Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-19 / 33. szám
(2) 1906. Augusztus 19. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 83. szám. egy talpalattnyi földet sem akarnak eladni s a villa- épittetők és bérlők igen nehéz helyzetben vannak, mert nem tulajdonuk, a mit alkotnak s igy nem mernek csak annyira menni, a mennyire az amorti- záczió megengedi. Oda fog működni Salamon, az uj elnök, hogy törvény létesüljön, külön törvény a Tátráról, mely lehetővé tegye itt a területek kisajátítását. E nyilatkozatával nagy hatást és tetszést aratott. Vannak a kik már is egy fogaskerekűről álmodoznak, mely a nagyszalóki csúcsra fog vezetni, erről a főispán nem nyilatkozott, de ha a kisajátítás lehetősége meglesz, valószínűleg ez is mihamar létesülni fog. Igen lényeges kijelentése volt az elnöknek, hogy működését abban az irányban is kiterjeszti, hogy a Tátra mai drágasága devalválódjék s a nagy birtokos osztály mellett egy éppen olyan értékes tényező, a magyar tisztviselő-osztály is fölkereshesse ezt a tündérszép vidéket. Nem volnánk magyarok, ha a gyűlés után grand bankett nem következett volna megszámlálhatatlan mennyiségű tósztokkal. De talán ezek a komoly dolgok nem érdeklik annyira közönségünket, tegyünk hát egy kis kirándulást nyugat felé, második levelemben ugyanis kelet felé haladtunk, haladjunk most az ellenkező irányban. Az egész Tátrát egy 800 métertől 1300 méter magasságig váltakozó ut metszi keresztül, melyen alig észlelhetők komolyabb emelkedések, szelíden emelkedve, mint pl. a felsőbányái országút, halad ez a gyönyörű vonal Barlangligettől, a keleti végponttól Csorbatóig a nyugati végpontig. Középen esik o- és Uj-füred. Ezt a kitűnő közlekedési vonalat, mely nélkül a mai fürdői élet és idegen forgalom egyáltalában képzelhetetlen volna, Münnich Sándor tervezte, Felsőbányának mai városgazdája és erdőkezelője. Münnich tanító, tanár, lelkész volt, a kárpátegyletnek titkárja, az ő specziálitását dicséri ez a sikerült alkotás, mely az égbenyuló hatalmas bérezek között is el tud igazodni, nem úgy, mint pl. a dicső Bach korszak tudós mérnökei a kapniki ut létesítésénél, mely egy jó hegyi útnak valódi torzképe. Nem akarok én hízelegni Münnichnek, arra sem neki, sem nekem nincsen szükségem, beszél helyettem az az emlékkő, mely itt áll az ut mellett, a Tátra egyik szép magas pontján, honnan egy fél vármegyét lehet látni. A kő felirata ez : MÜNNICH SÁNDOR POPRÁDI TANÍTÓ A MAGAS TÁTRÁT ÁTKAROLÓ ÜT ESZMÉJE SZERZŐJÉNEK EMLÉKÜL FELÁLLITTATOTT MAGYARORSZÁG FENNÁLLÁSÁNAK EZREDIK ÉVÉBEN. Nos hát ezen az utón nyugat felé haladva, 3 km. távolságban Uj-füredről Széplakra bukkanunk. Nagyon kedvelt fürdőtelep ez, mert igen szép helyen fekszik a Ferencz József (Gerlach falvi) csúcs alatt, gyönyörű kilátással ezer méter magasságból a Poprád völgyére s olcsóbb koszttal, mérsékeltebb áru szobákkal, mint a kényeztetett füredek. 145 szoba Ha életem kell is a honnak, od’ adom, Csak üdv fakadjon vérem nyomdokán. Polgárok: Mindnyájan követünk! Tiberius: Keresztül utaztam Etrurián. Oh, ha ti látnátok polgártársaim ! Mily gyönyörű, szép, virágzó vidék ! És amily ékes, olyan szomorú. Szomorú, mert nincsen hangos népe, Mely örömzajjal töltené tele. Elhagyatva áll, árván néptelen . . . Mit mondók i Nincsen hangos népe ? Van; de minő nép! Oh istenek! Hát nép benne a rabszolgahad, Mely görnyedezve huzza az ekét A gazdagok végtelen ugarán ? S nem elég hangos az ostorcsapás, És a jaszó, amely reá felel; És a lánczok vérfagyasztó szava, Mik siratják bus gazdájukat ? Bocsássatok meg, nem, bírom tovább; Köny jön szemembe. Ok is emberek! Cornélia : (Nyakába borul.) Nemesszivü fiam! Többen'. Róma szabaditója! Tiberius'. Tudjátok, kik jutottak eszembe Etruria szomorú földjein i Ti, vagyontalan, szegény polgárok. S tudjátok, a nyomorú had helyett Kiket szerettem volna látni ott i Titeket, mint szabad polgárokat. S a hazának, tudjátok-e azt,' Ha boldog és erős maradni akar, Nagy szüksége leginkább kikre van ? Ti reátok van, tisztelt férfiak! Polgárok : Igaz, igaz ! Mienk az ország jog s törvény szerint. Tiberius: Előttem lebeg szép Itália. Benne látom, merre a szem tekint, A boldog tüzhelyi polgárokat, Mindenfelé, kiket körülvesz a kapható a telepen kifogástalan szép pavillonokban. A kárpátegyesület tagjai 20°/0, az orvosok 25% kedvezményt nyernek. Heti pensio ára 28 korona. Kedvencz sétája a füredi vendégeknek és viszont. Az idén napokig kell várni, inig egy szoba ürül. Peyer poprádi vendéglős épp a fürdő nagy népszerűségénél fogva, versenytelepet akar létesíteni, mert neki itt 27 hold földje van. Valóságos tulajdon, nem bérlet, tehát rendkívül becses. A mai fürdő Weszter P. nagyszalóki polgáré és nehány részvényes társáé, azért hívják Weszterheimnak is, meg- külömböztetendő a Weszter parktól, mely Nagv- Szalókon van. Rengeteg fenyőerdőkön keresztül haladunk, alattunk a mélységes poprádi síkság, számos községeivel, felettünk a tátrai szép csúcsok. Tovább mintegy 6 kilométernyire van Felső Hági, impozáns magaslaton, nehány épületiéi, ez a legolcsóbb tátrai fürdő, de a legkisebb is, oka, hogy messze esik a forgalomtól, a ki olcsón, visszavonultan akar tátrázni, az bátran idejöhet, jól fogja magát érezni, a ki azonban szórakozni óhajt, az másnap biztosan megszökik, mert Hágiban abszolút csend uralkodik. A Tátra legszebb pontjának tartom Csorbatót. E tekintetben eltérők a vélemények, vannak a kik Tátrafürednek adják az elsőséget. Ezek úgy hiszem inkább a paloták szépségeire tekintenek, mert természeti szépségekben Csorbató határozottan előnyben van. Az oderbergi vasút Csorba nevű állomásáról fogaskerekű hoz fel ide 1356 m. magasságba. Magyarországnak ez a legmagasabban fekvő fürdője. Azt se tudja az ember mit nézzen, a lábai előtt messze távolban elterülő liptói völgyet, az apró fodrokkal játszadozó tengerzöld szinü formás tavat, a hátterét képező változatos szép tátrai csúcsokat, vagy a költői formákban gazdag, kedves, szép palotákat. 2040 hectár a tó területe, az összes tátrai tavak között legnagyobb, 28‘9 m. az átlagos mélysége. A Kriván 2496, a Tátra 2565 m. magas a többi égbenyuló csúcsok között. Az egész tavat gyönyörű fenyves öleli. Tündéri, csodás látvány ez, nem hiába nevezik a Csorba tavat a »Tátra gyöngyé «-nek. • A nemzetközi hálókocsi társaság«’, mely az államtól bérbe vette igen sok szépet alkotott már itt igy pl. egy remek uj szállodát, mely a tátra lomniczi és tátrafüredi paloták mintájára készült, létesített csatornázást, vízvezetéket, villamos világítást és egy pompás vízszintes utat a tó körül, melyen kényelmesen sétálva egy óra alatt lehet a tavat körüljárni. Szoktak a vízben fürödni is, azonban a legforróbb nyárközépen is bizony nagyon hideg foglalkozás, sokkal több élvezetet nyújt a csolnakázás. A halászat tilos. Csorbatónak kevesebb a közönsége mint Tátrafürednek, mert a pavillonokban egyelőre nem is fér el annyi, turista látogatója azonban ezer számra van és pedig külföldről, Pozsony, Lengyelországból, Angliából, sőt Amerikából is. Hát bizony okosan tette a magyar állam, hogy ezt a páratlan festői helyet nem engedte idegen kéznek, ne csak a bánat legyen a mienk, az adó és a quóta, hanem egy kis ékszer is, melyben szívesen elgyönyörködik az ember. Jólétükben örvendező család. A házi istenek oltárain Az ősi erény szentelt lángja ég. Látom, amint az ég isteneit Buzgón imádják s az édes hazát — Vérüket ontva érte — szeretik. Látom, vígan művelve telkeit Róma népét, és a szabad mezőn Amint tereli a kövér gulyát . . . Ezeket mind látom, jó barátaim 1 De hogy testet öltsön e látomány, És a képzelet, hogy való legyen : A népgyülésen indítványozom, Hogy halhatatlan emlékezetű Liciniusnak telektörvénye, Mit a kapzsi nemesség félretett, — Polgárok: A latrok, a latrok Lábbal tiporják törvényeinket. Tiberius: Uj életre támadjon; még pedig: Harmincz holdat kapjon minden szegény, Mint el nem vehető bérletet A köztelkekből, miket régóta már A nemesség, mint gazdátlant bitorol. Többen: Úgy van, bitorlók és jogtaposók. Tiberius : Ez még nem minden polgártársaim ! Egyúttal azt is indítványba hozom, Hogy Attalus királynak öröké Legyen mind a szegény polgároké. Ha ez átmegy a nemesség daczán : Úgy Itália nem lesz néptelen; S Róma erős lesz, ti meg boldogok. Mind: Éljen Tiberius ! Éljen ! 1. Polgár: Isteni Gracchus! vállainkra lépj. 2. Polgár: Hadd lássa Róma, a nép mit mivel Azzal, aki a népet szereti. (Vállaikra veszik Tiberiuszt.) S. Polgár : Éljen Cornélia dicső magzata ! Mind: Éljen! (Örömzajjal el.) Szabó j8tvdrli Műtrágya a mezőgazdaságban. Kovácsy Béla a hírneves gazdasági Író vezetése alatt álló jó hírnevű kassai magy. kir. állami gazdasági tanintézet több kísérletet tett a műtrágyázással, kimutatva a búzánál számokban is az ez által elért haszontöbbletet. Azt hiszem, jó szolgálatot teszünk akkor, amidőn az erre vonatkozó tudósításokat — melyek Kovácsy Béla igazgató szívességéből birtokunkban vannak, helyszűke miatt — legalább részben közöljük, Kísérletek őszi búzával. Egy érdekes kísérletről számolhatunk be t. olva • sóinknak, mely a felvidék egy jól ismert és jóhirnevü gazdaságában hajtatott végre. A kísérletül szolgáló táblák talaja kötött anyag, a parczellák nagysága egy-egy kath. hold volt, melyek egyike trágyázat- lanul maradt, mig a másik 150 kgr. 16%-os szuperfoszfáttal trágyáztatott meg. A termelt növény búza volt. A kísérlet két szomszédos parczellán, tehát teljesen egyenlő termelési viszonyok között hajtatott végre a következő eredménynyel: Az első parczella (trágyázatlan) termése 10.66 q, a második 150 kgr. szuperfoszfáttal trágyázott parczella termése 13.73 q volt. Mint látható a szuperfoszfátozott parczella terméstöbblete 307 kgr., mely összeget ha a trágyázási költségekkel, jelen esetben 11-koronával elosztjuk, eredményül a terméstöbblet kilogramjának előállítási költségét nyerjük. — Az osztás eredménye 3. 9 fillér lesz, tehát a szuperfoszfát igen jól értékesült. Jól értékesült azért, mert a búza kilogramjának ára a mai tőzsdei jegyzések szerint átlagban 18 fillérre tehető. A kilógramonként tiszta jövedelem tehát 18 — 3’9 = 14T fillérben állapítható meg. Ha ezen ösz- szeget megszorzom a holdanként! terméstöbblettel 14-1X307 aholdankinti tiszta jövedelmet kapom, a mi jelen esetben körülbelül 43.-koronát fog kitenni; 43.- koronával magassabb holdankinti jövedelem pedig azt hiszem nem mindenapi dolog s elegendő ok arra nézve, hogy a búza szuperfoszfát műtrágyázásától ne húzódjunk, hanem ott, a hol ilyen kedvező eredmények érettek el a kísérletezéssel, próbáljuk meg nagyban is alkalmazni azt. Néhány szó a rétek létesítéséről. A rét talaja igen apróra, jóformán kertszerüleg készítendő elő a vetésre, mert a fümagvak igen aprók s csak a megfelelő kulturállapotban lévő talajon csíráznak jól. A talaj előkészítése többféle módon eszközölhető a szerint a mint ősszel vagy tavaszszal vetünk s védőveteménynyel e vagy a nélkül. A szerint a mint egyik vagy másik vetési időt választjuk, lényegesen külömbözik a talajmivelés módja is. Ha összehasonlítjuk egymással az őszi és tavaszi vetést, azon eredményre jutunk, hogy viszonyaink között a tavaszi vetés sokkal megfelelőbb. Az őszi vetés előnye az, hogy az igy létesített rét a következő évben már egy gyenge termést ad, hátrányául pedig az róható fel, hogy bizonytalan a csírázás és igy hiányos a kelés, mert a mi éghajlati viszonyaink között öszszel a talaj nem bir kellő nedvességgel. Tavasszal ellenben a ta~ .laj még sok téli nedvességet tartalmaz s igy a csírázás gyors és biztos. Ha a tavaszi vetésre esik választásunk akkor a talaj úgy készítendő el a mint az a tavaszi vetemények alá szokásos. Az őszi szántás ok- vetetlenül szükséges, mert máskülömben a talaj porhanyóra és rögmentesre el nem készithetö. Különösen kötötteb talajú gazdaságokban bir ez nagy fontossággal, mert a kötött talajok tavaszi szántása nagyon silány munkát ad. Rögös talajon pedig a csírázás lassú és egyenlőtlen s szép zárt gyep létesítése nem lehetséges. Tavaszi vetés esetén tanácsos lesz a keveréket védöveteménnnyel vetni, mert a tavaszi vztés amúgy sem szolgáltat az évben termést s igy azon földterület semmit sem jövedelmezne. De nemcsak a jövedelmezőség szempontjából használják a védönövényt, hanem tényleg védöszerül is, mert védi a fiatal gyepet az elgyomosodástól és a nap heve ellen is. Védőnövényül a gabonaféléket használják, mert ezek a talajt alig árnyékolják be. őszi vetés esetén a keverék korán lekerülő vetemények után következzen, hogy igy megerősödve mehessen a télbe. Ezen esetben védőnövényre szükség nincsen, mert tavaszszal már annyira meg van erősödve a fiatal vetés, hogy azt a gyomoktól nem kell félteni. A talaj előkészítéséhez tartozik még a trágyázás is. E czélra a mütrágyafélék ajánlhatók. A szerint hogy milyen talajú a rét változni fog a műtrágyázás is. Könnyebb talajnemeken a kainit, szuperfoszfát és kénsavas ammóniák, kötöttebb talajokon a szuperfoszfát, humozus területeken pedig a szuperfoszfát és káli (kainit) alkalmazása ajánlható, E czélra tanácsos először kisebb területeken trágyázni kísérletképpen. A trágyázás a vetés évében nem okvetetlenül szükséges, sőt tanácsosabb is azt csak a 2-ik 3-ik évben alkalmazni, mert az első években rendszerint elegendő tápanyagot tartalmaz még a talaj. Különfélék. Ő felsége a király születésnapja. Folyó hó 18-án volt O felsége születésnapja, a róm. kath. templomban volt megtartva a szokásos istentisztelet, melyet fényes segédlettel Szőke Béla végzett, mise közben a bányászzenekar játszott. Az összes hivatalok, egyletek, testületek képviselve voltak, mise végeztével az összes jelenlevők a himnuszt elénekelték. Föispáni látogatás. Dr Falussy Árpád, vármegyénk főispánja látogatásának napja lapunk zártáig még nem lett megállapítva.
