Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

1907. Junius 9. (3) 23. szám A játszótér ügye. Kérvényt nyújtottam be a városi képviselőtes­tülethez, a városi fürdő mögött lévő használatlan te­rületnek, esetleg a klastrom-mezőnek ifjúsági játszó­térül való átengedése iránt. A városi tanács a kér­vényt véleményadásra a gazdasági bizottsághoz uta­sította, mely egyhangúlag a kérelem teljesítése mel­lett foglalt állást. Nem is hittem ezután, hogy a kép­viselőtestület fennakad a kérésen. A dolog máskép történt. Azon terület szom­szédságában a város egy festő-műtermet és lakást építtetett, melynek mostani lakója, Iványi Béla ur, ellenezte a kérés teljesítését, hivatkozással arra, hogy azon a helyen a város festő-iskolát fog létesíteni. Mindenki tudja, hogy a festő-iskola csak a levegőben van, illetőleg volt, csupán az a műterem és lakóház létezik valóban. S hogy ha a város magánosoknak megengedte és megengedi an­nak a lakásnak a liget felé való kilátását beépíteni, akkor talán olyan közérdeknek sem kellett volna efféle tekintetek előtt meghátrálni, amilyen a játszó­tér ügye, amely hozzá a kilátást el sem venné s kü­lönben is attól a lakástól a vasút felé eső, sik területet akarja használatba venni. Szó esett a közgyűlésen arról is, hogy az a te­rület talán a vágóhíd közelsége miatt nem is lenne alkalmas játszótérnek. Nem vitatom ezt a kérdést, hiszen magam örülnék legjobban, ha ennél alkal­masabb játszóteret jelölne meg és bocsátana rendel­kezésre a képviselőtestület. Annyit azonban mégis megjegyzek, hogyha az a terület — a vágóhíd kö- zeltsége miatt — nem alkalmas szabadon álló, fe­detlen játszótérnek, akkor bizonyára még kevésbbé lesz alkalmas festőiskolának — a jövő században. Egyébként én kérvényemben az ifjúsági játszó­tér céljaira legjobban megfelelőnek a Klastrom-mezőt jelöltem meg. S hogy mégsem a Klastrom-mező át­engedését kérelmeztem, ez részemről a közeli refor­mátus temetőre való tekintetből történt. Azóta azon­ban nt. Soltész Elemér ev. ref. lelkész ur — ki a legilletékesebb e tekintetben a játszótérnek odahe- lyezését kifogásolni — kinyilatkoztatta előttem, hogy neki — a ref. temetőre való tekintetből — a Klas­trom-mezőnek játszótérül való átengedését kifogá­solni semmi oka nincs. S a városi közgyűlésen épen nt. Révész János ev. lelkész ur szólalt föl a Klas­trom-mező átengedése mellett. Másrészt azonban kifogást hallottunk a Klas­trom-mezőnek játszótérül való átengedése ellen olyan megokolással, hogy ez a ligetbe menők — hangu­latát zavarná. Ezt a megokolást igazán furcsának találom. El­végre aki — hangulni akar, az nem épen a ligetet fogja fölkeresni, hanem bizonyára a merengésnek megfelelő magánosabb helyet, aminőt bőven talál városunk vadregényes környékén. Aztán ezt a »han­gulatot« nem rontja a liget kellő közepén elhelye­zett teniszpálya ! ? Pozsonynak páratlanul szép ligetében van el­helyezve a tornaegylet hatalmas sporttelepe, vala­mint a középiskolai ifjúság játszótere és senkinek sem jutott eszébe — hangulatrontás miatt — ez el­len kifogást támasztani, pedig a játszótér miatt év­százados fákat is ki kellett irtani. Kassán magában a városban van a hatalmas kiterjedésű, a közönség számára deszkából összerótt páholyokkal és tribü­nökkel ellátott sporttelep és játszótér. Nem is hallottam én még olyat soha, hogy a testedző játékok szemlélése hangulatrontó vagy kellemetlen látvány lenne. Sőt ellenkezőleg ma már minden nagyobb magyar városban még illő belépti dijat is szívesen fizet a közönség, csak hogy láthas­son ilyeneket. Aki pedig a magánosságot kívánja, az bizonyára — legalább délutánonkint — nem a ligetet fogja fölkeresni. Nem dicsekedhetem azzal, hogy aprójára ismerem városunk környékét, tereit stb. De e tekintetben il­letékes egyénektől is azt hallom, hogy a fürdőház mögötti téren s Klastrom-mezőn kívül nem lehet találni olyan játszótérnek alkalmas helyet, mely a fejlesztésre méltó legyen s mely az alakulóban lévő Torna-Egylet céljainak is megfeleljen. A városi képviselőtestület egy köztiszteletben álló s a közügyeken lelkesedő férfiakból alakított bizottságot küldött ki azon meghagyással, hogy a játszótér számára legmegfelelőbb helyet, ( illetőleg a képviselőtestületnek javaslatot készítsen. Én bízom ezen bizottság ügyszeretetében; bízom a városi kép­viselőtestület áldozatkészségében ; s bízom dr. Makray Mihály polgármester ur bölcseségében, jó akaratá­ban és éberségében, hogy a városi képviselő- testületnek ez ügyben hozott határozatát nem hagyja függőben, hanem a közjó érdekét szol­gáló megoldáshoz juttatja a játszótér kérdését, — amit a jövő nemzedék testi és erkölcsi fejlődésének érdekében, valamint a jelen nemzedék minden más­nál egészségesebb, józanabb és hasznosabb időtöltésé­nek érdekében ma már minden jelentékenyebb magyar város is megoldott és megvalósított. Atlétikai, torna- és játékversenyek folynak ma le egyik vasár- és ünnepnap úgy, mint a másikon minden jelenté­kenyebb magyar városban is, a közönségnek — egy évtizeddel ezelőtt — még csak nem is álmodott érdek­lődése mellett. Ezt azonban nem lehet elérni egy istenhátamögött fekvő, rendezetlen és rendezésre teljesen alkalmatlan, örökké szeles és zsombékos területtel, aminő az ifjúság mostani játszóteréül szol­N AGYBÁNYA ÉS VIDÉKE gáló hely, az u. n. bodonkut mögötti Kákás, hanem csak a városhoz elég közel eső, kéznél fekvő, egész­séges környékü, vonzó és kellően fölszerelt torna­térnek a létesítésével. Dj, Kencz ,T.lI10S. Villám gyorsasággal ragadta ki a halál közü­lünk a Bay családnak oszlopos tagját, társadalmunk egyik előkelő tagját Bay Józsefet. Hétfőn délelőtt még vígan beszélgetett a felső­bányái utcán, hazatérve Konstantinápolyból, — hova nejével, bátyjával és vejével együtt hetekkel ezelőtt elutaztak — érdeklődéssel tárgyalta a városi válasz­tásokat, a tisztujitás következtében beállott nagy vál­tozásokat. A régi Bay volt, az érdeklődő, lelkes, beszédes és kedélyes. Szerdán reggel már halálhírét hallottuk. A városházán kitűzték a gyászlobogót, a Rákóczi­ién házat fekete posztóval vonták be s a hihetet­lennek látszó hirt most már kénytelenek voltunk igaznak elfogadni. Bay 69 éves volt, nagybirtokos, ki Beregvár- megyéből származott el ide, de életének javarészét, mintegy négy évtizedet itt élte le. Nagybányán veje volt a hires Bercseynek, ki városunk közéletében oly jelentékeny szerepet játszott. Régebben élénk részt vett a közéletben, igy a Polgári-Körnek 1873—1877. években alelnöke volt, tehát öt éven át, a mi nálunk nagy népszerűségnek a mértföld mutatója. Részt vett a Részvénytakarék • pénztár megalapításában, eljárt a közgyűlésekre, sok­szor vezette a választásokat és pedig nem csak a képviseleti tagok megválasztását, hanem pl. az or­szággyűlési képviselőkét is. így ifj. L. Bay Lajos volt orszgy. képviselő megválasztásakor is lelke volt a pártnak. A Nyirő és Turman-féle polgármesteri vá­lasztáskor szintén meleg érdeklődéssel szólt bele a dologba. Három fia és leánya van, Ferencz főszolgabíró, Lajos volt orszgy. képviselő most birtokos, József törvényszéki jegyző, leánya Mariczi Kulcsár Nagy- iday Ferencz földbirtokosnak a neje Ugocsa megyében. Sokat szeretett utazni, bejárta Osztrák, Német, Francia, Svéd, Olasz, Török országot stb. S szíve­sen beszélt külföldi tapasztalatairól. Különben takarékos, szorgalmas, jó családapa volt, a közügyek, a város és a haza sorsa iránt min­dig lelkesen érdeklődött s szeretett foglalkozni a politikával. Puritán karakterű magyar ember, kinek elvesztését őszintén sajnáljuk. Szerdán délelőtt már a halott a Rákóczy-térre nyúló nagy szobájában volt felravatalozva, melyet ez alkalomra nagy gyászpompával díszített Mla- deiovszky első temetkezési intézete. A középen lép­csőzetes ravatalon nyugodott a megboldogult, hatal­mas antik ércköporsóban, melyet délszaki élő növé­nyek sokasága vett körül. A koporsón az özvegy friss virágokból kötött koszorúja feküdt, mig a lép­csőkön és két oldalt az elhunyt gyermekeinek és rokonainak koszorujai voltak elhelyezve, koszorút küldtek még a Thaisz család, Ötömösiné, az üzletek bérlői stb. A család a következő gyászlapot adta ki: Özv. Ludányi Bay Józsefné született Rieger Anna; néhai első nejétől Bercsey Ételtől származó gyermekei: Ferencz és neje Lázár Irma fiók : Ferenc ; Lajos és neje gróf Kuun Margit és gyermekeik : Etus, Palxéna és Lajos; József, Mária és férje Nagyiday Ferencz, az összes rokonság nevében fájdalomtól megtörtén jelentik, hogy a jó férj, apa, nagyapa és testvér Ludányi Bay József életének 69. évében 1907. junius 5-én éjjeli 2 órakor rövid, de kínos szenvedés után megszűnt élni. A drága halott hült tetemei 1907. junius hó 6-án délután 5 órakor fognak azev. ref. egy­ház szertartása szerint a nagybányai családi sírbolt­ban örök nyugalomra helyeztetni. Béke legyen porai feletti Ludányi Bay Károly, Özvegy Horty Pálné, Bagossy Ferenczné, testvérei. Bagossy Ferencz sógora. Özv. L. Bay Lászlóné sz. Hámory Paula, sógornője. Csütörtökön volt a temetés d. u. 5 órakor Soltész Elemér a háznál, Révész János a sírboltnál mondott beszédet, Boronkay Béla pedig könyörgést. Nagyszámú előkelő közönség kisérte ki utolsó utján a halottat, kit négyes fogaton, üveges kocsiban vit­tek ki, koszorúk zömétől borítva, a város összes ha­rangjai zúgása mellett, a protestáns temetőbe. Temetésre eljöttek a gyermekek, a rokonok kivétel nélkül, ott láttuk a különböző előkelősége­ket, hivatalokat s a polgárság nagy részét. A sírbolt ajtaja bezárult, ki még jó kedvvel üdvözölte a hétnek hajnalát a sírban érte meg annak lenyugtát. Legyen pihenése csendes a rokon porok között, az édes haza földében. Nyugodjék békében! Válasz .............. (Z empléni Árpádnak. A nyár pompája vesz körül: Üde zöld lombvilág.............. Me zőn, domboldalt mindenütt Tengernyi vadvirág! S mig néma fönségén mereng Gyönyör-ittas szemem; Egy május-est varázs fénye: A »csillagos Duna« képe Rezg át a lelkemen! Nagybánya, 1907. Nióla. Heti krónika. A hét legnagyobb eseménye Willandék előadása. Ott volt, aki csak mozogni bir és láztalan. Bár lázas volt mindenki. Olyan fényes, nagy, előkelő közön­séget nem láttunk még együtt soha Nagybányán. Mondják, hogy 12 ezer koronát vittek el Nagy­bányáról, de kell is nekik, mert 1000 korona a napi kiadásuk. Kétségtelenül gyönyörűen tudják az állatokat idomítani s az emberek is remekül állják meg helyü­ket. Csak egy a rósz az egész cirkuszban, amit leg­jobban reklámoznak : t. i. a Willand testvérek tréfás mutatványai. Hát ennek kell is a reklám, ráfér, mert minden kritikán aluli, unalmas, sőt bosszantó. Szívesebben vettük volna az elefántok és kutyák élcelődéseit, mint ezeket a macskákká vedlett bohó­cokat. Mégis csak becsületes, derék, jó nép ez a magyar, hogy ily érvágást el lehetett rajta követni. No de túl vagyunk rajta, jött utána a vásár a szokásos esővel és pénzhiánynyal, és jönni fog ma este az ifjúsági bál, azaz hogy nyári táncvigalom. Hát ez nem lesz sem népes, sem valami külö­nösen látványos, de hogy pompásan fognak benne mulatni, azt biztosra veszik a leányok, meg a mamák és legkevésbé sem kételkedik benne a krónikás. 0 felsége, dicsőségesen uralkodó első Ferencz József koronás királyunk megko- ronáztatásának négy évtizedes emlékére a templomokban ma hálaadó istentiszteletek voltak, melyeken számosán vettek részt. Az iskolák emlékünnepélyeket tartottak. A fő­gimnáziumban maga az igazgató dr Rencz János tartott magas szárnyalásu és költői szépségekben gazdag emlékbeszédet. Személyi hir. Fábián Lajos Kapnikbányai kohó- és bányahivatali főnököt a róm. kath. egyház fő­gondnokká választotta. Dr Husovszky László ügyvéd, ki a napokban tette az ügyvédi vizsgálatot, váro­sunkból Bozovicsba költözött Krassószörénybe, hol ügyvédi irodát nyit. Díszes esküvő volt Nagybányán ma jun. 8-án délelőtt. Dr. Neubauer Ferenc ügyvéd, Neubauer Ferenc kir. bányaigazgató fia vezette oltárhoz Ber­talan Miklós főmérnök leányát. Az állami anya­könyvi hivatalban 8 és 1/% órakor voltak s az egy­házi szertartás 11 órakor volt. Az ifjú pár a díszes lakoma után nászutra ment. Legújabb. A gazd. és pénzügyi, valamint az adhoc bizottság a polgármester elnöklése mellett tegnap ülést tartott, melyen kimondták, hogy a tűz­oltói szabályrendeletet a szatmári mintájára megal­kotják, továbbá á vízvezeték ügyében azt határozták, hogy fölkérik a minisztert ígért szakközegek kikül­désére, aki a rozsályi forrásokat ismét felméri s a Limpegyében esetleg a Tyestyrna becsatolásának tervezetét is elkészíti. Junius nyolcadika a főgimnáziumban. A főgimná­ziumban, mint mindig, most is a szokott fénynyel ünnepelte a koronázás évfordulóját. Isteni tisztelet után az ifjúság a nemzeti zászlókkal díszített torna- csarnokba vonult ünnepelni. A programm első pontja a Himnusz volt, melyet a jelenlevők unisoló énekel­tek. Majd Rencz János dr. igazgató mondott rövid, talpraesett beszédet a nap jelentőségéről. Majd a gimnáziumi vegyeskar énekelte a »Nemzeti zászló« cimü dalt. A programmnak legsikerültebb pontja volt a Staccato polka, melyet a gimnáziumi zenekar adott elő egy ifjúsági zenekartól nem várt precizitással. A kifogástalanul előadott bájos melódia igazi műélveze­tet nyújtott a közönségnek. Ez mindenesetre a vezető tanár, Borbás Géza érdeme ki ritka zenei tudással, páratlan buzgalommal elsőrendű nívóra emelte a gimnáziumi ifjúság zenekarát. Ezután Bagossy József VIII. o. t. szavalta el Arany »Rendületlenül« cimü költeményét. A jól sikerült ünnepélyt a Szózat zárta be, mely után a közönség eloszlott. A londoni Arts Club tagja Mr Adrian Stokes Író és festő és neje festőművész folyó hó 7-én érkezett Londonból Felsőbányára. Vagy G hétre tervezett itt tartózkodási idejük alatt ethnographiai vonatkozású részletes felvételekkel, bányász lakházak, régi épületek, népviselet rajzolásával és festésével óhajtanak foglal­kozni. A koronázás 40. évi emlékünnepét az állami elemi iskolák együtt tartották meg, melyen az alkalmi beszédet Székely Árpád igazgató mondotta. Követendő példa. A részvénytakarékpénztár id. Bay József halála alkalmából, koszorumegváltás cí­mén 20 koronát adományozott jótékony célra. Búcsú. Nagybányáról való időleges eltávozásom alkalmából mindazon jóakaróimtól, jóbarátaimtól, ismerőseimtől, kiktől az idő rövidsége miatt szemé­lyesen el nem búcsúzhattam, ez utón kívánok bú­csút venni, kérvén őket, hogy szives jó emlékükben megtartani kegyeskedjenek. Nagybánya. 1907. jun. 7-én. Dr Husovszky László ügyvéd. Bay József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom