Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-11-12 / 46. szám

(2) 1905. November 12.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

46. szám.

Különösen a tanulatlan köznép, a gyenge mi- veltségü kocsisok kerülnek sokszor bajba legfőképpen teljes tájékozatlanságuk, igen sokszor rossz akaratuk miatt.

Pedig van jó utrendészeti törvényünk, mely a legapróbb részletekre is kiterjeszti figyelmét s amelyet minden gazdának ismernie kellene, mivel azonban igen kevesen ismerik, azért nem árt néha közzétenni a közjó érdekében.

Midőn közzétesszük, egyszersmind ajánljuk, hogy minden jószágtartó gazda olvassa el és tanulja meg figyelmesen s alkalmazottait is oktassa be.

A közúti törvény az 1900. I. törvényczikkben van egybefoglalva s ennek a hajtásra, jármüvekre vonatkozó szakaszai igy hangzanak:

107. §. A közúton való hajtásnak és kitérésnek a forgalom biztonsága érdekében, szabályozására a következők állapíttatnak meg:

a) minden járműnek balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni. r

b) hidakon más járműnek eléje hajtani tilos;

c) udvari, katonai, posta- és tűzoltó-, valamint mentő-jármüveknek minden más, akár szembejövő, akár azokkal egy irányben haladó jármű feltétlenül kitérni tartozik.

d) oly utakon, melyeken akár az útpálya kes- kenysége, akár más okból csak egy járt nyom létezik, az a) alatti elvek megtartásával üres jármű a személy szállítónak vagy terheltnek, vagy személyszállító a súlyosan terheltnek, egyenlő jármüvek közül a lejtőről lefelé jövő a felmenőnek egészen, végre egyenlő minőségűek és sikpályán egymásnak fél nyomszélességre kitérni tartoznak. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 írtig terjedhető büntetéssel büntetendők.

108. §. Három méternél nagyobb nyílású hidaknál kivévén a bolthajtásos hidakat, továbbá javítás alatt álló minden hídon a sebes hajtás feltétlenül tilos.

Javítás vagy átépítés alatt álló hidaknál szükség esetén megtiltható az is, hogy a hidra egy járműnél több egyszerre reá hajthasson. Ezen tilalom végrehatjására kirendelt őrnek, valamint az úti személyzet ide vonatkozó bármely külön intézkedéseinek mindenki engedelmeskedni tartozik. Építés alatt levő hidaknál az építést végrehajtó vállalat által oly jelek alkalmazandók, melyek által az utazó közönség figyelmeztetve van. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

109. §. Szabadon hajtott állat-csoportokkal (nyájakkal, csordákkal, falkákkal stb.) való találkozásnál minden járműnek lépésben kell hajtania, mindaddig, mig az állatcsoport mellett elhalad, annak tulajdonosa és hajcsárai pedig kötelesek akár szembejövő, akár hátuk mögül előre hajtó jármüveknek megállás nélküli elhaladhatására az útpályára elégséges utat nyitni és ennek gyors eszközlésére az állatcsoport mellett elégséges vezetőt, hajcsárt stb. alkalmazni.

Kisebb állatcsoportokkal csak az ut felerészét szabad elfoglalni; egyes állatok pedig féken vagy pányván vezetendők. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

110. §. Üres vagy terhelt jármüveket az útpályán hagyni, vagy vonó állatokkal ellátottakkal az utón huzamosan álldogálni nem szabad.

Azon jármüvekkel, melyekkel a hosszabb ideig való megállás elkerülhetlenül szükséges, az ut egyik oldalára kell állani, úgy mellettük két egymással szembejövő járműnek az útpályán közlekedhetésére kellő tér maradjon. Még az útpályán eltört, leroskadt, vagy feldőlt jármüvek is csak a szükséges segély megszerzéséig maradhatnak, de ekkor is felügyelet alatt és éjjel lámpával világítva legyenek. Az ily jármüvekről lerakott tárgyak, áruk stb. az útpadkákon helyezendők el és onnan legkésőbb hat óra alatt eltávolitandók. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 frt erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

111. §. A jármüvet vezető kocsisnak hajtás alatt aludni, a jármüvet vezetés nélkül hagyni, vagy egyszerre több jármüvet vezetni tilos. Hogy mennyiben lehet ez utóbbi határozat alól kivételnek helye, a hatóság állapítja meg.

Tilos továbbá több terhes járműnek egymásután való akasztása, mely szabály alól csak uj vagy javított, vagy baleset által megsérült teljesen üres jármüvek és esetleg kézi kocsik képeznek kivételt. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 frt erejéig terjedheti pénzbüntetéssel büntetendők.

112. §. Minden járműnek éjjel és sötét időben feltűnő helyen vagy lámpával kell világítva lennie, vagy a vonóállatok legalább egyike csengővel látandó el. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

113. §. A jármüvekhez hátul kettőnél több állatot vagy a vonó-állatok mellé szintén két állatnál többet kötni tilos, (sőt egysorba fogott hármas fogatnál csak egy köthető) a jármüvekre a rakomány 3 métert meghaladó szélességben nem rakható. Ha mégis oly tárgyak szállítása fordul elő, melyek 3 méternyi szélességet meg nem haladó részekre el nem osztható, a fuvartulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a szélesebb rakomány által a közlekedés szükség felett ne korlátoztassék, a többi között, hogy segélyre kellő számú munkás rendelkezésre álljon s a kitérés lehetősége biztosittassék, továbbá, hogy az utón levő műtárgyak sérülést ne szenvedjenek. Az ezen határozatok ellen vétők 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

HETI KRÓNIKA.

Amíg Pesten jártam, látom, azalatt nem történt Nagybányán semmi. Meddő hét, minden újdonság nélkül. Az utón sem tapasztaltam sokat, fád, unalmas az ország, a nép teng-leng egyik napról a másikra.

Mint mikor vihar előtt meg áll a levegő s a kísérteties félhomályban mindenki abba hagyja munkáját s egymással nem törődve siet odújába, biztos menedékhelyre, olyan tanácstalan és komor a helyzet.

Szinte jól esett egy jóizü vidéki urnák viselkedése, aki a kis fiával egy kocsiban utazott velem. Mikor Debreczen és Haláp között voltunk d. u. 4 óra 21 perczkor meghúzta a vészféket.

A gyorsvonat megállott. A kalauz besietett a kupéba, az egész kísérő személyzet, de az utazó közönség is kétségbeesve, halálra rémült arczczal kérdezte hogy:

— Az Istenért mi baj van ? Mi történt ?

— Semmi, felelt a nyugodt ur, csak az, hogy Danyi nevű fiam e pillanatban töltötte be a 10-ik életévét, kérek a számára egész jegyet.

A lelkiismeretesség e non plüss ultrája nagyszerű hatást ért el. Az egész vonat mint egy varázsütésre felvillanyozódott. A bácsi megkapta az egész jegyet s a vonat tovább rohant a bíboros alkonyba.

Kiemelkedő napja a hétnek 10-ike. Márton napja. A pozsonyi izraeliták elvitték a 2 kglmos libamájat Őfelségének s a ludból mi itt a provinczián is — persze egy másikból — jósolgatunk egyetmást. »Sok hó lesz a télen, nagy fagyok, sokáig tart a korcsolya évad, kevés pénz, kevés bál, kitűnő szánut követ-választás nélkül.« Ily formán rajzoltuk meg a jövő képét.

Egyelőre azonban a holnapi vásáron kell túl esnünk, télikabát, sárgarépa, lencse, borsó, kása, káposzta, zeller, retek, káposztás hordó, rücsö, dézsa, kék edény, gyékény, létra, keztyü, bunda nagycsizma stb. mindezek fenyegető szükséget képeznek s az őszülő, kopaszodó apák homloka száz ránczba húzódik, hogy hol vegyünk fedezetet mindezekre f

Minek is van szerelem meg öszivásár a világon 1 ? így kiált föl ma a legtöbb apa s a szenvedő emberiséget nehezen sajnálja a krónikás

Különfélék.

Mayer Béla dr. a szatmári r. k. egyházmegye uj püspöke szombaton, nov. 4 én tette le Becsben ő felsége a király kezeibe a hivatalos esküt. Az ünnepélyes aktusnál Csekonics Endre gr. zászlós ur és Lukács György vallás- és közoktgtási miniszter működtek közre. Az eskümintát Vértessy Géza miniszteri tanácsos olvasta fel.

A föispáni beiktatás Nagykárolyban e hó 6-án ment végbe. A gyűlésre a megyebizottsági tagok nagy számban sereglettek össze s bár volt ellen- tüntetés, zúgolódás, kiabálás, Nagy László az esküt mégis letette. A gyűlést Ilosvay Aladár főjegyző vezette, az eskümintát Nagy Sándor tiszteletbeli főjegyző olvasta.

Személyi hir. Révész János helybeli ev. lelkész a héten pár napot Budapesten töltött, hol mint a tiszai egyházkerület kiküldöttje az egyetemes egyházi gyűlésen vett részt.

Bay Lajos orsz. gy. képviselőnk megtámadott mandátumát a kúria nov. 22-én fogja tárgyalni.

Kinevezés Németh Béla végzett bölcsészt, Németh Mihály helybeli takarékpénztári tisztviselő fiát az illetékes miniszter az eperjesi kir. kath. főgimnáziumhoz h. tanárrá nevezte ki.

Iskolai szünet. A községi iskolaszék különösen közegészségügyi okokból a tanítást az elemi iskolában bizonytalan iclöre ismét beszüntette.

Ezüst menyegző. Hanzulovits Kristóf helybeli tekintélyes kereskedő és földbirtokos nejével, Sztán Ilonával e hó 8-án ünnepelték házasságuk 25 éves fordulóját.

Választás. A helybeli ipartestület e hó 6 án tartott közgyűlésén a megüresedett jegyzői állásra 27 szavazatból 17-tel Lukács Jenőt választotta meg.

A városi muzeum addig is, mig számára a város és kormány díszes épületet emel, egyelőre a minoriták uj bérházának földszintes helyiségébe költözik, hol körülbelül már januárban ismét megtekinthető lesz.

Kinevezés. O felsége a király Lassner Gusziáv budapesti székesfővárosi m. kir. állami rendőrségi rendőrtanácsost, a bejelentési hivatal főnökét, kinevezte a hatodik fizetési osztály második fokozatába.

A tejfogyasztó szövetkezét holnap, nov. 12 én d. u. 3 órakor tartja alakuló gyűlését a városházán.

Himenhir. Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző e hó 9-én d. e. 11 órakor tartotta esküvőjét özvegy Gabányi Zsigmondné szül. Peleskey MarLka ur- hölgygyel Apában. A polgári házasságkötést Rhédey István apai áll. anyakönyvvezető előtt eszközölték. Ennek végeztével Papolczy Zoltán apai ref. lelkész szép beszéd kíséretében áldotta meg az uj párt. Tanuk voltak Szent-Iványi Gyula és Tóth Mór. Az esküvő a legszűkebb körhen történt.

Országos vásár. Nov. 13., 14. és 15. napjain az u. n. Márton-vásár fog lezajlani, mely népes és nagy forgalmú szokott lenni. Ezúttal azonban az idő nem nagyon kedvez neki.

Járvány. A betegségek nem szűnnek. A héten 9 újabb megbetegedés történt, 5 gyermek halt el, ezek közül hivatalosan kettő van ragályos betegségben kitüntetve.

Az újabb megbetegedések következők : Müller Mórné 24 éves vérhas, dr Winkler, Fasor 9. szám, nov. 4. Mike Etelka 8 hónapos, vérhas, dr Winkler, Szénatér, nov. 6. Búzás Sándor felesége, 10 éves leánya, 11 éves fia, 15 éves leánya, tífusz, dr. Kádár, szénatéri vasúti állomás, nov. 4. Mihályi Anna 8 éves, skarlát, nagy Gyarmat-utcza, nov. 9. Babán Mari 1 és fél éves, skarlát, Nagy Magtár-utcza, nov. 11. Komlósi Zoltán 3 éves, kanyaró, Nagy Gyarmat-utcza, nov. 11.

Többféle baj is terjed tehát szórványosan. A piros czédulák kiragasztását és az elkülönítést ismételten erősen hangsúlyozzuk.

Most következik éppen a vásár, a közeli falvak is telve vannak bajjal s a sokadalom igen alkalmas a ragály elhurczolására. Igen sürgős feladatnak tartanók az egészségi bizottság összehívását s a járvány idejére az 1876: XIV. t.-cz. értelmében per manencziában maradását. Novembernek kétharmada még hátra van s ez a legveszedelmesebb hónap szokott lenni.

Minden héten 9 eset, 468 eset az egy év alatt s hetenként 4—5 halott, 240-re megy az 365 napon át.

Az elkülönítés és a látogatások eltiltása erélyesen végrehajtandó. Ha másképp nem, őrt kell állítani a ház elé s ahol a család nem adhat külön helyiséget, ott van a kórház. Van nekünk tisztességes, jó berendezésű nyilvános jellegű kórházunk, hol kellő ápolásban, kosztban, orvosi kezelésben részesül az illető.

A szénatéri állomáson pl. 2 szoba van s négy beteg fekszik azokban, az általunk is nagyon sajnált szegény apa, ott van közöttük s szolgálja a közönséget is. Nem lehetett volna annak a négy tífusz betegnek egy jó szobát adni a kórházban ?

Tudnánk más példákat is felhozni, de fölösleges, hisz elég maga a humanismus, az emberies érzés, mely mindegyikünkben él, hogy ebben a dologban komolyan és szigorúan intézkedjünk.

Ismételve követeljük az egészségügyi bizottság összehívását.

Irodalom Buday Sándorné Újhelyi Vilma, Újhelyi Hugó helybeli kir. jogtanácsosnak nővére 12 ivre terjedő egy kötetes regényt adott Ju a napokban a »Du Rozándok« czim alatt. A inü az »Europa« irodalmi társaság kiadásában jelent meg. Legközelebb mutatványt hozunk belőle.

Kritika Révész János müvéről. A »Magyar Szó« czimü politikai napilapnak irodalmi rovatában olvas suk a következő czikkecskét. A mi osztályrészünk. (A nagybányai ág. hitv. egyház története, irta Révész Jánoi ág. h. ev. lelkész. Ára 2 korona. Nyomatott Nagybányán, Nánásy Istvánnál). Révész János a tiszai kerületek legrégibb egyházközségei egyikének, a nagybányainak történetét Írja meg lelkiismeretesen mindenre kiterjedő figyelemmel, a hivatott történetíró buzgalmával és tárgyilagosságával. Hogy milyen nehéz és nagy fáradságot igénylő munkát végzett, azt mindenki belátja könyvét végigolvasva, de beszél erről az egyes fejezetekhez csatolt adattár is. Jegyzőkönyvek, levéltárak, magánjegyzetek szolgáltatták Révésznek az adatokat, miket ő nagy üyyes- séggel szedett össze s használt fel. A magyar protestáns egyháztörténetem irodalmának határozott nyeresége e munka, annál is inkább, mert nemcsak helyi érdekességgel bir, mert a nagybányai egyház- község a nálunk gyökeret vert protestantizmus első eredményei egyikének, története összefüggésben van a protestantizmusnak elterjedésével Magyarországon. Sylvester János, Kopácsi, Nádasdy működése többé- kevésbbé mind Nagybányával áll összefüggésben s igy ez a körülmény alkalmat ad Révésznek, hogy ha széles vonásokkal is, megrajzolja a protestantizmus helyzetét a két magyar hazában kezdettől napjainkig. Könyvét három részre osztotta s e felosztásnak megfelelően szól a nagybányai ág. h. egyházközség megalakulásáról, küzdelmeiről s a megújhodásról, vagyis az 1673-ig, az ellenreformáczió korától II. József koráig, azaz az 1782. évig történtekről s a megújhodás fejezete alatt tárgyalja az egyház állapotát egészen napjainkig. Előszót a monográfiához Zsilinszky Mihály irt, mit szerzője báró Prónay Dezsőnek, a magyar evang. egyetemes egyház főfelügyelőjének ajánlott. Hisszük, s íves fogadtatásra fog találni Nagybánya története, Révész e munkája mindenfelé annál is inkább, mert ezt valóban meg is érdemli. Óhajtjuk, hogy e munka példáján felbuzdulva egyházközségeink többi lelkészei is minél előbb megírják nevezetesebb egyházaink monográfiáját. A protestantizmus története e földön tagadhatatlanul egy a magyar nemzet történetével s igy nemcsak egyházunknak, de nemzeti történetünknek is'nagy szolgálatot tennének ezzel.«

Az Országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár a következő értesítést adta ki: Ez év folyamán feltűnően sokszor előfordult, hogy gazdasági cselédek balesetei alkalmával a segélyek kiszolgáltatását abból az okból kénytelenek voltunk megtagadni, mert a munkaadó az illető gazdasági cseléd után az 1900 : XVI.

t.-cz. 8 §-a alapján éveként előre fizetendő 120 filléres hozzájárulási dijat kellő időben meg nem fizette. A munkaadó egy része ugyanis — a mint ezt az elutasító határozatok elten beadott fellebbezésekből láthattuk — nincsen kellőleg tisztában e hozzájárulási dij jogi tér-