Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-20 / 20. szám
(2) 1906. Május 20. 20. szám. A tárgysorozatban alig volt olyan, a mely nagyobb vitára nyújtott volna kilátást, csupán a postaiéti tó lecsapolása felett indult meg a vita, melyről lapunkban már annyi szó esétt. Voltak, akik a Szombat- utczán akarták volna vinni a kanálist, ezzel azonban a pocsolya lecsapolása éppen nem lett volna megoldva. Elfogadták tehát a mérnöki tervet a maga egészében s a 30 ezer koronás munkához haladéktalanul hozzá is fognak. Polgármestert fölkérték, hogy az iskolák, óvodák államositása, a vízvezeték, csatornázás ügyében, valamint a papválasztások dolgában a minisztériumoknál járjon el. Mint halljuk, a polgármester tegnapelőtt ez ügyekben a fővárosba el is utazott. Kovács Lőrincz alapitó levelét módosították a miniszter kívánsága szerint. A bérezés erdei legelők árverését jóváhagyták. A Szénatérért a felsőbányái vasúttól évi 5 Iv jogelismerési dijat kívánnak csupán, de ezzel szemben azt a méltányos követelményt támasztja a város, hogy a Nagybányára vagy Nagybányáról váltott jegygyei bármelyik nagybányai állomáson le lehessen szállni. Az Agyagos-utczánál vasúti sorompót létesítenek. Bajnóczy Sándort és Kornis Edét 50 — 50 koronáért fölvették a törzslakosok közzé. Szabó József községi iskolai szolga segély iránt való kérelmét elutasították. A közgyűlés délfelé ért véget. A fekete tücsök tömeges megjelenése. Jablonovszky József ismert, tekintélyes rovartani szakférfiúnak abból az alkalomból, hogy az idén az Érmelléken a szőllőt a tücsök annyira pusztítja, hogy már verset is csináltak rá, mely hangzik eképpen: Három fehér szőlőtőke, három fekete, Nem szüretelnek az idén, tücsök megette. Átok rátok — vak apátok, helyre tyu tyu tyu ! A sok jó bort fölfaltátok, helyre tyu tyu tyu ! Tehát ebből a szomorú alkalomból hozzuk. Jablonovszkynak egy tavaly irt, idevágó, érdekes és alapos értekezését. A szakezikk igy hangzik: Az ez idei nyár második felében feltűnő nagy számban mutatkozott egy apró tücsök-faj, amely nemcsak a mezőt lepte el, hanem augusztus végén és inkább szeptemberben már a házakba, a kamrákba, a magtárakba is betódult és szokatlan nagy tömegével mindenütt aggodalmat okozott — Ez utóbbit annyival nagyobb mértékben, mert a betolakodó prücsök-sereg nemcsak alkalmatlankodott, hanem rágcsálásával többrendbeli kárt is okozott. E kis prücsök-faj, mint arról több Ízben személyesen is meggyőződtem, csakugyan megérdemli, hogy szemmel kisérjük, mert tömeges előfordulása esetleg rossz következményekkel járhat. Ha szaporodása egyhamar meg nem szakad, akkor a termesztett növényeink ellenségeinek száma csakhamar növekedik egygyel. A szóban levő tücsök nem azonos a tavaszi énekes tücsökkel, amely mezei tücsök (Grillus carn- pestris) néven ismeretes; a mi szapora vendégünk a fekete tücsök (Grillus melas Charp., desertus Pali., agricola Ramb., tristis Sérv. stb.) nevű fajhoz tartozik s egészen más természetű, mint amaz. Köztük, hogy röviden jellemezzem őket, majdnem ugyanolyan külömbség, mint a kóbor oláhezigány és az állandó lakással biró polgárember között: a mezei tücsöknek csinos, földbeásott likja, lakása van és környékét tisztán tartja; itt tanyázik, amíg élete tart, holott a fekete tücsök hazátlan, hátán kenyere, vigan kóborol a világban és gond nélkül éli le napjait. Terkal, keztyü üzlettel; az utc/.ák öntött járdákkal, villanyos iv, vagy cső lámpákkal, bérkocsikkal sf.b., ki venné mindezt igénybe ? Pedig mindez gyártmány ; mindaz kőből, vasból, aczélból, bőrből, szövetből, ásványokból volna, nehéz munka és tömérdek költség árán előállítva, ez pedig mind közmű, vagy gyáripar termék. Az oly helyen efféle intézmény épp oly kevéssé állhatna meg egy napig is, mint egy narancsliget télen. Valamint a narancs Ugatnék meg van a maga talaja, úgy megvan a gyáriparnak is a maga környezete és hazája, t. i., ahol arra müveit nép lakozik, Hogy az. ily intézmény létezhessék, ahhoz hozzá kell nevelni, művelni a népet. Ha azt kérdezné valaki tőlünk, vájjon hisszük-e, hogy a Magyar nép oda nevelhetö-e? annak válaszul oda mutatnánk a Magyar nép átalakulására itt Ame- ricában: Figyeljük csak meg, miként történik ez. Jön a «greenhorn» hazulról, néha szűrben, többnyire fakó ruhácskában, batyuval. Pajtásai beszerzik munkába. Kap pénzt. L^vedli idegenes külsejét, olcsó Americai ruhát vesz bádog zsebórát, esernyőt, szatyrót, néha, revolvert. Megnyiratkozik, borotválkozik, kimosdik, gallérokat. nyakötöket rak föl néha keztyüt is. Ha jobb érzésű ember belép egyletbe, megtanul emberek között mozogni, viselkedni. Ha rossz természetű a korcsmákba fészkeli be magát, elveri pénzét, verekedő há- zsártos lesz, de rajta veszt; ha nem tauul a leckéből valaki agyonüti őt; ha tanul, szépen összeszedi magát; ha nem tudott írni és olvasni megtanul pajtásaitól, előfizet újságra, művelődik. Lassan-lassan tekintélyre szert tevén, az egyletben hivatalt visel; ott ö már X, vagy Y «ur», ez előtt «hajja kee» lehetett. Az uj megtiszteltetés emeli önérzetét, és úgy iparkodik viselkedni mint úrhoz illik. Időközben már tanult valami mesterséget elő is mozdították, mint jóravaló, józan embert NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a potroh hátán és két oldalán van 2—2 fekete pikkely, a leendő szárnyak első nyoma. A felsőnek látszó kurta pikkelyből az alsó, az alsó pikkelyből pedig a felső szárny lesz. Ugyanezen vedlés után kap a nőstény poronty egy kis tojócsövet is. Mig ez a nyárvégi, őszelejei fejlődés tart, a tücsök nem tanyázik egy helyen s ha többedmagá- val is akad, tulajdonképpen még sem szereti a társaságot, hanem mindegyik külön-külön éli világát. Ha jól lakott, vagy ha igen meleg van, félrehuzódik, hüsöl göröny alatt, kő alatt, földrepedésben, avar alatt: mindenütt talál magának való helyet. Hogy mit eszik? Mindenfélét, ami zöld és élő, s nem kétlem, hogy beleragad olykor kisebb állatba, puha hernyóba", nyűbe. De ha ilyenkor meg is rág egykét növényt, a kár nem igeu ötlik fel, mert hisz a kisebb számban előforduló szerteszéled s nem egy helyen rág s igy az itt is, ott is akadó kis rágás nem nyom sokat a latban. Azután juliusben agusz- tusb an miben is tenne kárt? A gabona be van takarítva ; a kukoricza érőfélben, érése végén van. Ha egyik-másik takarmányfélében rág is, az a rendes száradással együtt nem tűnik fel. A kapások pedig, ha ilyenkor még a főidben is vannak, védve vannak ellene, mert a tücsök nem ás, nem fáradoz, hogy gyomrát kielégítse. (Folytatjuk.) Különfélék. Díszes esküvő Kapnikbányán. Baltay János erdő- mester házánál ma folyó hó 19-én délelőtt 11 órakor díszes esküvő volt; ugyanis Széky János mérnök ma esküdött örök hűséget Liptay Irén kisasszonynak, Baltay erdömester nevelt leányának. Az egyházi esketést Révész János nagybányai evang. lelkész végezte. Az esküvőt, melyen Kapnikbánya intelli- gentiája, valamint a menyasszony és vőlegény roko iái vettek részt, kedélyes lakoma követte a vendégszeretetéről annyira hires Baltay családnál. Tartós boldogságot kívánunk az uj párnak. Eljegyzés. Fogarassy Anna és Shik Elemér dr S/.atmár-Németiben folyó hó 5-én jegyet váltottak. Bocskay-ünnep. Bocs’ ay, a nagynevű szabadság- hős 800 éve, hogy győzelmeit megpecsételte a bécsi békekötéssel, melynek — a haza szabadságára vonatkozó több pontja között — legfontosabb a protestánsok szabad vallásgyakorlását biztositó része, mely ugyanis az annyit szenvedett protestánsokat végre biztos révbe vezette. Méltó tehát, hogy ennek a nagy férfiú alkotásának — a bécsi békének — 300 éves fordulóján az egész magyar protestantizmus emlékünnepet tart. Városunkban folyó hó 20-án lesz megtartva az ünnepély mindkét protesiáns templomban. Az ág. h. ev. templomban Révész János lelkész, az ev. ref. templomban pedig Soltész Elemér lelkész tarja az ünnepi beszédet. KitÖntetett iró. Páratlanul szép sikert aratott Myskovszky Ernő fögimnáziutni tanár A magyar képzőművészet története czimü müvével. Az úttörő s igen értékes műről számtalan elismerő nyilatkozatot olvastunk s igy többek között arról levélben a legteljesebb el- ismetés hangján emlékeztek meg : Apponyi Albert gróf kultuszminiszter, Nárai Szabó Albert kultuszminiszteri tanácsos, Berzeviczy Albert volt kultuszminiszter, Fralc- nóy Vilmos püspök, dr Schönherr Gyula múzeumi igazgató-őr, Földes Béla képviselő, Fittler Kamill az iparművészeti főiskola igazgatója stb. A könyv nagy sikere arra ösztönözte Myskovszky tanárt, hogy azt átdolgozva, tetemesen kibővítve s képekkel illusztrálva újra közre adja. A második kiadóst Révay Testvérek müintézete adja ki. Estély a kaszinóban. A Kaszinó termeiben szombaton fényes estélyt rendeztek Lacheta János föbánya- tanácsos és Oblatek Béla bányatanácsos tiszteletére abból az alkalomból, hogy Lacheta János főbányatanácsos negyven évi érdemekben gazdag szolgálat után nyugalomba vonul s hogy Oblatek Béla főmérnököt bányatanácsossá nevezték ki. Az estélyen mintegy nyolezvanan vettek részt városunk társadalmának előkelőségei közül s az ünnepeiteket, kik bírják városunk osztatlan tiszteletét s szeretetét, nagy óvácziókban részesítették. A felköszöntők hosszú sorát Neubauer Ferencz bányaigazgató nyitotta meg, ki meleg szavakban emlékezve meg Lacheta főbányatanácsos negyven évi kitartó s szerfölött eredményes működéséről, a» ö egészségére ürítette poharát s kívánta, hogy még hosszú ideig élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmat. György Gusztáv főmérnök igen szép szavakban Oolatek Béla bányatanácsost éltette, kit szintén hosszú, érdemdús szolgálat után crt a kitüntetés. Stoll Béla a két ünnepekre ürítette poharát. Szellemy Geyza Lacheta fő- bányatanácsos fiait éltette, a kikre a nyugalomba vonuló szüle méltán büszke lehet. Ezután még több fel- köszöntő hangzott el kivánva minden jót az ünnepeitekre. A páratlanul sikerült estély, melyen a bányászzenekar is közreműködött, a legpompásabb hangulatban a reggeli órákba nyúlt be. Uj Okleveles tanár. A czeglédi állámi főgymna- siumnál helyettes minőségben működő Thurzó Ferencz tanár, városunk szülötte, a történelem és földrajzból, a budapesti m. kir. tudomány egyetemen, a képesítési vizsgát a napokban sikeresen le tette. Hymenhir. Szántó Károly, városunk szülötte, Szántó Mátyás helybeli polgár fia, junius 4-én tartja esküvőjét Tordaszentlászlón PánicRózsika kisasszonnyal. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvény- hatósága folyó hó 29-én gyűlést tart. Dr Falussy Árpád főispán a következő mighivót küldte szét: Megj metre nézve is különböznek; a mezei tücsök nagy, ! termetes, nehézkes testű, olykor majdnem kétszer- akkora nagy (18-26 mm.), mint amekkora a kisebb, fürgébb és karcsúbb fekete tücsök (12-17 mm.). Kicsi korukban, amikor a tücsök-fajok porontyai majdnem egyformák, arról lehet rájuk ismerni, hogy a mezei tücsök ugró (tehát hátulsó) lábának czombja a test felé tekintő részén vöröses-sárgás, a fekete tücsök czombja egészen fekete. S általában már ilyen korban is meglátszik a két fajon a későbbi különbség ; mert mig a kisebb fekete tücsök lárváira min- denütt akadunk és betolakodnak kóborló természetüknél fogva mindenfelé, addig a mezei tücsök rideg mezei lakó marad, helyét, kis odúját nem hagyja el. Valamint a sáskára, azonképpen a fekete tücsökre az utóbbi két-három évben a legjobb idők jártak Van is mindenfelé elég látszatja! A szárazság felette kedvezett nekik fiatal korukban, teleléskor és fiasitáskor is. Most, a nyár végén bujkáló sok tücsök mind fiatal, amely szinte előre érzi a közelgő telet és keres búvóhelyet, amely első sorban a nedvesség ellen védje: a hideg és a fagy azután nem árt neki. E fiatal tücskök legtöbbje most a negyedik, ötödik vedlésben van. Körülbelül julius —augusztusban (esetleg korábban is) jöhettek a világra. Mert a kifejlődött fekete tücsök akadhat már ugyan kora tavasz- szal áprilisban is, de legtöbbje mégis csak inkább júniusban és júliusban rajzik, elvétve augusztusban is. E rajzást egyébként ritkán látjuk, mert habár ' most eléggé boszant lépten-nyomon a bugdácsoló, szinte czéltalanul kujtorgó tücsök: nem ilyen ő, ha megnőtt. Ilyenkor nappal félrehuzódik s csak este és késő éjjel kél útra, hogy vígan dúdolva, akarom mondani czirpelve, mindegyik keresse a párját. Ez idén junius 5-én Ujszászon réjfélig kellett várnom a Budapestre induló vonatra. És mert aznap jó nagy utat tettem' kocsin és forró napon, szinte jól esett utána egy kis pihenő, amikor kiültem az ujszászi úgynevezett »váróterem« elé. Az idő már éjfélhez | közelgett, amikor magam körül és hátam megett csak úgy csattogott-pattogott valami rovar. A fekete tücsök volt, amely fejem felett szállott és vagy neki- | ment a falnak, vagy beröpült a váró hajlékba s ott a padokon, asztalon, padlón vígan hanczurozott. Majdnem csupa tücsökmenyecske volt, legény alig ! akadt köztük. A tücsök-fajoknál ugyanis a gyöngébb nemet arról lehet megismerni hogy a villaszerűén elálló két farnyulvány között vékony serteszerü, hegyén kissé megbunkosodó tojócsöve van, holott a him potrohának hegyén ez hiányzik és csak a két fark- nyulvány van. A tücsök rajzáskor tojik és tojását este és éjjel egyenkint a földbe tojja. Rövid idő múlva csakhamar kibújnak a majdnem hangva-apróságu kis tücskök és szerteszét peregnek. Ugyanolyan alakúak, mint az öreg volt, de szárnyuk és a nőstényeknek ezenkívül a tojócsövük is még teljesen hiányzik. Szinök sem olyan fekete, selymes fényű, mint az öregeké, hanem eleinte fehér, majd nemsokára szürke, homályos lesz. A kis tücsök körülbelül az ősz derekáig tovább nő, fokozatosan olyan feketeszinü lesz, mint az öreg és mint mondtam, ebben az évben még összesen négyszer, vagy ötször- hatszor vedlik. Mert ha nő és szűk lesz a bőre, leveti, újat, bővebbet és tökéletesebbet kap E vedlés hozzávetőleg 12 — 15 napi időközben ismétlődik, de olykor hosszabb időközökben is. Az uj bőre azért tökéletesebb, mert éppen rajta látszik meg, hogy a kis tücsök egyre jobban közeledik apja-anyja alakjához. Rendesen a negyedik vedlés után meglátszik a hátán szárnyainak kicsi nyoma. A mellkas végén, Keresetét bankba tette. Utób fészek-rakásra gondol, megnősül. Takarékoskodik; vesz házacskát, azt földi- sziti bebutorozza előbb a szükségesekkel majd fényü- zési cikkeke!. Jönnék a szőnyegek, a szép kerevetek, a zongora, szép képek, selyem, bársony, plüs, díszletek, s/ép edények, fürdő kád, és minden szerelvény, mint egy kényelmes Americai úri háznál szokás. Nem maradnak el a zene, a szép könyvek, képek sem ; a gyermekek mennek az iskolába ; mind Angolul beszélnek, talán az apa a legrosszabbul, de azért olvas angolul, keveredik angolokkal, lesz belőle valóságos Americai «gentleman». Legvégül arra szánja magát hogy «haza megy», megmutatja családjának az «ó-hazát», amelybe újra beleszeret, eladja itt mindenét, s a szegény bátyus greenhorn helyett megy haza egy müveit, vagyonos család, amely már igen jól tudja miként kell ipar, művészetet. és minden fényüzési cikket használni. Ilyen 40,000,000 nép kell Magyarországnak. Akkor aztán lesz gyáripar, lesz művészet, lesz Ízlés Magyarországon. Hanem még ez sem minden. Ez csak a fogyasztó közönség. Hát az alkotó, vagy termelő milyen legyen ? A ki a természet nagy titkait, ereit fólfödözi; aki a nagy természeti kérdéseket megoldja, ellesi, kieszeli, az a nagy tudós, a bölcsész. Villanyoság nem létezett mint kereskedelmi áru Toriczeli, Volta éz Galvani olasz tudósok előtt. Galvani fontosabb ember a világ történelmében mint Bell, vagy Edison. Ezek csak játszanak és kereskednek a bölcsek találmányaival, A bölcseket a Classical műveltség szüli és neveli, Classical műveltség nélkül egyáltalán nincs műveltség ! az a kútfeje és forrása mindenünknek, úgy a csilagászatnak, mint a vegyészetnek, physicának, mértannak, jognak, theo- logiának és a bölcsészet minden ágának és szakának. Ezért fő tantárgya az minden müveit nemzet közép és fő iskoláinak.
