Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-07-09 / 28. szám
/ I 28. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1905. Julius. 9. (3) Különfélék. A beállott uj évnegyed alkalmából az előfizetés szives megújítását illetve a hátralékok beküldését kéri a kiadóhivatal. Személyi hírek. Harácsek László pénzügyminiszteri osztálytanácsos, Kosutány Géza budapesti kir. táblabiró, Naszády Iván dr debreczeni kir táblabiró. Szávay Gyula a debreczeni ipar- és keresk. kamara titkára, Csatay Janka a királyszinház xnüvésznője hosz- szabb tartózkodásra városunkba érkeztek. Kinevezés. Dr Báthory Oszkár ügyvédjelöltet a pénzügyminiszter a nagyváradi kir. pénzügyigazgató- sághoz fogalmazó gyakornokká nevezte ki. Eljegyzés. Bay Miklós szinérváraljai szolgabiró, csomakozi földbirtokos eljegyezte Papolozy Bélas7Áaér- váraljai földbirtokos és ügyvéd leányát : Mariskát. Dr Kádár Antal kir, bányaorvos ma három heti tartózkodásra Cirkvenicába utazott. Legújabb. Nevezetes újdonságként írjuk, hogy Nagybányán az ősszel szalmafonó ipartelep létesü1, melynek czélja lesz ezután e keleti vidéknek szalmakalapokkal és egyéb termékekkel való ellátása. A város ad helyiséget a telepnek, az állam ingyen anyagot küld s ily kedvező kezdettel a legjobb reményeket fűzhetjük e gyáriparhoz. Legközelebb részletesen fogunk foglalkozni a nevezetes kérdéssel. A kereskedö-ifjak köre által rendezett tánczmu- latságra még utólagosan jegyeiket megváltották: Sipos Lajos Nagybánya 4 K, Ottó Neufeld Budapest 4 korona. A nagybányai »Schoia Rivulina« története, irta Thurzó Ferencz, ára 4 korona, legelőnyösebben megrendelhető a szerzőnél Nagybányán. A sajtó elismeréssel nyilatkozott a tartalmas tudományos műről. Ajánljuk iskolák, egyházak, közkönyvtárak és a nagybányai müveit .családok figyelmébe. A sarlós boldogasszonyról nevezett kincstári ve- resvizi bánya holnap tartja nevenapját istentiszteletekkel a templomokban. Ma este a bányánál igen szép kivilágítás és zene volt s a város közönsége nagy csoportokban sétált ki a telepre a díszes ünnepség megtekintésére. BÚCSÚ. Mindazok, kiktől az idő rövidsége miatt el nem búcsúzhattam, Nagybányáról való elköltözésem alkalmából fogadják ez utón szívélyes »Istenhozzád«- omat. Nagybánya, 1905. julius 8. Bátory Oszkár. Mandel L. Ernő, lapunk amerikai munkatársa, elismerésre méltó szellemi tevékenységet fejt ki az Újvilágban, igy a magyarok előnyére és nem csekély hasznára magyar-angol iskolát nyitott, a melyben este '/s 8-tól Y2 10-ig háromszor hetenként előadásokat tart. A napokban befejezte II. évi tanulmányait a newyorki egyetemen szép eredménynyel, n.msokára czikket hozunk tőle. A magyar kolóniának sora jól megy New-Yorkban, de a magyar lapok itt is egymást czibálják, e miatt aztán daczára a rettentő melegnek, nagyobb keletjük is van. Gróf Vay Gábor Mária völgyi fürdőjének két legjobb ásványvize most kezd általánosan terjedni a vidéken. Egyik az u. n. Kurucz-forrás, másik a Mária- forrás. Mind a kettő pompás és hatalmas. A Kurucz- forrás csak úgy füstöl az erőtől s hangos pezsgéssel ömlik még lehűtve is a pohárba, igazi kuruczoían viseli magát, pezsgő, eleven és erős, az orvosok egész elragadtatással szólnak felőle, a »Mária-forrás« vize szintén igen kellemes és rendkívül megnyugtató hatású a bélre, gyomorra, a légző szervekre' is kitünően hat. Korányi Frigyes hires belgyógyász nagy elismeréssel nyilatkozik róla. Ezeket a «izeket most már Nagybányán is lehet kapni Schück Izidornál, kinek mai hirdetésére felhívjuk a figyelmet. Eljegyzés. Moldován Lajos misztótfalusi kereskedő f. hó 1-én eljegyezte Puskás Konstantin zazari néptanító kedves leányát: Mariskát. Térzene lesz kedden julius hó 12-én d. u. 6 órakor a ligetben, tarja a bányász-zenekar a következő műsorral: 1. Magyar induló, Muzéktöl. 2. Tavaszi bimbó mazurka, Vetaschektöl. 3. Norma nyitány, Bellimtől. 4. Haj de vígan vannak a csárdában, Dankovitztól. 5. a) Két veréb dal, Huszkotól. b) Náni, Náni dal Vivian Greytől. 6. Bánya névnapi induló, Dankovitztól. Városi közgyűlés volt julius 5-én d. e. 10 órakor következő tárgysorral: I. A polgármester jelentette, hogy a pénztárt rendben találta 2. A törvény- hatóság, az 1903. évi házi zárószámadást jóváhagyta 3. Ugyancsak jóváhagyta a kassai csendőr-kerületi parancsnoksággal kötött szerződést. 4. Az 1904. évi gyámpénztári számadásokat az árvaszék beterjeszti s 1530 K 54 fillérnek a tartalék-alap kamataiból a házi pénztár javára kiutalását javasolja. A közgyűlés a számadásokat ily értelemben jóváhagyta és elfogadta. 5. A kormányhatóság a gyámpénztári szabályrendeletet jóváhagyta. 6. Pokoi Elek borpataki birtokos templomot épit e kies bányásztelepen, ehez a fát díjtalan, a zsindelyt kerüárban kéri. A város mind a két kérelmet teljesíti a fát ingyen, a zsindely t ezrenkint 7 koronáért adja. Nekünk ehez csak annyi szavunk van, hogy először is a zsindelyt helyesebb volna mellőzni s a gavallér Pokol Elek megtehetné, hogy érczczel vagy cseréppel fedje a templomot A mai korban már nem szokás templomot zsindelylyel fedni, másik meggyőződésünk, hogy olyan ember, aki templomot épit egy községnek, megérdemelné, hogy a község ingyeu, tiszteletből vegye törzslakói közzé. A város pedig 200 K fölvételi dijat szabott Pokolra, reméljük, hogy a közgyűlés utólag orvosolja ezt a szépséghibát. 7. Loy Anna illetőségét a város el nem ismerte, 8. Szerencsy József és Hanzulovics Kristóf azt kérelmezték, hogy pinczéjüket este 11 ig nyitva tarthassák s vasárnap d. e. 10 órakor ne legyenek kénytelenek bezárni. Az ügy a nagy vendéglő kérdéséhez csatolta! ott. 9. A minoriták uj bérháza előtt építendő csatorna ügyében a képviselet bevárja az egészégügyi bizottság véleményes javaslatát. 10. A borpataki réteket Hanzulovits Kristóf és Pokol Elek bérbe vették, mivel az árak kedvezők, a közgyűlés jóváhagyja az eredményt. 11. A zazari malom, a bérezés, lapos, nyires erdei vadászati jog, a szénatéri hídmérleg, a városház alatti pincze, a volt peczérlak haszonbérletére vonatkozó árverési feltételeket a közgyűlés jóváhagyta. — 12. A Sajtosmezö és Szilas-rét haszonbérlete fölött kötött szerződést jóváhagyták. Ezzel a gyéren látogatott és csendes hangulatú nyári közgyűlés véget ért. Gyászhir. Mély gyász érte városunk főkapitányát, Dr Komoróczy Ivánt, Óváriból vesszük ugyanis a hirt, hogy ott Komoróczy Miklós, Ivánnak édesatyja, hosszas betegeskedés után meghalt. A boldogult Szatmárme- gyének íőszolgabirája és várnagya is volt s az utóbbi években nyugalomba vonulva családja körében töltötte élte alkonyát. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. A család által kiadott gyászlap szövege ez: Alulírottak mély fájdalommal tudatják a gyöngéden szerető férj, apa, nagyapa, testvér és sógornak császári, bicskei és komoróczi Komoróczy Miklós volt főszolgabíró és vármegyei várnagynak folyó hó 2-án délután fél 2 órakor Óváriban életének 68-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták A felejthetetlen drága halott hűlt teteme e hó 4-én délelőtt 10 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint Dengelegen nyugalomra helyeztetni. Nyugodjék csendesen. Óvári 1905. julius hó 2. Özv. Komoróczy Miklósáé, szül. Uj- falusi Arpádin neje. Dr Komoróczy Iván és neje szül. Boitner Adél. Komoróczy Corinne és férje Fintha Sándor, gyermekei. Erzsiké, nevelt leánya. Unokái: Komoróczy Katicza, Komoróczy Laczi, Komoróczy Miklós, Fintha Miklós, Fintha Laczi, Fintha István, és Fintha Márta. Testvérei éS sógorai: Özv Rutkay Ká~ rolyné, szül. Komoróczy Irén, Komoróczy Etelka, Komoróczy Valéria és férje Török Miklós, Komoróczy Lajos, Komoróczy Margit és férje Komoróczy Sándor. Uj hírlap. Szatmáron a »Szatmári Napló« jul. 1 -töl kezdve »Északkeleti újság« czimmel jelenik meg, felelős szerkesztője Dr Shik Elemér, fömunkatársa Káldor Lajos. A lap ezután hétfőn déli 12 órakor fog mindig jelenni, előfizetési ára egész évre 6 korona. Megjelent Máramarosszigeten a. Szilágyi István Kör első évkönyve 13 nyomtatott ivén. Első része az egyesületi életről számol be. Dr Kun Béla 2 évről ad titkári jelentést. Azután gazdag irodalmi rész következik. Szépfaludy Ö Ferencz, Szabó Sándor, dr Pap Tibor, dr Kun Béla, dr Réczey Sándor, Krüzselyi Erzsiké, Tanfy Iván, Kálnay László, Somló Károly és mások érdekes közleményeivel. Az egyesület megizmosodását mutatja, hogy jelenleg 440 tagja van ösz- szesen. Nem tudjuk lehet-e pénzért kapni az évkönyvet, vagy csak a tagok jutaléka lesz, de mindenesetre érdemes volna az irodalmi becsű mű a könyvárusi utón való terjesztésre. A községi iskolák értesítője megjelent bő tartalommal. 7 nyomtatott ivén. Az intézet ez idén népesebb volt, mint eddig, a tanítás menetében nagyobb zavar nem történt. Az értesítő elején Székely Árpád értekezik. »A természet szeretet hatása és nevelése« czimmel, rövid velős czikkében hangsúlyozva annak szükségét, hogy gyermekeinkben a természet szeretetét felébreszük. s fokozzuk. Az iskola történetét Doroghy Ignáczaz intézet lelkes igazgatója irta meg. Jelentése nyomán lapunk más helyén külön czikket hozunk az iskoláról. A jövő tanév 7-én kezdődik. Beiratások szept. 1—6-ig. Vidékiek 36 korona tandijat fizetnek. Megjegyezzük itt, hogy az iskola decz. 31-ig városi kezelésben lesz s csak 1906. jan. 1-én veszi át az állam. A felsőbányái vasútnak nehány birtokossal még mindig van kisajátítási pere. Ez ügyben szállott ki ide e hó 6-án Fekésházy Gyula törvényszéki biró és Oláh Miklós törvényszéki jegyző. Részt vettek továbbá a tárgyaláson Bartha Kálmán Szatmárról, Filep Gábor, Bónis István, Bálint Imre szakértők, Torday Imre, dr Kun Mihály, dr Komoróczy Zoltán, Hollós Jakab főfelügyelő, Harácsek László a vasút képviseletében, Kiss Béla mérnök. A szakértők 15 nap alatt fogják beadni véleményüket. A dalegyesület ma julius hó 8-án tartotta a Polgári-Olvasókör helyiségiben, Zsembery Tivadar közreműködésével tagdijilletményes dalestélyét. Szép közönség viszvételével. Az estély műsora következő volt: 1. Kurucz bordal. Előadta: A dalárda. 2- Zsembery Tivadar zongorajátéka. 3. Magyar népdalegyveleg. Előadta: A dalárda. 4. Kurucz nóták. Tárogatón előadta : Rusznák Márton. 5. Pepitánt. Előadta : A dalárda. A dalestélyt táncz követte a reggeli órákig. Zsembery T. művészi zongora játékára még visszatérünk, a dalárdára csak annyi a megjegyzésünk, hogy a »Pepitánt«-ot félszázados szereplés után már le lehetne venni a napirendről s valami újabb dolgot tanulni. Pepitánt csakugyan megöregedett. A szatmári ev. ref. felsőbb leányiskola, tanitó- nök^pzö és gyakorló elemi iskola értesítője megjelent. A felsőbb leányiskolában 10, a tanitónöképzöben 14 tanerő működött. Előbbibe 135, utóbbiba 90 növendék járt, a kézimunka osztályba 9, az elemi iskolába 25, összesen 259. Az internátusbán 23-an kaptak ellátást. A növendék sereg legnagyobb része természetesen református, de voltak más vallásuak is. A jövő év szeptember 7-én kezdődik. Benlakásért aug. 20-ig az igazgatósághoz kell folyamodni. Értesitőt kívánatra bárkinek küldenek. Peronospora, oidium. Az idei* nedves időjárás nem csupán a szőlő levelein élősködő peronosporát fejlesztette ki igen nagy mértékben, hanem a szőlő oidium (lisztharmat) betegségét is meghozta, mely betegség tudvalevőleg első sorban a szőlő bogyóit támadja meg. ’ Figyelmeztetjük a szőlősgazdákat, hogy az oidium ellen külön kell védekezni és pedig oly módon, hogy a fürtöket vagy behintjük kénporral, vagy megpermetezzük kénmájoldattal. Mind két védekezési mód biztos eredménynyel jár; külömbség mégis van, az nevezetesen, hogy a' kénmájoldat sokkal gyorsabban letisztítja a bogyókról az oidiumot, olcsóbb és könnyebb vele a védekezés, mint a kén- porral. További előnye még hogy .a kénmájoldattal permetezett szőlő bora bűzös szagot nem kap és mert a közönséges peronospora-fecskendőkkel alkalmazható, külön gépek (fújtatok) beszerzését megtakaríthatjuk. A kénmájból egy hold szőlőre körülbelül 3 kiló szükséges; kilónként 64 fillérért Kecskemétről Máyerfi Zoltán permetező anyag gyárostól szerezhető be. Irodalom. Hazai fejlődő baromfitenyésztésünk sokat köszönhet Hreblay Emil állattenyésztési felügyelőnek, aki nyolc év alatt 10 szakmunkát adott a magyar baromfi kedvelőknek, tenyésztőknek és gazdáknak kezébe, hogy megtanítsa őket a helyes baromfitenyésztés minden fogására. Ismerik is a Hreblay félé könyveket széles ez országban. Most legújabb munkájával azonban Hreblay oly közkívánatomnak tett eleget, amely régtől fogva vágya volt a magyar tenyésztőknek, t. i. az, hogy- egy könyvben, mindent fel találjon s néhány koronáért oly munka birtokába jusson, a tanulni vágyó a melyből minden tekintetben pontos útmutatást nyerhet. E munka Hreblay-nak e napokban megjelent » Baromfitenyésztés« citnu s 280 lapra terjedő 115 gyönyörű képpel ellátott könyve, mely a szerzőnél Rákosligeten 3 kor. 20 fillér beküldése ellenébe bérmentve kapható. Le a dualizmusos oimjelzéssel! Sokan a hazafiak, s még a függetlenségi pártiak k>. jl is, úgy megszokták a dualizmust és germanizmust, hogy fel se tűnik nekik, miszerint cimjelzésükben saját maguk is az Ausztriával való dologi állami kapcsolat jellegét használják, saját maguk is germanizálnak s ezzel tüntetnek önálló államiságunk ellen. Tudjuk, hogy nyelvében él a nemzet, de arra, hogy a magyar nyelv uralmát elősegítsük, már nem fordítunk gondot, hisz — mellesleg megemlítve — hazafias irányú közművelődési egyleteink is elzüllenek, mert ízt a nyomorult egy-két korona évi dijat százezrek helyett csak néhányan fizetik. No de nem erről akarok beszélni, hanem arról a valóságos hazafias szégyenről, hogy Magyarhonban a ki cimjelzéses levélpapírt, borítékot vagy cimtáblát használ (iparos, kereskedő, ügyvéd, mérnök sat.), az kettős cimjelzést használ, t. i. fele magyart és fele németet. Mintha a magyar nyelv oly jogosulatlan s barbár lenne, hogy a magyar cimjelzés mellé még szükséges lenne címünket németül is kitenni, mintha a civilizált európai (német) nyelvvel tolmácsolni akarnánk, miszerint mi csak egy nyelvileg félbarbár és közjogilag önállót- lan néptörzs vagyunk, a német nyelvű Ausztria árnyékában. Értem, hogy osztrák és külföldi összeköttetéseinkben indokolva van, hogy németül is körülírjuk címzésünket, nem is mondom, hogy ezt ne tegye az, a kinek szükséges, hanem kifogásolom, mert nem lehet eléggé kárhoztatni azt, hogy fele magyar, fele német legyen a címzés. Legyen hát a cim nagybetűkkel — felül a teljes sort betöltve — egészen magyarul, valamint a czim alatt balról szoktuk a postatakarékpénztár, klering, bankzsíró vagy távbeszélő számot tenni kis betűkkel: éppen úgy tegyük ezután ezzel szemben jobbról a nagybetűs magyar cimjelzés alá a németet. Például: Nembánomdi Pató Pál ügyvéd. Pi- ripócs, I., Faluvég utca 0. Telefon 1848 szám. Bankzsíró 1904. XI. 18. szám. Klering 1904. XII. 13. szám. Postatakarék 1905. I. 26-ik szám. paul Pató advokat Piripócs (Ungarn) I. Faluvég-gasse 0. — Ezzel a formával kiküszöböltnek jelentkezik a dualizmus jellege címzésünkön, kidomborittatik önálló magyar államiságunk és a jobbról levő szerény alsóhelyen a céget németül is jelezheti az, a kinek erre szüksége van. E dolog magában véve kicsinységnek látszik, tényleg azonban nagy érzéketlenségünkre vall, hogy eddig is magunkat cimjelzésünkben nem közjogi önállóságunkban tüntettük ki, hanem a külföld előtt magunk dokumentáltuk fele magyar fele német voltunkat, mintha csak az egységes »osztrák birodalomnak« volnánk fele alkatrésze. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) A volt gyakori esőzések, továbbá a jelenlegi meleg időjárás az összes takarmánynövények fejlődésére oly kitűnő hatással voltak, hogy takarmányszükségről már szó sem lehet. Ennek következtében potránkának (hajdinának), mustármagnak, csibehurnak, kölesnek, bibor- heránek és tarlórépamagnak okvetlenül gyérebb kereslete lesz, mint más években. Biborheremag néhány héttel minőség szerint 50 kilónként 25—28 koronáért vidéki állomáson eladatott. Úgy látszik jobb a termés mint kezdetben hitték, de azért távol sem mondható oly bőnek, mint érdekelt oldalról állítják. Amerikából állítják. Amerikából jó fümagtermést jeleznek, nálunk is a csomós ebirtermés eredménye, az eddigi tudósítások szerint kielégítő. Jegyzések nyersáruról 100 kilogrammonkint Budapesten: Vörös here 110—120.
