senki sem tud. A polgári kör bejárója előtt kiváncsi, bámész tömeg gyönyörködött a felvonulásban. Egy- egy szánból kiugró, bájos alakra hangos csodálkozással ismernek rá. Akkor is, ha csak egy kis rózsaszínű foltocskát látnak egy-egy bájos leány arczából, vagy csak egy széltől pirosra csókolt fitos orrocskát, vagy éppen egy-egy pár iczi piczi formás fehér czipellőcskét. A termekben vig, eleven élet van már. Olyan a nagy­terem, mint egy pompásan díszített órjás karácsonfa. Falait boritó örökzöld gályák között napsugár verését utánzó pazar fényességben fürödnek fehér rózsák, piros rózsák. A homlokzatról az alatta nyüzsgő-mozgó világra leint a rendezőség jelszava tarka fényben ragyogó betűkben : Virágozzék a magyar ipar! Elfér ez intés nagyon. Egyedül talán Józsi czigány száraz fája bujt ki a magyar földből, hogy úgy tud sírni, úgy tud nevetni az Istenadta négy kis húron. Csak azt a,sok sok selyem ruhát is magyar kéz szőtte volna, vigabban, tüzesebben járnák a tánezot a legények. Node igy is vigan járja egyre, szakadatlan tánezra—táncz. Piros rózsák fakad­nak az arezokon, hogy elsáppadnak az irigységtől a fali rózsák. Gyöngyössy szépen díszített sátorában minden édességet magyar kéz gyártott, azért olyan igen nagyon Ízletes, azért kapkodják szét a legények, hogy kedveskedhessenek, hogy hódíthassanak velük. Az ivókban tüzes magyar bor ereje járja át a szürke fejű családatyák csontjait, hogy úgy megifjodtak mind. Az ő farsangjukról, a régi jó idők, mulatságok emlékei futnak vissza leikeik elé élénken, amikor három napig egyformán kaczagott a szárazfa, három napig egyforma tűzzel járták a tánezot, mig el nem fogyott minden húrja a füstösképü legénynek. A nagyteremben egyre olyan tiszta kedvvel járják, mintha ott se törődnének a hajnalhasadással, A négyeseket is tánczolva sétálja végig vagy száz pár. A rövidéltü szünetekben a szárnyas angyaloknál is bájosabb angyalok kínálják a jótékony­ság leveleit, apró, sárga füzetecskékbol. Sorsjegyek ezek. A főnyeremény: az elaggott iparosok jóléte. Csábitóul Galló Antal gyönyörű ajándék asztala és Virág Juliska művészi kivitelű divánpárnája szolgál. Olyan tüzes parazsu volt a kedv, hogy a padlónak is melege lett ettől. És nem szégyelte magát ökelme, hogy bizony berúgott a nagy vigasságban. Darabokban hányta le magáról mára kapott fényes uj kabátját és foszlányokra tépve odadobta pajkos kedvében a tánezolók lábai alá. Kellemetlen volt egy piczit a padló ilyetén mulatozása, de csak annál vigabban járták a mulatók, mig csak szürke szemeivel be nem kandikált közéjök a hajnal és mosolygó arczával jó reggelt nem kívánt. A nagybányai r. k. kántori állásra az esperesi hivatal pályázatot hirdetett. Javadalmazása 3 szoba, konyha, 800 K fizetés és mintegy 500 K stóla. A folyamodást Pály Ede espereshez kell beküldeni febr. 20-ig Felsőbányára. A három legjobb pályázót Nagy­bányára próbára hívják. Az állás márczius elején el­foglalandó. Egy szatmári lapból olvassuk ez az újdonsá­got, mintha bizony nem volna Nagybányán lap akár hét is, ha kell. Valuta perselyeket hozott a részvénytakarék­pénztár forgalomba, melynél a házi megtakarítással apró betétek alakulnak. így óhajtja az intézet a takaré­kosságot előmozdítani. A résztvevő 6 korona első be­téttel kap egy erős aczélperselyt, minek visszaszolgál­tatásakor az ár visszaadatik. A wertheim-kulcs a pénz­tárban áll. Rövid hírek. Dr Lovrich Gyula takarék! igazga­tónál, 71-dik születése napja alkalmából, mad. e. H

Next

/
Oldalképek
Tartalom