Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-10 / 50. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 50. szám. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a helybeli állami főgimnázium igazgatásával ideiglenesen Kiss Gábor rendes tanárt bízta meg, aki a hivatalt már e héten át is vette. llj segédlelkész. A ref. egyháztanács segédlelkészül Boronkay Béla makói káplánt választotta meg. A nagybányai „Izr. fillér-egylet“ decz. 16-án, szombaton, a polgári kör nagytermében, jótékonyczélu tánczmulatságot rendez, melyre a meghívók szétküldése most van folyamatban. A rendezőség élén Dr. Weisz Ignáczné áll s ez kellő garanczia a mulatság sikerére nézve. Belépődíj személyenként 2 kor., tagoknak 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. Mai számunkhoz Tóth Márton negyvennyolczas tüzérhadnagynak s ma is élő ny. Máv. főmérnöknek »Szabadságharcztéri emlékeim« czimü érdekfeszitő müve 25--32 lapját mellékeltük. „Legyünk igazán magyarok.“ Jóizü dolog esett meg szerkesztő kollegánkkal. Lapunk szerkesztője ugyanis azt a megbocsáthatatlan hibát követte el, hogy a magyar név és magyar arcz mellett lándzsát tört multi vezérczikkében. Nyelvében él a nemzet, legyen tehát a magyar embernek neve is magyar szó, a ruha, mint praktikus szempontok alá eső dolog, az már úgyis egyforma az egész világon (Hiszen, hogy csak egyet említsünk, hazánk vezére, a nép atyja, Kossuth Ferencz is frakkban és czilinderben ment a királyhoz ama nevezetes kihallgatásra! O pedig már csak igazán magyar ember !), legyen tehát legalább az arcz, a fej jellege magyar, hiszen ma még különbség van a franczia, svéd, angol, német, magyar fej között. Sokat beszéltek e czikkről és sok helyt szidták bizonyosan szerkesztőnket, a miért e nagy magyar világban ilyen magyar dolgokat mer írni. Laptársunk meg viczczet kovácsol belőle, czik- ket hoz, melyben ez is ékesen megvagyon írva: »Idegen szokásoknak hódoló bajusztalan barátunk erre az idegen szokásoknak hódoló szerkesztőhöz lép s levéve és magasra tartva meglepett szerkesztő kollegánk czilinderét, harsogó hangon kezdi deklámáim: »Legyünk mindnyájan magyarok! A harsogó szavalást természetesen nem csekélyebb derültség követte.« Hát igazán jó izü dolog esett meg kedves szerkesztő kollegánkkal, mivel az általa közölt és itt idézőjelbe tett sorokból egy árva betű sem igaz. A bajusztalan ar nem lépett szerkesztőnkhöz, nem vette le szerkesztőnk czilinderét, nem tartotta magasra, nem kiabált harsogó hangon, nem mondta, hogy legyünk mindnyájan magyarok és nem követte szavait derültség. De ha megtörtént volna is, akkor sincs benne semmi megírásra érdemes, mert a ki magyar igazán, az katona mundirban, czilinderben, hálókabátban, talpig fehérben vagy akár a közös fürdőben is magyar marad. Szerkesztőnk nem a ruhákat, de az embereket óhajtaná magyarosítani! Persze ez nehezebb! Varróiskola. Alantirott, ki a főváros egyik elsőrangú varróiskolájában, K. Margitay Marinál tanultam a szabászatot és a ruhavarrást, tisztelettel tudatom Nagybánya város mólyentisztelt hölgyközönségével, hogy — ha elegendő számú, legalább hat tanitványom jelentkezik — január hó 1-jélöl kezdve Nagybányán, a város középpontján, alkalmas helyiségben varróiskolát nyitok. Akik a szabászatban és varrásban alapos kiké- peztetést óhajtanak nyerni, szíveskedjenek a feltételekre nézve bővebb felvilágosítás végett akár e lap szerkesztőjéhez, akár Nánásy István nyomdatulajdonoshoz fordulni. Szatmárnémeti,* 1905, deczember 8. özv. Bánky Istvánné. Vármegyei közgyűlés Nagy László főispán a törvényhatósági bizottság tagjait deczember 14-én délelőtt 10 órakora vármegyei székház nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre öszehivta. A gyűlés főbb tárgyai: 1. Belügyminiszteri leirat a vármegye dotátiojánk megvonása tárgyában. Fj. 2. Ugyanaz az önkéntesen befizetett adók beszállítása és az önként jelentkező ujon- czok belépése körüli közreműködés elrendelése tárgyában. Fj. 3. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a Szat- mar—mátészalkai helyi érdekű vasútra 200.000 korona hozzájárulást megszavazó közgyűlési határozat feloldása tárgyában. Fj. 4. A honvédelmi miniszter ur leirata az 1903. és 1904. évfolyambeli póttarralékosok illetve az 1905. évfolyambeli póttartalékosok visszatartása ügyében. I 5. Liptó vármegye közönségének átirata a tizenhat magyar lovasezrednek magyar vezényszóban és szolgálati nyelvben való részesitése és nemzeti jelvényben való ellátása ügyében. I. 6 Az 1903 —1904. évi közúti zárszámadás. Fj. 7. A GO-as bizottság jegyzőkönyvének bemutatása és ezzel kapcsolatos javaslatai. Fj. 8. Dr. Kovács Dezső és N. Szabó Albert bizottsági tagok indítványa a főispáni beiktató közgyűlésen le nem tárgyalt s az installátióra vonatkozó javaslatoknak tárgyalás alá vétele iránt. Fj. 9. Nagykároly város színkör építés ügye. Fj. 10. A Nagykároly—érendrédi útvonal kiépítésének ügye. Fj. 11. A Nagykárolyi önsegélyző Népbank jelentése a székház építésre megszavazott hitel túllépése tárgyában. Fj. 12. A vármegyei legtöbb adót fizetők 1906. évre összeállított névjegyzékének bemutatása. V, 13. Az üresedésben levő választott bizottsági helyek betöltése iránti intézkedés. V. stb. Gyűlést megelőzőleg választmányi ülés lesz decz. 12-én d. u. 3 orakor. Eladó borkészleteket nagymennyiségben tart nyilván a Szatmármegyei Gazdasági Egylet titkári hivatala (Szatmár, Verbőczi-utcza 5. sz.); ugyanott minta üvegek is rendelkezésre állnak. A függetlenségi párt vasárnap délután gyűlést tartott, hol Szappanyos Gerőt egyhangúlag jelölték s Kossuth Ferencznek támogatását sürgöpyileg kérték jelöltjük részére. Gyűlés után nagy óváczióban részesítették Bónis Istvánt, a párt alelnökét, zászlókkal a háza elé vonultak s ott Ajtai Nagy Gábor dr méltatta Bónisnak politikai téren szerzett érdemeit. Bónis meleg hangon köszönte meg a lelkes óvácziót. Legújabb. Sok embernek, talán Nagybánya ösz- szes lakosságának örömet fok hozni azon legfrissebb hírünk, hogy a kohófüst már jövőre megszűnik. A szer zödést az uj vasút iránt ugyanis a napokban Írják alá s már tavasszal hozzáfognak úgy a vasút, mint a gyár építéséhez, mely a füstöt fel fogja dolgozni. Bachmann mérnök ez ügyben tegnap városunkba érkezett s a végső helyszínelést most eszközli. A kincstár 50000 írt értékű füstöt kötött le az uj gyárnak. Őszinte elismeréssel és hálával tartozunk mindazoknak, a kik ez ügynek üdvös megoldását elősegítették, mert Nagybányának valósággal uj korszaka kezdődik, ha levegője füstmentes lesz. Bemutató és gyűjtő ÍV «Álomvirág-életgyiimölcs». Képek és aforizmák címen egy életnek őszinte könyvét adom ki. Ha vannak, a kiket oly ember fejlődése vonz, a ki távol az országuttól, a fantázia ösvényén haladt, a gondolat, a megnyugvás felé : akkor remélhetem, hogy ez az én breviáriumom telkekre talál. Nem szeretem ridegen mondani, hogy: olvasókra. A ki a betűn túl nem lát: annak az iró aligha nyílik meg teljesen. De bizom. Láttam a föld legmélyebb szenvedései mellett a legszebb gondolkozást. Hinnem kell egy rejtett nagyságban; azokba az emberekbe, a kiknek sok igazat kellene mondaniok, de valami természetes fogadalmuk a szótlanság. Alom- és élet-könyvemnek hangja van. Beszél, a hol kell. Elhallgat azonban ott, a hol az olvasónak intuitivitása a betűk erdején túl, ragyogó képeket fest az átlátszó égboltra. A kinek gyönyörűség az önálló gondolkozás; a ki uj fényben, uj szinekben szerelné látni a legkülsőbb társadalmi s a legbensőbb művészi életet: az talán olvasóm lesz. — A szép kiállítású könyv ára egv korona. Ez a demokratikus ár a szegény néposztályban is képviselt lelki készük alatt újra szervezkedtek. Az ev. gyülekezet, a mely addig magyar, tót és német nyelvű volt — ez időben inkább német. 10 év múlva megint elvették mindenüket s egy majorban, sátor alatt voltak kénytelenek meghúzódni vallási gyakorlatra. 1693 körül egy szerény fatemplomocskát tákoltak össze magoknak 500 forinton. Rákóczy alatt ugyan újra visszakapták régi templomukat, de azt csak öt évig bírhatták, mivel az erőszak újra kiforgatta őket mindenükből; nyilvános istentiszteleteiket betiltották s még halottaikat sem volt szabad magoknak eltemetni. Számtalan nyomorúságok közt — melyeket Révész munkája részletesen elsorol — vergődött az egyház egész a türelmi rendeletig, mely a nagybányai ev. hívekre is békésebb napokat "derített. Éz a szakasz a munkának legterjedelmesebb s legmegha- tóbb része. A harmadik rész »Megújhodás« czim alatt elmondja aztán, hogy a nagybányai evangélikus egyház 1785. októberében miként nyerte vissza szabad vallásgyakorlatát s miként kezd gyűjtögetni a nagyon megfogyott kicsiny gyülekezet alaptőkét egy uj templomra, a melyet Í808 -9-ben felépít s felszentel. Ezzel a templommal uj korszaka kezdődik életének, a mely szintén küzdelmes ugyan a nyomasztó szegénység miatt, de mégis békésebb az előbbeninél, s a prot. hitbuzgóság s áldozatkészség kedves tanujeleivel van tele. A gyülekezet lassanként teljesen magyarrá lesz, erősödik, iskolát épít; — s végül a szerző azon óhajtással fejezi be müvét, vajha a megoldásra váró uj feladatok sikeres megoldása után az utókor számára egyháza életében uj korszak nyílnék: A viruld; korszaka! Adja Isten, hogy úgy legyen ; mert az az egyház, a mely oly hősiesen állotta meg a tüzpróbát s annyi jelét adta hitbuzgóságának s áldozatkészségének, ezt valóban megér- demlené ! A munkáról általában megjegyezzük, hogy ügyes kézzel van Írva, élénk, alapos; tömérdek adatot dolgoz fel benne a szerző s azokat ügyesen használja fel a helyzetek megvilágítására. Egyes részei nagyon szépek s meghatók s a benne idézett némely régi okmányok történeti szempontból is becsesek. Ha mégis megjegyzést teszek e munkára vonatkozólag, úgy az inkább csak a külsőre, a mü technikájára vonatkozik, hog)« t i. egyes, értéktelenebb részleteket — (gyűjtések, névsorok stb.) — inkább alul, jegyzetekbe tehette volna a szerző, hogy a nyújtott vonzó képek élénk színeit el ne homá- lyositsák; s hogy a nagyobb szakaszczimeken belül is talált volna még számos kiemelkedő mozzanatot, a melyeket mindmegannyi uj, szép kis képek czi- meiül, vezérgondolatára választhatott volna s a melyek előadását még megkapóbbá s szemléltetőbbé tették volna. Mindez természetesen egyéni Ízlés dolga s távolról sem csökkentik becsét e derék 10 ivre terjedő műnek, a melylyel szerző igazán dicséretre méltó munkát végzett s nemcsak gyülekezetét kötelezte le, hanem a történetírókat is a kik ebben a inunkéban bizonynyal sok becses adatot fognak találni egy általános hazai prot. egyháztörténet megírására. Örömmel várjuk a szerző e munkában tett azon' ígéretének beváltását, a mely szerint később az egyháza levéltárában őrzött régi keletű »Egyházi szertartáskönyvet« is meg fogja velünk ismertetni. A munka Nagybányán, Nánásy Istvánnál jelent meg s a szerzőnél kapható. Ara fűzve 2 korona, díszes kötésben 3, 5 és 10 korona. Paulik Jáno >•. 1905. Deczember 10. (3) arisztokráciának kíván szolgálni. Nagy birodalom a jóké, de részben láthatatlan. A tiszta jövedelem 25°/n'a a budapesti II. kér. föreáliskánál alapítandó ösztöndíjra megy. Tiz példány után tiszteletpéldány jár. A könyvet f. év végén bérmentesen küldöm. Tisztelettel Bujdossy Miksa, Budapest, I. kér., Vár, Belügyminis- terium. Lapunk jeles munkatársának e müvét meleg pártolásra ajánljuk t. olvasóinknak. A tejfogyasztó szövetkezet deczember 3-án délután csakugyan megtartotta alakuló gyűlését. A részvényesek szép számmal jelentek meg. A tisztikart következőleg választották: Elnök Virág Lajos, alel- nök Veisz Lajos, titkár Rozsos István, pénztáros Viesner Richárd. Választmány Mostis Lajos, Jancso- vits József, Jamnik Viktor, dr Kádár Antal, Waigandt Anna, dr Weisz Ignácz. Felügyelők Mihalik Géza, Alexy Kornél, Szirty Vilmos, Ocsárd Károly. A szövetkezet tagjait arra kéri az elnökség, hogy a részvények árát mielőbb fizessék be, mert a tagok igényeinek megállapításánál a befizetés sorrendje határoz. Ujitás az ékszerek vásárlása kőről. Számos panaszból tudjuk, hogy a vidéki közönség mindig megkárosult valahányszor ékszer és óraszükségletét külföldi ezégek árjegyzékei alapján próbálta fedezni. Daczára ennek, rengeteg annak az öszegnek a száma, amit hangzatos hirdetések által félrevezetett közönségünk évenkint az ellenséges érzelmű Ausztriába órákért és ékszerekért küld és kapja érette az ipartermékek salakját, oly árut, melyet az illetők saját hazájukban képtelenek eladni és ha azokat a magyar közönség előre látná, zsintén nem venné meg. Ezen viszzaélésen segítendő, Polgár Kálmán műórás és ékszerész (üzlete Budapesten, Erzsébet-körut 29.) oly- kép remél segíteni, hogy ezután vidéki komoly vevőinek terjedelmes választékot küld óra és ékszerárukból. Annak a komoly vidéki vevőnek, aki ezután ékszerfélét óhajt vásárolni, nem kell többé, mint a közmondás is mondja: «Zsákba macskát» venni, hanem felkeresheti bizalommal a nevezett ezéget és kap bő választékot. Ez a berendezés szolidsága önmagát dicséri és általa a nevezett müórás érdemeket szerez arra, hogy a hazafias magyar közönség pártfogásába részesítse. Ragályos meghetegedések 95. Csontos György, 2 éves, Borpatak-Páprád, skarlát, dr Nagy, decz. 3. 96. Szabó Mária, 10 éves, Vasut-utcza, tífusz, dr Lovrich decz. 3. Karácsoni számunk két ivén fog megjelenni. Kérjük a nagyobb czikkeket szíveskedjenek decz. 18-ikáig beküldeni s a hirdetések felvételét is már most eszközöljék, nehogy helyszűke miatt esetleg azok kiszoruljanak, A pénzügyminiszter a magyar iparért. Egy írógép-kereskedő felajánlott az aradi Kossuth-szobor bizottságának egy Írógépet abból a czélból, hogy azt sorsolja ki és a befolyó jövedelmet fordítsa a szoboralap javára. A bizottság elhatározta, hogy 600 drb sorsjegyet bocsát ki egy tárgysorsjáték rendezése czéljából és egyéb ajándék-tárgyak mellett az írógépet jelöli meg egyik főnyereményül. A pénzügyminiszterhez fordultak sorsjáték engedményért, amit természetesen meg is kaptak, de azzal a határozott kikötéssel, hogy a miniszter az engedély«! csupán a hazai termékek kisorsolására adja meg. A bizottság ebben nem nyugodott meg, hanem elhatározták, hogy újabb előterjesztésben kérik a miniszter engedélyezését, tekintet nélkül, hogy a nyereményjegyzékben felsorolt tárgyak hazai ipartermékek-e, vagy sem. Erre a miniszter kifejezetten kijelentette, hogy semmi körülmény közt sem ad engedélyt külföldi iparczikk kisorsolására. Karácson közeledik és igy nem lesz értéktelen tudni, hogy az ország egyik legrégibb, legmegbízhatóbb ezége, Löfkovits Arthur debreczeni órás és ékszerész raktárát és berendezését újból óriásilag megnagyobbította, műhelyeibe újabb kiváló ékszerész munkásokat szerződtetett, hogy az iránta méltán nyilvánuló nagy bizalomnak a legnagyobb sai- sonban is pontosan megfelelhessen. — E ezéget a legtávolabb vidékről is szívesen keresik fel, mert árui izlésteljesek, solidak és jutányosak; ajánljuk árjegyzéke meghozatását, melyet különben is ingyen küld. Születtek. 380. decz. 1. Palotay Lajosnak »Lajos«, 381. nov. 30. Rájz Annának »András, Sándor«, 382. decz. 6. Sztán Sándornak »Sándor« nevű gyermeke. Meghaltak: 371. decz. 1. Moldován Mária, róm. kath, 6 éves, nyugbéres bányászná gyermeke, veselobban. 372. decz. 2 Bodrog Sándor, gör. kath. 14 napos, bányász gyermeke, veleszületett gyengeségben. 373. decz. 3. Hobán Mária özv. Zubcsek To- dorné, gör. kath., 65 éves, napszámos, tüdővészben. 374 decz. 6. Rész Mária, róm. kath., 4 éves, napszámos gyermeke, veselob-bélhurutban. 375. decz. 5. Babán János, gör. kath., 67 éves, napszámos, tü- dőgümőkóiban. 376. decz. 7. Fényes Juliánná férjezett Szabó Andrásné, róm. kath., 19 éves,' bányász neje, gyermekágyi nehézkórban Kihirdetés alatt állanak: 1. Weisz Lázár nagybányai és Farkas Ilka kovási, 2. Varga Rezső nagybányai és Molnár Juliánná tövisi lakosok. Bali selyem 60 krajczártól fölfelé méterenként, legfinomabb újdonságok, bérmentve cs vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték forduló postával. Henneberg zelyemgyára Zürich.
