Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-02 / 35. szám
1906. Szeptember 2. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 35. szám. (3) kus tehetség mutatkozik, a cinteremben kifüggesztett plakátja bárhol megállta volna helyét; kiállított művei közt virághegye a legjobb, bár a felhők kissé stilizálva vannak, előtere pedig nincs modellálva. Utcasora és „Münz“-je valőrban finomak, de színben kissé hidegek. Jakab Zoltán ,,Münz'l-je színben nagyon szép, az ég, háztető, fal, viz közti skála direkte bril- liáns, színei kiválóan világítanak ; de előtere üres. Másik két tájképe nem ilyen jó. Krizsán legjobb műve a fehér asztalos intérieur, jó a másik intérieurje is, mindkettő diszkrét minden brutalitástól ment. komoly stúdium. Tájképeit kár holmi rózsaszín fel hőkkel gicscsessé tennie. Kis Rezsőnek jó az anyja arcképe. Bölcsök Samu egy aktot, egy tanulmányfőt és három tájképet állított ki. Figurális dolgai jobbak mint tájképei, színesebbek is. Tájképei szépen vannak megrajzolva, de ha ily egyszerűen akar valaki kezelni egy képet, annak sokkalta szirtesebbnek kell lennie. Erdei arcképében nagyon sok jó vonás van; Bató József parkrészletében és facsoportjában sok szép reményre jogosít fel. Breidenbach Antónia arcképében van hasonlatosság, színei azonban nem elég tiszták. Kornai öntöző kertésze elég ügyes, valamint Schönberger kékzubbonyos alakja is. Telbisz Irmában sok a sikk, a pádon ülő férfi alakja sikerült legjobban. Páldvnak rossz volt az iskolája, remélhetőleg elfelejti majd, amit eddig rosz- szul tanult, igen sok a rutinja s a spahtlikészsége. Bálint napsütésben mutatott be egy háztetőcsoportot. Boromissza Tibor festményein kívül még egy szobrot is állított ki; Krizsán, Bakó, Telbisz, Erdei, Takács rajzokkal is szerepelnek. E sorok írójának szintén volt két rossz tájképe, melyekről kritikát nem mond PLdny Eruin Sinka Lajos ünneplése. A magyar népoktatásügy egyik vezérbajnokát ünnepelték aug. 30-án Szinérváralján. A nagybányai ref. egyházmegye tanítótestülete ugyanis ekkor tartotta ott rendkívüli közgyűlését, melynek fő czélja az volt, hogy az egyesület búcsút vegyen elnökétől: Sinka Lajostól, ki 36 évi áldásos tanítói működése után nyugalomba vonult. A gyűlést a ref. templomban a »Jövel Szentlélek Úristen« kezdetű szép ének elhangzása után Sinka nyitotta meg. Legszebben és leghelyesebben jellemezhetjük ezt a megnyitó beszédet, melyben a református tanítóság egyéni és egyesületi működése elé szabott irányt, felölelve a kor kiemelkedő vezéreszméit, ha azt mondjuk, hogy ez az ő szellemi végrendelete volt az egyházmegyei tanítói és lelkészi kar számára, de amelynek minden szava egyszersmind intő, buzdító szózat az egész magyar tanítósághoz. A megnyitó beszéd után a közgyűlés az elnöki előterjesztés során lemondott a tanítókat illető rendkívüli államsegélyről, hogy az a kebelbeli szegény egyházak iskolaügyére fordittassék. Majd az általános tisztujitás következett, melynek eredménye a következő: elnök Imre Károly felsőbányái, alelnökök Hajdú Ambrus kiskolcsi, Katona Zoltán méhteleki, főjegyző Fábián István szinér- váraljai, aljegyző Kajdi Lajos hiripi, titkár Huszár Benedek pálfalvai, egyesületi és gyámpénztáros Maák Lajos herendi tanító. Imre Károly elfoglalva az elnöki széket, Fábián István indítványt tett, hogy a közgyűlés diszgyüléssé 'alakuljon át. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Elnök a diszgyülést megnyitotta s javaslatot tett az iránt, hogy Sinka Lajosnak az egyesület vezetése körül szerzett halhatatlan érdemei elismeréséül őt az egyesület örökös tiszteletbeli elnökéül válassza, érdemei az utókor számára jegyzőkönyvbe foglaltassanak és emléke megörökítésére az egyesület egv 200 koronás »Sinka Lajos alapítványit tegyen, melynek kamata esetről esetre kebelbeli tanítók középiskolában vagy pedig református és állami tanítóképzőben tanuló gyermekeinek adassák. A javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. ’ Most az ünnepeknek üdvözlése következett a különféle egyesületek és testületek részéről. A tiszántúli ref. egyházkerület nevében Széli György, a nagybányai ref. egyházmegye esperese vett búcsút a nyugalomba vonult Sinkától. Markáns vonásokkal rajzolta meg az ő tanítói jellemét, példányképül állítva őt az egyházmegye tanítói elé, kifejezte azon veszteséget, mely a református iskolaügyet az ő nyugalomba vonulásával érte. Bodnár György kir. tanfelügyelő, mint Szatmár- vármegye népoktatási ügyének ez idő szerinti vezetője szintén meleg szavakban méltatta az ünnepeknek érdemeit, kifejezte a tanítói pályáról való távozása felett érzett fájdalmát. Benne találta fel — úgymond — az ideális tanító mintaképét . . . Búcsúzott tőle a Széchenyi társulat nevében is, mint amelynek Sinka egész pályafutása alatt munkás tagja volt s tudtul adta, hogy a társulat egy szép müvü aranyórát ad neki emlékül nyugalomba vonulása alkalmából, mit néhány nap múlva fog elküldeni, mivel az aranyműves a szükséges munkát a kellő időre be nem fejezhette. A nagybányai ref. egyházmegye képviseletében Sátor Dávid szinérváraljai lelkész köszönte meg Sinkának az egyházmegye kebelében 36 éven át végzett eredményes munkásságát. Fájdalommal búcsúzott tőle, de "azon reményben, hogy az egyházmegye iskolaügyének továbbra is szellemi vezére lesz s jó tanácsait, útmutatásait ezután sem vonja meg tanitótársaitól. A ref. tanítók országos egyesülete, melynek Sinka Lajos 10 éven át volt elnöke, Simon Károly elnököt és Ritook István alelnököt küldötte ki az ünnepi gyűlésre. Az ünnepi szónoklatot Simon Károly tartotta s a baráti szeretet melegétől áthatott hangon búcsúzott Sinka Lajostól az országos egyesület nevében. Szellemi vezére volt ő a szó legnemesebb értelmében az országos egyesületnek — mondá Simon — az ő nevéhez fűződik a ref. tanítóság azon hosszas küzdelmének áldásos emléke, mely küzdelemnek immár érett gyümölcse, hogy a tanítók minden vonalon bevétettek az egyház alkotmány sánczai közé. A krassói ref. egyház Ferenczy Imre lelkész vezetése alatt a teljes presbitériummal vett részt az ünnepélyen, mely presbitérium legnagyobb részben a Sinka tanítványaiból állott. Ferenczy Imre mint lelkes munkatársát méltatta Sinkát, kivel 10 évig működött a legszebb egyetértésben. Elmondotta, hogy az ünnepelt 32 évet töltött el a krassói egyházban s munkáját emlékezetessé teszik azon áldásos intézmények, melyeket ott a népmüveltség és jólét emelésére megalkotott. Majd átadta a szót Domokos Miklós presbiternek, Sinka tanítványának, ki egykori tanítómesterének homloka köré könnyezve fűzte a hála babérkoszorúját. — Ez volt a gyűlésnek legkiemelkedőbb, legszivrehatóbb mozzanata. Nem maradt szem szárazon a közvetlen hatás alatt . . . Utoljára maradta búcsúzok között a nagybányai ref. egyházmegye tanítótestülete. Ennek nevében Hajdú Ambrus alelnök könnyezve vett búcsút tanítójától, barátjától, az egyesület szerető és szeretett nagytudásu és buzgó elnökétől. Megható, de egyszersmind felemelő volt ez a bucsuzás. Az egyesület régi tagjai nem tudták visszafojtani könynyeiket . . . Sinka Lajos az elhangzott beszédekre külön külön válaszolt. Úgyszólván megtörte őt ez az ünnepélyes bucsuzkodás, sokszor elszorult a szive, sokszor megcsuklotta hangja a feltoluló érzelmektől .. . Fábián István olvasta fel ezután az üdvözlő leveleket és táviratokat. Ilosvay Aladár vármegyei alispán szép levélben méltatta Sinka érdemeit, melynek jegyzőkönyvben leendő megörökítése elhatároztatott. Levélben fejezték még ki jó kivánatai- kat Szalóky Dániel és Arany Bálint, továbbá Marosán János a szatmárvármegyei általános tanítóegyesület szinérváraljai járáskörének elnöke. Táviratokat küldtek: Kótai Lajos Szatmárról, ki a jó barátot versben üdvözölte, ugyanő, mint a szatmármegyei általános tanítótestület eínöke is, Szász — Veszprémből, Gergely György dr. jogakadémiai tanár, — Sátoraljaújhelyből, Dulházy és neje Kábáról stb. A levelek és táviratok megőrzés végett a jegyzőkönyvhöz csa- toltattak a közgyűlés rendeletére. Végül Imre Károly elnök emelt szót. Megköszönte tiszttársai nevében a közgyűlésnek a választásban irántók megnyilatkozott bizalmát. Kifejezte, hogy programmot most, ez ünnepi gyűlésen nem adhat, azt a legközelebbi rendes gyűlésre tartja fenn, annyit azonban jelzett, hogy az egyesület vezetésében" a Sinka Lajos által kijelölt nyomokon kíván haladni. Majd röviden a maga részéről is kifejezte az egyesület tiszteletbeli elnöke iránt érzett tiszteletét és szeretetét, az elhangzott jókivánatokhoz a magáét is csatolva, a diszgyülést berekesztette. Délután V,2 órakor társas ebéd volt a Korona vendéglő nagytermében 60 személy részvételével. Az ebéd folyamán számos felköszöntő hangzott el az ünnepeltre és másokra s a társaság csak késő délután oszlott szét. Dalok a czopíról. (Főispáni fogadtatás és a rendészet.) A múlt héten főispáni fogadtatás volt, Részt vett benne ifjú, öreg, beteg és félholt! Volt nagy öröm, — folyt a jó bor — és még több beszéd Képzeletben zsarnokokat vertünk szerte szét! >Csúf, csúf, csakugyan a tósztozási tincs, No de hát van-e hely, hol ilyesmi nincs!? Van hely, hol a czopf nem ismeretes?! Czopf, czopf, csúnya czopf, — hess, hess, hess!« Egy Meczenás kitűzött száz korona dijjat, Annak, aki a banketten dikcziót nem tart, S három napnak eredménye ilyenképen szólt: Egy vala, ki nem tósztozott — s az egy néma. volt! »Csúf, csúf csakugyan a tósztozási tincs . . stb.« A banketten hazafiak, kuruczok voltunk, Minden szóból kiragyogott magyar mivoltunk, Az osztrákot — de csak szóval — vertük, mint ebet, De azért csak fentartjuk a közös ügyeket! »Csúf, csúf csakugyan a tósztozási tincs . . stb.« Nagybányának van sok rétje és szép erdeje, De Göreként azt mondom, ögye meg a f.............e, Mert nem hajtják reá ki az ökröt és borjút; Legelő a piaczterünk és mindegyik út! »Csúf csúf csakugyan a rendészeti tincs . . stb.« Dr. K. R. Különfélék. Kinevezés. Szántó Hermin okleveles tanítónő, ki zólyombrezói államilag segélyezett községi iskolához rendes tanítónővé kineveztetett, állását folyó évi szeptember hó 1-én foglalta el Bányanévnap. A kalazantius Szt. József bánya névnapját augusztus hó 27-én tartotta meg a bánya vezetősége. Ez alkalomból az összes templomokban hálaadó isteni tisztelet volt. Iskola megnyitás. A helybeli állami elemi iskola ünnepélyes megnyitása folyó hó 5 én lesz. Nöegyleti gyűlés. A helybeli jótékony nőegylet rendes gyűlését folyó hó 2-án délután tartja a városháza tanácstermében. Elhalálozások. Lerch Ignátz kincstári számvizsgáló leánya, Kádas Istvánná szül. Lerch Ida augusztus hó 27- én 27 éves korában hosszas szenvedés után Szászujfaluban elhunyt, temetése nagy részvét mellett augusztus hó 29-én itt Nagybányán volt. Gyermeke, férje, szülei és kiterjedt rokonság gyászolja a korán elhunytat. — Vettük a következő gyászjelentést: Szentkirályi József és neje Szalontay Juliska úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetleu kis leányuk Margitkának folyó hó 30-án reggel 4 órakor, életének 10-ik hónapjában történt gyászos elhunytát. A letört bimbó por része folyó hó 3i-én délután 3 órakor fog a Nagypénzverő-utcza 5. sz. gyászházból r. kath. vallás szerint örök nyugalomra tétetni. Nagybánya, 1906. augusztus 30-án. Nyugodjál csendesen kis angyal. A kereskedők és kereskedő ifjak tánczestélye jövedelem tekintetében nem remélt összeget jutttatott a kórház-alap javára. Ugyanis a tiszta jövelem 150 korona 37 fillérrel növelte azt s igy kórházuk alapja most már 762 korona 17 fillérre szaporodott. Igen szép eredménynek mondható ez, amennyiben csak 5 év óta folyt be és pedig a külön e czélra rendezett estélyek jövedelméből. Megszüntetett iskola. A helybeli gör, kath. egyháztanács anélkül, hogy a tanítónak biztos állomásról gondoskodott volna, az iskolájuk megszüntetését határozta el. Az egyháztanács eljárását az egyház- megyei hatóság megsemmisítette, de az egyháztanács aug. hó 12-én tartott gyűlésben ennek daczára újból az iskola megszüntetését határozta el és ezen határozatát továbbra is fenntartja. Részünkről nagyon helyesnek tartjuk az intézkedést, mert az állami iskolával versenyezni csakugyan szélmalom-harcz volna egy szegény hitközség részéről, a tanítóról azonban kötelessége gondoskodni az iskola fenntartónak, ő kenyér nélkül nem maradhat. Egyébiránt a legczélszerübben ketté vágnák a gordiusi csomót, ha Lessiánt is kineveznék állami tanítónak. Ismételt kérelem. Augusztus hó elején volt szerencsénk kibocsájtott kérelmünkéi a körünkbe való belépésre felkérni t pályatársainkat, a midőn kérelmünket közös érdekünkből kifolyólag tettük meg, ismételten mindnyájunk érdekében figyelműkbe ajánljuk a tömörülést. Szíveskedjenek kézhez vett belépési nyilatkozatunk felhasználásával tagjaink közé lépni. Majdnem hihetetlen a belépés körüli közöny, amennyiben 56 iv lett kézbesítve s eddig csak 3 három jött be, egyike azon megjegyzéssel, hogy pártoljuk a hazai ipart. Nagyon helyes, de ezúttal helyi ügyünkről van szó, segítsünk magunkon, az Isten is megsegít.« A Nagybányai Kereskedők és Kér. Ifjak Körének elnöksége. Eladó fagyapot. A gyümölcscsomagoláshoz leg- czélszerübb nélkülözhetlen csomagoló kellék, a gazdasági egylet telepén kg.-ként 30 fillér árban beszerezhető. Mai számunkhoz. Lesseur regényének »A múlt hatalmának« 161—168. oldala van mellékelve, a melylyel az érdekfeszitő regény befejezést nyert. Zászlószentelési ünnepély. A nagykárolyi Kossuth Lajos asztaltársaság folyó évi szeptember 9-én díszközgyűléssel és táncmulatsággal egybekötött zászlószentelési ünnepélyt tart. A zászlóanyai tisztet Dr. Falussy Árpádné Öméltósága volt szives elvállalni. Az ünnepségek sorrendje. Délután 4 órakor zászlószentelés a róm. kath. templomban. Délután 4 és fél órakor a társaság díszközgyűlése a városháza nagytermében. Szegbeverés. Este 8 órakor zártkörű táncmulatság a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben. A templomi ünnepélyre és a díszközgyűlésre a meghívó belépőjegyül szolgál, a táncmulatságra a belépő-dij személyenkint 1 korona. A meghívót kívánatra fel kell mutatni. Felülfizetéseket a társaság hazafias és emberbaráti céljai tekintetéből köszönettel vesz és hirlapilag nyugtáz. Iskolai gondnokság. Mint értesülünk az újonnan szervezett állami elemi iskola gondnokságának kinevei- zése küszöbön van. Az iskola gondnoksága a helybeli állami polgári iskola gondnoksági tagjaiból fog állani kiegészítve hat taggal. Tudomásunk szerint a tagok Között helyet fog foglalni a volt községi iskolának érdemekben gazdag igazgatója Doroghy Ignátz is. Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvény- hatósága Nagykárolyban a vármegyei székház nagytermében folyó évi szeptember hó 6-án délelőtt 10 ya órakor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat 142 pontból áll ezek között azonban nem látjuk felvéve a helybeli nagy szálló építésének ügyét. A közgyűlést megelőzőleg folyó hó 5-én délután 3 órakor az állandó választmány fog ülésezni. Jótékonyság. Tóth József, a beteg nyomorgó dij- nok családja részére lapunkhoz a múlt számunkban nyugtázottakon kívül újabban Hudoba Gusztáv nyug. kir bányatanácsos küldött be 3 koronát. Eddigi ősz- szes gyűjtésűnk kitesz tehát 12 K 40 fillért, mely összeget a szerencsétlen ember kezéhez juttattuk. A gyűjtést azonban tovább folytatjuk s felkérjük a t. közönséget emez igazán segélyre szoruló család támogatására.
