Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-18 / 25. szám
(2) 1905. Junius 18. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 25. szám. városból más hova való utazasa lészen a ki pedig meg jegyeztetik először két pénzig büntettetik. Vlií. Senki fegyverrel ne járjon, másnak vérét ki ne ontsa. Zenebonát és háborút ne indítson, kü- lömben meg verettetvén az oskolából ki vettetik. IX. Ha a Deák valamely városi Embertől meg bántatik, keresse azt annak Fórumán úgy ha a vá- rasi valamely ember a Deáktól meg bántatik keresse a Deákot az oskolai Fórumon holot is ha az Oskola Mester a két fél közöt való dolgot el nem igazíthatná akkor a kereső fel tartozzék a Pap és Cu- ratorok eleiben adni ügyet. X. Senki bossszuert boszszut magánoson vagy beszedevel vagy Írásával vagy kezevel, vagy maga vagy más áltál, ne adjon! 2dszor senkit más ne szidjon, rágalmazzon és tsufoljon, senki masnak jószágát titkon el ne repitse külömben meg verettetven az oskolából kihajtatik. XI. A Deákok a mesternek rendet ne szabjanak hírében neveben meg ne sértsék. Sem ben az oskolában, sem az oskolán kívül. Fogyatkozasit mondják be a papnak a ki magát közbe tevén az hibát orvosolja, ha penig nem orvosolhattya terjessze a Curátorok eleibe, a mely Deák különben tseleke- dik megtsapattassék és az oskolából gyalazatosan ki vettessék. / XII. A Deákok ebédre vagy vatsorara ki hi- vattatván ot sokáig ne mulassanak, a sokáig mulatok vagy tiz óra után az oskolában viszsza ha menők (hanemha lámpással lesznek) eloszor ugyan 12 pénzig büntettessenek, hogyha többször is azt tsele- kednek a büntetés duplicaltassék, 3-szor pedig mint vakmerő és engedetlen az oskolából , ki vettessék. XIII. Az ebédet és vatsorát asztal áldáson kezdjek s hála adáson végezzék, mértékletesen even tisztesseges beszelgetesek légyen meg pedig Deákul, a ki külömben tselekszik három pénzig büntettessék. XIV. Akárminemü alkalmatosságokban el tá- voztassák a részegséget okadast, ha ki külömben tselekeszik elsőben 12 pénzig, 2-szor^4 pénzig, 3-szor az oskolából ki vettetik. XV. Az oskoláknak tiszta helyeit senki hasa üresitesevel meg ne ferteztesse, hanem keresse az arra rendeltetett heljet 6 pénz büntetés alat. XVI. Senki az Oskola keritesit áltál i.e hagja, azt és egyéb épületeket s azokhoz tartózó eszközöket ne pusztítsa rontsa, hanem inkáb szorgalmatoson gondját viselje az által hágó először 24 pénzig büntettetik, ha maszszoris azt tselekedne az oskoláidból ki vettessek a kár tevő pedig a kart meg fizesse. XVII. Senki a Deákok közzül a gyümöltsös kertekben hívatlan ne járkáljon és a gyümöltsöt ne pusztítsa külömben ha kitudódik illő büntetése legyen. XVIII. Senki a Templom czinteremébe lovat vagy egyeb marhát ne vigyen vagy ne vitessen a ki külömben tselekeszik elsőbben otven pénzig büntettetik, ha mégis vakmerőképen azt tselekeszi mar- haja Contiscaltassék. (Ide, de értsed a Temetőkertet is) XIX. Senki a Deákok közzül az oskolában ne dohányozon vagy mást dohányozni ne engedjen, haro (így!) pénz büntetés alatt. XX. Játeki mulatságra ki menvén nem nyíllal, tegezzel küsdessel puskákkal s több effélékkel, hanem laptával vagy tekével és hasonló eszközökkel jattzodjanak a játék rendes idején kívül pedig senki ne játzodjék. XXI. Senki kártyázásai és kotzkával ne játszódjék, szertelen ne musikáljon se tántzoljon három pénz büntetés alat. XXII. Senki hivalkodva s híjába valóra ne esküdjek. Senki ne szitkozódjék, senki tragar beszéddel ne beszéljen senki szemtelen és fajtalan énekeket (melyek mkab a k . . . . khoz illenek) ne' daloljon senki hazug mesés beszédeket ne gyakoroljon, a ki ellenben tselekszik az oskolából ki vettessék. XXIII. Senki az Oskola Mester engedelme nélkül a Városon kívül messze földre pedig az Elöljáróknak hirek s akaratyok nélkül ne menyen, a ki különben tselekeszik oskolában való lakasa többé nem engedtetik. XXIV. Senki afféle keringőknek az oskolákban szállást annál inkáb a közönséges eledelből etelt ne adjon. Sőt az it által menő idegen oskoliaknak is leg feljeb harmad napnal szállást ne adjon. XXV. Sőt a várasbeliek is (kiknek semmi szükséges dolgok az oskolában nintsen) el tiltatnak az oskolának gyakor es káros látogatásától kiket tartoznak a Deákok be mondani a Mesternek ha nem orvoslodik pedig a Curatoroknak. XXVI. A Deákok semmi cantantiobeli és halotti temetéskor jaró jövedelmet ne merészeljenek magok közöt elosztani hanem egeszszen a Mester kezebe adjak ki is annak idejében el osztya közöttük ide ertetnek a szolgák Cantatiojok is a külömben tselekedök az Cantatio pénztől meg fosztassanak. XXVII. Illy mod ala foglaltatnak az Esztendőt szakai három nevezetesebb Innepekben való. Canta- tiok meljekből az oskola mester az eleitől fogva gyakoroltatot szokás szerint mind annyiszor három forintot a maga számara ki vészén. XXVIII. Hasonlatos képpen a Tanuló gyermekeknek temetésekről járó pénzeknek kezhez vetelek és elosztatások nem a Deákokon hanem a Mesteren áll, a ki a pénzt es a temetésen jelen nem lévő éneklő gyermekeket szorgalmatosón fel jegyezvén annak idejeben a kiknek mennyi illik híven ki osztya. XXIX. Az oskolából végképpen elbutsuzo Deáknak ki kesertetése legyen minden puska ropogás es dobolas nélkül a ki külömben tselekszik puskája el vétessek a doboltato pedig ötven pénzig bűntettesek. Hasonlatosképpen az oskolában való puskázás és dobolas meg tiltatik. XXX. A Deákok ezen Supenntendentziának és Esperestyenek Currenseit (futó leveleit; kesedelem nélkül vagy magok, vagy ha nem ölj nevezetes volna a levél matériája, arra alkalmas szolgájok a hova illik el vigyek külömben a Canonbeli büntetésbe esnek. XXXI. Senki a Deákok közzül akármely Szin és ki fogas alat különös (privatus) Tanitvant az oskola Mester engedelme es akaratja nélkül ne tartson és tanítson a ki külömben tselekszik Tanítványától megfosztatik. HETI KRÓNIKA. Beköszöntője a hétnek egy mulatság, a Kaszinó estélye; befejezője szintén egy mulatság, a kereskedők tánczvigalma. Ami közben van, az megint csak szenzáczió. Bay választása ellen a vizsgálatot elrendelték, Kristóffy belügyminiszter lesz, József föherczeg meghalt. Gyors szarnyakon hozta ezeket a nagy híreket a sajtó, okozva csodálkozást, megdöbbenést, gyászt és egyebet, mar a szerint, melyik milyen tetmeszetü. A legmagyarabb nerczeget mindenki sajnálja, pár év előtt Nagybányán is megfordult, akkor még daliás katona volt, de hat sic transit gloria mundi. Bayt a pártja nem félti, az ellenpártja még ke- vésbbé, Kristóífynak távozását pedig a megye őszintén sajualja, mert rokonszenves es altalanosan szeretett főispán volt. Szomorú szenzácziója még a hétnek az iskolák gyors bezárása. A muzsafiak tehát nem mutathatják ne vizsgalaton egy ev faradságának szép eredmenyet, bizony szomorú ez, szülőre, t nitóra, gyermekre egyaránt, de helyesebb igy, ha a nagyobb bajnak .gyors intézkedéssel elejét veszik. Miket fogunk meg megérni, sok minden történik most a mi országunkban, vármegyénkben s a mi városunkban, olyan idők ezek, melyekről a kinrimes költő úgy nyilatkozik, hogy mi közénk Két török jön Mekkábul, Hanyatt dől és megkábul! Sehogy sincsen a szénánk rendben, sem igy, sem amúgy, még a takarmány is ázik Medárd óta, bizony, ha ez a kíméletlen eső abba nem hagyja a permetezést, megkábul a gazda és megkábul a krónikás.. Különfélék. Az öltözetük tisztességes volt, köntösben jártak, »hajuk se fodoritott, se hosszú ne legyen, toga nélkül senki se menjen a templomba vagy a városba.« Kardot is viseltek, sőt Bessenyei András diák olyan tüzes legény volt, hogy a vasárbirót is megvágta. Nagy por lett ebDŐl ! A tanulás alapos és komoly, az intézeti szokások érdekesek, a szellem egyszerű, klasszikus. Sok nagy ember került is ám ki az intézetből, mint Balsaráti Vitus János, aki a sárospataki főiskola hires tanára lett, Szepsi Csombor Márton, a jeles európai utazó es iró. Misztótfalusi Kis Miklós a magyar nyomdászati tudomány büszkesége. Ónodi József orvos, tudós és iró stb. A tanulók iskolai hivatalai körülbelől azok voltak, mint Debreczenben, létezett itt is senior, contra- seriba, cantor, számtartó, vigil stb. Szép fejezete a műnek, mely a főiskola fenntartására tett adományokról emlékezik meg. Sok derék ismerősre akadnak majd itt a nagybányai családok, egyik-másik olvashatja a tizedik nagyapja vagy ős anyja nevét, amint megtakarított krajezárkáit siet vinni a Scholának, mert hát diáknak mindig kell lenni a világon. A könyvtárban 682 munka volt, nyelvészeti 127, bölcsészeti 68, orvo.si 3, paedagogiai 4, jogi 1, kalendárium 1, mennyiségtan 1, theologiai 442, természet- tudományi 12, történelmi 17, lexikon 1, szótár 8. A város arra is áldozott, he gy az ifjak a schola végeztével külföldi egyetemre mehessenek. így pl. Géresy Mihály a város költségén külföldön taníttatott s »ott künn adóssá maradott 46 aranyokkal« a derék város még ezt is kifizette, mert Géressy olyan jeles hu Volt, hogy nem sajnálta tőle. 1649-ben Nánásy István volt a város alumnusa. Mikor külföldre ment, Nagybánya nagy lakomat csapott tiszteletére (persze ő már akkor rektor volt.) Ot tagú küldöttség kísérte Szatmárig. Utravalóul kenyeret, sajtot, húst, csirkét adtak, mikor két ev múlva visszajött, nagy örömmel második pappá választottak. Ekkor a város finom lasurposztóbol 25 frtért egy öltözet ruhát is csináltatott neki. Lakodalmára a »Szü titka« Írójának a város borra 25 frtot, 100 font tehén-hust, 3 köböl búzát es 4 tallér készpénzt adott. Igen érdekesek az istápolt külföldi diákok levelei a városi tanácshoz. Nem kevesbbe értékes része a műnek a függelék, u. m. könyvtárkatalogusok, névsorok, törvények, esküformák stb, teljes eredetiben. Nagy hálával tartozunk az írónak, hogy Nagybányának ezt a nevezetes s már-már feledesbe ment koiszakát a Schola tárgyalása nyomán oly szépen megvilágította. Monográfiára vágyakozó lelkünk mohón szívja be azt a drága táplálékot, a mit ez a majdnem 300 lapra terjedő mü kinálva-kinál s a mi szinten egy tekintélyes és becses része magának Nagybánya monográfiájának. Az unokák érdeklődése a dicső múlt iránt s hálája a lelkes magyar nagyapák és ősanyák iránt remélem abban is nyilvánulni fog, hogy ez a könyv Nagybányán, minden müveit család asztalán látható lesz. Megérdemli! ' ~ B. J. junius 13-ikán ____________________ reggel 6 óra 25 perczkor Fiúméban meghalt. Január óta lesi aggodalommal nemzetünk a legmagvarabb királyi herczeg palotájából érkező szomorú híreket, hiszen ő valóságos védőpaizsa volt a magyarnak, kit leikéből szeretett. És ime most elragadta tőlünk a halál, kiben legnagyobb bizalmunk és reménységünk volt. Mélyen lesújtva áll ravatala körül az egész nemzet apraja-nagvja, hiszen legjobb atyját veszítette el benne, ki megtudta érteni törekvéseit, s azoknak előmozdításán szivvel-lélek- kel fáradozott. Holt testét Budapestre fogják szállítani, s az egész ország legmélyebb gyásza mellett hétfőn d. u. 4 órakor temetik el. Személyi hirek. Nagy László alispán a pünkösti ünnepek alkalmából pár napot városunkban töltött. llosvay Aladár vármegyei főjegyző, Kacsó Károly főmérnök és Almásy Ignácz ügyész e hó 16-án hivatalos ügyben városunkban időztek. Dr Róth Ferencz törvényszéki elnök és Varady Sándor kir. ügyész a helybeli kir. járásbíróságot a napokban megvizsgálták s megelégedésüknek és elismerésüknek adtak kifejezést a tapasztaltak felett. Változás a kincstári szamosztálynal. A pénzügy- miniszter Simon Lászó számtisztet Selmeczbányara száinellenörté, Lende Béla sóvári számtisztet nagybányai számtisztté kinevezte, illetőleg áthelyezte. A kaszinó estélye nem vonzott ugyan oly nagy közönséget, mint gondoltuk, de mégis igen szépén sikerült, talán éppen az ünneplés, a csaladok összejövetele volt az orca, ha egyesek nem voltak ott, a kik különben máskor érdeklődnek a zeneestélyek iránt. Zsembery Tivadar mint a klasszikus zene kitűnő művelője mutatkozott be ez estén s zongora-játékával valóban elragadta a közönséget. Benne városunk kiváló zenei kapaczitást nyert. Oblatek Jioczika korrekt zenekisérete mellett Szőke Béla Wagner Tannhause- réből énekelt két dalt művészi hatással. Becsky Gizella czimbalmon gyönyörű magyar dalokat játszott, majd énekelt is hozzá. Tapsokban neki is bő részé volt, mint az előbbieknek. Kassay Margit, a »Bakfis almok« czi- mü monológot adta elő az ö ügyes és kedves alakításával nagy tetszés között. A hány versenyt Zsembery fejezte be Liszt magyar rapszódiájával, ezzel a telsé- ges, bravúros darabbal. Utána táncz következett a reggeli órákig, Dr Winkler Jenő körorvos tudatja az érdekeltekkel, hogy junius 15-én a trachoma-kurzusra Kolozsvárra utazott s ugyanezen hó 25-ikéig távol lesz városunkból. Gyászhir. Neubauer Ferencz kir. főbányatanácsos és kerületi bányaigazgató családjához beköszöntött a gyász. Nagybányán még sokan emlékeznek Richter György tanácsosra, az előkelő hivatalnokra, kinek leányát Neubauer Ferencz nőül vette. Néh Richter tanácsosnak most az özvegye sz. Tannenberg Mária halt el, váratlanul, hirtelen Selmecz- bányán, gyászba boritva a nagy és kiterjedt családot. s abban Nagybányán a Neubauer családot is. A főbányaigazgató és neje azonnal Selmeczre utaztak a végtisztességtételre. A szellemes és magas műveltségű nő halálát mindenki sajnálja, a ki őt ismerte. Temetése óriási részvét mellett ment végbe e hó 12-én. A család gyászlapja következő: fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy felejthetetlen jó édes anyánk, nagyanyánk s illetve anyósunk özv. Richter Györgvné szül. Tannenberg Mária f. évi junius hó 10-én'éjfél előtt, áldásos életének 76-ik éveben, minden szenvedés nélkül, örökre elszenderült. Drága halottunk hült tetemei e hó 12-én délután 5 órakor fognak a Szent Háromság-téren levő halottas házból a Havasboldogasszonv templom melletti róni. kath temetőben az örök nyugalomnak átadatni; a szentmise-áldozat pedig e hó 14-én délelőtt 9 órakor lesz a Nagyboldogasszonyról elnevezett plébániai templomban az Egek Urának bemutatva. Sel- meczbányán, 1905. évi junius hó 11-én. Richter Ede, Richter Károly, Richter Mária férj. Neubauer Ferenczné, Richter , Laura férj. Hnilicska Gyuláné, Réz Géza, Richter Éva félj. Szarkásy Jánosné, mint gyermekek. Richter Vilma, Richter Faula, id. Richtei György, ifj. Richter György, Réz Lola, Réz Mar- csa, Réz Géza, Réz Böske, Réz Ferkó, Réz Bandi, > Neubauer Ferencz dr., Neubauer Miczi, Hnilicska Antal, Hnilicska Mariska, Hnilicska Gusztika, Szarkásy Laczi, Szarkásy György, Szarkásy Jolánka, mint t unokák Neubauer Ferencz, Hnilicska Gyula, Szarkásy János, mint vők. Richter Edéné, Richter Károlvné, Réz Gézáné, mint menyek. Béke lengjen áldott po- ! rai fölött! József kir. herczeg I
