Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
Nagybánya, 1907. Junius 16. — 24. szám. XXXIII. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre Részletkérdések. ii. Legutóbb a városi takarékpénztári választmány eltörlése mellett törtem pálcát. Ezzel kapcsolatosan fölmerül a kérdés: vájjon a jelenlegi választmány működésének alapszabályilag előirt 6 évi időtartama a módosítások alkalmával megerősíthető-e, másszóval a választmány, s ezzel összefüggésben a felügyelő-bizottság és igazgatóság hatéves mandátuma, mely az 1908. évi zárszámadások elintézése után járna le, alapszabály- módosítás utján még a folyó évben, tehát a hat év lejária előtt megvonható-e? A kérdés bizonyos vonatkozásban közömbös, mert a választmány helyzete lényegileg azonos bármely a közgyűlésből, kiküldött bizottságéval, mely a közgyűlés megalakulása alkalmával mindenkor újonnan választandó. Az a körülmény ugyanis, hogy a város vagyonának egy része, sajátos intézmény keretében, különváltan kezeltetik és gyümölcsöztelik, nem fosztja meg a vagyont köz- . jellegétől, e miatt az afeletti rendelkezés a városi közgyűlés törvényes hatásköréből egy percre sem vonható el. Ebből következik, hogy az esetben, midőn a közgyűlés említett vagyonának kezelése tárgyában másképen rendelkezik, más bizottságot küld ki, intézkedése nem lehet absolute senkire sérelmes, mert egyenesen törvényen alapszik, mely jogot és kötelességet csakis a közgyűlésre ró s e tekintetben a képviselőtestületet a bemutatott záradékkal ellátott alapszabályok egyáltalán nem álterálhatják. A kérdés konlroverzilása tehát csak az igazgatóság és felügyelőbizoltság tekintetében vitatható, mert e ponton egyéni, jogos érdekek is találkoznak, amennyiben nevezettek honoráriumban részesülnek. Azok, kik a közgyűlés teljes rendelkezési szabadságát e tekintetben is megóvandónak vélik, arra az álláspontra helyezkednek, hogy a felügyelő-bizottság és igazgatóság madátuma lejárat előtt is megvonható, mert nem szerződéses viszonyról van szó, mely a szerzett jogoknak mindkét oldalról tiszteletben tartását parancsolja, hanem egyoldalú kirendelésről, mely jogát a közgyűlés alapszabályilag a választmányra ruházta át. Az egyoldalú kirendelés ténye pedig inkább a közkötelesség teljesítésének törvényszerű követelménye, mint oly jogosultság, melyből a honoráriumra törvényes igény származtatható lenne, e miatt az említett szervek bármikor elmozdíthatok. Ezt a nézetet nem osztom. Summum ius summa injuria! A szigorú jog ez alkalommal is teljes igazságtalanság, mert a közérdek épen nem az, hogy jogos magánérdek csorbulást szenvedjen, ellenkezőleg a jogos és méltányos magánérdek kiegyenlítése nagy mérvben jelenti a köz boldogulását. Nincs ugyan jogom a jelenlegi igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjait attól félteni, hogy jövőben a közgyűlés nem fog szolgálatukra reflektálni, mégis a mai u. n. purifikáló mozgalom sebes árja ellen merészkedem úszni, midőn proponálom, hogy a jelenlegi két szervezet mandátuma az -1908. évi zárszámadások jóváhagyásáig érintetlenül fen- tarlassék, mert a méltányosság ezt kívánja. Sokan vannak, akik jogi argumentumokat keresnek és bőven találnak is nézetem támogatására, de még sem vagyok azon helyzetben, hogy azokat el is fogadhassam, mert ellenkeznek azon meggyőződésemmel, melylyel ezideig s azután is a közgyűlésnek a vagyonkezelésben korlátlan rendelkezési jogát vitattam. A méltányosság azonban szükségszerűen követeli a mandátumok lejáratának bevárását, mert azok, K. Egyes szám 20 fillér. akik az igazgatóság és felügyelőbizottság kebelében lelkiismeretes és pontos munkára vállalkoztak, illetve ezzel megtiszteltettek, okvetlenül számot vetetlek azzal, miszerint szolgálatukra az alapszabályilag kikötött hat évi időtartam alatt feltétlenül számot tartanak. Midőn tehát az igazgatóság és felügyelő-bizottság a megválasztásával járó kötelességeket hat évi időtartamra elvállalta, okvetlenül tisztában volt azzal, hogy hasonló más állásra absolute nem reflektálhat, lekötött szolgálatait más irányban nem értékesítheti, hivatalos teendőinek végzésére előirt s azonkívül is felhasznált idejében más hasznothajtó tevékenységet ki nem fejthet, az időközi alkalmak megragadásában rejlő nagyobb előnyt, maga kompromittálása nélkül lemondásával magának nem biztosíthatja, akkor méltán elvárhatja, hogy ezen szolgálatai a kikötött hat évi időtartamra feltétlenül igénybe vétessenek, mert hisz olyik tagnak szinte existen- tialis érdekét képezi utolsó félévi honoráriumának kiszolgálása, amennyiben életberendezkedésében ezen jövedelmet is biztos bevételi forrásul jelölte meg. E ponton az alapszabályilag biztosított viszony némileg megközelíti a szerződés természetét, mert az időbeli lekötöttség az egyéni érdek észszerű kombinációit indokolja s egyben biztosítja azon honorárium elnyeréséi, mely alapszabályilag kikötve van. E tekintetben teljes az analógia a részvény/ifsaságok igazgatósága és felügyelő-bizottságának helyzetével, mert a közgyűlés ezeket bármikor elmozdíthatja, azonban a törvény biztosítja számukra megválasztatásuk idejére járandóságaikat. Ha hál valaki ezen tiszteletdijat költségvetésébe beillesztette, joggal tehette, mert a bemutatási záradékkal ellátott szabályok biztosították számára vállalt szolgálatának ellenértékét. Ily arányban szerzett jogokról is méltán disputálhatni, mert a felügyelő-bizottság és igazgatóság oldaláról az időbeli lekötöttség kölcsönösnek volt tekinthető, mert vannak emberek, akik bizonyos joggal várt honorárium elestével életrendi szükségleteikben érzékeny veszteséget szenvednének! A jelen esetben mindenesetre szerencsésebb gondolat a gordiusi csomó kigöbozgetésével bíbelődni, mint azt egy csapással kettévágni s e tekintetben a bizottság és a képviselőtestület türelmét a felügyelő-bizottság és igazgatóság méltán igényelheti! Ajtay Gábor dr. Előre. ii. A kertes lakások. Városunk területi fejlesztésére és ezen célból egészséges családi házaknak építésére legalkalmasabb az a terület, amit az Erdélyi-ub és a Gellért-utca fog be. Legalkalmasabb azért, mert oda már nem ér a hegyeinkről leszálló nedvesség, ami majdnem egész éven át érezhető napszállattól kezdve a késő reggelig, talán csak a legmelegebb néhány nyári éjjelen nem teszi hűvössé a levegőt és ami fő, oka annak, hogy nálunk, legkivált a liget és a hegyek-felé az esték általában hűvösek, igen gyakran nedvesek és meg- kivántatják az emberrel a felső kabátot. Ezen esténkint hirtelen lehűlő nedves levegő az oka annak is, hogy nálunk igen sok köhögős van és merem állítani azt is, hogy a sok szegényvérü, csenevész és rósz tüdejü eme lehűlt, nedves esti és éjjeli levegőre méltán neheztelhet. Az Erdélyi-ut és a Gellért-utca közt levő területen pedig, ki a Laposerdő felé mentői mélyebb, annál egészségesebb, mert azt már a mezőség enyhe, jószagu levegője áramolja be egész nap (üveggyár nélkül), estétől reggelig pedig oda nedvességétől jóés kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. rész megszabadult és épen ezért már nem annyira hűvös, de inkább melegebb áramlással ömlik szét a hegyek ozonos levegője. Szárazabb lévén ott a levegő, a talaj és az épületek is szárazabban tarthatók megfelelő gondozással, mig a hegyeink alján és azok környékén épült lakások nyirkossága mindig érezhető. Hogy pedig emez állandóan nyirkos levegő az egészségünket nem istápolja, sőt ellenkezőleg rontja, bontja, nyilvánvaló. Továbbá a mezőségen nagyobb területen, nagyobb telkeken tágasabban építhetünk : ezzel jár az egészségesebb lakás, a hozzá tartozó tágas kert virágokkal, fákkal beültetve és kellően gondozva: az otthon. Ez kell nekünk, hogy otthon-ülőkké váljanak a férjek, az apák. Saját otthonukban, kertjükben fognak üdülni, a kártya, bor és sör helyett pedig szemezgetnek, oltogatnak, hogy majd saját kertjükben termett gyümölcsökkel, rózsákkal dicsekedjenek vendégeid előtt. Manapság a rohamosan bomló és züllő társadalmi élet értéke nulla vagy még ennél is rosszabb, mert az egymás lekicsinyléséből, vagy túllicitálá- sából áll. Hol van ma igaz barátság? Buta pöffeszkedés, irigység, becsapás, rágalmazás és efféle indulatok dagasztják a kebleket, amik elől legbiztosabb buon retiro az én váram, az én házam: az otthon. Az a szerencsés és boldog ember, aki megelégedett és mert a sok elégedetlen között élve mi is olyanná lehetünk : legjobb védelmi módszer ez ellen az, hogy minden ember igyekezzék megalkotni magának a saját természete, műveltsége szerint való foglalkozását és szórakozásait (nem korhelykedést értek ez alatt), hogy kötelező munkája után hasznosan és kellemesen töltse idejét és művelődését is előbbre vigye, amire bizony mindnyájunknak nagy szükségünk van, mert aki nem halad, az elmarad. Ezt — azt hiszem — nem szükséges illusztrálni. Erre a célra pedig nincs biztosabb, kellemesebb mód ilyen kis helyen, mint a saját otthonunk megalkotása és annak kultusza. Az otthon, ahol a béke, pihenés és egyszerű, de őszinte örömök, megadják a robotos élet nyugalmát és ahol az okos takarékosság biztositó alapot teremthet az ivadékoknak jövőjére! Azt hiszem, minden szülő helyesli az én gondolkodásomat és ha ebben az irányban akarnak és fognak tovább haladni, a saját otthonuk megalkotásával a megelégedettséget vigyék be családjukba : ez az élet legfőbb öröme H. dr. II Hiszi érzés levelése i izigisluiin. A magyar embernek a művészet megértésére való neveléséről egész a legújabb időkig bizony nagyon keveset, vagy épen semmit sem törődtek s ez volt az oka, hogy nem tudta megítélni a művészet értékét; a művészt mesterembernek tartotta s ha valaki — a jobb körökből — a természet adta hajlamát követve a művészi pályát választotta élethivatásul igyekeztek arról lebeszélni. Egy nemes emberből, hogy is lehetne »festő- mesterember !« Az ilyen felfogásnak a magyar ember alaptermészetén kívül, bizony csakis abban keressük az okát, hogy az iskolában vajmi keveset hallott a művészetről. A művészi alkotások élvezésének előfeltétele a természet formáinak és színeinek megértése. Ezt pedig valóban megérteni csak az tudja, aki a természetet a rajzolás eszközével próbálja megfigyelni, tanulmányozni; mert mint az olvasásnál az Írás, úgy a képzőművészeti alkotásoknál a rajz a kifejező eszköz, mellyel megértjük mások gondolatait, a mik különböző művészi alkotásokban megnyilvánulnak. Ma, mikor már tudatában vagyunk, hogy az iskola az életre nevel, a nevelési és tanulási irányelvnek egyik fontos célja, hogy a képzőművészet alkotásainak — megértésen alapuló — élvezni tudása minél szélesebb körben terjedjen el. Ennek a célnak elérésére pedig legfőbb tényező a modern rajztanitás. Régi időben a rajzot, mint kézügyeséget tanították s midőn a külföldön már rég belátták a rajznak nevelő, értelem-
