Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-07-16 / 29. szám
29. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1905. Julius. 16. (3) Eljegyzés. Özv. Mazurek Imréné Laposán Rózsikét Nagybányáról eljegyezte Nagy István zilahi járási Írnok. Kerékpárosok figyelmébe. A város a napokban a következő rendeletet adta ki. 2166/1900. sz. Rendelet. A kerékpározás szabályozása tárgyában. A nagy- méltóságu Belügyminiszter ur 42. 159/1897. sz. a. kiadott szabályrendelete alapján Nagybánya sz. kir. r t. város tanácsa a közbiztonság, közrend és a szabad közlekedés1 biztosítása érdekében a kerékpározás szabályozása tárgyában a következő rendeletet teszi közzé: 1. A kerékpárral való közlekedés csakis kocsi- utakon engedtetik meg. Ennélfogva tilos a kerékpározás a város területén levő összes járdákon és a Deák- téren. 2. A Széchényi-ligetbe vezető főúton a kerékpárral való közlekedés szintén eltiltatik. A Széchényi- ligetben a kerékpározás csak a millenáris főúton engedtetik meg. Vasár- és ünnepnapokon, nemkülóm- ben térzenék alkalmával azonban tilos a kerékpározás a liget egész területén. 3. Minden kerékpáros legalább 30 méternyi távolságra hallható csengetyü készülékkel és elül alkalmas lámpással legyen ellátva. 4. Oly kocsiutakon, hol a közlekedés éténkebb, a kerékpáros csakis a lépésben menő ember haladását felül nem múló sebességgel haladhat; a város belterületén pedig túlságos gyorsasággal vagyis a kétfogatu könnyű kocsik rendes sebességénél gyorsabban előhaladni vagy versenyt futni nem szabad. 5 Jelen rendelet ellen vétők rendőri kihágást követnek el s a mennyiben cselekvényiik vagy mulasztásuk a büntető törvényekbe nem ütközik, 100 koronáig terjedhető birsággal, visszaesés esetén pedig 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. Kelt Nagybányán, a város tanácsának 1900. évi junius 23-án tartatt üléséből. Égly Mihály s. k. főjegyző. Gellért Endre s. k. polgármester. Nagyon helyén való lenne ha a vasúthoz ki és a vasúttól be a gyalogjárón egy-kettő :s négy kerekű talicskákon terhet szállítókkal szemben is hasonló szabályzatot alkotna a város tanácsa. Legalább kilenne kerülve az a kellemetlenség, hogy különösen sáros időben a közönség kénytelen a járdáról letérni s helyet adni a jelzett terhet szállítóknak mint sem azok gorombaságaiknak legyen kitéve. Az izraelita filéregylet tánezestélye igen szépen sikerült e hó 8-án. A pompás, kellemes nyári éjszaka sokakat vonzott a ligetbe s a vendéglő csakhamar megtelt mulató közönséggel. A reggelig tartott kedélyes estély 200 korona tiszta jövedelmet hozott, nagy érdeme van ebben dr. Weisz J.gnácz- nénak a filléregylet fáradhatatlan elnökének, aki ezúttal is a legnagyobb szívességgel és buzgalommal teljesítette a háziasszonyi tisztet. Biztosítási iroda. Alulírott tudomására hozom a .nagyérdemű közönségnek, hogy az »Első. Magyar Általános Biztosító-Társasága helybeli ügynökségét elvállaltam s e czélra a főtéren 11. sz. a. gróf Dégen- Sándor ur házában biztosítási irodát nyitottam, hol a szokásos kereskedelmi órákban a m. t. biztositó közönségnek legnagyobb készséggel rendelkezésére állok. A már 48 év óta fennálló és több mint 124 millió korona alaptőkével rendelkező »Első Magyar Általános Biztositó-Társaság* elfogad biztosításokat : a) tűzkár ellen (ha azt gyújtó villám okozza is) épületekre, gyárakra, terményekre, gépekre, gazdasági és iparkészletekre, árukra, butornemükre, tűk is az eráris bakancscsal a bosnyák-kövezetet, hogy csak úgy dobogott belé az asszonynép szive. Amint nagy sokára beértünk egy patakon át a nagy kaszárnyába, kiadták a három napi disz-frájt (dienst-frei — szolgálati felmentés). Szigorú parancsot kaptunk, hogy el ne téve- lyedjünk, fátyolos asszonynyal ne legyeskedjünk, mert baj lesz. Aki ellen valami panasz érkezik, három napi áristomban tölti el a pihenőt. De hogy is megrémítettek bennünket! Nem is igen mentünk aztán ájnzeln (egyesben) kisétálni, csak nagy tömegesben jártunk, mint a birkák. Jártuk össze-vissza a várost s kérdeztük az öregebbektől, hogy hol van valami látnivaló? Azt mondták: a bazárban, meg a sardzsiában. Egyik a botosok városa, másik meg a piacz. Oda mentünk, de igen nagy tolongáson kellett keresztül furakodnunk.. Minket is lökdöstek, mi is lökdöstünk, de azért senki se haragudott. — Piacz? Piacz? mondtuk fejcsóválva. De hát ilyent odahaza is láttunk? Csak az a különbség, hogy nálunk asszony a kofa, itt meg török kofáskodik nagy szégyenszemre s asszonyt alig látni, ha pedig lehetne, az is letakarja a képes felit nagyon. — Na ha szebbet akartok látni, akkor menjetek a dzsámiához! —ajánlották az itteni öreg harczosok. — Mi az a dzsámia ? — Olyan templomféle! — Hászen templom van Debreczenben is, kálomista is, pápista is, zsidó is. < — De ez nem olyan templom ám ! Itt fürdenek is a törökök délben. — Fürdenek azt Debreczenben a zsinagóga mellett, ha nem is délben! — De itt ám komédiázn^k is hozzá! — No, akkor mán megnézzük ! El is mentünk. Amint a nagy dzsámiához értünk, nagyot lőtt egy ágyú a fejünk felett. Mi nem ijedtünk meg, de a népség ijedhetett marha-állományra átalány biztosítási mód szerint is, egy, vagy több évre; b) szállitmányi károk ellen vizen, szárazon és vasúton; c) jégkárok ellen teljes kártérítéssel; d) betörés ellen és e) az ember életére (halál esetében fizetendő tőkére, kiházasitási és évjáradéki biztosítósokra) a legkülönbözőbb módozatok szerint. Tisztelettel tudatom még végül, hogy fenti irodában a »Nemzeti« baleset-biztosító részvény-társaság részére — a baleset-biztosítások legkülönbözőbb módjai — a népbiztositás és szavatossági biztosítások sokféle alakulatai szerint is eszközlök felvételeket és kérem, méltóztassék szolgálataimat igénybe venni. Kiváló tisztelettel: Stein- feld Móritz. Elg zolás Pénteken, jul. 14-én reggel 8 órakor egy hidegkúti kocsi elgázolta Pelcsikné siket asz- szonvnak gyámoltalan, siket és nyomorék leányát. A kocsis kiáltott többször az illetőknek, azonban a szerencsétlenek siketek lévén, nem hallották s e miatt történt meg a szerencsétlenség. A rendörkapi- tányi hivatal az ügyet vizsgálat alá vette. Schmiedt M czirkusza nehány előadásra városunkba érkezett. E hó 13-án kezdte meg előadásait miket a közönség nagy számmal látogat, mivel igen ügyes erőkkel és szép lovakkal rendelkezik a társulat s mindig érdekes müsorrólgondoskodik. Schmiedt társulata a vidéki legjobb czirkusz'ok közzé tartozik s igy nem csodáljuk, ha bő pártolásban van része. Holnap vasárnap válogatott műsorral két ünnepi előadás lesz. Beküldetett. A viszont elárusitónök épp úgy garázdálkodnak mint ezelőtt, elveszik az árut a közönség orra elöl erőszakkal s ha a háziasszonyok korán fölkelnek, ők még korábban, sőt, ha kell, még a város végére is kimennek. Nagy baj, hogy áruló helyük ott van azok között, akik nem viszont elárusítók, s mikor itt is, ott is hallanak valamit, a kofák mindjárt Ígéretet tesznek az eladónak, intenek és ők a győztesek. Van egy másik panaszunk is. Mire való az ósdi rendszer, hogy a húst nálunk egy árban adják, legfeljebb a marhának elejét vagy a hátsó részét különböztetik meg árra nézve. Itt volna az ideje, hogy a mészárosok, úgy mint a fővárosban a bélszint, felsárt, fehér- pecsenyét, ezombot sta. más-más árban adják, mert igy a pénzért sokszor igazán nem kap egyebet az egyik mint csontokat és inakat, mig a másik ugyanazért a pénzért a legfinomabb bélszint élvezi. Haladjunk ezen a téren is. (Több háziasszony.) Köszönetnyilvánítás. Mindazok kik forrón szeretett édes anyánknak özv. Kompász jánosnénak végtisztesség tételén megjelenni szívesek voltak, vagy gyászunknak mély szomorúságát részvétükkel egyébképpen is enyhítették, fogadják ezúton hálás köszönetiink őszinte kifejezését. Nagybánya, 1905. jul. 15-én. A gyászoló család. Drumár László hegedűművész a budapesti filharmóniai társaság tagja,' városunk szülötte hangversenyt rendez aug. hó 3-án csütörtökön a Nagy szálló dísztermében, Szaitz Irénke, Harácsek Vilmos, Homola László, lncze Béla közreműködése mellett. A meghívókat a napokban fogják szétküldeni. Műsor jövő számunkban. Belépö-dij mindenkire nézve 2 K. Akik előbb vesznek jegyet, azok természetesen helyüket megválaszthatják, mivel azok számozva lesznek Előre válthatók a jegyek julius 20-tól Hoffmann Árpád divatkereskedésében. Hangverseny után Jóska czigány zemeg, mert eszeveszetten rohant, mintha újra okku- pálni akarnánk őket. Sajnáltuk szegényeket, hogy úgy megijedtek s biztattuk egyik-másikat, hogy nincs semmi baj, ne féljenek, ne fussanak! Hát még csak ránk se hederitettek ? Rohant valamennyi egyirányban. Kíváncsiságból mi is arra felé tartottunk s egy igen nagy házhoz értünk. Kőből volt építve, alacsony kőkerítéssel volt körül, véve, a kerítésen belől tele volt a kertje turbánom sírkövekkel s a kert közepén egy szökőkút állott, melynek vize egy nagy kőmedenezébe gyűlt össze. Ide szaladt az ágyulövés után a népség. Körülállták a nagy kádat s valamennyien elkezdtek mosakodni Előbb csak a kezüket, azután a képüket, azután meg a — — — — No, gondoltam magamban, ha nektek igy is szabad, nekünk is szabad? Gyertek fiuk! — mondok, úgyse tisztálkodtunk már két hét óta, öblögessük le pofáinkat. Nagyon meleg is volt, tetszett az ajánlat s hamarosan átléptük a kerítést. Hozzáfogunk, hogy majd mi is megtisztálkodunk, de alig kezdtünk belé, rettenes ordítással körülfogott bennünket a népség s tuszkolt kifelé. ísagy ribillió keletkezett. Valaki pártunkra kelt, köcsögkalap volt a fején s mondta magyarul, hogy ne mosakodjunk ott, mert tilos. A törökök végzik ott egyházi szertartásukat. Késő volt már a jó tanács, mert soká tartott a gabalyodás s feltűnt a turbános koponyák mögött az őrjárat. Visszavittek bennünket a kaszárnyába. Három napig ültük a pihenőt a dutyiban s negyed nap reggel útra indítottak bennünket Caj- niea felé. Igentég sajnáltuk, hogy többet nem láthattunk Sarajevóból, pedig mondom, igen hejjes város lett vóna! Laky Imre. nekara mellett táncz lesz. Müveit közönségünk figyelmét előre is felhívjuk a kitűnő hegedűművész hangversenyére, a mely bizonyosan magas műélvezetet fog nyújtani. Gyászhir. Vettük a következi gyászlapot: Alant- irottak a legmélyebb fájdalommal tudatjuk a legközelebbi és távolabbi rokonok nevében is, hogy az övéit forrón szerető anya, nagyanya és anyós özv. Kompa^z Jánosné szül. Lévay Julianna életének 56-ik, özvegységénel?*3-ik évében hosszú szenvedés s a halotti szentségek felvétele után folyó évi julius hó 13-án hajnali 1 órakor elhunyt. A megboldogult hült teteme julius hó 14-én délután 5 órakor fog a Nagvpénzverő-utcza 3 ik számú házából a r. kath. egyház szertartása szerint a nagybányai r. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig folyó hó 15-én délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Nagybánya 1905. julius hó 13-án. Béke poraira! Kompasz László, Kompasz Antal, Matics Vitályosné sz Kompasz Erzsébet, Kcmpasz Margit gyermekei. Kompasz Lászlóné szül. Jung Irén menye. Matics Vitályos veje. Matics Alajos, Matics Jenő unokái. Kihirdetés alatt állanak: 1. O.ompa Bertalan szinyérváraljai és Szebeni Karolin nagybányai. 2. Oroszi Bálint szatmári és Szebeni Teréz nagybányai lakosok. Születtek: 221. jul. 1. Lengyel Jánosnak »Mária« 222. jul. 1. Verdes Jánosnak »Kornél« 223. jul. Somkutyán Eleknek »Lujza« 224. jul. 6. Stoff Ferencznek »Jenő« 225. juf. 10. Griga Demeternek »Ilona« 226. jul. 6. Sztanderszik Antalnak »Anna.« 227. jul. 5. Rásky Kálmánnak »Sára Eszter* 228. jul. 12 Veiszner Ilonnak »Jusztina« 229. Jul. 10. Horinkár Katalinnak »Teréz« nevű gyermeke. Meghaltak: 210 jul. 7. Farkas Irina, gör. kath 78 éves alamizsnás, |alajkrákban. 211. juh 7. Csepregi József ev. ref, 46 éves bányász, tüdővészben. 212. jul. 11 Kosztin Mária, gör. kath. 15 napos, szolgáló gyermeke, veleszületett gyengeségben. 213. jul. 13. Lévay Juliánná özv. Kompász Jánosné, rom. kath. 56 éves, kisbirtokos tüdővészben. 2i4. jul. F5 Szaszaráti Demeter, gör. kath. 6 éves, napszámos gyermeke, skarlát difteritisben. Nyers-selyem Kelme 9 f. 90 krajczártól 43 forint 25 krajezárig egy teljes díszes öltözékhez. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték forduló postával Henneberg selyemgyára Zürich. Nagybányai piaczi árak. (Hivatalos kimutatás) 1905. évi julius hó 15-án. Búza — — 76 kg.-os egy mázsa 16 K 40 f. Rozs — — 60 » » » 14 K — f. Tengeri — 70 » » » Ifi K 80 f. Zab — — — » » » 14 K 40 f. Burgonya 1 zsák 5 K, egy mázsa — K — f. Burgonya 1 mázsa minőség szerint 7 K 50 f. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Révész János. 854-1905. Árlejtési Hirdetmény. Nagybánya szab. kir. város számvevői hivatala által ezennél közhírré tétetik, hogy Nagybánya szab. kir. város tanácsának 2826/1905. szám alatt julius hó 12-én hozott határozata alapján a város 4 igás lova részére 1906. január hó 1 -töl kerdödö szállítás kötelezettsége mellett: 40 szekér á 6 mm. = 240 mm. száraz porm. szénára, 30 » á 6 mm. == 180 mm. » » szalmára, 40 mm. pormentes 2-szer rostált zab szállítására nyilvános árlejtés tartatik. Az árlejtés a városi számvevői hivatalban 1905. évi julius hó 30-án d. e. 10 Órakor fog megtartatni, — az árlejtés szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok alapján külön-külön és együttesen is eszközölhető, ajánlathoz 10% készpénz, vagy óvadékképes értékpapír is csatolandó. Az árlejtési feltételek a számvevői hivatalban a hivatalos órák alatt bárki által is megtekinthetők. Nagybányán, 1905, julius hó 14-én. Marosfy Dezső számvevő. Két nagy ntezai szoba. A felsőbányái utcza 91. szám alatt kiadó, konyha, kamara, melléképületekkel. Értekezni lehet ugyanott. MIadeiovszky Lajos Első Temetkezési Intézete Nagybánya, Felsőbányái u.
