Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

(2) 1904. November 20.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

47. szám.

A csendörség, mint a rendőrhatóság végrehajtó közege, közbiztonsági ügyekben a rendőrkapitánysághoz lévén utalva, ez a főkapitánynak akadályoztatása esetén helyettesének úgy szóbeli mint Írásbeli felhívásait feltétlenül teljesíteni tartozik.

A csendörség szolgálata rendszerint szóbeli utasítással veeedö igénybe. Ezen czélból az örsparancs- nok a rendőrhatóság főnöke által megállapítandó időközökben, különös alkalmakkor pedig azonnal a főkapitánynál jelentkezni tartozik.

Sürgős esetekben a rendőrhatóság arra hivatott tisztviselőinek jogában áll a szolgálatban álló járőröket, valamint a csendörőrsre beosztott csendőröket valamely meghatározott czél teljesítésére szóbelileg felhívni, az ily felhívások azonban a csendőr biztosítására utólag Írásban kiadandók. Ugyancsak írásban kell kiadni a felhívást, ha a csendörség által teljesítendő szolgálat az állampolgároknak a törvény által biztosított jogaiba való beavatkozást igényelné.

A megelőző szolgálat szempontjából a város «területe a rendőrkapitányság által a járőrök számához képest kerületekre osztandó.

Rendes körülmények között nappal a járőrök egy tagból, mig éjjel két tagból állanak. Azon fontosabb pontok, hol a járőrök különösen nappal huzamosabb ideig állanak, kijelölendők. Nappal a járőrök kard és forgópisztolylyal vannak felszerelve, mig az éjjeli járőrök mindig karabélylyal teljesitik szolgálatukat.

A csendörség eredményes szolgálata érdekéből a r. főkapitányság minden a város területén előfordult és a rendőrhatóságnak akár feljelentés, akár saját észlelet vagy bármely más módon tudomására jutott büntetendő cselekményről, közveszélyes elemeknek a vá ros területén való megjelenéséről, nemzetiségi, politikai, szocziális mozgalmakról az örsparancsnokságot azonnal értesiteni köteles.

A csendörség helyi rendészeti ügyekben a városi közegeket támogatni s azoknak segélyt nyújtani tartozik. A helyi rendészetre nézve észlelt és intézkedést igénylő esetek elenyésztelése végett az örparancs- nok tapasztalatait esertöl-esetre a rendőrfőkapitány hivatalos helyiségében őrzendő és kizárólag e czélra szolgáló »Feljelentési könyv«-be bevezeti s azt a főkapitánynak bemutatja, ki a feljelentés ügyében belátása szerint intézkedik.

A dolog természetéből következik, hogy Nagybányán is éppen igy lesz a csendörség szervezve s utasításokkal ellátva.

Még csak egyet említünk meg, azt t. i., hogy Zentán most legutóbb lépett életbe a csendörségi szolgálat s a »Közvélemény« ez. zentai lap 23-ik száma már is igy ir róla:

»A csendörség igazán derék intézmény, október elseje óta annyi sötét titkot puhatolt ki s annyi nagy gazembert adott a törvény sújtó kezébe, amennyit a rendőrség egy félév alatt stb.«

Színészet.

Szálkái Lajos színigazgató 40 tagból álló társulatával nov. 17-én csakugyan megérkezett városunkba s mindjárt csütörtökön meg is tartotta az első előadást. Társulata, amennyire egy-két előadásból ítélni lehet, jól van szervezve, megérdemli a pártolást. Közönségünk nem is fösvénykedett a jóindulattal. Vadász Lajos az ügyes titkár mintegy 1000 korona ára bérletet gyűjtött hamarosan s az első előadásra olyan szép közönséget toborzott össze, melylyel még egy különben állandóan sajgó igazgatói szív is méltán megelégedhetett.

Aranyvirágot adták elő csütörtökön nov. 37-én. Martos és Huszka népszerű operette-jét, mely a »Király-színházban« Budapesten, Fedák Sári jóvoltábólmár több mint egy éve lázba hozta az együtt mulató, kaczagó és sokszor együtt is daloló közönséget.

Magának a darabnak bírálatától már elkéstünk, legfeljebb annyit mondunk rá, hogy tartalma semmi, zenéje csupa remisniscentia, de azért kedves, szép és vonzó a mü a maga egészében, jól lehet rajta mulatni és végre is »ez kell a magyarnak.«

A czimszerepben Tábori Frida élénken és sikkesen forgolódott, dalai is tetszettek, játéka kifogástalan. Méltó pendantja volt (Beppo) Pápai Lajos. Az ő kellemesen csengő és minden eröitetés nélkül való szép baritonja igen tetszett s előreláthatólag az egész színi idénynek vonzó ereje lesz. A második felvonásbeli szólójáért többszörösen kitapsolták. Rokonszenvesen és biztosan énekel. Nagyobb szerepe még Miklós Dórának volt, akinek hangja nem erős ugyan ami siket színpadunkon, de kedves játékával feledteti annak gyengeségét.

Qózon Béla az amerikai milliárdos szerepében ügyeskedett, úgy látszik nem operetté színész, legalább kupiéit nem tálalta fel elég temperamentumosán, a bennük rejlő pikáns alkalmi komikumot csak azok értették, akik már ismerték a darabot különben is a Király-szinházból. Pálfi jelentéktelen szerepéből is tudott jó alakot teremteni, Potyoviev Baró- thv Jenő játékát azonban már nem mondhatjuk ilyen szerencsésnek. John Tábory Imre kitűnő volt sötét háttérnek. Közönség nagv számban. A zenekart dicsérettel kell kiemelnünk. 6 tagból áll, de a mi színpadunknak tökéletesen megfelel és mindenek felett szabatosan játszik. Nálunk teljes Orchester mellett — nem lévén a zenének sülyesztett helye — a játék abszolúte nem érvényesülne. A zenekarral tehát mert jó és mert megfelelő, teljesen meg vagyunk elégedve.

Pénteken, nov. 18-án itt először a hírhedt »Takaródét« adták Bayerlein Ferencz nagy port fel vert drámáját, amelyet a temperamentumos német császár betiltott s a fiát is kaszárnya áristomra ítélte miatta, mert tapsolni mert a színészeknek. Hát okosan tette, biz ezért a darabért nem volna kár, ha végképp letűnnék a láthatárról. ízléstelen, durva, telve valószínűtlenségekkel és sokszor a parasztnál is parasztabb kifejezésekkel.

Közönség félig töltötte meg a termet, konstatáljuk, hogy ma már becsületesen be volt fütve.

Ami a színészeket illeti, ők jól játszottak, az egész összevágó előadásban ment, a megfelelő kosztümök nagyban hozzájárultak a siker emeléséhez. Holéczy Ilonában a kit még Szatmárról ismerünk, kitűnő drámai erőt bir a társulat, ő Klárát adta átgondoltan, mély érzéssel. Partnere, Lanfen hadnagy. Gózon Béla volt, ki szintén a jobb erők közé tartozik, de nem ártana, ha egy kissé lassabban beszélne, még jobban elharapta a szót a kapitány nr (Tábory Imre) kit sokszor alig értettünk. Pompás volt ma is Kovács (Weiss szakaszvezető); szerepe az igaz, hogy valóságos kocsisnak való feladat, de hát ő nem irta, ő csak eljátszotta és pedig mesterileg ; ki kell még emelnünk Volkhard cknestert (Vadász Lajos) mert nemcsak jó titkárnak, de jó színésznek is bizonyult. A közönség tapsolni se igen mert, mivel ebben a darabban a tapsolni való is olyan, hogy nem illik észrevenni.

Ma szombaton a Vándor legény ment. (írták Schnitzer és West, fordította Faragó Jenő, zenéjét szerzetté Eysler Edmond.) szintén újdonság nállunk ez a kedélyes vig operette. A jelen volt szép számú közönség igen jól mulatott.

A szerepek következőleg voltak megosztva : Fülöp herczeg — Gózon Béla. Lola herczegnő — Miklós Dóra. Nickel, udvarmester — Vadász Lajos. Oleander, udvarhölgy — Kövi Kornél Csepü, ko médiás — Baróthy Jenő. Libuska, felesége — Pintér Margit. Straubinger, vándorlegény — Pápay Lakar a Hynmuszt énekelte. Az őszi nap fényesen ragyogott. A nemzeti ima zengése közben vonta le gyönyörű müvéről a leplet Kallós mester. Egy lisza- parti tájkép érezbe öntve. Előtérben szép magyar leány ül, magyaros ingvállban, kezében hangjegyfü- zetet tart. Énekli a Hynmuszt. Könny szökött a nézők szemébe. Az emlékmű géniusza velünk énekelte: »Isten, áldd meg a magyart.«

S midőn elhangzott az ének, elnémullak a beszédek, eloszlott a közönség, az a szép géniusz, emberi fülek számára nem hallható hangon tovább énekelte Erkel imáját. S mintha mondta volna: Ti eltávoztok, ti elnémultok, ti meghaltok. De én élek. S mind az idők végéig énekelni fogom a dalnok halhatatlanságát, a nemzet imáját, a költészet, a művészet örök dicsőségét

Zempléni Árpád.

Levél a negyvennyolezas időkből.

Igen érdekes nagybányai levelet közöl velünk ifj. Thurzó Ferencz, ki Budapesten a Kolosy család levéltárát tanulmányozva akadt a kővetkező sorokra :

N.-Bánya. Decz. 23-án. 848.

Kedves Atyám I *

Egy óra múlva sietek a csata helyire t. i. Dézs felé, holnap odaérek, de hihető, hogy akkor már Dézs be lesz véve, mert a tábornok1 alkalmasint ma beveszi a csak rosszul őrizett várost. Sok sorkatonánk, rend és pontosság van a táborba, a tábornok nem szól, de sokat tesz. Urbánt a mint látszik sok ide-oda masirozással úgy bolonddá tette, h(ogy) ha ma ki nem

1 Bem.

húzódott Zsibóról; (be) van kerítve s seregünk mint Bem (mondta) Kolozsváron fog ünnepelni. Minden operáció) egyszerre történik; innét, Zsibóról, S(o)mlyó- ról. Csúcsáról és Fekete tóról. A Székelyek legközelebb Brassónál meg . . . kodták Puchner katonáit.

Vettem Kedves Atyámnak! Decz. 10-n. 17-ről irt leveleit, — vidékünk tehát csak nem maradt bán- tatlan, az istentelenség oda kinyújtotta gyilkos kezeit? Semmi majd rae(g) lakóinak, meg kell lakolniok, vagy ha (Isten) segítené őket, úgy vak történet csak, mit (Isten) 'müveinek hitt a vallásos ember. A legszomo- rubb kedves atyám sorsa, négy fiú és két veje, s nincs ki álmát megőrizze, hogy éjjelét nyugodtan tölthesse. Én elfásulok ilyenkor s dühömben, ha százak élete függne kedvemtől, sem adnék kegyelmet, de tízszeres halál minden gaz czinkosnak.2 ....

* Ezután családi dolgokról ir.

Én többé koffert nem hordok magammal, itt hagyom Nagy-Bányán Giraszin Jánosné özvegynél.3

3 Ezután családi dolgokról ir.

Józsi vadász csapatjával hátba vehetné Slikket, s lerontván a hidaka(t) Kassa és Eperjes közt egyetértve a M(is)kolczi táborral azon nap midőn M(is)kol- ezon támadás lesz, ö hátulról dolgozhatna.

K. JÁNOS s. k.

A hátlapon: KOLOSI JÓZSEF urnák fiúi tisztelettel.

10.

CSELEJBEN.

Veres viaszk reá nyomott pecsét nyomaival.

MUNKÁCS.

UNGVAR.

N.-MIHÁLY.

VÉCSE.

(Magyar Nemzeti Muzeum. Kolosy-család levéltára.)

Közli: ifj. Thurzó Ferevcz.

jós. Oculi, vadleány — Tábori Frida. Bonifácz vándorlegény — Tábory Imre. Reszkető — Pálfi. Kancsós — Kováts.

Holnap, vasárnap, nov. hó 26-án két előadás lesz: délután fél helyárakkal Falu rossza, a régi jó minta népszínmű. Este 8 órakor rendes helyárakkal a Bajusz énekes vígjáték Verő Györgytől. Jegyek egész nap válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Pénztárnyitás este 7 órakor. A szelvénybérlők szelvényeiket déli 12 óráig válthatják be. — előkészületen: Egyenlőség, Hét Slézinger, Hajdúk hadnagya.

HETI KRÓNIKA.

Az uj vasút tehát él és mozog, járatait rendesen intézi: kétszer keriil-fordul naponként. Rósz nyelvek ugyan azt is rebesgetik, hogy hol egy, hol 2 órát késik s néha mikor éjfél után megérkezik Felsőre. akár mindjárt vissza is fordulhat, ez azonban mindegy, mivel a közönség úgyis tartozik az uj vasúthoz alkalmazkodni. Volt már szerencsétlensége is, az uj vasútnak tehát története van.

Beszélhetnek azonban bár mit is, mégis csak szép látvány az, mikor berobog a füstölgő masina a Szénatérre a lakó házak és a járókelő emberek közzé.

A czirkusz ijedtében e látványra leszerelt, az Augusztok és Clownok behúzódtak a kályha mellé s a telet újabb nép-élczek gyártásával töltik.

A czirkusz fölszedte a sátorfákat, a színészet pedig sátrat épített, azaz hogy bevonult szokott helyére a díszterembe.

Jó társulattal jött Szalkay, nemcsak szavaltatja, de fizeti is a színészeit. A tagok nem járnak felezi- pőben és nyári bugvogóban, mint egyik-másik gyenge truppnál ezt annyiszor volt alkalmunk észlelni.

Vannak díszleteik, tudnak énekelni, szavalni; a zenekar sem áll egy zongorából és egy szemüveges parókából. Csak a tarem hideg néha, pedig mikor a közönség fölmelegedik, akkor nem eszélyes dolog őt hidegen fogadni, de ma már e tekintetben is elnémult a panasz.

Újdonságot bőven adnak, hires nevezetes darabokat, tiltott gyümötcsökat is, mint pl. a »Takarodó« hiszen jól tudja azt egy igazgató, hogy a közönség — Ádám és Éva utódja — rajong azért, a mi tilos.

Úgy látszik megférünk egymás mellett, sőt talán meg is fogja a társulat és a közönség egymást szeretni, csak az igazat megvallva egy-egy pihenő nap jól esnék mind a kettőnek pl. hétfőn.

Blaumondtágot kérünk tehát, hogy ki ne fáradjunk a szünes-szüntelen érdekíeszitő játékban.

A bérlet összeszerzésében a titkár bámulatos tökélyt fejtett ki, mi több csodát müveit, mert a száz féle klikk és érdek rendszerrel szétzilált nagybányai közönséget egy csoportba össze tudta hozni.

Ez is valami, diadala a magyar színművészeinek, a mely pedig nincs szokva a diadalokhoz. Ám itt Lendvay hazájában, a drágaság daczára kedvező estéket helyez kilátásba. a krónikás

Különfélék.

Uj miniszteri tanácsos. Ő felsége a király Baráti Ede pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget adományozta.

Kinevezések; A belügyminiszter Lacheta Brúnó doktort, a budapesti lipótmezei elmegyógyintézet helyettes 11-od orvosát ugyanazon intézetnek Il-od orvosává; a pénzügyminiszter Kovács Ferencz nagysom- kuti adóhivatali gyakornokot adótisztté, Géressy Gyula nagybányai adóhivatali gyakornokot szintén adótisztté nevezte ki

Bányász-estély. Vettük a következő meghívót. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nagybányavidéki osztálya folyó 1904. évi de- czember hó 3-án délután 4 órakor Nagybányán, a kir. bányaigazgatósági tanácsteremben osztálygyülést tart, melyre a tagtársak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak : 1. Élnöki bejelentések. 2. Dr Makray Mihály ismerteti a bányatörvény javaslat előadói tervezetét. 3. Előadás : A réz érczek ujabbkori olvasztásáról. Tartja: Stiglicz János. 4. Indítványok. Gyűlés után társas összejövetel hölgyek résztvételével a Nagyszálloda termeiben. Nagybányán, 1904. évi november hó 12-én. Neubauer Ferencz elnök. Szellemy Geyza egyl. titkár.

Az iskola érintkezése a népélettel. Berzeviczy miniszter egyik újabb keletű rendeletében a tanítók kötelességévé teszi, hogy a népiskolát a népélettel a legszorosabb összeköttetésbe hozzák, figyelemmel legyenek a gyakorlati élet követelményeire és az ifjúságot a megélhetés nehéz viszonyaira lehetőleg előkészítsék. Ebben az irányban figyelemreméltó kísérletezés van folyamatban a kapnikbánvai állami elemi iskolánál, Á mennyiben bányamüveknél alkalmazott munkásoknak lépten nyomon ács és kő- mives munkákat kell végezniük, az építészeti rajz elemeinek ismeretére első helyen szükségük van. Az ottani tanitó-kar a jelen iskolai évben kipróbálja, hogy az építészeti rajzból mit és mennyit lehet a népiskolába fölvenni. Az ismétlő iskolás növendékek minap tanítóik vezetése alatt egv újonnan épült kincstári lakást tekintettek meg, a hol Deutsch Aladár bányamérnök szives készséggel szakszerű magyarázatot tartott az épület alapozásról, falazatok felrakásáról, fedél-székek összeállításáról. Mindezeket előbb természetben s azután rajzban mutatta be. Szemmel látható volt a növendékek