Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-08 / 27. szám

27. szám. Az elöljáróság köteles a 120 filléres hozzájáru­lási dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okból nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvé­teléről nyugtát adni, melynek hátsó oldalán név- szerint feltüntetendők azon gazdasági cselédek, akik után a befizetés történt. 2. A balesetek alkalmával való teendők. Ha a gazdasági cselédet baleset éri, köteles a munkaadó azonnal, de legkésőbb 48 óra alatt orvost hozatni, vagy a sérültet az orvoshoz, avagy kórházba szállítani s intézkedni arról, hogy az orvos a balese­tet a központi igazgatósághoz bejelentse. Köteles továbbá a munkaadó a balesetet azonnal, de legkésőbb 48 óra alatt a községi elöljáróságnak (városi tanács, helyi bizottság) bejelenteni. Ezen két kötelesség elmulasztása a költségek megtagadását vonja maga után. Hogy a munkaadó melyik orvossal gyógyittatja a sérültet, az tetszésére van bízva, csakkogy a magán­orvosnak a pénztárhoz az előírt bejelentéseket éppen úgy meg kell tennie, mintha az orvoslást az illeté­kes községi (kör-, járási-) orvos teljesítené, mert különben a munkaadó a pénztárral szemben elveszti megtérítési igényét s a magánorvos által végzett gyógyításért nem szabad több költséget a pénztárnak felszámítani, mint amennyibe a sérültnek az illetékes községi (kör-, járási-) orvossal való gyógyíttatása került volna. Az orvosnak a sérülthöz, vagy a sérültnek az orvoshoz, esetleg kórházba való szállításához szük­séges fogatot a munkaadó köteles előállítani s ezért, vagyis fuvar czimén a pénztárból kárpótlást nem kap, csak ha a munkaadónak kocsija és lovai nin­csenek és fogatról gondoskodni egyáltalán nem tud, követelheti a községi elöljáróságtól, hogy az orvos elhozatalához előfogatot állítson ki. Előfogatot azonban nem lehet követelni, ha azon község belterületén kell az orvosi segélyt nyújtani, amelyben az orvos lakik. Annak a szabálynak, hogy a balesetet az elöl­járóságnál azonnal be kell jelenteni, kettős czélja van: 1. hogy az elöljáróság kiküldötte utján azonnal ellenőrzést lehessen gyakorolni a felett, vájjon a baleset oly körülmények között történt-e, hogy a pénztár fizető kötelessége megállapítható. Mert ha például a sérülés bekövetkezésénél a sérültet vagy munkaadóját vétkes gondatlanság terheli, vagy a baleset a sérült részegsége következtében történt meg, a törvény értelmében a pénztár nem ad segélyt; 2. hogy az olyan súlyos balesetnél, mely a sérültet egy hétnél hosszabb időre munkaképtelenné tette, az elöljáróság kiküldöttjei utján állandó ellen­őrzést lehessen gyakorolni a sérült munkaképtelen­ségének tényleges fenforgása és további gyógyítta­tása, illetőleg ellátása felett. A munkaadó ugyanis köteles éppen úgy, mint az első orvosi segélyről, a sérült cselédének további gyógyításáról is, de legfeljebb egy negyed évig gondoskodni. Tartozik végül a sérült cselédnek szerződés szerinti bérét és járandóságát egészben és ha ellá­tásra van szerződtetve, teljes ellátását is. a munka- képtelenség tartama alatt, de legfeljebb egy negyed évig, levonás nélkül kiszolgáltatni, tehát ezen idő alatt a munkaadónak a cseléd járandóságaiból munka­mulasztás czimén semmi néven nevezendő levonást eszközölni nem szabad, de viszont a cseléd a kiszol­gáltatott cselédbéren felül egyéb pénzbeli segélyt (pl. napi 1 koronát) a munkaadótól nem követelhet. Ha a munkaadó a baleset megtörténtében hibás nem volt s az eddig elsorolt minden kötelességének pontosan eleget tett, a pénztár a baleset folytán fel­merült gyógyítási költségeit a törvény által meg­jelöli mértékben megtéríti, valamint ha a baleset olyan súlyos volt, hogy a munkaképtelenség 1 hét­nél tovább tartott, a cseléd munkamulasztásáért mintegy kártéritésképen az igazolt munkaképtelen­J%) 1906. Julius 8. — Máli nagysám, nem térdepelek le, mert amint tetszik látni az aszfalt vizes, meg aztán akkor még később érnénk haza, — de kérem tekintse úgy, mintha egész a Csömöri-uton mindig térdepelve mennék maga mellett, folyton azt kérdezve : akar-e a feleségem lenni?? — Oh Schwarz ur ne viczczeljen, mert mindjárt sirok ! — Máli nagysám. ne tessék sírni, mert ez nem viczcz, hanem szomorú való! Remélhetek ? ? — Beszéljen a — papával! — Hát Nagysád mamahijjas ? — Nincs mamám, de volt kettő: egy édes és egy keserű emlékű mostoha. Micsoda szerencse, gondoltam magamban : két anyósom is lehetett volna s nem lesz egy se ! Elkísértem Málit a kapuig s a kapu alatt érzé­kenyen elbúcsúztam tőle azzal, hogy holnap jövök megkérni a kezét. Éjjel rémitő álmaim voltak: a villamoson nem a kosárba, hanem a a kofa néni ölébe ültem ! Málinak mind a két mamája föltámadt és én hozzá megettem az egész kosár szilvát magostul. Rémitő gyomor nyomással ébredtem fel s aztán kiöltözködve rohantam leendő feleségem leendő házát nappal is megnézni. A kapu előtt jeges kocsi állott. A lépcső szal­mával volt behintve s Máli az ablakból sírva integetett felém, hogy jöjjek. Az ajtóban csak azt súgta a fülembe : A papa mindent tud ! s aztán elfutott. A hosszú előszoba tele volt ajtókkal; mély meg­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE ség minden napjára, de legfeljebb 60 napra (tehát a negyedévnek nem mind a 90 napjára) 1—1 koro­nát fizet. Ha a munkaadó a gyógyítási és cselédbér- kiszolgáltatási kötelességeit nem teljesiti, a pénztár­ral szemben semmiféle követelése nem lehet, sőt ha e miatt a cseléd panaszt emel, a gyógyításról és se­gélyezésről a munkaadó költségére a pénztár köz­vetlenül gondoskodik s ez esetben a munkaadó kö­teles az összes költségeket a pénztárnak utólag meg­téríteni és végleg viselni. 3. A munkaadó baleseti költségszámlája és annak mellékletei. Hogy a munkaadó a baleset alkalmával fel­merült gyógyítási költségek megtérítését és a napi segély-megtéritést megkaphassa, a cseléd munka- képességének helyreálltától (vagy halálától), vagy ha a munkaképesség helyre nem állott, az egy ne­gyed év elteltétől számított 15 nap alatt be kell mutatni a községi elöljárósághoz (városi tanács, helyi bizottság) a kellően felszerelt baleseti költség-szám­láját. A munkaadónak a számlához csatolnia kell: 1. Az orvos által már nyugtázott orvosi díj­jegyzéket ; 2. a kifizetett gyógyszertál i számlákat és minden esetre az orvosi rendelő lapokat; 3. esetleg a kórházi költségek kifizetését igazoló nyugtát; 4. a sérültnek tanuk által előttemezett abbeli nyilatkozatát, hogy a baleset nem a munkaadó hibá­jából következett be s hogy a munkaadó kikötött bérét és járandóságát a munkaképtelenség ideje alatt is levonás nélkül kiszolgáltatta. Ha ez az elöljáróság által a központi igazgató­sághoz rendben felterjesztetik, az igazgatóság a költ- ságeket a törvény értelmében megtéríti. A fentebb elsorolt írások egyikére sem kell bélyeget ragasztani, mert a törvény értelmében a pénztárhoz benyújtott mindennemű beadványok, nyugták és okmányok bélyegmentesek. jj.. A munkaadók kötelességei azon gazdasági mun­kásaik balesetei körül, akik a pénztárnál biztosítva vannak. Ha a munkaadónak nem gazdasági cselédét, hanem olyan munkását éri munkaközben baleset, a ki mint I. vagy II. csoportbeli rendes tag, vagy rendkívüli tag, vagy mint biztosítási kötvénynyel biztosított gépmunkás a pénztárnál baleset ellen biz­tosítva van, a munkaadó épen olyan módon, mint azt a gazdasági cselédekre nézve elmondtuk, köteles annak gyógykezeléséről gondoskodni, de ezeknek, ha a baleset oly súlyos volt, hogy a munkaképte­lenség 1 hétnél tovább tartott, a munkabér és ellá­tás helyett köteles a munkaadó a munkaképtelenség minden egyes napjára 1—1 korona napi segélyt ki­szolgáltatni. A biztosított munkással szemben a munkaadó gyógyítási és segélyezési kötelezettsége nem úgy, mint a gazdasági cselédeknél, egy negyed évre, ha­nem csak 60 napra terjed. A munkás balesete folytán felmerült baleseti költségszámlát a sérült munkaképességének helyre­álltától (vagy halálától), vagy ha munkaképesség helyre nem áll, a 60 nap elteltétől számított 15 nap alatt épen úgy felszerelve kell a munkaadónak az elöljárósághoz bemutatni, mint azt a gazdazági cse­lédeknél elmondtuk, csakhogy a sérült nyilatkoza­tában nem annak kell igazolva lennie, hogy bérét és járandóságát kikapta, hanem hogy a munkaadó­tól a munkaképtelenség minden egyes napjára 1—1 korona seyélyt kapott. Ha a munkaadó az előbbiekben körülirt min­den kötelességét nem teljesítené, a törvény értel­mében a gyógyításról és a segélyezésről a 'munka­adó költségére a pénztár közvetlenül gondoskodik; hajlással nyitottam be előbb a spájzba, aztán a fürdő­szobába s csak a negyedik ajtónál találtam a papára. A papa egy karosszékben ült s az orrát egy jéggel telt edénybe tartotta. Eleinte azt hittem, hogy ez a hüsölésnek uj módja, de mikor kihúzta az orrát a jéghegyek közül, akkor elszörnyüködve ismertem meg benne a villamosról tegnap lemaradt öreg urat, orrán a közúti villamos vasutak monogrammjával, melyet a villamos ajtó tegnap az én közreműködésem mellett nyomott oda. Csak reám ne ismerjen! Felfújtam a képemet, begörbitettem a lábamat kancsalitottam mind a két szememmel s aztán igy át­alakulva kezdém a mondókámat : — Schwarz Sándor mozgó postatiszt . . . Leendő apósom gyanakodva nézett végig rajtam s közbe kiálltott: — Járik-e villamoson ? — Soha kérem! válaszoltam ijedten néki! Igaz is: vagy ülök, vagy állok rajta 1 — Minden tudik! folytatta leendő apósom, nem a legtisztább magyarsággal. Enyém leány nekemnak mindent mondta. Nem fogásolok ki — a Dings! De előbb »hatolja ki pú«, ki volt aztat a gazember, ki nekemnak az orromra csinálta eztetet ide és akkor a leány én tőlem a magáé is. Punktum ! Strejszand drauf 1 Ez ellen nincs lebbezni föl! Mindjárt láttam, hogy az öreg nem ismert rám s hogy nemcsak orr-gyilkosának, de az igekötőkuek is nagy ellensége. ha tehát a munkadó szabályszerűen jár el, akkor a pénztár a felmerült költségeket részére visszatéríti, mig ellenkező esetben ő tartozik az összes költsé­geket a pénztárnak megtéríteni. 5. A géptulajdonosok kötelességei a gazdasági gép­munkásaik baleset elleni biztosítása körül. A gép tulajdonosa köteles minden oly gazda­sági munkást, aki cséplőgépjénél mint fütő, mint etető, vagy mint a gépen álló kéveadogató, vagy a ki szecskavágó gépjénél mint etető dolgozik, a pénz­tárnál baleset ellen — a saját költségén — biztosí­tani, kivévén, ha meggyőződik arról, hogy az illető a pénztárnál mint I. vagy II. csoportbeli rendes, vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset ellen már különben is biztosítva van. Ha a gép tulajdonosa ezt a kötelességét elmu­lasztja, baleset esetén — még akkor is, ha a baleset körül a gép tulajdonosát semmiféle gondatlanság sem terheli • - a sérült munkás (illetőleg örököse) a gép tulajdonosától éppen olyan baleseti segélye­zést követelhet, mint a minőtől a pénztárral szem­ben elesett. Ez a kötelesség abban az esetben is a gép tu­lajdonosát terheli, ha mint cséplőgép-vállalkozó va­lamely birtokossal (bérlővel) szerződvén, a géphez a munkásokat nem ő, hanem a birtokos (bérlő) állítja. A gép tulajdonosa biztosítási kötelességének kétféleképen tehet eleget. Vagy beíratja gazdasági gépmunkásait névsze- rint és fejenkint 1—1 korona lefizetése mellett a községi elöljáróságnál (városi tanács helyi bizottság intézője) a rendkívüli tagok közé. Vagy — ami a munkaadóra nézve előnyösebb — a gazdasági gépje mellett a fenti minőségben dolgozó munkásoknak balesetére átalánybiztositást köt a pénztárnál oly módon, hogy nem a munká­sok nevét, hanem a gazdasági gépjére vonatkozó adatokat jelenti be egy erre szolgáló nyilatkozaton, melynek nyomtatványa minden községi elöljáróság­tól (városi tanácstól, helyi bizottsági intézőtől) vagy magától a központi igazgatóságtól díjtalanul kapható. A kiállított nyilatkozatot annak hátsó oldalán ol­vasható díjtételek szerinti biztosítási díjjal együtt akár a községi elöljáróság (városi tanács, helyi bi­zottsági intéző) utján, akár közvetlenül fel lehet ter­jeszteni a központi igazgatósághoz. Különfélék. Szatmár uj püspöke. Ő felsége a király Boromisza Tibor dr praelatust, kalocsai apátkanonokot szatmári r. k. püspökké nevezte ki. Boromisza Tibor dr. Kalocsán született 1840. julius 18-án. Atyja érsek­uradalmi ispán volt. Iskoláit Kalocsán és Baján vé­gezte. A papi pályára lépett s mint kitűnő tanulót Rómába küldték atheologiai tanulmányokra. 180>3-bán szentelték pappá s azután főpásztora, Kunszt József érsek káplánnak küldte ki az egyházmegyébe. 1869-ben hittanár lett a nőképzőben. Ez évben üresedett meg a jánoshalmai plébánia és a patronus, Bonkompagni herczeg, arra alkalmas embert keresett. A megyében Boromisza Tibort ajánlották neki s igy lett 6 éves káplán korában jánoshalmai plébános. Mint plébános élénk szerepet vitt a közügyekben ! a megyegyülé- seken tartott beszédeivel nagy tekintélyt szerzett magának. 1881-ben iskolalátogató, 1899-ben esperes, 1890-ben heővizi apát lett. 1893-ban nevezték ki kanonokká, szemináriumi rektorrá s a kalocsai képezdék felügyelőjévé. Mint rektor igazi szeretettel viseltetett növendékei iránt s tapintatos, atyai jó­indulattal teljes vezetésére hálával emlékeznek vissza növendékei. Országos szereplése 1894-ben kezdődik, mikor a szabadkai katholikus nagygyűlésnek egyházi elnöke volt. 1898-ban a Kalocsai Kath. Kör. elnökévé választotta; ez időtől kezdve állandóan részt vett az országos katholikus mozgalmakban s azokban vezér­Elrémülve rohantam el a házból! Azóta hetek múltak s én hiába törtem a meg­oldáson a fejemet. Az én eszem itt felmondja a szol gálatot. — Oh mondják, mit tegyek? Akár puhatolom ki, — vagy, hogy leendő apósom szavaival éljek: »akár hatolom ki pú, akár nem hatolom ki pú« azt a gazembert, ki orrára monogrammot készített, Mái nem lehet az enyém ! Édes, kedves hölgyeim az önök fortélyos fejecs­kéje gondolja most ki itt a megoldást. Képzeljék magu­kat e rémitö helyzetbe : gondolják, hogy én önökbe, önök pedig én belém szerelmesek. Már készen vagyok 1 Rögtön lemászom innen a pódiumról! Sürgősen kérem önöket (Énekelve) — »Súgják a fülembe! , . .« (Beszélve) van-e valami mód arra, hogy {A hölgyekre mutat) mi egymáséi lehessünk ? ? [Az egyik hölgyre mutat) Mit? Nagysád tudja ? ? Kérem a rendezőséget, csináljon helyet: mert én repülni akarok 1 {Indul le a pódiumról, de hirtelen visszajő a közönség elé) — Pszt! Csendet kérek ! — Felkérem a mélyen tisztelt vegyes Publikumot {énekelve) . . , »valahányan vagytok!« . . . hogy — ha Máli az enyém lesz -— tekintse magát — a lakodal­mamra meghívottnak ! {Hosszan, szótlanul állva marad az emelvényen Egyszerre leszól a közönségnek:) — Jójczakát kívánok 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom