Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
(2) 1906. Április 29. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 17. szám. Dr Földes Béla fogadtatása. Ma, április 28-án délután 5 óra 30 p.-kor érkezeti városunkba dr Földes Béla egyetemi rendes tanár, udvari tanácsos a nagyWekerle- kabinet hivatalos függetlenségi képviselő jelöltje, Nagybánya város volt országgyűlési képviselője, hogy vasárnap folyó hó 29-én délelőtt 11 órakor megtartsa programmbeszédét. Lapunk tisztán társadalmi lap lévén, politikai kitérésekkel nem élhetünk, de még ha tehetnénk is, nem tartanánk szükségesnek akkor, amikor a vegtelen szenvedés és nyomor után nemcsak a béke hajnalát látjuk derengeni, hanem a nagy kabinet még nagyobb alakjai, mindmegannyi napok jótékony sugaraikat árasztják már most is e rövid pár nap alatt, e vérrel áztatott haza minden egyes lakójára. Politikai dolgokra nem térünk ki, hanem városunkat közvetlenül érdeklő s mondhatni létfentartási szükségletünket e programmbeszéd előtt — melyre minden nagybányai lakos igazán kiváncsi — kötelességünk közölni e választó-kerület jelöltjével. Mint magastudásu embertől, ki úgyszólván egy könyvtárt irt, elvárjuk, hogy elsősorban is az elemi népoktatás államosítását, melyre vonatkozó szerződés már alá is van Írva, lehetővé teszi s nem lesz ez pium desidermm, hanem erélyes kézzel, mély tudással a lehető legrövidebb idő alatt mint az erős kabinet jelöltje keresztül is viszi. Második a vízvezeték, amelyre közegészség és tűzbiztonsági szempontból szintén égető szüksége van e városnak, hiszen a legközelebb múlt idők sajnosán igazolták, hogy városunk a járványok hazája; s mi ennek az oka? a por, piszok s a rossz viz, ezek azok a tényezők, a melyek sajnos, oly statisztikát eredményeznek, hogy ez évben városunkban a meghaltak túlhaladják a szülöttek számát, hiába írjuk fel irodáinkba s középületeinkbe, »Tilos a padlóra köpést, ha városunk főutczáján úgynevezett »tő- tés« visz keresztül, mely nem lévén vízvezeték, féléves piszkát minden baczillusaival nap-nap mellett a nagy publikum rendelkezésére bo- csájtja. Harmadik az előbb említettel összefügg: a csatornázás^ erről részletesen nem is szólok, mert hiszen ez, a vízvezeték iker testvére, egyiket a másik nélkül képzelni sem lehet. Ezek volnának azok a főbb szükségletek, melyek e város exiszléntiáját legközvetlenebbül érintik, ezek keresztülvitelénél, várjuk az uj képviselő erős támogatását, akit a város méltóan, ünnepi díszben, fellobogózva fogadd s a kitől reményű újabb fellendülését. A fogadtatás részleteit illetőleg tudósításunk a következő: Már 27-én óriási plakátok hirdették dr Földes Béla udvari tanácsos, egyetemi tanár, a 48-as függetlenségi párt itteni jelöltjének szombaton délutáni megérkezését s felhívást a lakossághoz a fogadtatásnál minél nagyobb számban való megjelenésre. Különben álljon itt a plakát teljes szövege: Polgártársak! Dr Földes Béla képviselőjelöltünk e hó 28-án (szombaton) d. u. 6 órakor városunkba érkezik. Tisztelettel fölkérjük a választó-polgárságot, hogy ünnepélyes fogadtatására a vasúti állomásnál minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Képviselő- jelöltünk Nagybányán, e hó 29-én (vasárnap) d. e. 11 órakor a piaczi főtéren, esős idő esetén a Polgári Olvasókör nagytermében tartja programmbeszédét, melyet Felsőbányán aznap délután 4 órakor, Szinér- váralján pedig hétfőn, 30-án délelőtt 11 órakor tart meg. Kelt Nagybányán, 1906. április 26. A végrehajtó bizottság nevében: Dr Vass Gyula főjegyző, Farkas Sándor elnök. A felhívásnak meg is lelt a halasa, mert már pénteken észre lehetett venni, hogy a város valami nagyobb eseményre készül. Szombaton pedig az utczákon úgyszólván másról szó i sem volt, mint a fogadtatás apróbb részleteiről s a kora délutáni órákban a vasúthoz vezető Kossuth Lajos-utcza élénkebb képet vett fel, mint máskor, 4—5 óra között pedig kor, rang és nemre való különbség nélkül a szó teljes értelmében özönlött az állomáshoz a közönség, ott láttuk a helybeli függetlenségi párt végrehajtó- bizottságának tagjait s a párt vezérembereit s igen sokat az inteligentia köréből, valamint a polgárság zömét; de megjelentek sokan Nagybánya előkelő hölgyei közül is Földes Béla neje fogadtatására. A vonat a bányászzenekar hangjai mellett érkezett meg, a koupé ajtajánál megjelent dr Földes Béla alakja, mire a több mint ezer főre menő tömeg eget rengető éljenzésbe tört ki, majd Farkas Sándor nyugalmazott honvéd ezredes, a helybeli 48-as függetlenségi párt elnöke üdvözölte a jelöltet a párt nevében, Torday Imre helyettes polgár- mester, a város nevében. Ezt követte Waigandt Anua helybeli polgári iskolai igazgatónő üdvözlő beszéde. A beszédekre Földes Béla képviselőjelölt röviden kitérve az újabb politikai alakulásokra, megköszönte a szives, impozáns fogadtatást. Ezután megindult a menet, élén a bányászzenekarral, utána a beláthatlan hosszú kocsisor; az első kocsin ült Földes Béláné Waigandt Annával és Almer Veronkával, ki egy gyönyörű tulipán-bokrétát — mely igazán a kertészet remeke volt — nyújtott át az ünnepelt nejének a vonat megérkezésekor. Föides Béla Farkas Sándor pártelnök jobbján hajtatott be. A többi kocsikon a függetlenségi párt végrehajtó-bizottságának tagjai s vezérei s a fogadtatásnál megjelent mindkét nembeli előkelőségek foglaltak helyet. A hosszú kocsisor megett s két oldalt tekintélyes tömeg folyton éljenezve haladt végig a Kossuth Lajos-utczán, Hid-utczán, fasoron Bónis István lakásáig, hol ajelölt, nejével együtt szállva van. Bónis István ma este a képviselőjelölt tiszteletére vacsorát ad, melyre a függetlenségi párt végrehajtó-bizottsága és a függetlenségi párt vezérférflai hivatalosak. Földes Bélánét, —■ mint értesülünk — szombat este a bányászzenekar serenádéval tiszteli meg. F. hó 29-én d. e. 11 órakor, mint már fentebb jeleztük, a programmbeszéd lesz megtartva, d. u. 4 órakor Felsőbányán. Hétfőn d. e. 11 órakor Szinérváralján, honnan délután 1 Va órakor indulás kocsival Sikárlóra, ahol szintén rövid időt tölt a jelölt, innen Misztótfaluba megy, hol Simon Aurél kapszulagyár telepét tekinti meg s a község vezető embereit felkeresi s azután visszaérkezés Nagybányára. Mint értesülünk, jelöltünk itt bevárja a választást, mely a jelek után Ítélve egyhangú lesz. Különfélék. Előfizetőink közül azokat, kik hátrálékban vannak. felkérjük a hátrálékok szives beküldésére. Kinevezés. Őfelsége a király Dr. Falussy Árpád budapesti ügyvédet, szatmármegyei birtokost Szatmár- vármegye és Szatmár város főispánjává kinevezte. A kinevezést a hivatalos lap vasárnapi száma hozta. Személyi hírek. Dr Földes Béla egyetemi rendes tanár, udvari tanácsos, a nagybányai képviselő választó- kerület jelenlegi s egyedüli jelöltje, szombaton nejével együtt városunkba érkezett. Itt tartózkodásuk alatt az előkelő vendégek Bónis István vendégszerető házában szállnak meg. Gellért Endre városunk polgármestere Budapestre utazott a nagybánya—zsibói vasút közgyűlésére. Távollétében Torday Imre helyettes polgármester vezeti az •ügyeket. Főispáni beiktatás tárgyában az alispán helyettes főjegyző a következő meghívót adta ki: Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó évi május hó 8-ikán délelőtt 11 órakor a vármegyei székház nagytermében tartandó főispáni beiktató közgyűlésre tisztelettel meghívni. Nagykároly, 1906. évi április hó 26. Hazafias üdvözlettel Ilosvay Aladár, alispán-helyettes főjegyző. Az ünnepségek sorrendje: Délelőtt 11 órakor beiktató közgyűlés. Délelőtt 12 órától küldöttségek fogadása. Délután 2 órakor társasebéd. A részvételt kéretik folyó évi május hó 4-ig vagy az alispáni hivatalnál, vagy Debreczeni István Nagykároly város polgármesterénél bejelenteni, hogy a rendezőség a részvételt illetőleg kellő időben tájékozva lehessen. Képviselő választás. A nagybányai választó kerületben az országgyűlési képviselő választás mint multi számunkban irtuk május hó 3-án lesz A választás elnöke Gellért Endre polgármester lesz; jegyző Weisz Ignácz, szavazat szedő küldőttségi elnök Farkas Jenő jegyző Kiss Miklós, helyettes elnökök Csüdör Lajos, Bárány Béla: helyettes jegyzők Smaregla János, Imr; Károly. A községek a következő sorrendben szavaznak: I. szakaszban: 1. Nagybánya. 2. Felsőbánya. 3. A.-Fernezely. 4. F.-Fernezeiy. 5. Girodtótfalu. 6. F.-Újfalu. 7. Kisbánya. 8. Ruság. 9. Láposbánya. 10. Misztbánya. 11. Misztmogyorós. 12. Misztótfalu- 13. Zazar. — A II. szakaszban : 1. Szinér- váralja. 2. Sebespatak. 3. Iloba és J.-bánya. 4. A.- Ujfalu. 5. Feketefalu. 6. Hidegkút. 7. Lénárdfalu. 8. Tőkés. 9. Kissikárló. 10 Nagysikárló. 11. Monostor. 12. Laczfalu. 13. Magyarkékes. Szerkesztését Dura Mátéra bizta, a ki maga is poéta, sok hajlandósággal az egyszerű és igaz népiességre. A szerkesztő a könyvet szerelmi-, dévaj-, hazafias-, bor-, elbeszélő- és katona-dalok czimen osztotta külön- külön szakaszokra. Általánosságban munkájáról eny- nyit; a nagy gond, szerencsés tapintat és föltétlenül megbízható tájékozottság vezette; egyaránt kedveli azt, a mi a múltban anyáink nótája volt s kissé fakult színével igaz mesét mond elhervadt szerelmekről és azt. a mi a ma dala. Azonban e derék szerkesztő meg fogja nekünk bocsátani, ha nem róla beszélünk, hanem erről a rózsaszínű, rózsás kedvű könyvről, a melynek szépsége, üdesége, ragyogása elsőül mégis csali a népköltés érdeme és azoké az ihletett költőké, a kiknek megadatott, hogy a nép nyelvén szólaljanak meg. Velők foglalkozni éppen olyan hálás föladat a könyv ismertetőjének, mint szerkesztőjének lehetett virágaidat csokorba kötni. A leggazdagabb természetesen a szerelmi költészet. Ha háromszáz lapját végigolvassuk a mélabus, epedö, boldog és kesergő szerelem legszebb magyar nótáinak melódiája cseng fülünkbe halk zenével. Meg találjuk itt mindama dalokat, a melyek a fonóban, tengerihántáskor, kérc-kötéskor, szőlő-kapáláskor termettek s mégis becsesebbek, mint a leghiresebb udvari költő megfizetett ódája. És köztük vannak dalos költőinknek mindama költeményei, melyek beleözön- löttek a magyar népköltés aranyáradatjában. A dévaj dalok kedves, játszi humora, olykor vaskosabb tréfája meg-meglepi az olvasót váratlan fordulataival, elmés csattanójával. Sárost Gyula, Erdélyi János, Lisznyai Kálmán, az újabbak közül Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Szentirmay Elemér, mindnyája fölött pedig Petőfi neve tarkázza a néphumor szülötteinek sürü sorát. Különös érdeme e könyvnek hazafias dalainak szép bokrétája. A magyar honfibánat, rajongó szeretet, a földhöz való ragaszkodás megható hangjai csendülnek meg e lapokon, a kurucz költés legszebb gyöngyei ékes füzérbe kötve, a föllobbanó reménység, mely a múlt század első felében hazánk legnagyobb fiait éltette, sarkalta és tettre buzdította. Rákos. Rákos, hova lettél ? Szép híredből de kiestél ? Fáj szivem, fáj, ha ezt látom. S hazám földjét sírva szántom, — igy énekel Kisfaludy Károly Rákosi szántója most száz esztendeje. Hazám földjét sírva szántom, mondhatja a magyar fóldmives ma is, e szomorú raárczius- ban, mikor a mi földünket fölszántja, beveti, hogy rajta talán más arasson. A magyar história örök körforgása ez: forgó viszontagság járma alatt nyögünk, tündérszerencsénk kénye hány-vet . Ez a sírva-vigadás kónyez és mosolyog a magyar bordalban, melynek legszebb példáit válogatta össze könyvünk, s melyet oly jellemzőn fejez ki a keserves nóta: Húzzad csak, húzzad csak keservesen, hogy a szivem megrepedjen, Repedjen meg örömébe, bujába. Az elbeszélők közt néhány megható románcz van,9a melyeknek ismerjük a szavát is. nótáját is, csak a szerzőjét nem. Köztük a hires Megöltek egy legényt, és a Bogár Imre szomorú históriája, a Zavaros a Tisza kezdetű. A sort a katonadalok rekesztik be, sajátságos jellemzői annak a katonasornak, a mely a magyar legénynek jut osztályrészéül, A világ legvitézebb népének fia hányszor kiált föl daczosan: Mégsem leszek császár katonája! Nem a katonáskodás terhétől fél a legény, a ki inkább betyárnak megy, mint huszárnak, az anya sem a három esztendőtől félti a vérét, hanem attól az ismeretlen, idegen nyelvű, idegen lelkű hatalomtól, a mely a gyámolát elveszi tőle, de cserében érte semmit sem ad: Ferencz Jóska, ha elvittél bakának, Viseld gondját az én édes anyámnak. * Az ilyen gyűjteménynek mindig szükségét érezte különösen az ifjúság, de e szüksége kielégítéséről mindez ideig nem gondoskodtak kellő lelkiismeretességgel. A mi fiatal korunk verseskönyvei teli voltak hősies és szavalni való ódákkal, a melyekben határtalan pátosz tobzódott, még érintetlen örökségéül az ötvenes évekből, de a magyar poézis egyszerű ihlett- sége nem sugárzott ki belőlük. Ez az uj könyv, a Magyarok daloskönyve ment ettől a hibától, tiszta zene ez, mely nem ad hamis hangot, hatalmas orkeszter, melyben a legkülönfélébb érzelmek olvadnak össze harmóniába. A ki végigolvassa, abban újra föléled Orsino herczeg bűbájos érzése: t Ha a zene szerelmünk tápja fel! Hadd élvezzem túlzón, hogy a betelt vágy Legyen beteggé és úgy haljon el. Ama dalt mégl Az olyan elhaló volt: Ó az fülembe édes hang gyanánt ért, Mely az ibolyaágy fölé lehel, És illatot lop s ád ! Minden magyar lánynak tanuló-könyve lesz ez, a melyből a szerelem dalait fogja kiolvasni; minden jókedvre derült társaságnak nótáskönyve és az idegennek, a ki kapuink közt tartózkodik és bebocsátást kér: útmutatója és kalauza, ki elvezeti a magyar szív rejtekébe. Szerencsés a gondolat, mely ezt az uj magyar nótát kivirágoztatta.
