Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
(2) 1906. Márczius 25. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 12. szám. A gyümölcsfa trágyázása ugyan úgy megy végbe, mint a többi kultúrnövényeké, az eltérés kevés külömbséget mutat. Sok gyümölcs-gazda van országszerte, aki gyümölcsfajtákra óriási összegeket áldoz anélkül, hogy ezzel termelését előmozdítaná. Mint részletesen megvilágitám előadásom során, a nálunk levő gyümölcsfajták tekintve hazánk klímáját utolérhetlen minősége fokozható. Hisz külföldön a legsilányabb fajtából műtrágyázással remekeket produkálnak. Miért ne tehetnők mi is ezt ? Miért kell idegen fajták után kapkodnunk, és a magunk fajtáinak tökéletesedéséről miért mondunk le ? Hiszen minden gyümölcsfaj az aklimatizátiót sínyli meg hazánkban. Minden gyümölcsfajra nagy reaktióval jár az, ha az egyik évben ilyen, másik évben amolyan összetételű talajban kell vegetálnia, és egyik helyt a műtrágyázást megszokta, a másik helyen meg nem kap műtrágyázást. Szóval nem kell lépre mennünk az egekig dicsért fajtákkal, hanem országunk keretén belül saját fajtáinknak műtrágyázással való tökéletesítésén kell fáradoznunk és a különböző hybridálásokat hagyjuk a növény kísérleti állomásokra. így nagy összeg marad e hazán belül, és ezzel az összeggel a gyümölcsfáink fokozásáról kell gondoskodnunk. De csak okszerűen, ha igy teszünk, a műtrágyázás mindig kifizeti magát és a termőföldet nem csak jó erőben tartja, hanem a terméshozamot fokozza. A Rajna vidékén szélűben alkalmazzák a műtrágyát a gazdák. Ne véljük azt, hogy ott jobb és alkalmasabb a termőföld, mint nálunk, sőt ők sokkal rosszabb földdel, de fáradhatlan szorgalommal és erélylyel a műtrágyázást évtizedeken keresztül végezték, ma kitűnő talajjal rendelkeznek. Azután felsorolta a különböző műtrágyákat és kiemelte, hogy a légeny (nitrogen) tartalmú trágyák a fa életmüködési fokozására hatnak, mit megismerünk a haragos zöld levelekről teljesen és szépen fejlődő gyümölcsről. A fosfor-trágyák a gyümölcs szép kifejlődését mozdítják elő. A kálium a faanyag szerkezetét és a gyü- mölcs-izletességet növeli. A mész vagy calciumból igen sok kell a gyümölcsfákra, ez édességre hat és a gyümölcsmegkö- vesedés mértékét csökkenti. Mind e műtrágyákkal szemben határozottan hirdetem: az istállótrágya a legtartalmasabb és legteljesebb trágya, ha hozzáértő módon kezelik, van ebben fosfor, kálium, légeny és mész is elég. Azonkívül a kötött talajt lazábbá teszi, felmelegedő képességét növeli. A homoktalajok forrósságát csökkenti. A középkötöttségü talajokban is kitűnő szerepe van. 10 métermázsa istállótrágyában van 2 kg. fosfor. 4 kg. légeny és 4l/a kg. mész. V2 kg. az egyéb termékenyítő anyag. De az istállótrágyának egy nagy hibája van, az hogy kevés van belőle, mert az állattenyésztés fontosságát, jövedelmező voltát a belterjes és külterjes gazdaságokban még nem részeltettetik azon figyelemben, amiben kellene. így önkénytelen tolul az a kérdés élénkbe, hogy mittegyünk tehát ez esetben, midőn a trágyatermelése szántóföldek szükségletét sem elégíti ki ? A felelet egyszerű: használjunk műtrágyát. 240 q trágya kellene holdankint. Ezt lehetetlen előteremtenünk. A komposzt keverék trágya becsét ismerik országszerte, de kevés helyen értékesítik az utcza sarát és söpredékét. A trágyalé fontosságát fölösleges hangsúlyozni. A trágyagödör alapja és oldala vízhatlan legyen és gyilkosság?! . . Aljas és kimondhatatlanul hitvány rágalom ez, amely ellen bizonyára az amerikai orvosok maguk fognak méltó felháborodással kikelni. Az orvosi tudománynak és minden orvosnak a jelszava : segíteni! Segitni igyekezni még ott is, ahol nincs is reményünk az élet megmenthetésére. Amivel különben semmi újat sem mondok, csak ki akarom domborítani a rémséges ellenképet, vagyis az elpusz- tittatás gondolatának az iszonytatóságát. Tény, hogy mélyen fájdalmas a szülőkre nézve, ha testileg vagy lelkileg menthetetlenül nyomorék a gyermekük; tény, hogy az ilyen szerencsétleneknek jobb volna nem lenniök. De hogy ezek születésük perczétöl fogva méreg általi elpusztittatásra legyenek kiszemelve, ezt csak elvetemedett, minden emberi érzületből kivetkezett ember gondolhatja komolyan. Nem igaz az a spártai elmélet sem, hogy az ilyen szerencsétlenek kipusztittatásának a faj megerősödése volna a következménye. Hiszen teljesen egészséges, életerős szülőktől is elég gyakran származnak idióták, nyomorékok. Ez utóbbiak a faj fenntartásához amúgy sem járulnak hozzá és igy a fajt ezek nem gyengíthetik. És ha valaki gyermekkorában teljesen ép elméjű, kérdés, az marad-e egész életén át. De hányszor tesz túl minden orvosi véleményen, minden tudományos meggyőződésen a fenséges természet az ő csoda-erejével! Hány beteg gyógyult fel már, akiről az Orvosi tudomány végleg lemondott ! Konzíliumot tartani valaki felett oly irányban, hogy az illető meggyilkoltassék-e vagy nem ?! A filantropizmusnak minő abberácioja ez! Ily korcs törvényjavaslat csakis Amerikában burjánozhatott elő, a praktikus svindliség, a svihákság, a leglelketlenebb önzés Eldorádójábán, ahol az »Isten áldjon meg/«-nek a legfőbb értelme ez: —szerezz sok pénzt magadnak! Az átkok átkára méltó az, aki az orvosi nemes hivatást kisértgető, undok spekulácziók posványa felé akarja terelni! Dr Kovács Mór, a trágyalé trágyakutba folyon le. A trágyahely fedett legyen, hogy az eső kilúgozástól meglegyen védve. A trágyalét időnként a trágyára öntjük. A trágyalének nagy hatása van, csak az a baja, hogy nincs humus benne. A fekáliában sok a légeny és amoniak, ennek egyoldalúságát kálium és fosforsavval pótolják. Két gyermek szörnyű halála. Nem az első eset, sokszor olvastuk már, hogy a szülői gondatlanságnak szegény, ártatlan gyermekek áldozatul estek. Szokott história: az anya elmegy, a gyermekeket becsukja, azok tűzzel játszanak, megégnek, a szomszédok összefutnak, jajgatnak, lármáznak, a doktor a halált konstatálja és a gyermekeket eltemetik. Ez a mostani is aféle történet, de mégis eltér kissé a többitől. F. hó 22-én, csütörtökön reggel Buttyán Tódor napszámos felesége, született Kis Julcsa elment virág- utczai lakásából, hogy férjének reggelit vigyen. A házaspár még fiatal, alig pár éve élnek együtt, volt két szép gyermekük, a 4 éves Jánoska, meg a kedves kisebbik, a 2l/2 éves Rózika. Az asszony a gyermekeket odahaza magukra hagyta őrizet nélkül, gondoskodott róla, hogy égjen a tűz, hogy a kicsikék ne fázzanak, mi több, a takaréktüzhelyre egy csomó forgácsot, nyers fát rakott, hogy az is száradjon, a ház ajtaját kulcscsal nem zárta be smint a ki jól végezte dolgát, elsietett a reggelivel. A gyermekek pedig aludtak. Nemsokára a nyers fa nemcsak hogy megszáradt, de tüzet is fogott s oly nagymérvű füstöt és széngázt fejlesztett, hogy a két alvó gyermek álmában elkábult, föl sem ébredt s mire az anya délelőtt visszaérkezett, akkorára meg is halt. A szegény anya rémülten kiabálva hívta a szomszédokat, jajgatott segítség után, azok össze is futottak, sőt doktorért is elmentek, aki megkisérlette föléleszteni az apróságokat, de minden fáradsága hasztalan volt, a gyermekek nem ébredtek föl többé. Az anyát gondatlanság miatt vizsgálat alá vették s valószínűleg vád alá helyezik. Hát bizony nagyon szomorú eset ez, mire valók az óvodák, gyermekmenházak, nem arra-e, hogy oda a szegény ember a gyermeket őrizet végett beadja, mire valók a jó szomszédok, nem arra-e, hogy nézzenek be egy-egy kicsit a másik szegénynek házába s ügyeljenek az otthon elhagyott gyermekekre. Ma nekem, holnap neked. Mikor igy egy kis család egészen kipusztul, mikor a gyermekgyilkos járvány amúgy is tizedeli legdrágább kincseinket, kétszeres sulylyal érezzük az ilyen gondatlanságból eredő csapást. Lehet, hogy a szülét megbüntetik, de a gyermekeket többé nem keltik életre, szolgáljon elrettentő szomorú tanulságul ez a borzalmas példa av népnek s tanulja meg minden szüle, hogy kis gyermekeit felügyelet nélkül hagynia sohasem szabad. Különfélék. Mai számunkhoz Lesueur Dániel érdekfeszitő franczia regényének : »A múlt hatalmáénak első füzetét csatoltuk. Földes Béla egyetemi tanár, udvari tanácsost a függetlenpárt orsz. gy. képviselőül jelölte. Dr Földes a jelölést elfogadta. Kemény Alajos nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatót ő felsége kir. tanácsossá nevezte ki. Takács Mihály operaénekes, városunk szülötte, április 4-én Nyíregyházán fog szerepelni a Bessenyeikor estélyén, ugyanekkor a budapesti filharmonikusok is közreműködnek Kerner István karnagy vezetése mellett. Márczius 15. a budapesti »Nagybányai Ifjak Köró«ben. A budapesti főiskolai hallgatók körében alakult »Nagybányai Ifjak Köre« folyó hó 14-én, este nyolez órakor ünnepelte márczius tizenötödikét, a magyar szabadság ez elévülhetetlen ünnepét. Az ünnepély, melyre a rendezőség csinos meghívókkal hívta fel a fővárosi közönség figyelmét, az Országos Tisztviselői Kaszinó egy külön éttermében folyt le. Már jóval nyolez óra előtt gyülekezni kezdtek a kör ismerősei, barátai, kiket a rendezők — élükön az ügybuzgó elnökkel — örömmel fogadtak. Csakhamar megtelt a terem; a papák, mamák komolyan, az üde leányarezok pedig mosolyogva, kedves csevegéssel várták az ünnepély kezdetét. Nyolez órakor felhangzott a Hymnusz hatalmas daliami, mitaz ifjak és vendégeik kipirult, lelkes arczczal énekeltek. Majd Zoltán László, a kör elnöke lépett az előadói asztalhoz s lendületesen vázolva a nap fontosságát, örömmel üdvözölte a megjelenteket. Még el sem csendült a taps, mely az elnöki megnyitót követte, Gerber Béla, a kör tüzes magyarja toppant elő s harsogta el Petőfi gyújtó költeményét, a »Talpra magyar« t. Az ünnepi beszédet Somlyó Sándor tartotta, mely úgy komoly tartalmánál, mint lelkes előadásánál fogva nem tévesztette czélját. Azután Losonczy, Vajda István, Szendrei Gyula és Tarján Kristóf vonós négyese következett. Bihari kesergőjét adták elő s a közönség tapsait Hadik óbester nótájának előadásával köszönték meg. Ábrányi Emilnek egy ünnepi ódáját Szántó Manó szavalta el, utána Halmai Ferencz kuruez dalokat adott elő tárogatón, vonósnégyes kísérettel. Zoltán László zárószavai s a Szózat eléneklése után a hivatalos műsor véget ért s az egész társaság vidám vacsorához ült. Vacsora közben is több tüzes beszéd hangzott el, melyek közül kiemeljük Zoltán László temperamentumos beszédét, ki komoly szavaiban arra a szent fogadásra hívta fel társait, hogy egész életükkel s ha kell halálukkal is bizonyítsák meg azt a honszeretetet, mely lelkűkben él. Nem szoktunk külsőségek után elindulni, de az az őszinte lelkesedés, mely e felhívás után a szemekbe kiült, tagadhatatlannl jól esett nekem. Mert hisz a szem a lélek tüköré. Ez a lelkesedés csak egy porszeme volt talán annak az égig érő hegynek, melynek ormán kiépül a magyar szabadság erős vára; de sok porszemből lesz a hegy. — Lelkes, emelkedett hangulatban telt el az est, mígnem az éjfélnek közelgő órája távozásra készteté az ünneplőket. Az est sikeréből az oroszlánrész Zoltán Lászlót, a lelkes ifjú elnököt illeti, ki sem időt, sem munkát nem kiméivé fáradozott, hogy az erkölcsi siker minél teljesebb legyen. Teljes megnyugvására mondhatjuk, hogy czélját elérte. Szebb, lelkesebb ünnepélyt a vidéki ifjak fővárosi egyletei közül egyben sem láttunk. E sorok Írója nem tagja a »Nagybányai Kör«-nek, soha Nagybányán sem volt. De tisztelettel adózik a városnak, melynek ifjai szeretik hazájukat-, lelkesednek az igaz eszmékért s elég életrevalók arra, hogy eme jó tulajdonságaikat megfelelő keretben megbizonyitva, rokonszenvet, becsülést vívjanak ki a közönség részéről. Eljegyzés. Gyöngyösy Gyula helybeli ezukrász, az ipartestület alelnöke a napokban váltott jegyet özv. Szemancsek Jánosáé leányával : Juliskával. Veszedelem. Nem tudjuk elhallgatni már, mert sokáig volt részünk benne, hogy a községi iskola éjszaki csúcsán, a szélkakas letört s a súlyos nagy darab vas ott lóg az ormon, agyonveréssel fenyegetve a járókelőket. Sürgős intézkedést kérünk. A szabadság emlékünnepét a nagybányai iparos ifjak önképzőköre folyó márczius hó 18-án ülte meg az önképzőkör helyiségében, hol a közönség igen szép számban jött össze az 1848. év nagy napjának megünneplésére. Lelkes beszéd kíséretében nyitotta meg az ünnepélyt a kör elnöke: Kupás Mihály, aki valóban sem időt, sem fáradságot nem kiméi az ifjúsági kör érdekében — s aki utalva a nagy nap jelentőségére, lelkes szavakkal jelentette ki az ünneplő közönség előtt, hogy az iparos ifjak ezen köre a választmány határozata értelmében ezentúl ezen évfordulót — hogy a megjelenésben a segédmunkások akadályozva ne legyenek — ha márczius 15-ike hétköznapra esik, mindig az utána következő vasárnapon fogja megünnepelni, amig csak a törvény- hozás nemzeti ünneppé s ebből kifolyólag munkaszünetté nem nyilvánítja azt. Ezen zajosan megéljen- zett elnöki megnyitóbeszéd után Morvay Gyula az egyesület titkára tartott szép ünnepi beszédet, utána Veszprémi Lajos szavalta el Egly Mihálynak »Márczius 15« czimü költeményét. Mély érzéssel és általános tetszés közt adta elő Takács János Ábrányi Emil »Márcziusi eskü«-jét. Szintén szépen szavalta Gábor János Petőfi: »Egy gondolat bánt engemet« czimü jóslatszerü remek költeményét, mely szavalásokat a közönség lelkes éljenzésekkel jutalmazott. A »Hymnus« és »Szózat* eléneklésével az ünnepély véget ért, mely után tombolajáték volt, melynek bevé- geztével Nánásy Jenő a kör alelnöke általános tetszést aratott és zajos tapsokkal méltatott preczizitással adta elő Gabányi Árpád: »Az öngyilkos« czimü monológját, mig Morvay Gyula egyes dalokat mutatott be saját grammophonján; ezután tánezra perdült a jóvérű fiatalság, aminek csak a hajnali óra vetett véget. Szünet alatt Zsombory Ferencz és Patkova Jakab szintén szépen sikerült szavalatokat adtak elő. Villamos világítás Felsőbányán. A Siemens ezég küldöttei, Bartók főmérnök és Vargai főtisztviselő, a vizerőnek villamos világítás czéljára való felhasználása iránti tájékozás végett személyesen eljárván, a helyi viszonyok megtekintése után f. hó 20 án Felsőbányán nevezett tárgyban a gazdasági és pénzügyi bizottsággal értekezletet tartottak. Minthogy a kapható vizerő nem felelne meg a tőke befektetési jövedelmezőség biztosításának, azon terv mellett foglaltak állást, hogy a Reusmann-Hermann helybeli fürészgyár ezég létesítse az üzemet, gépeinek télen d. u. 4, nyáron este 6 órától a villany fejlesztésére leendő átengedésével a várossal kötendő egyezség alapján. Ily értelemben a Siemens ezég saját terve szerint létesítené a világítást a Reusman H. ezégnek az építésbe belevonásával. Megindulva akként a tárgyalások a villamvilágitás bevezetésére, a város lakosai között aláírást gyűjtenek már a házakhoz bevezetendő lángszámának előjegyzésére nézve. Egy 16 gyertyafényü láng óránként 3VS fillérbe fog kerülni s minden háznál óramű lesz felállítva a villanyáram fogyasztás megállapítása végett. Emlékeztető. A kath. legényegyesület folyó hó 11-ikére hirdetett évi rendes közgyűlése akkor nem lévén megtartható, ez f. [évi márczius hó 25-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor fog, a múlt alkalommal közölt tárgysorozattal, megtartatni, melyre az egyesület összes tagjai ez utón is meghivatnak. — Az elnökség. Köszönet. Mindazok, kik a folyó hó 18-án tartott estélyünk sikerét előmozdítani szívesek voltak, fogadják hálás köszönetünket. Fogadja különösen Vigh László ur, ki úgy anyagilag, mint erkölcsileg az est sikerét előmozdította, továbbá Szappanyos\Jenö, Sipos Lajos és Vajda Mór urak, kik a tombolatárgyakat voltak szívesek ajándékaikkal gyarapítani, köszönetünket. Az iparos ifjúság egyesülete nevében: Kupás Mihály, elnök.
