Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-18 / 33. szám

1907. Augusztus 18. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 33. szám. (3) versenyző többi államok rohamos gazdagodásának mér­téke által váratlanul terjedt látkörből kell a kérdést tekinteni. Amerikának mesébe illő, a francia és angol nem­zeti vagyonokat messze túlszárnyaló gazdagodása, a Carnegie Rockefeller, Vanderbilt, Morgan, Gould és a többbi milliárdosok vagyontömegeinek eddig hallat­lan nagysága teljesen eltolta a magán és a nemzeti vagyonok határait illető mértékeket. Tehát az emlí­tett és hasonló bármily hazafias, de anyagi kihatásuk­ban aránylag kisméretű eszközökkel csak legfeljebb erkölcsi sikereket érhetünk el. Vidéki kép. — Irta: Dr Kiss Rezső. — Tele a nézőtér, nincsen üres hely már, Sok későn érkező ott az ajtóban vár, Hogy nagy viaskodva hátha még kap helyet; »Engedjen már odébb!« »Hohó, de nem lehet!« »Ni öreg!« »Mit akar?« »Ha utat engednek, Isten bizony egy jó szivart adok kendnek!« Hiába ott' minden fenyegetés, kérés, Aranyért sincs ottan előre egy lépés . . . Pedig még mind jönnek; úrasszonyok, lányok, Civilek, katonák, vén dandyk, diákok. Két dandy vitázik ottan az ajtóban; Azt mondja az egyik : »felső régiókban Nincs oly isteni hang, mint az Irma hangja« Meghallja ezt nyomban egy jól termett mama, Elsápad s odasug szomszédjához: »na na, Majd elválik ma az, ki énekel jobban!« Válaszol a másik: »Hiszen Irma kappan Hangú s nem is tudom, miért léptetik fel?« Veszi át a szót egy másik hölgy méreggel : »Hisz szegény Irmának még csak a ruhája Sincs olyan, hogy a kritikát kiállja, Méterje: korona s nem varrónő varrta, Azért oly esetlen a fodor is rajta!« Odabent ezalatt felzeng a karének, Fújják a leányok ; fiatalok vének, Szól a zene hozzá; kürt, hegedű, cselló, Vegyesen, piano, forte és sztakattó . . . Azután meg csönd van s a pap ott a színen, Az az — az oltárnál imádkozik híven, Hol magában, hol meg fél hangosan mormol, Senki sem figyel rá, de azért nem orrok ,Jön a magánének. Zeng egy csinos alt hang, De nem igen hallik, elnyomja a harang Szava, az az, hogy az őt kisérő basszus, Amiért a lányka lett aztán oly bosszús, Hogy elállt a hangja. De azért nincsen baj, Folytatja egy másik. A karmester szól: »jaj, Miczike tercet fuj most itten szólónak!« Foly a munka tovább, az énekek szólnak. S nincs aki tapsoljon s nincs aki pisszegjen, Ilyen szinházlátó népet még nem ettem! Kedves olvasóim, önök azt gondolják, Hogy tán a színházat most már megnyitották Itt loco: Nagybányán s én a la Gabányi A »Kakasülő« ben le akarom írni A megnyitást s annak annyi sok izgalmát Minőt a vidéken az ember ritkán lát. S hogyan vetélkednek a kis primadonnák, Szubrettek, tenorok s a pisze naivák, S hogy mikép oszlik meg pártra a nézőtér, Hol eldöntik, a kis naiva mi pénzt ér! ? Hát önök, csalódnak, nem színházról írtam; Zenés mise az, mit lefotografáltam. Heti krónika. Legnagyobb eseménye a hétnek a vivó-verseny. Az ember sohse tudja mikor dobbant be az az idő, amikor igy kiált fel a magyar: — Kikardom a rántomat! Azért bizony nagyon jól teszi az ifjúság, ha megtanulja a prim és szekund, éles és lapos vágá­sokat. Mondják, hogy nagyon szép volt a verseny. Talán még nem is élveztünk ilyet Nagybányán. Ör­vendünk rajta, hasznát veheti ifjúságunk pl. a horvát- kérdés megoldásánál. Mert kérdések mindig akadnak. Itt van pl. a cionista-kérdés, nagy, messzeható élénk mozgalom. Ez is beköszöntött már városunkba, többször irtunk, beszéltünk róla, sőt holnap hallunk alapos fejtege­tést, részletes előadást ez irányban, ha elfáradunk a polgári nagytermébe. Sokkal közelebbről érdeket azonban minket az, hogy az önkéntes tüzoltó-egyesület már megalakult. Fölébredt a lelkesedés tüze ifjú polgármesterünkben s ez annyira hatott a társadalomra is, hogy csoda­módon phönixként megújul hamvaiból, ez a jobb sorsot érdemelt s végelgyengülésben kimúlt egyesü­let. Mily szép dolog volna, ha az uj szervezkedést összekötnék a »mentő-egyesülettel« is, mint ez pl. Szatináron van, hátha igy megmenthetnénk mindazt, ami menthető. De ne legyünk olyan követelők. Kis városnak legszebb ékessége a szerénység, ime, szerény hát az én krónikám is, aminthogy forró kánikulában, ugorka-idénvben nem is irhát másképp a krónikás. Személyi hir. Zelenka Pál ev. püspök, a Lipót- rend tulajdonosa, nejével együtt pár napi tartózko­dásra e hó 15-én városunkba érkezett. Uj számvizsgáló. Wiessner Richárd kincstári számellenőrt, a kincstári tisztviselői kar egyik rokon­szenves tagját számvizsgálóvá nevezték ki. A felsőbányái öreg graduálról szóló s az »Az Ujság*-ban megjelent czikkre, melyet Mátray Lajos kitűnő zsurnalistánk irt, felhívjuk a t. közönség szives figyelmét. Uj számtanácsosok. A f. hó 11-én a bányaigaz­gatóság tisztviselöikara a bányahivatal' tanácstermé­ben gyűlt össze, hogy üdvözölje Yernóczy Istvánt és Lerch Ignácot, kiket a király hosszas és hü szolgála­tuk jutalmazásásául számtanácsosokká nevezett ki. A megható kis ünnepélyen Neubauer min. tanácsos, bánya­igazgató rövid, lelkes beszéd kíséretében nyújtotta át a kinevezésről szóló miniszteri leiratot a két derék tisztviselőnek, kik mindketten érzékeny, meleg sza­vakkal feleltek az üdvözlésre. Az uj számtanácsosok a munka emberei. Hosszú becsületes munkájok vezette őket erre a polcra s azért mindenki őszintén örül kitüntetésüknek. A két derék tisztviselőnek életrajzát a következőkben adjuk: Wernóczy István 1847. novem­ber 14-én született Liptó-Maluzsinán. 1861-ben Nagy­bányán a veresvizi bányaműnél lépett kincstári szol­gálatba. '1867-től a nagybányai bányaiskolának volt a növendéke, majd mint altiszt Felsőbányára a keleti bányaműhöz került. 1871-ben ismét Nagybányára jött, hol a kereszthegyi bányánál a számvivöi teendők vég­zésével bízták meg. öt év múlva innen a bányaigaz­gatósági számvevőséghez helyezték át, mint számtisz­tet, majd nemsokára ellenőr lett. 1899-ben a sóvári bányaigazgatósági számvevőséghez hivatalfőnökké ne­vezték ki, ö azonban megköszönve a kitüntetést, mint számvizsgáló megmaradt közöttünk és ez év május havában nyugalomba vonult 45 éves állami szolgá­lat után. Lerch Ignácz 1845-ben született Szomolnokon Szepes megyében, hol 1858-ban lépett kincstári szol­gálatba. A nagyági bányaiskola elvégzése után Nagy­bányán a veresvizi bányaműnél teljesített szolgálatot. 1866-ban kohófelvigyázó lett Fernezelyen, honnan a nagybányai bányaigazgatósághoz nevezték ki iroda­segédtisztnek. 1875-ben számtiszt lett a bányaigazga­tósági számvevőségnél, később ellenőr, majd számvizs­gáló s mint ilyen vonult nyugalomba. A minorita-rend nagykáptalanja. A minorita-rend f. hó 22., 23. és 24. napján tartja Szegeden nagy­káptalanját dr. Reuter Domonkos, a minorita-rend generálisának elnöklete alatt. Városunkból a nagy­káptalanon Dobróczky Alajos házfőnök és Lakatos Ottó főgimnáziumi hittanár vesznek részt, az utóbbi mint custos hivatalból. A nagykáptalanon az összes rendi tisztviselők uj választás alá kerülnek. Kinevezés. Dr Falussy Árpád főispán Dienes Dezső vármegyei közigazgatási gyakornokot tb. al­jegyzővé nevezte ki. a nagybányai m. kir. posta- hivatalnak pár éven át fő­nöke halt meg e hó 15-én reggel. A boldogult ne­hány év óta beteges ember volt, akinek nem egy, de többféle betegség rontotta testi erejét, viselte meg idegeit. Az utóbbi időben hosszabb szabadságon volt, majd nyugdíjaztatása iránt tettek kezdeményező lé­peseket s ez annyira elkeserítette az élete derekán levő férfiút, hogy csütörtökön reggel 7 órakor — egy álmatlan, kínos éjszaka után — a temetőben első neje sírjánál szivén lőtte magát. Azonnal meghalt, a családtagok, akik már keresték, hamarosan ráta­láltak. Orvosi segítségre többé már nem volt szük­ség. Vetter Cservenkán született Bácsmegyében, Szatmáron szolgált hosszabb ideig s onnan jött Nagy­bányára. Temetése ma délelőtt volt nagy részvét mellett. A család gyászlapja igy hangzik: Hiszem, hogy él az én megváltóm s fel fog támadni az utolsó napon. János evang Alólirottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalmukban mélyen megrendítő szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett hitves, gyermekeiért lángoló szivü atya, felejthetetlen testvér és sógor: Vetter Ambrus m. k. posta- és táviró főtiszt folyó hó 15-én, reggeli 7 órakor, hosszas szenvedés után váratlanul, élte 48-ik évében, az Urban elhunyt. Drága halottunk hült teteme folyó hó 17-én délelőtti 11 orakor fog az ágostai hitv. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nagybánya, 1907. évi aug. hó 15 Özv. Vetter Ambrusné szül. Brunner Hermin mint neje Miklós, Ilonka, Erzsiké, Ambrus, Vincze, Paula, Mártka, Zoltán gyermekei. Id. Vetter Ádám és neje, Vetter János és neje, Vetter Krisztina férj. Sumachet Sándorné, Brunner Károly, neje s gyer­mekei, Brunner Béla, neje s gyermeke, Brunner Aladár, neje s gyermekei, sógorok. Isten, aki a leg­Vetter Ambrus jobb vigasztaló, enyhítse fájdalmunkat! Ő pedig, kit annyira szerettünk, nyugodjék csendesen! Vivóverseny. Csütörtökön este tartotta meg a nagybányai vivótanfolyam akadémiáját dobói Dobay Károly eperjesi jogakadémiai vivótanár vezetése mel­lett — sajnos — a közönségnek csekély részvételé­vel. Valóban e sorok írója csak azon csodálkozik, hogy Nagybánya minden szépért és nemesért lelke­sedő közönsége annyira sem méltányolta épen ezt az estélyt, amiben pedig ritka városnak jut alkalma gyönyörködni. Pedig azoknak, akik ércemesnek találták eljönni és figyelemmel kisérni egy még nálunk fejlődésben levő sport-ágat, páratlan élvezetben volt részük. Dobay Károly szakszerű, lelkiismeretes vezetése mellett a tanítványok kiváló eredményt mutattak fel. A verseny lefolyása röviden a következő volt: Elsőnek Harácselc Vilmos és Dobay vivótanár mutat­tak be egy magas nívón álló assaut. Majd Kováts Sándor Papp Dezsővel, ezután Liptai Sándorral vívott, mindhárman igen ügyesek, különösen Kováts Sándor, aki már kész mesternek mutatkozott. Gyö­nyörködtünk még Csüdör Gyulában, Turmann Zol­tánban, de a közönség elismerését Dobay Károly vivótanár és Turmann Olivér által bemutatott, elő­kelő színvonalon álló akadémia vívta ki. Ezzel a számmal kimerült a műsor s a közönség a legvidá­mabb dangulatban a kora réggeli órákig maradt együtt a Casino vendéglátó falai között. Jelen volt hölgyek névsora : Asszonyok: Csüdör Lajosné, Harácsek Lászlóné, özv. Homola Viktorné, özv. Kádár Lászlóné, Kováts Gézáné, Matolcsy Já- nosné, Rapcsák Elekné, Sziklay Adolfné, Turmann Olivérné, Újhelyi Hugóné. Leányok: Berghoffer Iduska, Csüdör Marcsa, Kádár Zsoka, Kováts Adri­enne, Nagy Lujza, Nagy Rozó, Sontag Mici, Takács Ilus. Karczag Marcsa hangversenye. Karczag Marcsa, a Thália-társaság művésznője, kit a múltkori nyilvános szereplése óta mindenki előnyösen ismer városunkban, e hó 25-én hangversenyt készül rendezni SziráJcy Dóra operaénekesnő közreműködésével. A hangverseny még csak a tervezés stádiumában van, s azért részletes műsort most még nem adhatunk róla, de előre is sejthetjük, hogy a két jónevü művésznő fellépte élve­zetes estét szerez a nagybányai közönségnek. Műkedvelő előadás Szilágycsehben. A szilágycsehi izr. jótékony nöegylet a szegények havi segélyezése javára folyó 1907. évi augusztus hó 20-án, a község­háza dísztermében tánczczal egybekötött műkedvelő előadást rendez, melyen színre kerül: A nevezetes kastély. Francia vigjáték 3 felv. írták: A Bisson és J. Berr de Türique. Fordította: Heltai Jenő. Az előadás iránt a vidéken igen nagy az érdeklődés. A kisdedóvó intézetek, melyeknek pár heti szü- netjük volt, e hó 21-én ismét megnyílnak. Tájékozásul közli a város hatósága ezt az érdekelt szülékkel. Bikszádon a fürdővendégek száma aug. 6-ig 891 volt. Újabban Balogh Ferencz debreczeni akad. tanár nevét is ott olvastuk a vendégek sorozatában. A Zrinyi llona-tór rendezetlensége. A nagybánya- felsöbányai vasúti részvénytársaságnak a város a rész­vénytársaság között kötött szerződésnél fogva köte­lessége a Zrinyi Ilona-tért rendezni és gondot viselni rá. A vasúti részvénytársaság azonban ezideig még semmit sem teljesített ezen kötelességéből. Felhívjuk e körülményre az illetékes körök figyelmét. Cionista ünnepély a Polgári körben. Mint lapunk zártakor értesülünk a két jótékony izraelita nőegylet 18-ára tervezett bálját vala­mint a cionista ünnepélyt a Polgári körben és nem a Kaszinó helyiségében fogja megtartani. Uj járás megyénkben. Szatmárvármegye köz- igazgatási bizottsága pénteken tartott ülésén a főis­pán egy uj járás alakításának eszméjét terjesztette elő. Minthogy erre különösen szükség van a nem­zetiségi velleitások elleni küzdelemben a bizottság egyhangú határozata értelmében az uj járás meg­alakulása érdekében a kormányhoz előterjesztést tesznek. Az uj járás a Szamoson túl Szatmár hatá­ráig terjedne és a tervezet :zerint 26 községet ölel­ne fel. A pálinkamórések megrendszabályozása. Az ad hoc bizottság, melyet egy szabályrendelet elkészítésére kiküldtek a szabályrendelet-tervezetet már elkészítette. E tervezett szerint vasárnapokon, Szent István és Ka­rácson első napján a pálinkamérések egész nap zár­va tartandók, de e napokon tilos az összes üzletekben, kávéházakban és cukrázdákban is az égetett és éde­sített szeszes italok kimérése. Aki a szabályrendelet ellen vét, 40 koronáig fog birságoltatni és ismételt kihágás esetén előterjesztést fognak tenni a pénzügy­igazgatósághoz á kimérési engedély bevonására. Gyászhir. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Agrikola Adolf debreczeni kir. táblabiró, Budapes­ten, hosszas betegség után tegnap meghalt. Holttestét holnap, vasárnap d. u. Nagybányára szállítják és itt temetik a ref. temetőbe. Nyugodjék békében! Haltenberger B é la-féle kassai Elvállalok festésre és vegyi tisztításra férfi-és női ruhákat, függö­mfiílfiSlŐ Vli iiSZlilÓ és gÓZilöSÓ'gyéri tég nyöket> bárminemű kelmét, nyakkendőt, keztyüt, csipkét, kézimunkát, .. képviseletét áttettem. =továbbá szőrmenernüt, bőrkabátokat stb. = Gallérok, kézelők és fehérnemüek a legszebb kivitelben ^||j|][j| KÁDDIII IhfillhálllM (Felsöbányai-utca 9: = tisztittatnak. , ::: Schroll-féle ház.)::

Next

/
Oldalképek
Tartalom