Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-04 / 23. szám
Nagybánya, 1905. Junius 4. — 28. szám :XXXT. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEQJELElSriK Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Felsébányai-utcza 20-ik szám alatt. Rovás. „Álmodtam szépet, gyönyörűt.“ A pénzverőház előtt lerombolták azt a 20 házat, mely két szigetet képez. A gazdák megkapták tisztességes kárpótlásaikat, a Pap Zsigmond és a Szendy-féle telken szép négyszázöles parczellá- kat vásároltak s oda csinos uj házakat épi - tettek. A 20 ház helyén pedig két holdas nagy piacz maradt, gyönyörű tágas térség, ezt beültette a város díszes bokrokkal, sudár fákkal, melyek közt kacskaringós utak vezettek el, itt- ott a vízvezeték szökőkutjai öntözték a Mauth- ner-féle legüdébb pázsitot, közepén bogárhátu széles makadám vonult az ősi pénzverőház kapujához s jobbra is, balra is egy-egy monumentális épület emelkedett a park közepén, szabadon, az Isten adta levegőben; ünnepélyes csend vette körül a magyar stilü épületeket, egyik a leány, másik a fiú központi iskola volt. A felsőbányái utczára 16 m. széles sugárutat vágtak aszfalttal, villamos lámpákkal s a fiúiskolából erre kellett a gyermekeknek kijárniok, a leányok a templom-utczán szoktak hazamenni, de a piacz-felé két hirdető oszloppal a Hará- csek—Simay sikátor is el van zárva s ott csak gyalogosoknak szabad közlekedni. íme egy régi tűzfészek, egy összezsúfolt tömkeleg rendezve lett, kiemelkedett az impozáns pénzverő-ház is teljes méreteivel, a kiköl- tözöttek által egész uj városrész keletkezett s az iskola, mely sok századon át központja lesz a népnevelésnek, méltó, csendes, pormentes, alkalmas és tágas helyet kapott .............. A szerdai közgyűlés szétüzte az álmot és azt határozta, hogy a Kossuth-utcza poros, nagy vasúti forgalmú és a beépített városi területen kívül eső részébe kell az iskolát tenni, hisz ott járhatnak a gyermekek a széles (?) Kigyó-utczán s majd a Kispiaczon létesítendő uj utczán is keresztül, mikor aztán a Kispiaczra, megint tömkelegbe, szűk sikátorok közzé jutnak ugyan, de az nem baj. Jó lesz az igy is! Hisz a képviselők úgy se járnak iskolába, nekik mindegy, a gyermek meg oda megy, a hová parancsolják. Ám azért a döntés még sem történt meg, hiszen azé a jog a ki fizet és mi bízunk az állam közoktatási szakférfiaiban, hogy a város szivében keresnek helyet a népnevelés számára. Ezzel a kérdéssel még sokat fogunk foglalkozni, mig az dűlőre jut. Filippinél még találkozunk ! Nyaralótelep Nagybányán. Alig lépett a fernezelyi vasút ügye abba a stádiumba, hogy komolyan lehet róla beszélni, tehát alig éledt föl az a reménység, hogy a gyilkos kohófüstöt végre elvezetik, annak átka alatt nyögő városunkról, már is fölmerült a nyaralótelep eszméje. Lakos Imre polgártársunk ugyanis terjedelmes javaslatot adott be e tárgyban a napokban a képviselőtestülethez, melyben többek között 10000 Q öl birtokát fölajánlja e czélra, mely a fernezelyi, felsőbányái és nagybányai vonalak összeágazásánál fekszik. Egyelőre nem szólhatunk a javaslathoz, mivel az bővebb tanulmányt és alapos bírálatot igényel, az idő rövidsége miatt pedig még erre nincs alkalmunk, azon reményben élünk azonban, hogy lesznek, akik foglalkoznak a tervezettel s elmondják róla véleményüket a nyilvánosság előtt. A képviselőtestülethez intézett beadvány igy hangzik: Évtizedek óta törekvésünk, hogy városunkat nyaralók által tömegesen látogatott helylyé tegyük. Ezen czél eléréséről azonban, a törekvés sikertelensége következtében legújabban lemondottunk. Azon körülmény azonban, hogy — mint értesülve vagyok — a fernezelyi vasút építésével egyidejűleg a nagybánya—felsőbányái vonalnak kertem alatti részén (ahol 3 irányba ágazik a vasúti vonal) olyan kis állomást is építenek, mint a ;énatéri állomás, rendkívül elősegíti azon czél elérését, tiogy Nagybánya tömegesen látogatott nyaralóhely legyen és ami fő: mondhatni, hogy csaknem anyagi áldozatok nélkül. Erre vonatkozó tervemet, javaslatomat és ajánlatomat a következőkben bátorkodom vázolni. Terv. A kertem alatti vasúti töltés északi oldalánál, a mostani dülőut helyén, fasor volna ültetendő és azon fasortól 20 méterrel bentebb állapíttassák meg, szomszédaimnak a kertem alatti birtokán, az építkezési vonal, hogy igy : az épület előtt elég széles utcza, a töltést szem elöl takaró fasor alatt pedig sétaút legyen. Kertemben, annak a felsöujfalusi ut meletti végétől nyugati irányban és kertem egész hosszában, az előbbi pontban említett utczával párhuzamosan, 20—22 mtr széles, két oldalt fásitható egyenes utcza volna létesítendő. Ezen két utcza egymástóli távola mintegy 250 mtr. Egyiknek is, másiknak is hossza 1/a—1/2 kilométer. Tehát az általuk közrefogott téglaalaku négyszög terület térfogata mintegy 125.000 □ mtr vagyis mintegy 32.000 öl. Tehát mintegy 70 drb 400 — 500 öles El nem mondott beszéd. — Szépirodalmi tanulmány. — (A múlt szerdai városi közgyűlésen titokban jelen volt Cras ur, >Az Újság« jeles munkatársa is — ki ez idő szerint, az előre várható'nyaralóvita-idény bájától vonzatva körünkben időzik s a ki csak magához hű, midőn ez el nem mondott beszéd közkincscsé tételével városi közügyeink fellendítésén hathatósan közreműködni szíveskedik.) Tisztelt Közgyűlés! Véghetetlenül csodálkozom (Felkiáltások: Micsoda beszéd!? Hogy mer itt csodálkozni!? S pláne vég-he-tet-le-nül!!??) . . . Kérek türelmet . . . leszek bátor kimutatni, hogy az én csodálkozásom a t. közgyűlés tagjainak előnyére válik fAz már más! Csak folytassa!) . . . tehát véghetetlenül csodálkozom, miként a kundi körjegyző, hogy egy ilyen magyar intelligencziával biró testületben (Mozgás) ily gyermekes kérdésre (Nevetés), mint a minő a központon építendő 12 tantermes stb1) (Hát ez mi?) iskola elhelyezése, ily drága sok időt méltóztatnak pazarolni (Helyeslések. Felkiáltások: Tájmszmöni! Ellentmondások; Mért ne? Szegények vagyunk, de jól élünk!). A kérdés ugyanis két szóval elintézhető. (Halljuk!) Mielőtt azonban ezt a két szót kimondanám, méltóztassa- nak megengedni (Egy mélabus hang: Megengedjük!), hogy az előttem rendkívüli hatással, de éppen nem meg- győzőleg szavalt t. képviselőtársaim (Ez már beszéd!) által elmondottakat összefoglaljam, illetőleg részletezzem. (Egy hang: De uraim, hallgassuk meg egymást!) Mielőtt pedig az összefoglaló részletezésre, helyesebben a részletek összefoglalására áttérnék, bátor vagyok kifejezést adni abbeli nézetemnek, hogy én a központi stb. iskola elhelyezésének kérdését ') Stb. = igazgatói lakás stb.* *) *) Ez a második stb = mellékhelyiségek. gyümölcsös kerteknek, és nyaralóknek alkalmas házhely telne ki belőle. Ez a terület azonban nagyobbit- ható is volna, ha mindenik szomszédommal megegyezésre lehetne jutni. 10.000 ölnyi területnél kevesebb pedig nem lesz, mert ennyit én a magam saját kertemből vagyok hajlandó rendelkezésre bocsátani. Ezen létesítendő gyümölcsöskert nyaralótelep a ligettel volna összekötendő szintén sétára alkalmas fá- sitott, széles utczával. Ezen czélból, kertemen keresztül a Postarét-utczáig, mintegy 300 mtr hosszúságban és 20 — 22 mtr szélességben ingyen adnék utczának való területet. Ennek folytatásául a Minorita-rend kertjén keresztül kellene hasonló széles utczát nyitni a felsöbányai-utczából a Minorita-rend kertjéhez vezető keskeny utczáig. Kétségen kívül állónak tartom, hogy a város ezen közügyében a Minorita-rendháznál a leg- szivesehb jóakarattal találkoznánk. Ezen túl azután utczanyitás szüksége nem forog fenn, mert a Magtár utczán és a polgári iskola melleti hídon át, a Kereszthegy városrésznek is a nyaralótelepbe Való bekapcsolásával a szintén szépítendő fasoron és a református temető mellett ut vezet a ligetbe. Ez az ut a postaréti vasútállomástól a ligetig, a magtár-utczai nehány lépésnyi átjárót kivéve, teljesen pormentes; gyönyörű és változatos panorámákban gazdag; síkra is, hegyes részre is kiterjed. A nyaraló vendégek tehát az összesen több kilometer hosszúságú árnyas utczákon és azok környékén, úgy a síkon, mint a hegyek között pormentes levegőben üdülhetnének. A pacsirtaénekes zöldvetések, a pitypalattyos gabonatáblák, a sürü erdők árnyéka, a mindenfelől remek és változatos panoráma, itt a mezei munkások danája, ott meg a tennis és a bányászzenekar játéka stb. — és mindez egy kellemes séta- uton — annyi alkalmat nyújt az üdülőnek kedves szórakozásra, hogy lehetetlen, miszerint nyaraló vendég nálunk unhasü i magát. Hát ha ezekhez még azt is hozzágondoljuk, hogy ezífen lépten-nyomon gyönyörködtető sétautak egyik pontjáról és pedig az egyik telepből 3, sőt közvetve 4 irányban lehet, naponta többször, vasúttal, nagyobb kirándulásokra utazni: Felsőbánya, Fernezely, Sikárló és Zsibó-felé; továbbá, hogy az egészségük helyreállítása czéljából itt nyaralók, ha orvosi tanácsra van szükségük, az itteni jeles orvosoknál azt itt helyben könnyen megszerezhetik; és továbbá, hogy a nyaraló vendégek üzletekben és iparosoknál mindenféle szükségleteiket itt helyben beszerezhetik : mind oly körülmények ezek, hogy ezekre való tekintetből bizton remélhetjük, miszerint sokan és sokan jönnének ide nyaralni, egészséget szerezni és kellemesen szórakozni, ha a mellett a kis állomás mellett nyaralótelepet létesitenénk és azt sétára kellemes fásitott utczákkal és a ligettel összekötnénk. És, bár az említett három telepen mindjárt mintegy 500 nyaralónak tudnánk kiszolgálással járó lakást adni, biztosra foghatjuk, hogy a nyaraló vendégek száma mindig többre és többre emelkedni fog s a telepek terjeszkedésének és a házak szaporításának szüksége fog beállani. És igy megindulván a terjeszkedés leghelyesebben a nyaralók kérdésével kapcsolatban tartanám megoldandónak (Általános megdöbbenés. Kinos felsziszszenések. Zavaros felkiáltások: Ugyan-ugy-e? Mért nem kapcsolja bele mindjárt a villanyvi! itást is? Hát a vízvezeték kutya? És a csatornázás? Csak nem akarja tán a központi sattöbbit is a korszakos alkotások közé sorozni? No de ilyet! Eláll! Halljuk!) T. Közgyűlés! Úgy látom, eszmém ily rohamos légberöpitése nem váltotta ki az általam előzetesen számításba vett általános tetszést. Leteszek hát róla magam is. (Halljuk!) Azaz, annyit mégis megjegyzek - - egész röviden — hogy a fentebbi két kérdés összekapcsolását én úgy gondolom — talán szerénytelenség nélkül mondhatom: egy salamoni Ítélettel megoldandónak (Egy hang: Kérem, Salamon később lesz napirenden!), ha a t. közgyűlés egyhangúlag, mondom lehetőleg egyhangúlag (Egy hang : Majd ha fagy!) a mellett foglalna állást, hogy a központi stb. építtessék fel a liget nyugoti oldalán elterülő, ez idő szerint a szenvedő emberiség momentán czéljait szolgáló u. n. bozótosban s ezúttal térjünk át az uj nyaralók helyének megválasztására : (Az itt következő közbeszólások arra a határozatra bírták gyorsírónkat, hogy ezentúl csak a szónok szavait jegyezte.) T. Közgyűlés! Csak röviden kívánom indokaimat előterjeszteni. Ha a bozótos jó nyaralóknak, jó lesz központi stb.-nek is. Már pedig nyaralóknak jó. Levegője jobb, mint kívánható. Csendesnek csendes ; hiszen éppen félreeső volta teszi oly látogatottá. Talaja elég mély, tehát hótorlódásra alkalmatlan. A mi pedig az építészeti kívánalmakat illeti, van szerencsém bemutatni a veresvizi ut harmincz- három háztulajdonosának kérvényét, melyben abbeli vágyaik netovábbjának adnak kifejezést, hogy Az öreg zsoltáros. Kis templomunk hátsó padjában Kopott zsoltár busul magában. Reménykedve várja, csak várja! Mikor jő már öreg gazdája. Csodálkozik egyre felette, Hogy a por is már-már belepte. Vasárnapra múlik vasárnap S hire-nyoma sincs a gazdának. Pedig, ha szólt a harang szava, A legelső mindig ő vala, Téli fagyba s nyári melegbe Az éneklést mindig ő kezdte. Kedves énekét csak fölcsapta S mint a szarvas hives patakra: Ohajtozott lelke az égbe. Uram! a Te színed elébe. S egy mosolygó őszi esteien El-fel is szállt szépen csendesen ... S ott, hol nem kell többé a zsoltár: Az égi kórusban dalol már. Itt e földön mi mást se hagyott. Csak zsoltárját s az üres padot. Sopánkodott is a szóbeszéd: — Eléneklé szegény mindenét . . . * Szánják, mondják szegénynek mások. — Mi tudjuk csak, dalos pajtások, S a „kopott könyv s az árva pad; — 0 volt »szegény« — a leggazdagabb ! Lampérlh Géza.
