Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-26 / 13. szám

Márczius 26

13. szám. (3)

I

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

nos tokaji borban egy különös eljárás folytán a vasnak chininhez kötött vegyületét akként visszük be, hogy az a borban tökéletesen oldva, úgyszólván összeérve változatlan marad. Ez az egyedüli reál és orvostanárok által számtalanszor ajánlott vasspeczialitás. Óva intem a tisztelt közönséget a silány, bár hangzatosabb reklámmal hirdetett különlegességektől. Kapható 3.60 és 6 koronás üvegekben a készítőnél »Magyar Korona« gyógyszertár, Budapest, VIII Calvin-tér.

Személyi hir. Szieber Ede kir. tanácsos, tankerületi főigazgató e hó 22-én városunkba érkezett, hogy a szokásos tavaszi vizsgálatot megtartsa a főgimnáziumban, a köztiszteletben és közszeretetben álló főigazgató meglátogatta az összes osztályokat, aztán gyűlést tart a tanári karral s e hó 27-én városunkból elutazik.

A nagybányai izr. filléregylet f. hó 21-én úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen sikerült kedélyes tánczestélyt rendezett a Nagyszáloda kistermében, melyet a közönség teljesen megtöltött. Az első négyest 35 pár tánczolta. A mulatság, melynek sikere dr Weisz Ignácznénak az egylet fáradhatatlan elnökének köszönhető, derült hangulatban reggel 5 óráig tartott ; a jelenvoltak a legkellemesebb emlékekkel telten távoztak. Jegyeiket megváltották: Pokol Elek 10 K-val, Sipos Lajos, Zichermann Dezső, 2-2 K- val. Felülfizettek: dr Weisz Ignácz 4 K, dr Grósz Albert, Steinfeld Béla 3—3 K, Engel Jenő, Jano- vits állomásfőnök, Rezső Gyula 2—2 K, dr Köves Miklós, Rezső Samu, Grünvald Mór, Vajda Márton, Taub Bertalan, Vider Samu, Benedek Vilmos, Frenkel Mór 1 — 1 K, kiknek az egylet nevében ez utón mond köszönetét az elnökség.

Az uj ref esperes beiktatásának sorrendje már végleg meg van állapítva. Április 27. d. e. 10 órakor egyházmegyei közgyűlés lesz a városháza tanácstermében. A gyűlést Szabó József h. esperes nyitja meg s Széli György újonnan választott esperest küldcttsé- gileg hívják meg a gyűlésbe, a ki nyomban leteszi az esküt és megtartja programmbeszédét, ezután üdvöz- lik öt a tanácsbirák, lelkészek, tanítók. Majd délben bankett lesz a díszteremben s az nap egyéb tárgyat nem fognak fölvenni.

Megjelent a helybeli ref. egyház állapotáról a harmadik füzet, vagyis harmadik évi jelentés Soltész Elemér tollából. A 2 nyomtatott ivre terjedő füzet igen érdekes dolgokat tartalmaz. Szól a népmozgalmi adatokról, a vallás erkölcsi állapotról, az egyházi vagyonról. Tiszta képet tár elénk a múlt évi adakozásokra vonatkozólag. Benne találjuk az elüljáróság névsorát s a nevezetesebb gyűlési határozatokat. Végül tartalmazza a füzet az összes adófizetők névsorát s kimutatja azok hátralékát is. Csak helyeselni tudjuk ezt a legnagyobb nyilvánosságot, melyben föltárul előttünk az ev. ref. egyház élete s követendő példának tartjuk. Ugyancsak Soltész Elemértől megjelent 1905. márczius 15 iki beszéde a »Szabadságról«. Hogy a tartalmas szép beszéd kapható-e és mennyiért ? az nincs a borítékra írva.

Tűz Felsőbányán. Folyó hó 22-én, szerdán este 7 órakor tűzi lárma zavarta fel Felsőbánya nyugalmát. Tury Ferencz lakatos műhelye kigyuladt s csakhamar lángokban állott nem csak a műhely, de az istálló is, melynek padlására az nap szállították be a drága, finom takarmányt. A harangokat félreverték, a bányászkolompot megütötték a piaczon, csakhamar összefutott a nép s gyors munkával gátat vetett a bősz elemnek, megmentve a lakóházat és a szomszédos házakat, a szikrákat azonban a szél oly messzire hordta, hogy a kissé magasabban fekvő műhelytől kigyuladt a református templom is, mintegy 2 négyzet méternyi megégett a zsindely fedélzetből.

Ekkor azonban megnyitották a vízvezeték csapját s egy hatalmas sugárral megtámadták a tető tüzet. Az erősen vágó nagy mennyiségű viz pár perez alatt kioltotta a gyulást a templom fedelén. Bizonyos az, hogy ha vízvezeték nincs, akkor a templom igen nagy veszedelemben forgott volna, igy azonban igen könnyű volt elbánni a veszedelemmel. Pedig a víztartó medenezét ilyenkor tartalékvizzel nem is látják el s csupán az a viz állott rendelkezésre, ami a csőben folyik, mégis a legjobb tűzoltóságnál is jobbnak bizonyult a vízvezeték-. Egyet azonban tapasztaltunk az esetnél, azt, hogy több csap-kulcsot kell rendelkezésre bocsátani, hogy vész esetén a viz azonnal hozzáférhető legyen s ha egyik-másik kulcs eltörik. még mindig legyen tartalékban harmadik. A tűz oka ismeretlen, a háztulajdonosnak az a gyanúja, hogy gyújtogatásból eredt. Ez azonban nem bizonyos.

Iskolaszéki ülés volt márcz. 20-án d. u. 4 órakor, ennek legnevezetesebb intézkedése, hogy az állami iskola telkének kijelölésére nézve a tájékoztató előmunkálatokat megkezdette. Szabó Adolf elnöklete mellett, Dr Makray Mihály, Moldován'László, Révész János, Szellemv Geyza és Torday Imre tagokból álló bizottságot küldötte ki arra nézve, hogy a megfelelő telkek ismertetéséről tegyenek vélemé- nyes jelentést. A bizottság szerdai ülésében beosztotta a különböző telkeket a tagok között s igy minden telekről tájékoztatással egy külön előadó fog szolgálni. Az eddig kombináczióba vett telkek következők : 1. a Pap Zsigmond-féle Kossuth-utczai és 2. a Szendy-féle Kossuth-utczai telkek, hol teljesen modern terv szerint lehetne iskolát építeni, azonban e telkek a város központjától kissé kijebb esnek. 3. A zsellér-utczai egyik háztömb a Mazgony-féle Kameráth, Leitner stb. ház és a kincstári előadói lak, ez a legeszményibb terv volna, megvásárlása azonban költséges. 4. A vár-utezai Léding ház, a Lipnitzky ház, a kántoriak, Singer Jakab sörraktára, ezek azonban nem tesznek ki egy holdat. Újabban 5. Horváth András is felajánlotta felsőbányái utczabeli telkét iskolának 6. A Sesták-féle telek a Szénatéren, mely a belvároson kívül esik. A bizottság kedden helyszíni szemlét fog tartani.

A m. kir. csendörség már a jövő héten teljesíteni fogja Nagybánya városában a közbiztonsági szolgálatot, tehát ezen a téren egész uj aerába lépünk. Mi megvagyunk győződve felőle, hogy ez kedvezőbb helyzetet fog Nagybányán teremteni s a sok panasz, mi az idegenek részéről is gyakran fölmerült lassanként meg fog szűnni. A felszereléseket a csendőrparancsnokság elkészítette, a laktanya-kérdés meg van oldva, a Főtéren és az utczákún 3 faköpenyeget építenek Ezekre nézve azonban sietünk hangsúlyozni, hogy azok ne csak czélszerüek, de díszesek is legyenek, nehogy elcsúfítsák a Főteret, vagy valamelyik főutezát: Mire lapunk újra megjelenik, tehát jövő vasárnap már ez a nevezetes újítás meg fog valósulni.

A városi közmunka bizottság ma d. e. 10 órakor a városházán gyűlést tartott, melyen egyedül a villamos világítási szerződést tárgyalták. A bizottság abban állapodott meg, hogy mivel a szerződés a tagok előtt többnyire ismeretlen, ezért a szerződést sokszorosittatni fogja s kiosztja a tagok között s csakis ezen tanulmányozás után fog véglegesen dönteni.

Pályázat tanulmány utazási ösztöndíjakra. A

debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet egy 600 (hatszáz) koronás és négy egyenkint 300 (háromszáz) koronás tanulmányutazási ösztöndíjra. A 600 koronás ösztöndíjat a kereskedelemügyi miniszter ur adományozza, a 300 koronásokat pedig saját pénztára terhére a kamara. A 600 koronás állami

háttá, mi fog történni ma. Lejött a pódiumról, ölébe kapta Pistát és elkezdett sírni, zokogni. Úgy vitte föl a kathedrába magával.

— Hát te is voltál ? te szegény, szegény kis árva! — szólt s minden szónál megcsókolta a fiúcska arczát.

Ezekre a szavakra, ezekre a könyekre Pista is elkezdett sírni, én is; sirtunk keservesen, hangos jajszóval patakzó könyekkel.

Mikor egy kicsit lecsöndesedtem, leeresztettem a hónom alatt tartott, szijbakötött könyv-csomót a padlóra s kalapomat két kezem közt forgatva megálltam a páter előtt s megkérdeztem :

— Hát igazán meghalt ö is ?

— Meg, fiam. Mindenki meghal, akit megölnek.

Újra nagyon elsírtuk magunkat. A páter előbb

csititott, aztán, hogy elterelje figyelmünket, kérdezősködni kezdett. Először a látottakat meséltette el magának, aztán Pistától kérdezősködött családi állapotaik felől.

— Hát megismerted édes apát ?

— Meg, de nem hiszem, hogy ö volt. — Mikor láttad azelőtt ?

— Rég nem láttam, fötisztelendő páter.

— Mikor ment el otthonról?

— Még tavaly. A mama azt mondta, a táborba ment, mert szabadság lesz ezután és akkor mi nagyon boldogok leszünk.

— Nem volt többet otthon azóta ?

— Nem. Egyszer meg azt mondta a mama, hogy édes apa kimegy idegen országba, mert elveszett a szabadság.

— De aztán elfogták édes apádat menekülés közben.

— Szegény apa! De tessék még azt is megmondani, mi az a szabadság ?

— A szabadság szentség, édes fiacskám. Olyasmi, amiért árvának is iobo lenni, mint a nélkül királyfinak. Majd, ha megnősz és a jó Isten ád megint szabadságot, majd megtudod, mi az ? És büszke leszesz édes apádra. Ne sírj, edes fiam, ne sirj ! hiszen láttád édes apád sem sirt, mikor meghalt a szabadságért.

A vértanú arvaja egyszerre csak megértette a pátert. Előbb elvörösödött, aztán letörölte könyeit erős gyermek-akarattal, 1 kered/.ett az öreg pap óléból és beült helyére a padba. Én mellé. A fötisztelendő ur pedig szemeit törü:getve folytatta az előadást a magyarok bejöveteléről és váltig bizonyítgatta hogy már akárhogy van, akár mint van most de — mégse jöttek hiába."

ösztöndíjnál feltétlenül igazolandó, hogy a pályázó katonai .kötelezettségének eleget tett s megjelölendő, hogy vajon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külfüldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatás, esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétel. A pályázónak (kiskorúaknál a szülőknek) kötelezettséget kell vállalni az iránt, hogy az ösztöndíj külömbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Ez ösztöndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly törekvő és jó előképzettségű iparos vagy kereskedő ifjak, kik a debreczeni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jász- nagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró iparosoknak, kereskedőknek vagy más foglalkozású egyéneknek ipari pályán élő gyermekei, avagy másodsorban, akik bár idegen illetőségűek, de tanonczkiképez- tetésüket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább három évet töltöttek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben részesülnek. Az ösztöndíj czélja az, hogy az arra érdemesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a kamara a szakmájukban való magasabb kiképeztetést s e czélból gyámolitsa őket külföldi műhelyek, ipartelepek, vagy kereskedelmi vállalatok felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. Akik az ösztöndíjra pályáznak, igazolni tartoznak azt, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, tehát családi és illetőségi viszonyaikat, szülőik vagyoni helyzetét, előképzettségüket és nyelvismereteiket, erkölcsi magavisele- tüket tartoznak bemutatni tanoncz-bizonyitványukat és munkakönyvüket s általában mindazon okmányaikat, melyekkel eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják. Tartoznak továbbá leírni azt a tervet és azt a czélt, amelynek kivitelére az ösztöndíjat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzésüknek egyéb kilátásba vett körülményeit. Akik pusztán a 600 koronás állami ösztöndíjra pályáznak ezt kérvényükben határozottan megjelöljék. A pályázati kérvények május 15-ig nyújtandók be.

Államvizsga. Paul Jakab, ki nem rég távozott el városunkból Zalatnára számtisztnek, a bányászati ál • lamvizsgálatot sikeresen letette.

Fásítás. A Felsöbányai-utczában az ev. templom előtt a héten csinos fasort ..ültettek. Az egyes fák ízléses vasvédő rácsokkal vannak ellátva s az utczai folyóka és az aszfalt párkánya közé helyezve. A több mint 2 méter magas fiatal fák gömbalaku juharfák (Acer umöraculifera) s Mühle Vilmos temesvári kertészetéből valók.

A minorita társház építkezéséről hozott közleményünk széles ökörben {feltűnést keltett s mindenki csodálkozik azon, hogy a társház nem használta fel a kedvező alkalmat a köznek kiszélesítésére, valamint azon is, hogy a tanács azt igy engedélyezte, valóban, ha 200 ezer koronás építkezéseknél sem tekintünk az ilyenekre, akkor soha sem fog Nagy’ánya girbe-gurba sikátoraitól megszabadulni.

A mi vidékünket »Rozsály és Guttin hegyvidék« czim alatt lovag Siegmeth Károly a múlt héten vetített képekben'j|és felolvasásban ismertette Miskol- ezon a borsodi bükk-egylet ünnepélyén. Valóban köszönettel tartozhatunk a Máv. derék h. üzletvezetőjének, aki vidékünknek messze földön szerez jó barátokat.

Halestély lesz a Nagyszálló vendéglőjében április 2-án, mely alkalommal mindenféle halak, u. m : halászlé, rántott fogas, hideg halak stb. kitűnő italok lesznek kaphatók. Számos látogatást kér, Rumpold Gyula vendéglős.

Legújabb. A közmunka-bizottságban ma nagy meglepetéssel arról értesülünk, hogy a miniszter a ligeti nyaralók tervét nem hagyta jóvá s a bizottság egyáltalában levette a napirendről a ligeti nyaralókat, másutt lehet, de a ligetben nem. Ugyancsak kedvezőtlenül jött le a vízvezeték is a ?mniszteriumtól, nincs elegendő viz és egyáltalában elutasítja az egész vízvezeték tervét. Ezt a kérdést azonban a város nem szándékozik a napirendről levenni, még ha a minisztérium áll is útjába.

Születtek: 89. márcz. 15. Makray Kárplynak »Károly«. 90 márcz. 17. Kis Jánosnak »Pepi«. 91. márcz. 12. Marosán Miklósnak »Sándor«. 92. márcz. 14. Viaszin Jánosnak »Matild«. 93. márcz. 14. Miháli Matildnak »Juliánná«. 94. márcz. 16. Barazsu Endrének »Erzsébet, Ida«. 95. márcz. 13. Kiss Sándornak »Mária«. 96, márcz. 22. Hotka Lászlónak »István«. 97. márcz. 22. Ináncsy Jenőnek »Jenő Károly«. 98. márcz. 19. Pfeilmájer Lajosnak. »József Ede« nevű gyermeke.

Meghaltak. 98., márcz. 18. Birnbaum Eszter izr. 11 éves, czipész gyermeke, agyhártyalobban. 99., márczius 20. Penty Albert róm. kath. 57 éves, m. kir. fő- erdész, tüdögümökórban. 100., márcz. 24. Alb Flóris, gör. kath. 4 éves, napszámos gyermeke, hevenybél- hurutban. 101., márcz. 23. Marosán Mária özv. Tóth Sándorné, gör. kath. 70 éves, napszámos, aggkórban. 102., márcz. 23. Miskolczy Klára özv. Gerö Józsefné, ev. ref. 77 éves, aggkórban.