Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-28 / 43. szám
(2) 1906. Október 28. 43. szám. Énekli az egész ifjúság. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Rencz János dr. igazgató. 3. Honfidal. Bedő Károlytól. Előadja az énekkar. 4, Rákóczi Rodostón. Váradi Antaltól. Szavalja Bagosi József VIII. oszt. tanuló. 5. Rákóczi zászlaja. Szentgály Gyulától Melodráma. Előadja Kiss Gyula VII. oszt. tanuló, harmonium, zongora, cello és hegedű kísérettel. 6. Rákóczi induló. Előadja a zenekar. A polgári leányiskola ünnepélyének műsora ez: 1. II. Rákóczi Ferencz emlékezete. Irta és felolvassa Balázs Vilma polg. leányiskolái tanítónő. 2. Rodostó a kurucz dalokból, szavalja Szász Anna II. oszt. tanuló. 3. Kurucz dalok, éneklik az iskola összes tanulói. 4. Tárogatóhang Endrődytöl, szavalja Weisz Margit III. oszt. tanuló. 5. Zenerészek az Ocskay Brigadérosból, zongorán előadja Zsembery Elvira IV. oszt. tan. 6. Kurucz dalok, szavalja Lábas Erzsébet IV. oszt. tan, 7. Rákóczi Rodostón melodráma Váradytól, zenéjét szerezte Ábrányi; szavalja Kemény Sára IV. oszt. tan. Lende Béláné, éDektanitó zongora kísérete mellett. 8. Rákóczi induló éneklik az iskola összes tanulói. Az állami elemi iskola szintén tart ünnepélyt a központi iskola épületében, azonkívül a Veresvizen külön is lesz ünnepség a nöegyesületi munkaházban ezzel a sorrenddel: 1. Himnus. Énekli a I—IV. elemi osztály. 2. Felolvasás tartja Rozsos István igazgató. 3. Mi a haza. Rákóczi tárogatója. Ördög palántája. Szavalják III—IV. osztályosok. 4. Hej, Rákóczi Bér csényi. II. osztály énekli, 5. Rákóczi, Bercsényi emlékezete. II. oszt. Smid Ferencz és Eb ura a Fakó Finkelstein Léni IV. o. t. 6. Piros bársony süvegem. Énekli IV. oszt. 7. Legenda szavalja: Fényes Róza IV. oszt. 8. Árpád apánk. Énekli IV, oszt. 9. Rákóczi szavalja: Velker Anna III. oszt. 10. Csínom Palkó. Énekli a V. osztály. D. e. 11 órakor díszközgyűlés a városháza tanácstermében, hol Gellért Endre elnököl, Égly Mihály hozzá szól a tárgyhoz s a hol Rákóczinak egykorú eredeti arczképét megkoszorúzzák, melyet Korponay Kornél a kép birtokosa lapunk szerkesztőjének közbenjárására, szives volt ez alkalomra átengedni. Hétfőn d. u. ‘/jó-tői 1/26 óráig vagyis a temetés alatt harangozás. Este 7—8 óráig toronyzene a Szt. István toronyban és a város kivilágítása. A kereskedők és kereskedő ifjak köre kérelmet intéz az üzlet tulajdonosokhoz, valamint a város tanácsa és az ünnep rendező-bizottság is felkéri úgy a kereskedőket, mint az iparosokat, hogy üzletüket hétfőn d e. 8—2-ig és d. u. lj^5—8 óráig zárva- tartsák. Szabad legyen reménylenünk, hogy fíayybánya kereskedői, iparosai eyyütt éreznek velünk s készségesen meghozzák ezt az áldozatot a hazának s a nagy halottak halhatatlan emlékének. Nagybányáról a kassai temetésre elutaztak Dr. Ajtai Nagy Gábor, Brebán Sándor, Gyöngyösy Gyula, Nagy János, Dr. Vass Gyula, Virág Lajos. A vármegyei bandériumban városunkból Kováts Sándor szolga biró fog részt venni. Megemlítjük itt azt is, hogy »Rákóczi emlékfüzet« czim alatt Szeghalmi Gyula egy kis füzetet adott ki, melyet a családoknak nagyon ajánlunk megvételre (ára 24 f. és 36 f.) hadd tudják a kicsinyek is, ki volt Rákóczi ? A tanítás az összes iskolákban hétfőn szünetelni fog az egész országban. Az ág. evang egyház már hetek óta dolgoztat a templom tornyán, hogy harangot helyezhessen belé s az volt a terv, hogy a harangot először Rákóczinak húzzák meg. Ez azonban valószínűleg nem fog sikerülni, mivel a szerelő Budapestről csak 29-én, érkezik, ha azonban az elhelyezés hétfőn délutánig sikerül, akkor a temetés alkalmával d. u. 1/2ő órakor csakugyan először Rákóczinak fog szólani a lutheránus harang. Korponay Kornél birtokában levő kép, mely a Szived Rákóczi, hogy meg nem szakadt ? Mikor e dalt többé nem hallhatád! . . . S gyászos csöndben, ha jött a virradat, Nem hallatva tárogatók szavát . . . — Mikor minden reménység megszakadt, Hogy még fegyvert foghatna nemzeted . . . Hogy viszontláthatnád szerettidet; Ott élve újra — magyar ég alatt! De szived, bárha — még úgy vérezett, Hiteddel enyhitéd sok mély sebed . . . Lelked mélyén hit és erő lakott; Büszkén viselve minden bánatot. S ime I — Erős hited valóra vált: Él az eszme, — melyért mártír levél . . . Örömtüzek fényénél vár hazád! Trikolor-erdőket ringat a szél . . . — Kit megbélyegzett érdek, — s szellem sötétség: Hazaárulónak nyilvánított . . . Rá s bajtársira szégyen-törvényt hozott: Hódoló nemzet várja visszatértét. Jöjjetek társi — hontalan nagyok! S Te! Magyar asszonyok közt legnagyobb! Ki Munkács várát három évig védted ; Legdicsöbbjeink közt csodálunk Téged! Rákóczi visszatér! — Diadal-utján Kiséri milljok öröm-sóhaja . . . Kétszázadéves hontalanság után Fejedelmi pompával tér haza . . . Hadd legyen a magyarnak ünnepe! Enyhíteni sok régi s uj sebet . . . S megmutatni: a nemzet nem feled ! NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE hétfői közgyűlésen szerepelni fog, abból az időből való, mikor Rákóczi a bécsújhelyi börtönből megszabadult, Lengyelországba menekült s onnan jött be a Szepes- ségen át ismét hazánkba. 1703. április 30-án méltóságai, javai elvesztésére és halálra ítélték. 1703. május 12-én adta ki kiáltványát a nemzethez s megkezdte a mozgalmat. Akkor még nem volt hosszú haja, a kép őt rövidre nyírt hajjal ábrázolja. Ruhája kék attila, vörös mellény (Rákóczi színei) s a képen családi czi- mere is látható. Az érdekes kép 80 cm. magas, 70 cm. széles, a rendháznak valamelyik tagja festette s felirata igy hangzik : Serenissimus Franciscus Rákóczy Princeps Tran- silvaniae, Hospes in Collegio Podolinensl cum a periculo vitae Neostadio mirabiter liber evasiset. A D. 1703. Rákóczi Ferencz őfelsége, Erdély fejedelme, a podolini társház vendége, midőn az életveszélyből Bécsújhelyből csodálatosan megszabadult. Az Urnák 1703-dik esztendejében. Nagybánya város takarékpénztára tekintettel a nagy nemzeti ünnepre febr. 29-én, a temetés alkalmából üzleti napot nem tart s a tisztviselőknek teljes szünetet adott. „Quo vadis?“ A tapasztalat igazolja, hogy ritkán tesznek jó szolgálatot a jövő biztositására azok, kik a biztos számítás helyett a saját, habár legjobb czélzatu, esetleg egyéni érdek vagy baráti bizalom viszonyai szerint intézik a közdolgokat. A jövőre kiható dolgot a legnagyobb rigoro- zitással kell elintéznünk, mert hiszen az amúgy is fejlődő közszükségletek mellett téves számadásunk alapján a bizalommal és jó reménységgel indult ügyletünk ha balul végződik, az a jövő nemzedék öröksége lesz. Már pedig utódainknak a közterhet növelve engedni át ősi vagyonúnkat s ezáltal ellentállási erejüket csökkenteni nem szabad. Az üveggyár létesítését mindnyájan szívesen vesszük s csak abban térünk el egymástól, hogy mig egyik rész azt egy komoly üzletnek tekinti és mindenben biztosítani óhajtja kár ellen közönségünket, addig a másik rész az iparpártolás tetszetős égisze alatt a lelkesedés és baráti bizalomtól áthatva fogadja a jó üzletre törekvő gyáros ajánlatát, nem törődve azzal, hogy a következmények balul is üthetnek ki. Magándologban tetszése szerint intézkedhetik bárki, de közdologban ezt nem teheti, mert mást vihet bajba és nemcsak önmagát. Ha közdologban valamely városnak, úgy nekünk kell óvatosaknak lennünk, hiszen kikiáltott gazdagságunk mellett, ha körültekintünk, arról kell meggyőződnünk, hogy vagyonunk maholnap terhűnket nem fedezi s jaj e közönségnek, ha domesticából kell fedeznie városi szükségletünket. I. Ez évi városi szükségletünk 706999 K 77 f, Ezt a folyó évben csak úgy fedezhettük, hogy 1. a régi lapos-erdei faárból 30.000 K — f, 2. a leégett nagyvendéglő tüzkárbiztositási összegeként . . 40.000 K — f, tehát törzsvagyonból emésztettünk fel az idén ........................................ 70.000 K-t, Na gyjain ott függ hálás, hü szeme ! S e honért legtöbbet O áldozott . . . Emléke — mig áll a hon — élni fog ! Példája oly páratlan, — oly dicső . . . Történelmünk legszebb alakja O ! S nagy — mint az eszme, melyet képviselt, Mely mellett zászlót bontva, síkra szállt: Szabaddá tenni tiport nemzetét, Függetlenné, — boldoggá e hazát . . . Hol törvény védjen életet, vagyont . . . Vallás, — egyén, — érzés legyen szabad ! Nem üldözött, — és nem bilincsbe vert rab . . . — Czél lehet-é ennél dicsőbb, — nagyobb! ? S e czéltól el nem tántoritá semmi: Készebb volt koldusként világgá menni! Dús örökét martalékul hagyá, — — — De a szent eszmét, — azt föl nem adá! S a Czél, — melyért egykor fegyvert ragadt, Az eszme, — melyért annyi vér ömölt; Valóra vált két évszázad alatt . . . S tiszta fényben ragyog jövőnk fölött ! A meggyalázó törvény eltörölve . . . — Hajnal-fény elől meghátrál az éj: E honban törvény véd és jog beszél! — Pihenjetek békén a hazafóldbe’ . . . Pihenjetek békén — dicső nagyok! Rákóczi! — Te nagyok közt legnagyobb . . . Példád szent örökségképp száll reánk : Tanít híven szeretni a hazát! továbbá 3. a városi takarékpénztár 3V2°/o-os betétállománya mellett 6'/2—7 és 8°/o kamatkülönbözetét élveztük s igy a tőkekamat 100%-nál nagyobb jövedelmét vesszük közvetítési díjként közjövedelemnek mintegy . . . 30.000 K-ban, 4. fogyasztási adóból, minek főrésze a pálinka utáni illeték, kapunk............................................... 45.000 K-t, ezekből fedezünk 145,000 K-t, t ' Ámde nem sokáig tart igy a régi laposerdei fa, nem lesz mindig elkölthető vendéglői tüzkárpótlási összeg s kérdés, maradhat-e a takaréki jövedelem a kamat nagy differencziái- val, avagy a pálinkafogyasztás jövedelmének örvendjünk-e ? Ily kilátások mellett tekintve, hogy községi adó alá vonható összes közadónk 96.172 K 76 f, az efemer bánya-adón kívül, miután eddig 11% községi pótlékunk van, de ha a 700.000 K községi szükségletünknek 10%-át kell községi pótadóból fedeznünk, úgy eltekintve a kincstári, városi és bányaadóktól 100%-kai kell kezdeni a kirovást. Ily viszonyok ösmerete kötelez bennünket, hogy nemcsak a lelkesedés, nemcsak a baráti jóindulat, hanem a kétszer kettő négy szigorú rostáján tisztítsuk óhajainkat s ne csak azt tegyük, ami tetszik, hanem azt, amiből nem lehet kár a jövőre. II Avagy tekintsük a közvagyon mérlegét: 1904. Vi leltár szerint vagyon van 5.339,552 K, városi adóság ................................... 1.053,105 K, lé tező vagyon lenne 4.286,447 K. Ez az, ami gazdag városi hírünket kelti, holott ez kissé eltér a reális valótól, mert 1. A fűrész értéke . . 55.288 K, a fűrész-készlet . . 11.340 K, lapos-erdei apadó tőke 273.003 K, fakészlet..................... 75 895 K, le ltári tárgyak. . . 11.107 K, erdőőri lakok . . . 30.000 K, az erdő értéke maga 1.438.386 K, azaz erdő vagyon-leltár .... 1.887.231 K, holott az erdő földadója 1792 K 58 f, tehát törvényes becslés szerint 100%-os értékeléssel az erdő értéke 179258 K, azaz az erdő és összes tartozéka túl van becsülve 1.378.300 koronával, ez annál inkább leütendő, mert az illeték egyen- értéket kár több érték után fizetni. Az erdő-jövedelemként fel van véve: Az 1906-iki költségvetésben 60357 K, De ebből ha be is foly az egész: Fűrész-malom bér .... 4860 K Vadászati jog és legelőbér . 8126 » A régi lapos-erdei vételárból 30000 » Marad tiszta erdő-haszon, ha az előirányzat beválik, a laposerdei tőke kamatának betudásával 17471 » Ez is igazolja, hogy a valódi erdő-haszon az adó-alapon becsült összes erdőértéknek felel meg. Leszállítandó a vagyonértékből az erdőnél ......................................... 1.378,300 K, To vábbá leütendő 1. a leégett vendéglő, nyugati város ház és Prugberger ház leltári értéke .................................................... 337,000 K, 2. a szétbontott téglaégető értéke 41.000 » Leütendő érték összesen . . 1.756,300 K, azaz leltári vagyonunk értéke nem 5.339,552 K, hanem...................................... 3.583,252 » Ez t terheli adóság. . . . 1.053,105 K, tehát lenne tényleges vagyon . 2.530,147 K, Igen, de a városháza és hivatalos közczélokra szolgáló, nem jövedelmező épületek értéke . . 106,200 K, iskolák értéke....... 247,560 » li get értéke............. 52,840 » Eszerint le nem köthető vagyon 406,600 K. Nem jövedelmező vasúti részvények . . . 300,000 K Takaréki alapokként lekötve van ... 500,000 K 800,000 K. Tehát összesen a rendelkezés alatti érték, miből a kölcsönre szintén le nem köthető vásárvám-sze- dési jog értéke 340,000 . . . 1.323,517 K
