Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-12-03 / 49. szám

NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1905. Deczember 3. (3) 49. szám. Mai számunkhoz Tóth Márton negyvennyokzas tüzérhadnagv »Szabadságharcztéri emlékeim« czimü müvének 17—24 lapját mellékeltük. A harczok vi­szontagságait közvetlenül megfigyelt s ma is élő de­rék férfiúnak igen érdekes följegyzéseire külön is fölhívjuk a figyelmet. Újítás az ékszerek vásárlása köröl. Számos pa­naszból tudjuk, hogy a vidéki közönség mindig meg­károsult valahányszor ékszer és óraszükségletét kül­földi czégek árjegyzékei alapján próbálta fedezni. Daczára ennek, rengeteg annak az öszegnek a száma, amit hangzatos hirdetések által félrevezetett közön­ségünk évenkint az ellenséges érzelmű Ausztriába órákért és ékszerekért küld és kapja érette az ipar­termékek salakját, oly árut, melyet az illetők saját hazájukban képtelenek eladni és ha azokat a magyar közönség előre látná, zsintén nem venné meg. Ezen viszzaélésen segítendő, Polgár Kálmán műórás és ékszerész (üzlete Budapesten, Erzsébet-körut 29.) oly- kép remél segíteni, hogy ezután vidéki komoly ve­vőinek terjedelmes választékot küld óra és ékszer­árukból. Annak a komoly vidéki vevőnek, aki ezután ékszerfélét óhajt vásárolni, nem kell többé, mint a közmondás is mondja: «Zsákba macskát» venni, ha­nem felkeresheti bizalommal a nevezett czéget és kap bő választékot. Ez a berendezés szolidsága ön­magát dicséri és általa a nevezett müórás érdemeket szerez arra, hogy a hazafias magyar közönség párt­fogásába részesítse. Uj jegyző. A megüresedett hiripii körjegyzői ál­lásra, mint nekünk Írják, egyhangúlag Tolnay Albertet választották meg. Sikárlón az állami iskolát e hó 16-án megnyitot­ták 2 tanítóval. Leánytanitóul a miniszter ide Lázár Jolán budapesti tanítónőt nevezte ki. Megtalált iratok. Az augusztus 10-iki tűzvész al­kalmával arról is említést tettünk lapunkban, hogy a polgár; iskolának 1904-ről szóló számadásai a taka- réki betéti könyvekkel együtt elvesztek. Neubauer Hermin h. igazgató ugyanis, hogy biztonságban őriz­hesse azokat, saját lakásán helyezte el, mivel pedig ott tűz ütött ki, a nagy zűrzavarban, mentés közben nyomtalanul eltűntek az iratok. Azóta sokfelé kutatták, hirdették, nyomozták, mind hiába, a számadásokat a minisztérium engedélyével, részben mellékletek nélkül, kellett összeállítani. A napokban örvendetes fordulatot vett a dolog. A számadások az összes tartozandósá- gaikkal együtt megkerültek. így tehát a polgári iskola ismét fel fogja terjeszteni az 1904. évi elszámolást, most azonban már a szokásos módon, t. i. minden egyes tételt rendesen okmányolva. — A hivatalos eljárást a takarékpénztári könyvek megsemmisítése iránt ezekután beszüntették. A tanfelügyelőség köréből. Gálffy Lajos kir. s. tan- felügyelő nem kielégítő tapasztalatokkal tértvisz- sza a Nagybánya vidéki hivatalos iskolalátogatásából. Sok községben kulturharczosok helyett, inkább élő halottjait találta a megunt világnak. A közoktatás te­rén az eredmény jelentéktelennek mutatkozósága azon közönyben keresendő, amely nálunk különö­sen felekezeti iskoláknál már-már megszokottá vált. Másrészt ezekben az iskolákban a tanítók részéről az államnyelv tanítására és terjesztésére semmi ana- lysist, semmi jellemző erőt, vagy eredeti módszert nem találunk. Talán említenem is fölösleges, mily kellemesen hat az ember érzékeire, midőn egy kifo­gástalan minta iskolát, igazi világitó tornyot látunk, mely a sötétséget áttöri s a czivilizáczió sugarait széjjelveti a szélrózsa minden irányában. Azokra, a kik az emberiség haladását szivükön viselik, nincs vigasztalóbb kép, mint az, melyet élénktár a misztót- falusi áll. elemi iskola fényes sikere. Különben be­széljen a jegyzőkönyv, mely felvétetett Misztótfalu­Itt pihennek vagy az ut előtt, vagy az ut után három napig. Olyan e város a három nap alatt, mint mikor a méhesben a kasok rajzanak. Utczái zsúfolásig telve katonákkal, kiknek jó nagy része csak azért lézeng az utczákon, hogy töltse az időt az indulás idejéig. A hány paroli a galléron, annyi felé széled a sok ember. Kiváncsi, sugárzó arczczal sétál végig az utczá­kon, megáll a Bazár előtt, valami különös eredeti dolgot vásárol vagy magának, vagy hozzátartozóinak, hogy később mint öreg rezervista, vagy népfelkelő, vissza emlékezhessék boszniai tartózkodására, mely­nek földjét talán soha többé nem érintik lábai. Egyik részét már holnap, holnapután röpíti vissza a gőzös édes otthonába, szép Magyarországba. A többi pedig, a másik fele, bizonytalanul kóvályog, kedvtelen pislantásokat vet a soha nem látott újdon­ságok felé, haragos éz ellenséges pislantásokkal nézi az itt összegyűlt mindenféle keleti népviseleteket s elszorul a szive, ha mosolygó képű bakát lát, ki bi­zonyára nem örülhet másnak, mint az indulásnak — hazafelé. ban, 1905. év november hó 13-án. Gálffy Lajos kir. s. tanfelügyelő ur hivatalos iskolalátogatása alkal­mából. Jelen voltak alulírottak. Gálffy Lajos s. tan- felügyelő ur a tanítási és nevelési eljárások felett észrevételeit a következőkben adja elő : Técsy Lajos igazgató-tanítót, az I—II. osztály vezetőjét, a tanít­ványok szeretik, igen jó módszerrel oktat s az eddig elért eredmény igen szép. Az irva-olvasásból az idő rövidsége miatt az r-ig haladott s ebben a körben a gyermekek írnak és olvasnak. A beszéd és értelem­gyakorlatból szépen feleltek. A számtanból is jól haladott. A II. osztályban szépen és jól olvasnak, írnak és számolnak. Az értelemre nagy súlyt fektet. A III—VI. osztályt vezeti Káisz Gyula. Jó fegyelem és módszer mellett az eredmény is általában jó. Jól olvasnak, számolnak s az irkáik is rendesek. Törté­nelmet, földrajzot, természetrajzot, természettant és alkotmánytant igen szépen tanulják a növendékek. Kir. s. tanfelügyelő meggyőződött, hogy a tanító az értelemre nagy súlyt fektet. A gazdasági ism. isko­lában a gyermekek igen jól oktattatnak. Történelem, olvasás, számtan és földrajz eredménye igen szép. A gazd. ism. iskola területe megfelelő és szépen gon- doztatik. A női kézimunka oktatására szintén súly van fektetve és meggyőződött a tanfelügyelő, hogy a kézimunkából előirt tananyag és az életre szüksé­ges dolgok taníttatnak. Az igazgatói iktató és irattár szép rendben tarttatnak. A tanítói és ifjúsági könyv­tár megfelelően kezeltetik. Az iskola rendes és tiszta. Az elmondottak után a hallott és látottak felett a kir. s. tanfelügyelő teljes megelégedésének ad kife­jezést. Különösen nagy örömére szolgál, hogy a helybeli gör. kath. növendékek ebbe az iskolába járnak. Ezen eredményt teljesen a tanító-testületnek tulajdonítja s ezért különös elismeréssel van a tanító­testület mind két tagja iránt és kéri őket, hogy jö­vőre is az áll. iskola létérdekében kölcsönös szere­tet, egymásiránti tisztelettel és egyetértéssel működ­jenek. A tantestület a kir s. tanfelügyelő ur előter­jesztését hálás köszönettel tudomásul veszi alkalmaz­kodás végett. Kmf. Káisz Gyula az ért. jegyzője. Hitelesítette: Técsy Lajos áll. isk. ig.-tanitó. Desch- mann Ida. 4767/1905. tfsz. Gállffy Lajos kir. s. tan- felügyelő. 4767/1905. tfsz. Örvendetes tudomásul vet­tem. Szatmár, 1905. nov. 25. Bodnár György tan- felügyelő. A nagybányai tejfogyasztó szövetkezet 1905. decz. 3-án d. u. 3 órakor tartja alakuló közgyűlését a vá­rosháza tanácstermében. -- Az alakuló közgyűlésen csak a részvényesek határozhatnak. A kik a rész­vénytakarékpénztárnál kitett aláírási ivén részvényt nem jegyeztek, azok a közgyűlés megnyitása előtt is a tanácsteremben jegyezhetnek. Egy részvény ára 3 korona és részvényenkint 50 fillér belépési dij fizetendő az aláíráskor. Egy részjegy naponta egy liter tej vagy megfelelő tejtermék vételére jogosít. Révész János történeti müvéről a »Debreczeni Protestáns Lap« legutóbbi száma igy ir: »*4 mi osz­tályrészünk* czimmel jelent meg Révész János evang. lelkész, a jeles egyházi iró és szerkesztő tollából a nagybányai evang. egyház története. E mintaszerű munkát, mely mesterien mutatja miként lehet von­zóan előadni egy gyülekezet történetét, melegen ajánljuk olvasóink, a prot. gyülekezetek és lelkészek figyelmébe. Ára fűzve 2 korona, kötve is kapható szerzőnél Nagybányán. Karácson közéledik és igy nem lesz értéktelen tudni, hogy az ország egyik legrégibb, legmegbíz­hatóbb czége, Löfkovits Arthur debreczeni órás és ékszerész raktárát és berendezését újból óriásilag megnagyobbította, műhelyeibe újabb kiváló éksze­rész munkásokat szerződtetett, hogy az iránta mél­tán nyilvánuló nagy bizalomnak a legnagyobb sai- sonban is pontosán megfelelhessen. — E czéget a legtávolabb vidékről is szívesen keresik fel, mert árui izlésteljesek, solidak és jutányosak ; ajánljuk ár­jegyzéke meghozatását, melyet különben is 'in­gyen küld. ' Uj vendéglős. A polgári olvasókör uj vendéglőse, Imrey Béla családjával együtt Dunaföldvárról ide köl­tözött s e hó 1-én átvette a kör vendéglőjének ke­zelését. Megtalált holttest. A Lápos vizébe fűlt Rád Já­nos szakálosfalvai gazdaember hulláját kifogták csü­törtökön, november 30 án a Láposból, mintegy 4 ki­lométerrel lejebb a szerencsétlenség színhelyétől. A hulla tehát 8 napig volt a vízben. Temetése holnap, vasárnap lesz Szakálosfaluban. A kapniki volt jegyző­nek, Rád Jánosnak édes atyja volt az elhunyt. Misztótfaluban f. hó 26-ikán, a gör. kath. egyház pénztára javára tartott tánczmulatságon felülfizettek, illetőleg jegyeiket megváltották a következő urak : Pap János 2 K 60 f., Lázár Bertalan 2 K 40 fi, Moldován Lajos 2 K, Ellep Gyula, Rád János, Lázár Géza 1 K 40—1 K 40 f., Kiss Sándor, Ignáth Gyula, Kálmán Mózes, Szaszarán Pál, Szaszarán Mária 1—1 K, Kató Dániel, Pap Sándor, Szamosi Sándor. Bamb Titusz 80—80 f., Vass Mihály, Técsi Lajos, Marosán László, Gutmán Sámuel Pap Károly, özv. Szilvási Károlyné, Hajnal Antal 40—40 f, és Fekete Károly 20 fillérrel, mely nemes tettökért fogadják ez utonis hálás kö- szönetünket. A gondnokság. A vármegye felhívása. Vettük a következő fel­hívást: »Felhívás! Vármegyéinknek a régi nagy időkre emlékeztető ellenállását a törvénytelen kor­mányzat minden eszközzel megtörni iparkodik. Ezen eszközök — a törvényesség mezébe bur­kolva —' látszólag annak színezetét hordják ugyan magukon, valójában azonban nem egyebek, mint az erőszak alkalmazásai. Legutóbbi ilyen intézkedése a kormánynak, melylyel tizenkét hazafias vármegye — köztük Szatmármegye — dotátióját beszüntette azért, mert az önkéntesen fizetett adókat be npm szedik és az önkéntes ujonczozáshoz segédkezet nem nyújtanak. Világos, hogy a kormány — habár költ­ségvetés nélkül törvénytelenül kormányoz — nem használhatja fel az ország jövedelmeit tetszés szerint és igy az egyes vármegyéktől a dotátió megvonása nem más, mint törvénytelen kényszereszköz alkal­mazása a vármegyékkel szemben, hogy azok adó- és ujonczmegtagadási alkotmányos kötelességüket ne teljesítsék. Azt gondolja a kormány, hogy a mi hazafiságunk csak szép jelszavak hangoztatásában áll, tettekre azonban nem hajlandó s igy visszariad rög­tön, mihelyt arról van szó, hogy önerejéből fedezze tisztviselői fizetését. Megvagyunk győződve, hogy a kormány csalódni fog mind a tizenkét vármegyében és csalódni fog első sorban Szarmár vármegyében. Nem fog tudni bennünket kényszeríteni arra, hogy hazafias és törvényes álláspontunk feladásával, meg­alázkodva kérjük tőle azt, amit neki megadni köte­lessége. Szatmár vármegyének a nemzeti ellenállást intéző hatvanas bizottsága november 22-én tartott ülésének határozatából felhívja a vármegye közön­ségét, hogy állami adójuk 307,,-ának megfelelő ösz- szeggel járuljanak a vármegye szükségleteinek fede­zéséhez. Ezen összeg a Nagykárolyi Önsegélyző Népbankhoz küldendő gróf Károlyi István folyó­számlájára, ki abból utalványozni fogja a tisztviselői és a vármegye szükségleteit mindaddig, a mig a tör­vényes állapot helyreálltával a vármegye elmaradt dotátióját visszakapja. Önként értetődik, hogy ezen eset bekövetkeztével az adományozott összegek vagy visszatérittetnek, vagy az adóba beszámíttatnak. — A mily büszke lehet Szatmár vármegye közönsége eddigi magatartására a nagy nemzeti küzdelemben, a minek fényes tanujele, hogy az elsők között súj­totta őt is a hatalom keze, épen olyan szilárdan kell tovább haladnia azon megkezdett utón, mely hosz- szabb-rövidebb idő alatt a nemzet diadalához vezet. Meg kell mutatnunk a törvénytelenül kormányzó hatalomnak, hogy a vármegyékben fennállanak még sziklaszilárd bástyái alkotmányunknak s ezeket a várakat az állampolgárok áldozatkészsége is fenn tudja tartani. A hogy nem tudta a hatalom e fala­kat erőszakkal lerombolni, úgy nem lesz képes őr­seregeinket kiéheztetni sem. Az igaz magyarok, a jó hazafiak siessenek a vármegye védelmére! Szatmár vármegye Nemzeti Ellentállást Intéző Hatvanas Bi­zottsága nevében: Gróf Károlyi István, elnök.« — A felhívást Ilosvay Aladár jelenlegi h. alispán kö­vetkező levéllel küldte szét a megyebizottsági ta­gokhoz: »23082/1905. sz. Szatmár vármegye alispán­jától. A vármegyei 60-as bizottság elnökének, gróf Károlyi Istvánnak igaz hazaszeretettől sugalmazott felhívását a 60-as bizottság megkeresésének a leg­nagyobb készséggel engedve — azzal a biztos re­ménynyel küldöm meg, hogy a vármegye közigaz­gatásának akadálytalan fenntartáséra s ezáltal alkot­mányunk megvédésére irányuló hazafias küzdelmünk­ben támogatására fogunk találni. Nagykároly, 1905. november 24. Hazafias üdvözlettel, alispán helyett: Ilosvay Aladár vtn. főjegyző. Kamarák és közhatóságok érintkezése. Még min­dig előfordul, hogy a kamarák közérdekben kelt egyes megkeresésért egyes hatóságok barátságtala­nul fogadják. így legutóbb egy munkáspanasz tár­gyában fordult a debreczeni kamara Sátoraljaújhely város polgármesteri hivatalához. A polgármesteri hivatal ez ügyben a következő választ adta: »Vo­natkozással 5051. sz. átiratára, értesítem, hogy Ko­vács Márton téglagyári munkás ügye a kereskedelmi és iparkamara hatáskörébe nem tartozik.« A jellemző választ a kamara az ügyiratok kapcsán a kereske­delmi miniszter elé terjesztette, aki értesítette a ka­marát, hogy ez ügyben Zemplén vármegyéhez le­iratot intézett, melyben utasította a polgármestert, hogy a kamara megkeresésének tegyen eleget. Népmozgalom. A folyó év november havában há­zasság köttetett 6, született 30, meghalt 31. Az év elejétől november hó végével bezárólag házasság köt­tetett 95, született 377, meghalt 369, Hasonlítva az előző év hasonidejével, akkor volt a házasságkötések száma 100, most 95, kevesebb 5. A születések száma 387, most 377, kevesebb 10. A halálozások száma 287, most 369, több 82. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAIT0SZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom