Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-02 / 22. szám
(2) 1907. Junius 2. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 22. szám. Nagy tőkekészleténél fogva a városi takarékpénztárnak különös érdeke a hosszúlejáratú realhilel-kereslet, azért elsősorban azon tényezők létrehozásán kell működnie, melyek annak fokozására hivatvák. E tényezők között legkiválóbb a kamatláb leszorítása oly arányban, hogy a nagyobb kölcsönök nyújtásában bármely nagyobb vidéki pénzintézettel működési körletében, mely okszerű reklám utján tetemesen tágítandó, folytonosan fentarthassa a versenyt a mi annál könnyebb, mert nagy tőkéjénél s betéteinél fogva nincs realhitel engedményezési ügyletre kényszerítve, hogy ily módon jelzálogkölcsöneit a kereslet kielégithetése végett, meg rövid felmondásu betéteire való tekintettel kamat veszteséggel mobilizálnia kellene. Azonban bármennyire sikerülne is a városi takarékpénztárnak tőkéit hosszúlejáratú immobil kölcsönökbe fektetnie s ily módon a kamatnyereség hatványozásával és állandósításával az elhelyezés gondját csökkentenie, még mindig nagy készletben lesz elhelyezésre váró tőkéje s itt elérkeztem azon ponthoz, a hol a pénzügyi tekinteteket magasabb szempontok keresztezik. Itt domborodnak ki azon általános irányelvek, melyekre a bizottság eddig tekintettel nem volt, nem találta fején a szeget! Általános közgazdasági helyzetünknél fogva, mely sokkal inkább köztudomású, hogy sem ismertetésre szorulna, tapasztalati tény, hogy sok pénzintézet működési körében különféle gyár és iparvállalatokat von be, mert e téren az egyéni kezdeményezés rendszerint bátortalanul vonul vissza s épen e miatt inkább személyi, mint vagyoni garancia hiányában a pénzintézetek saját risikójukra dolgoznak, mert igy vállalkozásaikban a vezetésre hivatott elemek megválogatása jobban módjukban áll. Ha hát helyes volt, midőn a bizottság az 5 § azon intézkedését, mint magától értetődőt törölte, miszerint a takarékpénztár kockáztatott vállalatokba nem bocsátkozhatik, ép oly érthetetlen, hogy a vállalatokba való bocsátkozást is kizárta, holott ép az időszerű és helyes vállalkozás az, melytől a vázolt körülményeknél fogva az intézet fellendülése remélhető. Megjegyzem, hogy a szakasz »kockáztatott« kitétele alatt oly risikót értek, melyet már a józan magán egyén is kizár vállalkozásai köréből, viszont más tekintetben nincs az a reális vállalat, mely bizonyos körülmények előálltával a megrendülés, sőt bukás veszélyétől absolute mentes volna. Az ember anyagi és szellemi szükségleteinek tetemes gyarapodásával a városi köz és társadalmi élet oly igényeket vetett felszinre, melyek kielégítése végett a legmesszemenőbb vagyoni áldozatokra kész, hogy mindennapi, sokszor nehéz munkája közben s annak befejeztével kellő szórakozásra találhasson. így sikerülhet a létküzdelem billegő serpenyőjét időlegesen nyugalomba hozni s ezért irigylem pedig nem látott senkit, csak álmodott tavaszról, napsugárról, szerelemről. . . . Nem vette észre a hosszú dragonyos százados szúró tekintetét, melylyel őt végignézte, mig a nagyhatalmú mama mellé húzta székét, hogy a többiek ne hallják, mit beszél. A százados ur csodálkozott. Sehogyse ment a fejébe, hogyan tetszhetik egy lánynak jobban a kis szürke civil egy katonánál. Aztán összehasonlította vele magát. Egy szükmellü, vérte- len kis alak s ő, ki úgy lovügol a svadrony élén, mint egy hadisten. Hm, hm, az asszonynép sohsem tud logikusan gondolkozni, különösen pedig logikusan érezni. Csodálkozását nem titkolta a mama előtt sem. — Nem értem a dolgot. Egy kis civil különb előtte, mint egy katona. — Magam is csodálkozom rajta, hanem evvel a makacs lánynyal nem lehet komolyan beszélni. Hiszen olyan gyerek még szegényke. Ha csak a kövér bányabirtokosról volna szó, egészen érthető volna a dolog, de egy dragonyossal szemben nem tudom, hogy lehet a kis poétát választani. Nekem ugyan nem imponálna, sőt csinos versei se ejtnének tőrbe, mert hiába, bár elég rokonszenves, de nem katona. — Nagyságod igen kegyes s én csak azt óhajtanám, vajha Melanie is igy gondolkodnék.-- Eljön annak is az ideje, higyje meg nekem, ha majd asszony lesz, éppen igy gondolkodik, mint én. A többi asztaloknál is a kis poétáról s a milliomos szép leányról folyt a beszéd. A leány nagybácsija és unokabátyja mulattatták a vendégeket. Ők ketten nem találtak semmi csodálatosat a lány választásában. — Higyjék meg uraim — mondta a nagybácsi — azokat a városokat, melyek kulturális és más közintézetekben, a modern haladás nagyszerű vívmányai által eredményezett intézményekben bővelkednek, habár a pótadók terhe alatt nyögnek is, mert keresetforrásaik változatossága s foglalkozásuk intenzív jövedelmei egyenes arányban állanak mindennemű szükségleteik tökéletes kiegyenlítésének lehetőségével. Egyéni meggyőződésemtől nem esnék mesz- sze e sorokból azon következtetésre jutnom, hogy a városi takarékpénztár építse fel a nagyvendéglőt, létesítsen más közhasznú intézményeket s a város házipénztárát pótadó töltse meg, de kereseti viszonyaink tarthatatlansága mellett gyakorlatilag megvalósíthatatlan gondolatokba nem bocsátkozhatom, már csak azért sem, mert az alkotásra váró müvek rendszerint és kizárólag csak pénzügyi tekintetből mérle- geltetnek, pedig ennél előbbrevalóan igen sok más, magasabb szempont volna latolgató. A kereseti viszonyok javítására a városi takarékpénztár hivatva van s ezért nemcsak jogává, de kötelességévé kell tenni a vállalkozási alkalmak kihasználását még akkor is, ha ez közvetlen haszonnal nem járna, mert sokkal nagyobb az a közvetett haszon, melyet a városi polgárok és munkások számára nyújtott kereseti források létesítésével az általános jövedelem fokozódása s ezzel a nagyobb adózó képesség produkál, a mi lehetővé tenné városunknak modern berendezkedését s ezzel oly irányú fejlődését, mely a mai szüklátkörü financiális politika mellett soha bekövetkezni nem fog. Az irányelvek precizirozása után minden más csak technikai részletkérdés s megoldásának módját rugékony voltánál fogva épen a vezérlő elv adja meg. Ezért mindaddig, mig a munkalat helyes keresztülvitele érdekében általános elvek leszögezve nincsenek — e tekintetben talpraesett volt a bizottság elnökének indítványa, melyet érthetetlenül mellőztek — a részletek kidolgozása merően esetleges s ha netalán beválnék, ez nem a logikai szükségszerűség folyománya, hanem kizárólag a véletlen müve lenne, melyre ily nevezetes és nagy horderejű módosítást észszerűen alapítani nem lehet. JLjtay Gábor dr. Rendkívüli városi közgyűlés Felsőbányán. Rendkívüli városi képviseleti gyűlés volt május hó 29-én Felsőbányán a következő ügyek tárgyalásával. Gróf Apponyi Albert köszönő levele a debre- czeni siketnéma intézet segélyezéséért felolvastatván, tudomásul vátetett. Hasonlókép tudomásul vették a pénztárvizsgá- latról szóló jelentést és Révész Ignác városi állatorvos lemondását, továbbá Felsőbánya város és a bányakincstár által birtokrendezési ügyben kötött szerződések tárgyában hozott főispáni rendeletet az- I zal, hogy törvényszerű tárgyalására juniu 30. napja tűzetik ki. A helybeli m. kir. bányahivatalnak földbérlet iránti átirata folytán a kért terméketlen terület évi 10 korona jogelismerési dij mellett faraktár helyéül bérbe adatik. A városi tanács előterjesztését a bányakárpótlási alap tárgyában elfogadta a közgyűlés azzal az elhatározással, hogy a kihúzott záloglevelek után járó készpénzbetétül helyeztessék a helybeli takarék- pénztárba. Városi rendőrök kérvényére a drágasági pótlék, Palkovits Péter kivételével, a többi rendőröknek kiutalványoztatott. A vármegyei telephon létesítéséről szóló alis- páni rendelet folytán határozatba ment, hogy a költség egy negyedével hozzájárul és ezt faanyagban szolgáltatja majd ki A vármegyei törvényhatósági bizottság határozata folytán Reizmann Herman-cég vizdija újabb tárgyalás alá kerülve, a vízvezetéki viz dija hektoliterenként 3 fillérben állapíttatott meg azzal, hogy a vízmérőt a nevezett cég saját költségén beszerezni és használatban tartani köteles, a hydransok vizét pedig csak tűzoltásra veheti igénybe, tartozván a hydransokat pecsételve tartani. A tanácsnak három rendbeli javaslata, nevezetesen a városháza bővítő kiépítéséről, Ambrus taván az uszoda felállításáról és a Petőfi-ligeti ház kiépítéséről elfogadtatott. Reizman Herman kérvényére, az ellene megállapított területbér leszállítása iránt, határozatba ment, miszerint az előzőleg megállapított 648 koronával fizette meg. Az általa megvett földterületre nézve pedig kimondta a közgyűlés, hogy megengedi, miszerint a munkáslakás 1908., a tisztilak pedig 1909. év folyamán építtessék fel. A nevezett cég által megvásárolt tölgyfa ügyében kiadott vérmegyei törvényhatósági bizottsági határozatot tudomásul vették A nagybánya-felsőbányai helyiérdekű vasút átiratát az újabb vasúti menetrend azon módosításáról, hiogy ezután szombaton is, tehát hetenként kétszer fog a vonat indulni Felsőbányáról reggel Szatmár- felé, helyeslőleg tudomásul vették. Özv. Lévay Zsigmondné kérvénye utca feladás iránt nem találtatott teljesíthetőnek. Pap István, Pap János és Stefán András részére a kérelmezett földterület engedélyeztetik, az elsőnek négyzetméterenként 25 f díjért, a másik kettőnek dij nélkül. Horváth Sándor és társainak kérvényére megengedtetett, hogy a kijelölt utakon bármely napon hordhatja a fát, azzal a kikötéssel, hogy a kihágást elkövető a fahordástól végleg el lesz tiltva. Moldován Ferenc dr. városi jegyzőnek szabadság iránti kérvényére a kért szabadságot megadták, tudomásul véve a tanácsnak a helyettesítésre tett intézkedését. Vármegyei közigazgatási erdészeti bizottság határozata az A. és C. üzemosztály kihasználása tárgyában tudomásul vétetett. Vármegyei alispán rendeletére a közgyűlés valóságos zseni ez a kis ember. Valamikor büszke lesz rá az ország. Minden verse klasszikus dolog, novellái finomak, artisztikusak. Én csak örvendek, ha férje lesz Melanie húgomnak. A terrasz legszélső asztalánál a papa beszélgetett a kövér bányabirtokossal. Nem is annyira beszélgettek, mint számoltak. A börze változása, a »Felvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság« részvényei, a bankár vállalatai kerültek szóba. Merész spekulációkról, mesés^ jövedelmekről ábrándoztak nem a fantázia szárnyán emelkedve, hanem a rideg számok segítségével. — Hasztalan minden számitgatásunk, kedves barátom, mikor a lányod keresztül huzza terveinket. En csak azt nem értem, hogyan lehet egy szegény poétát eléje tenni a »Felvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság« tulajdonosának. Pedig, ha a börze két legjelentősebb tényezője: a te pénzed és az én vállalatom egyesülnének, olyan dolgot produkálhatnánk, aminőt még eddig nem látott a fmáncvilág. Üzemelés alá vennők az összes felvidéki antracit telepeket s elárasztanék egész Európát kőszénnel, kokszszal, kátránynyal. Vasgyárakat állítanánk föl s gépeinkkel kiszorítanék az angol és német gyártmányokat a külföld összes piacairól. S csodálatos, hogy a te lányod ezt mind nem tudja, nem akarja megérteni. — Magam is sokat tűnődöm ezen. Hanem hiába, ilyenek a nők, sohsem tudnak praktikusan gondolkozni. Még ha csak arról a léha dragonyosról volna szó, ki egyebet se tud, csak lovagolni s a hölgyek körül forgolódni, egészen érthető volna a dolog, de veled szemben nem értem, hogy lehet a szegény poétát választani. így beszélgettek azok, kik nem értették meg, a mit két lélek értett, a mit két szív érezett. Ez a beszélgetés minden nap megismétlődött a terraszon. Közben pedig a mama és papa hatalmas ostrom alá vették Melanie szivét, eszét, mindenik a maga jelöltje érdekében. Azonban a lány nem engedett s az ismerősök és vetélytársak nemsokára megtudták, hogy a család elutazott a fővárosba s már a laka- dalmat is megtartották. Méláméból pedig boldog asszony lett. Teljesen elfeledte a régi környezetet s beletemetkezett az otthon boldogságába. Most értette csak meg igazán férjének szenvedélytől izzó dalait. A kis poéta pedig dalolt s azok a dalok megrészegítették, mámorossá tették az asszonykát. S ő szomjuhozta ezeket a dalokat, ezt a poezist. Mennél többet ízlelt a csókból, a dalból, a napsugárból, szerelemből, annál többre vágyott. Izzott a lelke s a szive megtolt neki is dallal, poezissel. így éltek tavaszban, napsugárban, fényben, szerelemben s egész életük egy dal volt, egy csodaszép szerelmi dal. Hanem ez a dal az idővel egyre veszített a forróságából, egyre kevesebb lett benne a perzselő napsugár s egyre több a fenség. A fenséges, a magasztos pedig hideg. Csodálkozva állunk meg előtte, de nem vonzza, nem melegíti szivünket. A költő lelke egyre magasabbra szárnyalt, magasabb régiókból egyre nagyobb perspektívában szemlélte a földet. A kis feleség pedig odaerőlködött utána. Már fönjártak a csillagok között s megrázóan fenséges kép tárult eléjük. Ekkor az asszonyka úgy érezte, hogy fázik oda- fön. Melegebb barátságosabb a föld, mely melegével csalogatva vonzotta le magához. így fogant meg lelkében a renaissance eszményképe: az erős ember. Az ember kinek lelke nem száll a főid gőzkörén túl, de izomzattal, anatómiával győzi. A ki odaállhat a
