Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-19 / 12. szám

1905. Márczius 19. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ hivei között, a temetőben legyen örök nyughelye és igy a temető kápolnája alatt levő sírboltba he­lyezik el a holttestet. A boldogult püspök igen nagy összegeket hagyott jótékonyczélokra. A koszorúkra nézve úgy intézkedik, hogy ravatalára senki koszo­rút ne helyezzen, hanem azok, kik mégis koszorút akarnak tenni, annak értékét osszák ki a szegények között. Azonban azon kívánalmának adott kifejezést, hogy élővirágot bármennyit tehetnek koporsójára. A jobblétre szenderült agg egyháznagynak temeté­sére városunkból is sokan készülnek. Változások a g. k. lelkészi karban. Nyisztor Já­nost a felsőbányái esperesi állásba e hó 12-én igtat- ták be. Demián Titüsz volt felsőbányái adminisztrá­tort holnap 19-én iktatják lekenczei lelkészi állásába. Mai számunkhoz »Utazás Egyptomban« czimü füzetes mellékletünk 1—8 lapját csatoltuk. Kérelem. Lapunk azon járatóit, kik hátralékban vannak, tartozásuk szives lefizetésére kéri a kiadó- hivatal. Uj doktor juris. Báthori Oszkár márczius hó 14-én tette le Kolozsvárott jó sikerrel a doktorátust s e hó 25-én fogják ünnepélyesen felavatni Felhívjuk a figyelmet mai számunkban Kis Áron által közölt hirdetésre. A községi iskolaszék hétfőn, márcz. 20-án d. u. 4 órakor, a városháza tanácstermében ülést tart. A nagybányai ref. egyházmegye április 27-én tartja tavaszi közgyűlését Nagybányán, mely alka­lommal az uj esperest, Széli Györgyöt is be fogják iktatni hivatalába. A kerületi gyűlés május 24-én Debreczenben lesz. E hó 13-án egészen várat­lanul, megdöbbentő hirte­lenséggel halt meg Virágh Bálint m. kir. posta- és táviró felügyelő. Szivszélhüdés érte ä Kossuth-utczán reggel 9 óra tájban s d. u. 2 órakor meghalt, daczára a gyors orvosi segítségnek. Reggel 8 órakor a tem­plomban volt, hova mint a ref. egyház presbytere mindig szívesen látogatott el s délután már ki volt terítve. A rokonszenves, jókedélyü, derék ember halálát általában igen sajnálják városunkban. Virágh Bálint 1839 október 26-án Nagybányán született, iskoláit itt helyben, Szatmáron és Debreczenben vé­gezte. Pap akart lenni, de életkörülményei a postai pályára terelték. Szatmáron, Nagybányán, Kisvárdán szolgált összesen 30 évig s ebből 17 évet, mint kis- várdai főnök. 1894-ben felügyelőnek nevezték ki. Három év előtt nyugalomba vonult s ide költözött szülő városába; azonban nem sokáig élvezhette köz­tünk a hosszú munka által megérdemelt békés és zavartalan nyugalmat. A Kereskedelmi Banknak ig. tagja volt. A család a következő gyászlappal tudatta halálát : Alulírottak a legmélyebb fájdalommal tudat­juk a legközelebbi és távolabbi rokonok nevében is, hogy az övéit forrón szerető férj, vő, apa, nagyapa, após és testvér virágháti Virágh Bálint nyugalma zott na. kir. posta- és távirda-felügyelő, a nagybányai ev. ref. egyház presbytere, a nagybányai Keresk Bank igazgatósági tagja életének 66-ik s boldog házasságának 27-ik évében, folyó hó 13-án d. u 2 órakor váratlanul elhunyt. — A megboldogult hült teteme márczius hó 15-én d. u 3 órakor fog a Kossuth Lajos-utczai családi házból az ev ref. teme­tőben örök nyugalomra tétetni. Béke poraira 1 Nagy­bánya, 1905. évi márczius hó 13-án. Özv. virágháti Virágh Bálintné szül. erdődi Nagy Lujza, neje. özv. erdődi Nagy Józsefné később Papp Ignáczné, anyósa. Özv. Méder Ferenczné szül. virágháti Virágh Ilka gyermekei, vejei és unokáival. Virágháti Virágh saját hatáskörű lelkészséget állított fel, t. i. Nagy- t somkuton, a Kővárvidék központjában és Csapon, Ung vármegyében. Mátészalkát plébániai rangra emelte 1895. évben. 156 rézkelyhet szedett be az egyházmegye tem­plomaiból és használaton kívül helyezte azokat, he­lyettük a szabványoknak megfelelő kelyheket osz­tott ki mindenütt. A templomok festéséhoz, tatarozásához, orgo­nák javításához, harangok beszerzéséhez felmerült szükség esetében anyagi segítséget nyújtott. Az iskola rendeltetésének a vallásosággal való szoros kapcsolatánál fogva nagy súlyt fektetett min­dig arra, hogy a katholikus iskolák magasztos fel­adatuknak megfeleljenek. E czélt tartva szem előtt, szívesen hozta meg ott az áldozatot, ahol az iskolafentartók a kellő anyagi eszközök hiányában voltak. Hogy a szatmári fiú elemi iskolát az államosí­tástól megmentse, azt saját péntára terhére átvette lemondván a város, mint kegyur által eddig e czélra kiadott évi 4700 frtnyi összegről. Éber figyelemmel őrködött afölött, hogy a nagy és szent emlékű Hám János püspök alkotásai között méltán első helyet foglaló Páli Szent Vinczé- ről nevezett irgalmas rendiek eredeti szervezete ép­ségben tartassák és erkölcsi jólétének feltételei biz­tositassanak és emelett az intézmény kifelé is fej- lesztessék. Hogy általa szüleinek emlékét megörökítse, szülőföldén, Velenczén, Fehérmegyében megvásárolta azon házat, melyben született és áldott jó édes anyja meghalt, és ott ovodát és léányiskolát állított, azt a szatmári irgalmas nénék gondozására bízta. A ház összes szükségletét sajátjából fedezte Örömmel tapasztalván, hogy az egyházmegyei papság sorában sokan vannak az irodalomnak szak­Ervin, Károly, testvérei. Hodicsek Irén, unokahuga. Virágháti Virágh Lajos, virágháti Virágh Róza férj. erdődi Nagy Sándorné, gyermekei. Erdődi Nagy Sándor, veje. Virágháti Virágh Lajosné szül. Czigler Róza, menye. Erdődi Nagy Lujza, Endre, Sándor és Irénke, virágháti Virágh Ella, Irén, Margit és Mariska unokái. A Kereskedelmi-Bank külön gyászlapot adott ki. A temetési szertartást márczius 15-én d. u 3 órakor Soltész Elemér végezte megható szép gyász­beszéddel a háznál, Imre József pedig lélekemelő fohászszal a sírnál. A dalárda itt is közreműködött egy uj gyászdallal Sólyom Ferencz vezetése mellett. A közönség ritka alkalommal tapasztalt nagy szám­mal kisérte a köztiszteletben állott férfiút utolsó út­jára. A ravatalra koszorút helyeztek : Felesége »Isten veled! Lujzád« felirattal; továbbá fia: »Szeretett jó Apánknak ! Lajos, Rózsika és gyermeikei« ; leánya : »Édes jó Apánknak! Róza, Sándor és gyermekei« felirattal. »Virgh Bálint emlékére a nagybányai Keres­kedelmi Bank«. »Legyen pihenésed csendes! Ilonka és Gyula« (Vásárhelyiék). »Emléked megőrizzük Ilka, Ida'és Irma« (Bálinték s Méderné). »Kedves Barátunknak! Lakosék«. Számos részvét-sürgöny ér­kezett, többek között dr Szappanyos Jenőtől a követ­kező : »Özv. Virágh Bálintné úrnőnek Nagybányán. Fogadja igaz részvétemet jó emberünk, tántorithat- lan párthivünk elhunyta alkalmából«. Továbbá az igazgatóságtól. »Nagyságos asszonyom! Mély fájdal­mában fogadja meleg részvétem őszinte kifejezését. Kész tisztelettel Schöpflin Ágost p. t. igazgató.« »Igaz íészvéttel osztozom fájdalmában. Megrendített e váratlan hir, az Egek Urától kérek enyhülést fáj­dalmukra. Tisztelettel Rutter Emil tanácsos.« — — Elkísértük nyugvó helyére kedves barátunkat, a jó embert, mintaszerű tisztviselőt, hű barátot, emléke azonban köztünk lesz és áldásban fog maradni. Nyu­godjék békében. Luther-bál. Pokol Elek bányabirtokos ur 10 koronát, Sz. L, 2 koronát volt szives jegymegváltás czimén küldeni, mi által a márczius 7-iki bál tiszta jövedelme 353 korona 92 fillérre emelkedett. Fogad­ják az illetők az ev. egyház hálás köszönetét. Az elnökség. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen drága férjem, illetve családfőnk váratlan elhunyta alkalmából a vá­rosszerte megnyilatkozott meleg részvétért, hálás kö­szönetét mond: özv. Virágh Bálintné gyászoló csa ládjával. Márczius I5-Ót Felsőbányán szintén megünnepel­ték. A református templomban isteni tisztelet volt *|a9 órakor. Annak végeztével az iskolás fiuk és leányok hazafias dalokat énekeltek és szavaltak. Este társas vacsora a nagy vendéglőjén, hol a haza jólétéért számosán ürítették poharukat. Márczius 15. Misztótfaluban. Délelőtt az ev. ref. templomban tartatott alkalmi ima, a Hymnus és Szó­zat eléneklésével. Ezután az állami iskolában volt ünnepély: felolvasás, szavalatok, a Hymnusz és Szó­zat eléneklésével. Este pedig az »Olvasókör« tartotta meg szokásos módon az ünnepélyt. Az elnöki meg­nyitó és a Hymnusz eléneklése után Takács Ferencz tartott a nap jelentőségét kiemelő ünnepi felolvasást, ezt követte Kis Irénke »A drága haza« czimü rövid szavalata. Majd Simon Aurél adta elő a tőle meg­szokott lelkesedéssel, gyújtó hatást keltve »Bocskay zászlót bont« ez. költeményt. Végül a Szózat elének­lése és elnöki bezáróval zárult az ünnepély, mely után a tagok és a nagy számban egybegyült vendé­gek a kör helyiségében visszamaradva, vidám han­gulat mellett áldoztak tovább a nagy nap emlékének. Márczius 15 a budapesti nagybányaiak körében. Tartalmában dús programm keretében és szép számú avatott munkásai, azon volt, hogy e munkásokat összegyűjtse és az meg is valósult. így keletkezett a szatmár egyházmegyei irodalmi kör. Az irodalmi kör nyomában létre jött a Pázmány­sajtó. E két vállalkozás szülötte lett a »Heti Szemle« politikai és társadalmi hetilap. A hívek lelki épülése az egyházmegyei papság használatára a püspök költségén sok munka jelent meg, igy hogy csak egyet említsünk Nagybányán a »Tanítók Védőszentje«. Hogy a katholikus szellem és felfogás ne csu­pán a hívek belső, szorosan vett lelki életének irá­nyítására szorítkozzék, hanem érvényesüljön a tár­sadalmi élet külső vonatkozásaiban is : ezen czélból létesült már Schlauch püspök korában Szatmáron a katholikus kaszinó. A kaszinó czélját évente 500 forint adomány­nyal segélyezte. Pér évvel ezelőtt a kath. kaszinónak 8Ó00 forintért uj otthont szerzett, azt kibővítette, a mely czélra 1000 forintot adott. Ily tevékeny és a testi és lelki irgalmassági cselekedetek, mint aranyszálak által dúsan átszőtt életpályát folytatott, mint méltó és érdemes utódja nagyszerű elődjének. Temetése e hó 21-én lesz. Nem a székesegyház sírboltjában, hanem a temetőkápolnában helyezik örök nyugalomra, hogy — saját óhaja szerint — hivei között nyugodjék. Végrendeletében majdnem mindenét jótékonyczélra hagyta Szivjóság tekinte­tében leginkább Biró László elődéhez hasonlított, ki szintén a szegényeknek hagyott mindent. — Benne Szőke Béla h. plébános nagybátyját gyászolja. Biró Lászlónak különben szintén vannak vidékünkön roko­nai, igy a Csókás család. Meszlényi Gyula emlékét áldani fogják különö­sen azok, kiket jószívűségével megsegített. 12. szám. (3) közönség jelenlétében ünnepelte meg a »nagybányai kör« márczius 15-ét a szabadság, testvériség és füg­getlenség születésének e szent napját. Az ünnepély az Eszterházy-utczában levő Schodies-féle vendéglőben folyt le, 1/s 9-re volt hirdetve a kezdete, de már 8 órakor ellepte a termet a szép számú ünneplő közön­ség s megjelentek a körnek tagjai majdnem teljes szám­ban. A közönség soraiban még a szép nem is tekinté­lyes számban volt képviselve. A hangulat ünnepélyes volt, a programmnak minden egyes számát feszült fi­gyelemmel hallgatták meg és a hölgyek kipirult ar- czaikkal azt bizonyították, hogy a hazafias lelkesedés lángja az ö lelkűkben forrón lobog. A megnyitó be­szédet Német Béla tanárjelölt a körnek elnöke mondta el. Mély tudásról és még mélyebb hazafiságról tanús­kodó szép beszéd volt ez. Szónok rámutat a körülmé­nyekre. melyek e napot üneppé avatták, foglalkozik a jelen politikai helyzettel, azon reményének ad ki­fejezést, hogy a király végre is meg fogja érteni a nem­zetét, egyszersmind kéri erre a mindenhatót. Beszédét azzal a felhívással fejezi be, hogy ápolja és öregbítse mindenki a szent eszméket. A második szónok Lu- kácsy György ügyvédjelölt volt ugyanolyan szellem­ben beszélt, mint az első szónok, de már megjelöli az eszközöket, amelyek segítségével és az utat amelyen haladva élni, biztosítani lehet hazánk teljes függetlensé­gét, szerinte a 48-as zászló az, mely alá sorakozni kell. Még Dienes Dezső szavalta el a Talpra magyart, Szántó Manó o. t. hallgató pedig pedig Tót Kálmán­nak »Előre« czimü költeményét, mindkettő nagy ha­tással. Ezzel az ünnepély véget ért. Ezután társas va­csora következett, melynek folyamán Somlyó Lajos egy összetartásra buzdító beszéd keretében Lukácsy György tavalyi és Németh Béla mostani elnököt kö­szöntötte fel, mint akik a kört olyan szellemben ve­zetik, hogy ott a körnek minden tagja otthon érzi magát. A komoly hangulatot vigabb váltotta fel, csak zene hiányzik még, de hallga, megszólal a hegedű, igaz csak egy szál egy muzsikális vendég jóvoltából, tánezra perdül egy nehány pár. Éjfél elmúlt már, mi­kor végre oszladozni kezdett a közönség áthatva lel­kes hangulattól. Az orsz. magy. bányászati és kohászati-egyesület nagybányavidéki osztálya április hó 1-én délután 4 órakor nagybányán a kir. bányaigazgatósági tanács­teremben osztálygyülést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Elnöki bejelen­tések. 2. A titkár évi jelentése. 3. Pénztárnok évi je­lentése, 4. Az 1905-ik évi előirányzat. 5. Andreics János átirata. Vizsgaeredmények a selmeczbányai főiskolán. Előadó: György Gusztáv. 6. Az egyesület átirata az alapszabályok módosítása tárgyában. Előadó : Dr. Mukray Mihály. 7. Andreics János nvilt levele a szakirodalom pártolása tárgyában. Előadó :" Mikő Béla. 8. Az egyesület átirata a vasércz kivitel megszüntetése tárgyában. Előadó: Weisz Lajos. 9. Az egyesület átirata a tisztességtelen verseny megakadályozására nézve. Előadó: Moldován László. 10. Az egyesület átirata a bányaiskolák szervezetére vonatkozólag. Előadó: Dr. Szokol Pál. 11. Schmidt Jenő felolvasása a veresvizi lóbányai legujabbi feltárásokról. 12. Indít­ványok. Gyűlés után társas összejövetel hölgyek részvételével a Nagyszálloda termeiben. Nagybányán, 1905. évi márczius hó 16-án. Neubauer F'erencz, elnök. Szellemy Geyza, egyl. titkár. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is felülmúlja. Kérjünk határozottan F’erencz József keserüvizel. A gazdasági egylet telepén kapható még ela­datlan a következő sima zöldojtott szőllővessző: 1000 paszatutti, 300 mézes fehér, 700 ezerjó. Ezre 90 K. Kölesében, Tiszaujlak mellett a Kölesei Dalkör 1848. Márczius Idusának 57-ik évfordulója emlékére 1905. márczius 19-én, azaz vasárnap, Kölesében, a községháza udvarán, a hősök iránti hálás kegyelet­tel emlékünnepélyt rendez, melynek műsora: 1. Hym­nusz. Erkel Ferencztől. Énekli a Kölesei Dalkör Szolár Pál karmester vezetése alatt. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Bortnyik György, a dalkör elnöke. 3. 1848. márczius 15. Irta és szavalja: Simonffy J. 4. Talpra magyar. Bordeau Gézától. Előadja a Köl­esei Dalkör, o. Ünnppi beszéd. Irta és elmondja: Tölgyessy Lajos. 6. Őseink emléke. Huber Károly- tól. Előadja a Kölesei Dalkör. A nyitányt énekli Simonffy József. 7. A ledőlt szobor. Petőfi Sándortól Szavalja: Bocskay Sándor. 8. Kossuth hymnus. Pap Zoltántól, Énekli a Kölesei Dalkör. 9. A hazáról. Petőfi Sándortól. Szavalja: Smajda Mihály. 10. Szó­zat. Egressy Bénitől. Előadja a Kölesei Dalkör. • A muzeum-egyesület közgyűlése a közlött tárgy­sorozat szerint folyt le. Neubauer Ferencz elnök meg­nyitójában, melegen üdvözölte a szép számban meg­jelent tagokat. Erre átadta a szót Gaál Lajos titkár­nak, ki terjedelmes beszámolót olvasott fel az egye­sület múlt évi tevékenységével. A titkári jelentés a muzeum megnyitó ünnepélyéről és a napfényre került városi pecsétről emlékezett meg legbehatóbban melyek létesítésére és rendezésére az egyesület har­madfélév óta 10.000 koronát költött, egy féf év alatt 6000-en nézték meg. A folytonos gyarapodás mahol­nap szükségessé fogja tenni egy külön múzeumi épü­let emelését is. Különösen hogy ha tekintetbe vesz- szük, hogy nemsokára e czélra bérelt helyiségben az egyesületi könyvtár is megnyittatik. Ha a könyvtár ügye lekerül a napirendről az egyesület eredménye­sebb tevékenységet fog kifejteni a természetrajzi osz­tály szervezése körül is. E részben még a gyűlés alatt Virágh Bálint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom