Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-24 / 25. szám
(2) 1906. Junius 24 25. szám. nevez két 18'5 m. hosszú és 2 0 m. széles folyosót, az egy-egy 4810 in2, a karzat alatti állóhely 3692 zenekari hely 37-28. Kiad tehát összesen 355 métert is és ha az embernek éppen kedve tartja, hát ezt a terem tartozékának is veheti, de tényleg bizony a sóhajfolyosókból, zenekari helyből, karzat alatti állóhelyekből kihámozott terem, maga mely oszlopok által van környezve, csak 18460 m2 és ez nekünk kevés. Bárki azonnal megítélheti, hogy egy 13 m. széles és egy 14 m. hosszú terem elég-e Nagybányának? A páholy alatti mellékhelyiségeket részünkről nem számítjuk a teremhez, valamint bajos valakinek azt mondania, hogy az én ebédlőm 100 méteres, mert 60 m. az ebédlő 30 m. a hálószobám és 10 in. az előszobám. A terem főhajója, a hol a táncz vagy más összejövetel történik, bárki állítsa is az ellenkezőt, kicsiny és ez a tervnek a mi praktikus szempontunkból igen-igen nagy hátránya. De hát engedjünk a békesség kedvéért és ne vegyük le az egészből csak a két sóhaj folyosót, akkor is mindössze 259 a terem már a karzat alatti helyivel is, meg a zenekari helyivel is czakumpakk, vagyis nincs ki akkor sem a hirdetményben megkívánt 300 m. Kölcsönpénzzel épit a város, jövedelmet akar, nagyon meggondolandó az, hogy a vigadó helyiségei városunk szükségletének teljesen megfeleljenek és pedig nemcsak a jelennek, de a jövőnek is. Ismétlem, itt lehet vitatkozni, hogy a sóhaj folyosó terem-e vagy sem, a tervező szerint nem terem, mert ő sóhaj folyosónak nevezi, lehet eszmét cserélni úgy theoriá- ban, szellemi tornára vállalkozni, de gyakorlatilag véve a doldot, a terem kicsiny, kicsiny és harmadszor is kicsiny. „így áll a felülbíráló minden egyéb állításával“ mondja Grünwald és igaza van, mert egyéb állításunk is komoly, megfontolt és meg nem czáfolt valóság. Azt mondja: „nem igaz, hogy a Kávéház eldugott.“ Hát ez gusztus dolga. A Kávéháznak két ablaka és egy ajtója van a főtérre és 27 méter mélysége befelé, a hol aztán se jobbra, se balra, se hátra nincs több ablaka egyetlen egy sem. Keskeny hosszú négyszögü terem ez,melynek az egyik kis oldala a Főtér vonalába esik. Éppen ennek a párja az étterem, két ablakkal, egy ajtóval az utczára és 27 méter mélységgel befelé, minden további ablak nélkül, ezt azonban étteremnél nem hibáztatjuk. „Nem igaz — mondja czikkiró — hogy a főtéren csak két üzlet van, hanem négy, Nagy ellentétek csak az ifjúkorban vannak. A kikristályosodás zavaros proczesszus. Beáll a harmónia. Csillapító, tompító élvezetet nem keresünk. Sőt szeretjük azt a kis lázt, a melyet szünetlenül táplál a szépség. E nemes lázból születnek gondolataink. Persze millióknak öröme a lekaszált rét és kevés azoknak a száma, a kik a hosszú, selymes füvet szeretik. A kik nem kaszálnak, a kik a túlságos erőt imádják. De csak azok lesznek nagyok, akik nagyok a lemondásban. Csak a nagy kielégítetlenek elégíthetik ki a világot. * Csoda előtt állunk, valahányszor bizonyos bizarr lelkek Nymphea Thermalisát látjuk. — Csak meleg forrásban! Csak különleges kémiai összetételek mellett! * Közeledik azonban az idő, hogy az lesz a kü- löncz, a ki a szabályost akarja játszani. Ma még nagy az ilyenek száma. Csak azért nem különczök. Lelemény igen sok van. A természet formafantáziáját szinte fölülmúlja a modern ember álarcz- fantáziája. * _ Minden termékeny gondolatot az élet finom melódiái kisérik. A gondolat-fogantatás boldog pillanata átlátszó mint a Teremtés hajnala. Minden képhez, a melyet eksztásis hoz létre : szimbolikusan hozzászól az egész természeti Ez az irás művészetének titka. * A költő szerelme egy képzeleti szépet formál a szeretett teremtményből. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE hát itt pardont kell kérnünk, ha üzletnek lehet nevezni a kapu mellett két kis 20 nY-es lyukacskát, akkor négy üzlet van. de bizony ez a kettő oly kicsiny, hogy nagyitó üveg kell hozzá, hogy észrevegye az ember. A két sarkon két helyiség egybefoglalásával létesíthető két szép üzlet, ezt a kettőt — bocsánatot kérünk — mi is megláttuk. Azt állítja a »Ferdítések« Írója, hogy vannak bolti raktárak, erre mi azt mondjuk: csak rá kell nézni a tervre és látszik, hogy vannak bizony pinczék, melyekbe a bolt hátsó részéből egy-egy lépcsőn aláereszkedik a kereskedő. De mit csinálnak a nagybányai boltosok egy-egy pinczével ? Az bizony soh- sem pótolja a raktárt. Az előcsarnokokra 420 métert pazarolni akkor, mikor a terem félakkora s az előcsarnok mit sem jövedelmez, bizony kár volt. Essünk át azokon a bizonyos klozetteken is, melyeknek nincsen ablakuk A papiros türelmes, csakhogy kérjük tessék megnézni figyelmesen azokat az előcsarnokokat. Amint pár lépéssel beér az ember mindjárt a closettekhez, nos, jobbra is, balra is van egy-egy árnyékszék, rögtön a vestibül- nél. Hál a melyik closett balkézre esik, attól éjszak felé van a vestibül, délfelé az étterem, nyugat felé a foyer, kelet felé a folyosó, a tetejében árnyékszék. Honnan lesz ez világítva? az egy talány, melyet lehet a tervező meg lúd fejteni, de az a tervből egyáltalában ki nem világlik. A melyik closed jobbkézre esik földszint, olt éjszak felé van a kávéház, délfelé a vestibül, nyugat felé a foyer, kelet felé a folyosó, a tetejében árnyékszék. Itt a világításra nézve tehát szintén az elébbi talánynyal van dolgunk. Persze lehet éjjel nappal gázzal is világítani, vagy villámmal, mi ezt csak arra hoztuk fel, hogy más terven ezt a hibát meglátták s itt véletlenül nem látták meg A mi a homlokzatok kiképzését illeti, a Kossuth-utczai frontnak annyi köze van a Szt-Miklóstéri fronthoz, mint Makónak Jeruzsálemhez Ezt a két frontot egyszerre halandó szem ugyan nem látja soha az életben s nagyon sok emeer fog átmenni Bányán, aki csak az egyiket látja, de hogy egy térre nyíló szabad homlokzat máskép alakítható, mint egy szűk utcza oldalépülete, azt talán mégis engedje meg nekünk a czikkiró. Különben Grünvald is csak »lehetőleg egyező homlokzatokat.“ kíván, de itt kérem egészen egyforma van, az utolsó szegig teljesen egyforma, Mily rut lehet ezekszerint a Mátyás-templom Budán, hogy egyik oldala sem egyenlő a másikkal, vagy a Doge-palota Velenczében, ahol A költő: concreator. A nagy költők kedvesei sohasem léteztek. Az ateizmus; etikai öngyilkosság. — Nyomában leselkedik a nemzetek fizikai halála. Szépen stilizált ruházatának redői között észrevétlenül hordja a gyilkos kaszát. * A szépség ellenségei úgy beszélnek, mintha őbennük volna minden édesség. Őbennük, a kik letépni kívánják az emberiség igazságot álmodó homlokáról a szeretet glóriáját! 4 Az élő kereszténységet a szépség szelleme lehelli át. A szent fájdalom tövisei közt,, kimondhatatlan gyönyörűségek rózsái fakadnak. 4 A szenvedő hálásabb a boldognál. A szenvedő gondolkodik. Akárhány keresztrefeszitett költő hálát ad Istenének levegőért, napfényért. De mit kezdjen Istennel a pénz embere? Mit jelentsen a költemény részvények között? Hiszen »egészséges« emberek époly kényelmesen olvassák újságukat villamos világításnál, mint abban az imádott napfényben! 4 Lélek, jellem, minden életpályán helyén van. Nincs prózai foglalkozás. Csak az ember teszi azzá. A hivatalnok époly közel áll az élethez, mint akár a tanító, a biró. Az akta az életnek része. Előtte és mögötte emberi szivek dobognak. Kell, hogy fölötte a gondolat és a karakter virraszszanak. 4 A költő nem hisz az erejében. Kész müvén csodálkozik. még az ablakok nagysága sem egyforma egy és ugyanazon oldalon és igv tovább. Ez természetesen mind ízlés dolga s valóban meglep minket, hogy éppen a secessiónak lelkes úttörő apostola kardoskodik a haptákba állított két azonos front mellett. Iványi Grünvald Béla kijelenti, hogy a vörös pont jeligéjű tervet nem ismeri, egyet ismer: a »három tulipánt« és mégis meghajlik a zsűri előtt osztja minden szavát. Éz mindenesetre nagy bizalom az ő részéről, de a képviselőtestület kikötötte, s azt a pályázati hirdetmény is hangsúlyozta, hogy szabadon akar dönteni, sőt mi több, nem rég történt, mikor a tanács is erősen kijelentette átiratában, szemben a zsűrivel, hogy szabad döntési jogát kiköti és szigorúan fenntartja. És ez annyira nem újdonság, annyira nem az illem kérdése és előfordult másutt is, még Budapesten is, hogy a »Vállalkozók Lapja« (junius 6-iki száma 9 oldal első hasáb második bekezdés) egyszerűen jelzi, hogy »a 15 munka közül a három tulipán jelűt hozta az első díjra javaslatba, a »Müvésztelep«-ejt a másodikra. Ezenkívül a Szintes, Kereszthegy, Bányamanó, Vöröspont jeligéjű terveket megvételre ajánlja« s hozzá teszi, hogy »a díjazás dolgában végleg a város törvényhatósága fog határozni« s e felett egyáltalában meg nem ütközik, hanem egészen természetesnek találja, pedig ha kifogása volna ellene, mint szaklap, bizonyosan nem hallgatna. Különben is nem a város kérte föl, az illető általunk nagyra becsült szakbizottságot, hanem az egyesület ajánlkozott, hogy ő szives lesz bírálni. Nem illemdijakról van szó kérem, hanem keserves terhekkel létesítendő épületről, amelyet ha egyszer csupa illemkérdésből megcsinálunk, aztán nézhetjük hátrányait, hibáit, bosszúságait évtizedekig, mig egy kegyelmes tűzvész megint meg nem szabadit tőle mindeneknek megkönnyebbülésére. Sokszor panaszkodnak a zsűrik ellen a budapesti művészek s hogy pl. a szobrászat terén mily megdöbbentő remekeket alkottak a zsűrik határozatai alapján, azt ország-világ tudja. Nem mondjuk mi, hogy ennek a bíráló-bizottságnak véleménye ne volna szakszerű, értékes stb. de fenntartottuk szabadságunkat a döntésre és sok dologban mi helybeliek tisztábban látunk, mint a hogy látnak más téren is, minden dologban, a mi vidéki, fővárosi Íróasztaloknál. Igyekeztünk tárgyilagosak lenni, bár czikkiró sokszor igen erős kifejezéseket használ, majdnem szenvedélyesnek mondható. Az a sok „nem igaz“, nagy kérdések higgadt A filiszter azonban mindent tud. Csupán »türelmén« múlik, s ő is írna verseket. Természetes! Hiszen iskolái vannak! Sőt ohmkor még twl is van iskolázva ! Titkot ő nem ismer. A produktiv léleknek pi- tiai, emberfölötti szenvedéseiről nem tud. A költészet: szakma. Kellő képzettség mellett bárki lehet megbizhajó szakemberré. — »Átélte Ön mindezt?« kérdi a költőtől. A költőnek nem szabad kedvese anyajegyei kérdésében füllentenie. Becsületes értesítést kívánunk. A mi nem történt, a? nincs. Fikcziók haszontalanok. 4 A filiszter nézete szerint: Írni tudunk, ha valamit átéltünk. Arról nem álmojdik, hogy a hivatott irás : újabb teremtés. 4 Sohasem Írjuk le a mii látunk, hanem a hogyan látjuk. 4 A hol nagy a szenvedés, nincs onnét messze a zseni. Sőt már minden szenvedő némileg »szellemlátó,» Tulajdonképen nem is az ész teszi ki a zsenit, hanem az erők bizonyos összjátéka, egyöntetűsége. Az, hogy egyszerre érez, sejt, gondolkodik az ember és szellemével szinte tapintani képes. * A poezisról nem szabad annak az elavult fogalomnak uralkodnia, hogy hivei a »felhőkben« járnak. A poezis: vér. Lüktető élethatalom, Az a mi él, az a mi érez és gondolkozik: az ő. Mindenütt helyén van a poezis, mert nélküle nincsen semmi. — Nélküle nem látnok a világot, legfölebb konstatálnák Jobban ismeri a virágot, a ki szereti, mint a ki sziromleveleit számlálja.
