Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-06 / 18. szám

1906. Május 6.

i

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

18. szám. (3)

talajban (benne), a lejtő irányában,-lefelé mozog. Néha, nyáron, tartós (6— 8 heti) szárazság után, a csekélyebb mélységű kutakból ki is apad a viz; talajunk tehát vizes, de nem vadvizes. Vidékünk csapadékokban gazdag, tehát csak rendkívüli eset az, hogy a talajban a viz mélyen leszálljon, mert a párolgás utján eltűnt és a talajban a lejtő iránya felé mozgó viz helyét rögtön elfoglalja a közeli hegyek talajában a lejtő felé mozgó viz. A hegyek ezen lenyomuló vize a márgaréteg felett nyugvó sekély réteget vízzel telíti. Ez azt okozza, hogy talajunknak olyan nyirkos állapota, amelyben még fagyökerek is képződhetnek, átlagosan csak mintegy 60 cmnyire terjed a felszín alatt. Azon alul még a mélyen gyökeret eresztő fáknak, mint p. o. a Körte, vagy cseresznyefának sem képződik, illetve fejlődik gyökere. Mindemellett is a mi vidékünk kitünően alkalmas a gyümölcsfák tenyészetére, mert bár csak igen sekély az a réteg, melyben a gyökerek fejlődhetnek, de az a réteg a közeli alsó nedvesség által, még tartós szárazság idején is, elég nyirkosán van tartva ahhoz, hogy a fák gyökerei a szükséges tápszereket felvehessék. Légkörünk is páradús, tehát ebben a mi csakugyan sajátos tulajdonságú, különleges talajunkban föképen a gyümölcsfák nagyszerűen diszlenek. Hanem azután a gyümölcsfák trágyázása is kell, hogy különleges legyen nálunk, amennyiben itt legmegfelelőbb a trágyának a fa koronája arányában, a felszínen való elteritése, vagy elhintése és egy ásónyomnyira való leforgatása. így van az épen a gyökérzet felett. A gyakori felázás és apadás következtében azután a viz a gyökerekhez juttatja azt. Ha 40 — 60 cm. mélységre tesszük a trágyát, akkor abból a fa csak a ritkán bekövetkező tartós szárazságok alkalmával kapna valamit, amidőn ugyanis, a hajcsövesség törvényénél fogva, a felfelé mozgó viz hozna fel valamit a gyökerek alatti vizenyős rétegben oldva levő trágyabeli tápszerekből, ha ugyan még a viz által ki nem mosattak onnan.

Amit fentnevezett Czikkében mond tanár ur a gyümölcsfák trágyázásáról, azzal egyetértek. Előadásakor hogy még mi mást is mondott Tanár Ur, ami engem akkor észrevételeim megtételére késztetett, azt mellőzöm most, mert az bennünket személyeskedésre vezetne. Azt pedig kerülni óhajtom. Czélom csak az, hogy közügyet szolgáljunk egymás véleményét tiszte letben tartó fejtegetésünkkel.

Ezekután áttérek a márgával és az istálótrágyá- val való — Tanár ur által ellenzett — talajjavításra.

Idézett czikkében azt mondja Tanár ur, hogy a gazdának arra kell törekednie, miszerint az istáló- trágya hatását megnywjtsa, tartóssá tegye, nem pedig megrövidítse. Ez szerintem is igen helyes dolog ott, ahol keresztülvihető, de a mi különleges talajviszonyunk mellett ez kivihetetlen. Hogy miért, lentebb következik.

Ugyanazon czikkében a márgát azért nem tartja Tanár ur jó trágyának, mert a benne levő tápszerek csak hozszu idő múltán válnak a növények számára felvehetőkké; (én Ugyanúgy tartom, hogy nem hosszú idő múltán, hanem lassan, tehát hosszú ideig kitartóan). De ha a Tanár ur állítása is a helyes, még akkor is, éppen a Tanár ur által kifogásolt tulajdonságánál fogva válik a márga a mi különleges talajunkon, istáló- trágyával együtt alkalmazva, kitűnő ásványi trágyává.

(Befejező közlemény következik.)

Különfélék.

Földes Béla orsz. képviselőnk, programmbeszédét a Steinfeld-ház erkélyéről vasárnap délelőtt nálunk tartotta, ugyanaz nap délután Felsőbányán mondott beszédet, hétfőn Szinérváraljára kocsizott sokak kíséretében s ott is ismertette magasan szárnyaló eszméit, meglátogatta Sikárlót, Misztótfalut s a héten nálunk

időzött kedves családjával együtt. Földes e hó 4-én, a déli vonattal utazott el városunkból.

A töispáni beiktatás ügyében Szatmárvármegye alispán! hivatalától vettük a következő értesítést. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsági tagjait van szerencsém értesíteni, miszerint dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltóságát folyó hó 7-én a Budapestről Nagykárolyba d. u. 6 órakor érkező személy- vonaton — a vármegye határszélén »Érkörtvélyes« vasúti állomáson a járási tisztviselő fogadja, egyben azon kérelmet intézem az igen tisztelt törvényható- : sági bizottsági tag úrhoz, miszerint úgy az érkört- vélyesi, mint a nagykárolyi vasúti állomás és a vármegyei székháznál történendő fogadtatásra megjelenni szíveskedjék. Nagykároly, 1906. május hó 1-én. Uosvay Aladár, alispán-helyettes, vm. főjegyző. A 8-án tartandó beiktatáson városunkból számosán készülnek részt venni.

Nőegyleti gyűlés. A nagybányai jótékonyczélu nőegylet folyó hó 6-án délután 3 órakor a városháza tanácstermében gyűlést tart.

Közgyűlés Felsőbányán. Felkérem a városi képviselőtestület tagjait, hogy folyó hó 6 -án, azaz vasárnap d. e. 11 órakor a város tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Kelt Felsőbányán, 1906. május 4. Farkas s. k., polgármester. Tárgy: 1. Farkas Jenő és társai indítványa Kossuth Ferencz, gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert és Darányi Ignácz miniszterek díszpolgárrá választása iránt. 2. Csausz István és társai indítványa Baumerth Károly helybeli bányatanácsos díszpolgárrá választása iránt.

Ligeti zene. A helybeli bányászzenekar válogatott műsorral folyó hó 8-án, délután 51/s órától ő1/* óráig térzenét ad.

Bányaünnep. A kereszt feltalálásáról nevezett kincstári bánya holnap ünnepli, a szokásos módon nevenapját. Ma este a Kereszthegyi bányánál térzene és fényes kivilágítás volt. Holnap d. e. pedig a templomi istentiszteletek után villás reggeli lesz a karámban.

Két szerencsétlenség egy hét alatt Horvát Rudolf 17 éves szolgalegény aki Román Sándornál volt alkalmazva, vasárnap, április 29-én d. u. 5—6 óra tájt az ökröket akarta megitatni és a rendes kerítéssel ellátott kutból akart vizet meríteni azok részére. Közben elővette egy régi eskóros bántalma s a görcsök alatt eszméletét vesztve, fővel bebukott a kútba oly szerencsétlenül, hogy daczára annak, hogy egy mellette álló 10--12 éves fiúnak a lármájára Román Sándor gazdája is ott termett s hamarosan mentéséhez fogva és a kutból kihúzta, mégis, mire Nagy János orvos azonnali segélynyújtására gyorsan megérkezett, már a legény halva volt. Porán János svaiczer-utczai lakos 38 éves nős és szekeres pedig, aki igen iszákos ember volt. Folyó hó 4 én délelőtt részeg állapotban a két árok közé tévedt s a vágóhídon alól még a délelőtti órákban többen látták a fűbe heverve aludni. Mámorát félig kialudva tovább akart haladni, de valószínűleg még mindig erős nyomása alatt a szesznek, a vízparthoz közel jutva beleszédült az árokba anélkül, hogy valaki a járatlan helyen észrevette volna. A déli órákban vette észre a Kalazant. bányazuzónál a szemetfogó gátnál a zúzda egyik munkása, ez jelentést tett a művezetőnek, aki írásbeli jelentést küldött a rendőri hivatalnak s Nagy János orvos a helyszíni szemlére sietett, de már a vízből kihuzot- tan csak a halált konstatálta. Nevezettet öt árva siratja.

A zóna idő nálunk, ugylátszik, csak a papiroson létezik. Tegnap is, meg mai 25, sőt 30 perczet siettek az órák a zónához viszonyítva. Sem az utazó, sem a pereskedő stb. közönségre nézve nem kellemes dolog az, hogy ilyen mizériák miatt idejét kénvPubi, ha az utczán verekszik, máskor nem jön el a mamuskával . . .

Aztán, hogy belekapaszkodom majd az uracs- kám ... az Elemér karjába . . . Mert muszáj ám, hogy Elemérnek hívják . . . no, Arthur is lehet . , . de ha Mukinak hívják . . . nem megyek . . , Isten bizony nem megyek hozzá! . . .

Fianem előbb persze menyasszony leszek ! A barátnőim sorra meg fognak kékülni az irigységtől Még nincs egy éve se, hogy kikerült az intézetből, már is menyasszony! Itt fog megkérni, ezen a helyen! Én majd itt ülök a székben, ö pedig ezen a helyen térdepel.

(Hirtelen a hintaszék elé térdel; mély hangon)

— Miczike ! Szeretem ! Imádom ! Mikor először megláttam a kis malaczczal, már éreztem, hogy sorsom örökre el van döntve. Oh, mondja, akar-e az én édes, aranyos kis feleségem lenni ?

(Hirtelen visszaül a hintaszékbe; rendes hangon.)

— Tisztelt uram! Ajánlata meglep. Engedje meg, hogy gondolkozzam rajta;

— A választ megadom — — holnap !

(Hirtelen a szék elé térdepelve; mély hangon.)

— Szerelmes szivemnek : holnap — egész hónap !

(Visszaül a székbe.)

— öt perez — — — — elegendő ?

(A szék elé térdepelve; mély hangon.)

— Szerelmes szivemnek — öt egész esztendő!

(Visszaül a székbe.)

— No hát, ha annyira sürgős dolog, itt van valamennyi kezem! (Nyújtja mind a két kezét.) Beszéljen a . . . stb. stb.

— Phüh! De elfáradtam, nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen leánykérésnél mennyit kell ugrálni! (Elgondolkozva.) Már most csak azt nem tudom, hogy hogyan illik: mindjárt megcsókoljuk-e egymást, vagy csak ha már a mama is beleegyezett ? Azt hiszem, jobb lesz mindjárt, mert hátha »nem«-et mond a mama ! Persze legjobb lenne a papát, meg a mamát valamikép oly helyzetbe hozni, hogy ne mondhassanak »nem«-et!

Szegény Mamuskám, hogy fog sírni! Pedig mindig azt mondta, hogy mennyire sajnálja ő azt a férfit, aki engem el fog venni.

A papa persze előbb azt fogja tőle kérdezni,

hogy:

(Vállveregetve.) — No öcsém, hát aztán tud e tarokkozni ?

Aztán azt fogja mondani, hogy :

(Mély hangon félre.) — Siessetek a vacsorával . . . hol a papucsom i

Aztán meg azt fogja mondani, hogy: (sírásba tör ki) . , . mert hát nagyon szeret ám engem az én papuskám . . .

— Áldásom rátok ! Gyarapodjatok és . . .

(Az előszoba felöl csengetnek.)

— Csöngettek! Jaj! Megjött a mama!

(Kinéz az előszoba felé.)

— De nem! Egy hordár . . . csokorral , . . kezében rózsaszínű lévél . . .

(A hintaszékbe esik.)

— Jeszszuskám! Menyasszony vagyok !

felen fecsérelni. Nem tudjuk a közigazgatás mely ágához tartozik az órák rendben tartása, de azért fölkérjük az illetékes egyént, hogy szüntesse meg ezt az áldatlan anachonizmust, vagy ha senki sem képes a toronyórát Nagybányán igazítani, hát inkább ajándékozzák oda mind a két toronyórát lánczczal együtt a múzeumnak.

Bocskay ünnepély. Május hó 20-án Magyarország összes — 3000 — protestáns egyházában, tehát úgy a reformátusoknál, mint az evangélikusoknál a bécsi béke 300 éves jubileumát fogják istentisztelettel ünnepelni, A bécsi béke tudvalevőleg törvényben biztosította a protestánsok vallásszabadságát s aki ezt fegyverrel kivívta, az a nagy Bocskay István volt. A helybeli ref. templomban Soltész Elemér, az ev. templomban Révész János tart 20-án d. e. ünnepi beszédet, s istentisztelet után egyházi közgyűlés lesz, melyen Bocskay érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítik.

Mai számunkhoz Lesseur Dániel franczia regényének 49—56. lapját mellékeltük.

Gyászhir. Mihálcsek Istvánná, szül. I'ox Anna e hó 1-én 46 éves korában meghalt agyszé'hüdés következtében. 2-án délután temették nagy részvét mellett.

Tulipános láda. E czim alatt húsz oldalra terjedő díszesen kiállított hangjegyfüzet (kotta) hagyta el a sajtót Budapesten. Zempléni Árpádné Révész Anikó 12 magyar dalt fűzött csokorba ebben a csodásán szép tulipán faragásokkal díszített tartalmas füzetben. Boldog vagyok ha láthatlak. Hajnalodik. Ej hát odaadom. Balog Józsi. Kurucz bujdosó. Kolozsvári lassú. Ima a hazáért. Lavotta szerelme. Jó bor jó barátság. Esteledik. Kecskeméti öreg biró. Duhaj nóta. Ezek a dalok czimei. Remek, tőről metszett, zamatos nóták, oly könnyedén föltéve zongorára és énekhangra, szöveggel, hogy a kinek egy kis zenei tudása és magyar szive van, az akár mindjárt lejátszhatja, vagy eldalolhatja. Az összes dalok ára 4 korona. Külön-külön 3-3 dal 1 koronáért, a Lavotta-Dalok (a füzet igazi gyöngyei) 2 koronáért kapható. Ezenkívül szerzőnek ugyanott most jelent meg egy »Magyar Etude«-je is. 16-ik mű. Hangversenydarab. Ara 2 korona, szintén díszes magyar köntösben. E művek megszemlélhetek Kovács Gyula kirakatában s ugyanott kaphatók is. A magyar zenekedvelők figyelmébe a legmelegebben ajánljuk.

Nagysomkut Erdőd Vidéke czimmel e hóban uj lap indult meg Nagysoinkuton, mely az erdődi és somkuti járások érdekeit fogja felkarolni. Főszerkesztő Bottlik Géza, felelős szerkesztő Szűcs Gyula. Előfizetési ár negyedévenként 2 korona. Az első szám május 5-én, 6 nagy oldal terjedelemmel, csinos kiállításban jelent meg. A lapot a szerkesztők adják ki.

Tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok. A vallás és közoktatásügyi miniszter tanítók számára: a budapesti I. kér, a kolozsvári, a bajai és a sárospataki állami elemi tanítóképző intézetekben ; tanítónők részére pedig: a budapesti II. kér. a kolozsvári és a szabadkai állami el. isk. tanitónőképző intézetekben 3 hétre terjedő továbbképző tanfolyamot nyit meg. Ezen tanfolyamokon a rajzra, az énekre, a kézügyességre (slöjd) és ezeknek népiskolai metho- dikájára a jövő iskolai év elején életbe léptetendő uj tantervre való tekintettel különös figyelem lesz fordítva. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonkínt 30—30 állami költségen nyer az intézet internusában szálást és étkezést, ezenkívül 15—15 K. utazási költséget. A fent megjelölt tanfolyamokon kívül a rajz, a kézügyesség és énektanítás uj módszerének elsajátítása czéljából 3 hétre terjedő külön rajz-kézügyesség és ének-tanfolyam fog a kaposvári áll. el. iskolában és a szolnoki áll. főgymnásiumnak e czélra átengedett rajztermeiben tartatni. E tanfolyamra 30—30 vidéki tanító és tanítónő 30 korona segély mellett felvétetik. Folyamodhatnak e 9 tanfolyam bármelyikére bármilyen jellegű elemi iskolánál működő okleveles tanítók és tanítónők. Bélyegtelen kérvények 1906. május 15-ig a kir. tanfelügyelőséghez nyújtandók be.

Gazdasági tanfolyamok. A földmivelésügyi miniszter f. évi julius hó 2-tól 28-ig az algyógyi, adai, békéscsabai, breznóbányai, csákvári, Csíkszeredái,hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, komáromi, lugosi, nagyszentmiklós rimaszombati, szentimrei, szilágysomlyói és szabadkai földmives iskoláknál 20-20 néptanitó részére mezőgazdasági 4 hétre terjedő tanfolyamot rendez. Folyamodhatnak gazd.ism. iskolák vezetésével megbízott oly tanítók, kiknek tanítási jogosítvány gazd. tanfolyamra való jelentkezés kö- telezetsége mellett adatott ki. E tanfolyamra felvett tanítók 100 — 100 korona segélyben részesülnek, melyből minden kiadás fedezendő. Bélyegéten kérvények folyó év május hó 10-ig kir. tanfelügyelőséghez terjesztendők be. Kántor-tanitók figyelmeztetnek, hogy eltávozásukat illetékes és közvetlen hatóságuknál kellő időben jelentsék be olv végből, hogy esetleges szükséges helyettesítésükről gondoskodás történhessék.

Az »Első Magyar Általános Biztositó Társaság*

1905-ik évi üzleteredményről szóló mérleget az utolsó oldalon közöljük. Ebből az alkalomból is kitűnik ezen virágzó magyar vállalatnak — közel félszázados — sikeres működése. Az évi nyeremény 3 millió 530,200 korona 83 fillér, melyből a részvényesek között 1 millió 200,000 korona került felosztásra, s igy minden egész részvény után 400 korona fizette- ; tik ki osztalékképen. A társaság a tiszta nyereség egy részét biztosítéki alapjainak és tartalékainak j gyarapítására fordította. Nevezetes a társaság életbiz-