Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-14 / 41. szám

41. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

Hartig és Tubeuf müncheni, Nauman hamburgi egyetemi tanárok, kik behatóan tanulmányozták a házigombát és könyvet Írtak róla, nálunk az állami növényélet és kórtani állomás Magyar-Övárt, melyből az itt előadottakat is átvettük, ezekről az impregnáló anyagokról azt mondják, nem csak hogy nem használ sokat, hanem még inkább ártanak, mert a nedvességet ahelyett, hogy eltávolítanák még több nedvességgel táplálják.

A m. kit*. Növényélet és kórtani intézet határozottan kimondja, hogy csakis kiszárítás által lehet ezen a bajon segíteni s abban minden szakember egyetért, hogy a házigomba legnagyobb ellensége a szárazság, azaz okszerű kifütése az illető épületnek.

Okszerű kifütésről pedig azért teszünk említést, mert gyakran a legnevetségesebb eljárásokról (pl. Bunzen lámpával) akarják a házi gombát kiégetni.

Az a háziúr tehát, aki későbbi kellemetlen meglepetésektől és ezrekre menő kiadásoktól meg akarja magát óvni, gondoskodni fog arról, hogy háza ne csak felületesen, hanem gyökeresen kiszárittassék és hogy ez eredményesen keresztülvihető legyen, gondoskodni fog kellő izolálásáról.

Még azt óhajtjuk megjegyezni, hogy alkalikus hatású anyagok, pl. kőszén, vagy kokszsalak rendkívüli kedvezők a különböző házigombák fejlődésére, miért is ily anyag csak az esetben volna farészek alá alkalmazható, ha előzetesen kellőképen gondoskodva lesz annak teljes kiszárításáról.

Vállalkozók Közlönye.

A pénzkeresés eszköze.

Vasárnap van, a kávéházban ülünk s előttünk egy jó csomó lap: magyar és külföldi, vegyest. A lapokat, mikor végig olvastuk már azokat, hátulról előre kezdjük lapozgatni, mint ezt már az ember vasárnap unalmában tenni szokta. A tapasztalás, amelyre jutunk, az, hogy a külföldi lapok egész kötetnyi hirdetést adnak ilyenkor az olvasó kezébe, mig ellenben nálunk a lapok hirdetési rovata vékony kának mondható. Minthogy pedig ez a jelenség nem oly lényegtelen, mint azt egyesek hinni szeretnék, nem árt, azt hiszem, ehhez a tárgyhoz hozzászólani.

Széchenyi azt mondja keservesen a »Kelet népe« cimü könyvében: Mindenben hátra vagyunk. Ha nem is volt e részben tökéletesen igaza, minden esetre igaz az, hogy sokban hátra vagyunk. Hátra vagyunk a hirdetések és általában a reklám dolgában is. Hátra vagyunk pedig azért, mert nincsen még fejlett iparunk, nincsen kellő számú hirdető iparosunk. Külföldön, hol fejlett iparral dicsekedhetnek, nem csoda, ha telve vannak a lapok hirdetésekkel.

Ámde azt is mondják mások, hogy megfordítva áll a dolog. Azért nincsen fejlett iparunk, mert nem hirdetünk ; ahol pedig a vállalkozó szellemnek ekkora a hiánya, ott az ipar nem fejlődhetik. Nem az ipar teremti a hirdetést, hanem a hirdetés — mint a vállalkozási szellem egyik megnyilvánulása — teremti az ipart Erősen hisszük, hogy akik igy gondolkoznak, erős igazat mondanak.

Hiszen köztudomású, hogy az a néhány czé- günk, mely világhírnévre tett szert — fölösleges neveket említenünk — a reklám iránti egészséges érzékének köszönheti nagyságát.

Azelőtt azt tartotta a régi közmondás, hogy a jó bornak nem kell czégér. Azt tartották iparosaink, hogy tekintélyük oda van, ha hirdetnek, sőt vannak még ma is erényhősök, kik a hirdetést tisztességtelennek tartják. Változtak pedig az idők és az emberek. Ma már minden józan gondolkodású ember tisztában lehet azzal, hogy nem elég, ha az iparos, illetve kereskedő jó portékát ad el, hírét is kell annak kelteni. Azt is tudja ma már minden olvasó, hogy az ügyvéd és orvos nem szégyel magának reklámot csinálni, a primadonnák sem röstellik maguk mellett a nagy dobot megütni. Miért szemérmetes- kedjék és hallgasson éppen az iparos, a kereskedő, ki szintén akar boldogulni?

Azt mondja az újabb közmondás, hogy néma gyereknek az anyja se érti szavát. A másik úgy szól, hogy szemesnek a világ, vaknak az alamizsna. Harmadik is van, mely azt hirdeti, hogy szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. Már pedig, amit a nép bölcsessége ennyi formában fejezett ki, abban nagy életigazság lehet.

Legékesebben szól az egyszerű betű. Leghangosabban kiált a néma nyomdafesték. Amit nem tud elvégezni száz utazó, azt elvégzi néha egy hirdetés. Az utazót kitessékeli a vevő, ha nem talál alkalmas időben jönni, az újsághirdetés ellenben odatolakszik minden időben az olvasó szeme elé. Addig bámulják egymást kölcsönösen olvasó és hirdetés, mig az olvasó — akár csak egy delejező hatása alatt — önkéntelenül is a hirdető hatalmába kerül. Az idegen ügynök rábeszéléseit el nem hisszük. Az újságot, a ' lapot ellenben legtöbben azért olvassuk, hogy abból tanulságot merítsünk, abban uj dolgot találjunk s a hirdetés, melyet hasábjain olvasunk, gondolkodóba ejt. Aki pedig tőkét fektet be a hirdetésekbe, az busásan jut annak kamataihoz, mert hisz a hirdetések nyomán jár a kereslet nagyobbodása. Munkában pedig határozottan megtakarít valamit, mert a venni szándékozó előtt, ki az árut már a hirdetésekből ismeri, nem kell azt már sokat dicsérni.

Külföldön már annyira vannak a hirdetésekkel, hogy annak egész tudománya van. Mindenki nemcsak azt tudja, hogy hirdetni kell, hanem azt is tudja, hogy mikép kell hirdetni. Tudja mindenki például azt, hogy milyen legyen a hirdetés szövegezése, kiállítása, mikor és hol kell hirdetni és igy tovább. Egy szóval tisztában van mindenki azzal a száz meg száz fogással, mely arra szolgál, hogy a hirdetésnek a kívánt hatása legyen.

Egész irodalma van ennek a tudománynak, vaskos gyűjtemények forognak közkézen, melyek a modern hirdetések legválogatottabb példányait tartalmazzák s vállalatok állanak a közönség rendelkezésére, melyek a reklám rendezésében tanácscsal, segédeszközzel járnak a közönség kezére.

Mi magyarok még nem vittük ennyire e tudományban. A mi reklám tudományunk annyiból áll mindössze, hogy — bocsánat az őszinteségért — minél többet kell füllenteni a hirdetésben, lehetőleg úgy kell szövegezni a hirdetést, kogy annak tartalma a valóságnak meg ne feleljen. Hasonlítunk a kezdő kártyáshoz, ki nem tud még jól játszani, de tud már — hamisan.

A reklámnak a hirdetésen kiviil van még sok száz más eszköze is. Ezektől a mi közönségünk életrevalósága még távolabb áll.

No de majd csak lesz haladás ezen a téren is, majd megtanuljuk mi is a reklámot. »Az üzlet« állandóan tanítani fogja a reklámművészet csinját- binját. Különös súlyt helyez majd arra, hogy bár a külföldtől van mit ellesni e téren, mindazonáltal a magyar ember reklámja legyen magyaros szellemű. »Az üzlet« készséggel rendelkezésére fog állani e részben az olvasóinak, külön-külön is díjtalanul. Mindenkit, aki hozzánk fordul, kitanitunk majd az ő egyéni céljainak legjobban megfelelő módjára a reklámnak.

Reméljük, hogy a mi közönségünk meg fogja tanülni azt, hogy ha hirdetés nélkül, szorgalommal és tudással lehet is valahogy boldogulni: úgy viszont nagy forgalmat elérni, vagy éppen vagyont szerezni csak a reklám eszközeivel lehet. Megtanulja a mi közönségünk majd, hogy reklám nélkül is lehetünk jó kenyérkeresők, de csak reklámmal lehetünk jó pénzkeresők.

Különfélék.

Az előfizetések eszközlését ismételve kérjük.

Boromisza Tivadar szatmári, püspök beiktatása okt. 7 én volt Szatmáron d. e. 9 órakor. Szabó István pápai praelatus felolvasta a kinevezést tartalmazó királyi kéziratot, a pápai brévét. Dr. Kádár Ambrus praelatus kanonok üdvözölte az egyházmegye főpásztorát, aki melegen válaszolt reá. Aztán misét tartott s remek beszédet intézett a hívekhez a szószékből. Aszatmáriak »ékesszóló Tibornak« nevezték el. A püspöki palotában 24 küldöttség tisztelgett a főpásztornál, mi után 120 teritékü diszebéd következett. Az ebéd folyamán számos üdvözlő távirat érkezett. Az ünnep lelkes fölemelő hangulatú volt, mélyen bevésődött a szatmáriak emlékébe.

Vármegyei közgyűlés lesz okt. hó 18-án d. e. i/2ll órakor. A tárgysorban 180 között ott látjuk a következőket is. A mátészalkai, csengeri főszolgabírói, az első aljegyzői, árvaszéki ülnöki állás betöltése. Ötféle pótadó megszavazása. II. Rákóczy Fe- rencz ünnepélyen való részvétel. A nagybánya-felső - bányai h. é. vasút igazgatóságában egy tag kijelölése. Néh. Kovács Lőrincz alapítványi ügye. Brindus János gyógyszerész oklevelének kihirdetése. Felsőbánya város képviselőtestületének özv. Báthy Sándorné kél elme tárgyában kelt határozata. Ez az u. n. őszi rendes közgyűlés rendkívül népesnek ígérkezik.

Himenhir. Szalay Gyula maros tordamegyei föld- birtokos e hó 6-án kötött házasságot a budapesti

VII. Kerületi anyakönyvi hivatalban kisrédei Rhédey Gabriellával, kisrédei Rhédey Ferenczné leányával.

Gyászlap. Szépen megindult ifjú életnek szomorú befejezése. Előre törekvő, szorgalmas, tehetséges fiatal ember volt Izik Vilmos városunk szülötte. Pedáns szolgabiró, a milyen csak lehetett az, a ki Ilosvay Endre a »minta főszolgabíró« mellett nőtt fel. Sokan irigyelték is, hogy oly fiatalon lett szolgabiró, majd t. főszolgabíró, tehát vármegyei tisztyiselő. Pedig a szegény tisztviselők az év áprilisában olyan forma helyzetbe kerültek, mely hasonlatos a szegedi boszorkánypróbához. T. i. mikor valakire ráfogták, hogy boszorkány, bedobták a Tiszába; ha el nem merült, akkor megégették, mert boszorkány ; ha belefult, akkor kinyilvánították, hogy ártatlan volt. A megyei tisztviselők is, ha a felsőbb hatalmasságnak engedelmeskednek, elcsapja őket a vármegye, ha a közgyűlésre hallgatnak, kitekeri a nyakukat a darabont kormány. így állt a dolog tavasszal. Szegény Izik is — egyike a legmunkásabb leghivatottabb szolgabiráknak »fegyelmi« alá került, mert nem volt elég ellenálló. Bár a vezető körök kíméletesek voltak iránta, ezt a dolgot a tulérzékeny Izik nem tudta elviselni s e hó 4-én föbelőtte magát. íme egy derék magyar ifjúnak szomorú törté- ténete, a ki jobb sorsot érdemelt volna. A család gyászlapja ez: Alantirottak fájdalommal tudatják a legjobb férj, vő és testvér Izik Vilmos szatmárvár- megye t. b. főszolgabirájának élete 32-ik, boldog házasságánek 1-ső évében folyó hó 5-én Szatmáron történt gyászos elhunytát. A megboldogult kedves halott földi maradványai f. évi október 7-én, délelőtt ,/a12 órakor, Szatmáron (Bocskay utcza 22. számú házból) a róni, kath temetőbe tétettek örök nyu1906. Október 14. (3)

galomra. Az engesztelő szent mise-áldozat lelki üd- yéért ugyan e hó 16-án, d. e. 10 órakor fog a mátészalkai róm. kath. templomban az Egek urának be- mutattatni. Mátészalka. 1906 október 8. Áldás és bék; lengjen porai felett! Izik Géza és neje testvére és sógornője. Izik Vilmosné Ilosvay Erzsi neje, Ilosvay Endre és neje mint após és anyós és családja.

A kaszinó könyvtárának uj, bővített jegyzéke megjelent Harácsek Béla könyvtárnok szerkesztésében. A pótjegyzékkel megtoldott füzet most máraz összes könyvek sorozatát tartalmazza s 15 krért kapható.

A »Cunard« magyar-amerikai vonal közhírré teszi, hogy a menetrend szerint október 18-án induló »Karpathia« hajón kívül, egy héttel később, vagyis október 25-én még az »Ultonia« gyorsgőzösét is indítja Fiúméból New-Yorkba. Díjtalan felvilágosítást ad az Adria személy szállító osztálya: Központi Menetjegy iroda Budapesten, Vigadó-tér 1. és a ki- vándorlási meghatalmazottak.

Zálogház lesz hir szerint Nagybányán. Nem örvendünk rajta, a könyelmü szegény emberek igy példálhatják el még a dunnájukat, meg a bundájukat is. A czivilizáczió ezen újabb áldása rémesen fenyeget. Múljék el tőlünk a keserű pohár.

Gyászhir. Gábriel András építési vállalkozó meghalt Szatmáron okt. 7-én 80 éves korában. Kiterjedt nagy rokonság gyászolja.

Névmagyarosítás. Bornyácz Dániel nagybányai lakos nevét Bornemiszára magyarosította. Reméljük, hogy nálunk, a hol annyi sok német, tót, oláh nevű ember lakik, mielőbb többen követik a tiszteletre méltó példát.

Újabb mellékletünk. Jövő számunkkal Castelli egy érdekfeszitő elbeszélésének közlését kezdjük Szőke Károly ezredesné, Kelemen Katalin kitűnő fordításában. Ez újabb füzetes mellékletünkre előre is felhívjuk t. olvasóink figyelmét.

Iparosok figyelmébe, Fölkérettünk a következő értesítés közlésére: Felhívás. Az 1884. évi XVII. törvényczikk 157, §-a rendeletére, — igy szól: »20 forinttól 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.- a) aki ezen törvénynek a segédek és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeletéit áthágja vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti« — hívjuk fel az iparosok és kereskedők figyelmét azon megjegyzéssel, hogy bizottságunk e felhívás keltének napjától még 14 napot engedélyezett a tanonczok beirathatására, mely időn túl, nevezett törvényszakasz alapján a be nem írott tanonczok gazdái a legmagasabb pénzbüntetéssel sulytatnak. Azon kifogás, hogy a tanoncz csak próbaidőt tölt, vagy szerződtetve még nincs, az iskolába való járás alól felmentést nem képez, mert törvény szerint minden, a város területén lakó ta- noncznak iskolába kell járnia, A beírás naponként délelőtt (vasárnap kivételével) 10—11 óráig tart. Tapasztaltatok hogy igen sok tanoncz nem tanuló éve kezdetétől, hanem felszabadulása előtt 1—2 hóval iratkozott be azért, hogy iskolai bizonyítványt kaphasson s a törvényt kijátszva munkakönyvé kiállit- tassék. Az ily tanonczok gazdái már most megbün- tettetnek és a tanoncz, iskolai mulasztásáért, az ipartestület által kiszabandó ideig — meghosszabbított tanoncz idő alatt — iskolába járni köteles. Nagybánya, 1906. október hó 7-én. Az iparos tanoncz- iskola felügyelő bizottsága.

Szüreti szünidő. Végre egy jó intézkedés a tanügy terén, mely figyelembe veszi vidékünk életmódját, a szülők és család helyzetét. Jövő hétfőn, kedden és szerdán szüreti szünidő lesz minden iskolában a város területén. Néhol 2 hetet is adnak, a Hegyalján pl. Sárospatakon. Itt is el kél ez a kis újítás, legfellebb az a baj, hogy az okt. elején beállt fagy miatt sokan már leszüreteltek, de nem mindenki, jut belőle a jövő hétre is elég. A bor közepes mennyiségű és jó minőségű.

Jótékonyság. Kiss Gábor áll. főgimn. tanár a nyomorban sínylődő beteg Tóth József és családja részére 5 koronát, Barthos Zsigmond 6 koronát adományozott. A 11 koronát átadtuk az illető családnak s a nemes szivü jótevőknek köszönetünket fejezzük ki.

»Az üzlet « Most jelent meg »Az üzlet« czimü kereskedelmi szaklap első száma eredeti és ötletes tartalommal. A főbb czikkek a következők : Ki segít rajtunk? Mikép segíthetünk magunkon? Szerencse és munka. Hogyan értékesítjük a kevésbé kelendő árukat. Egy tuczat jó tanács üzleti levelek írásához. Az eladás művészete. Még sok érdekes czikk tarkítja e lapot, melynek »Apró pénz«, »Jogi élet«, »A reklám«, »A kirakat» és »Tárcza« czimü állandó rovatai vannak. Az uj lap, mely havonként kétszer fog megjelenni, hivatva van szakirodalmunkban a hasznos kereskedelmi tapasztalatok terjesztésével, értékes helyet elfoglalni. Előfizetési ára egy évre 8 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest^., Perczel Mór-utcza 4.) Ismertetőül bemutatjuk mai számunkban »A pénzkeresés eszköze«czimü értékes czikkét.

Beküldetett. Ismételve fölkérjük a rendőrséget hogy a bérkocsisokkal csináljon rendet, mert az aszfalt járó mellett nagy piszok és bűz van. Az egészségügy- szempontjából komoly intézkedést várunk e téren. Változtassunk azon a régi felfogáson, hogy az a’ jó tisztviselő, a ki nem hallgat a közönségre, mert ennek az ellenkezője igaz t. i. az az igazi elöljárója és atyja a népnek, a ki meghallgatja a jogos panaszt és azt ügyszeretettel, gondosan, igazságosan el is intézi.