Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-03 / 14. szám
Nagybánya, 1904. Április 3. —14. szám. XXX. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MESJELBITIK T7VA.S-Á.E23Sr.A.:E> Előfizetési árak Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20. sz X Vissza tudok em lékezni vagy harmincz husvétra s mindegyiknek megvolt a maga saját jellemző speciális vonása, desfnindegvikben megvolt a maradandó egyformaság is. * A maradandót és a változatlan vonást abban találom, hogy a kér. vallás a maga hitével ilyenkor pár napra mindig egészen más világot teremt. Nem volt olyan husvét, amely a vallásosságot hatványozott mértékben föl ne ébresztette volna. Jézus vallásának szelleme minden évben egyaránt hat és alkot a husvét dicsőségével. * A változatost a külső körülmények adják meg. Nem keresem itt a változót pl. az időjárásban, hogy ragyog-e nap, nem boritja-e vakító hólepel a tájékot, bár ezek is lényegesen hatnak lelkünkre, hanem értem alatta a külvilág állapotát. 1865. husvétján pl. a Pesti Napló egy czikke, melyet Deák Ferencz irt. egész Magyarországon más képet adott a husvétnak. Tiz év előtt Kossuth Lajos kormányzó halt meg, éppen husvétkor feküdt a ravatalon s ez a végtelenül gyászos helyzet még husvétra sem hozta meg a magyar ember örömét. * Az idei husvét specziális vonását én ab ban találom, hogy az ország megszabadult egy lidércznyomástól s kibontakozott a törvényen kívüli állapotból. Az ország szekere nem vesztegel többé tétlenül a kátyúban, hanem meg lehetett kezdeni a komoly törvénves munkát. Békességesebb és elégedettebb a magyar ember husvétja, mintha az izgalmak ma is tartanának. Nagyon régi szokás a húsvéti öntözkö- dés, mondják, hogy az első husvét alkalmával a feltámadásról beszélő tömegeket Jeruzsálemben vízzel kergették szét. 1871. éve tehát az öntözködés megkezdésének A kereszténység ma is fenntartja ezt a szokást. Hétfőn a fiuk, kedden a leányok mennek öntöződni. Ápolni kell az ősi idők e költői maradványait, hiszen szivünk, lelkünk ugv is elég sivár már. Épp ezért nagyon zokon esik némely iskolának az az intézkedése, hogy a gyermekek már husvét harmadnapján kötelesek iskolába menni, a vidékiek tehát már másodnap utazni. A kereszténység ne rontsa le saját maga az ünnepeit. Ha ez miniszteri utasításon alapszik, annál elszomorítóbb. * A husvét rendesen összeesik a tavasz ébredésével, de nem mindig A nicaeai zsinat szerint „a tavaszi nap éj egyenlőségre következő holdtölte után eső első vasárnap a husvét.“ Kell tehát hozzá márcz. 21, aztán holdtölte és utána vasárnap. E miatt mozgó ünnep ez, márcz. 22 és áprl. 25-dike között mozog. Több mint egy hónap lehet tehát a különbség husvét és husvét között. Már pedig hogy József nap vagy Szt. György nap tájékán esik-e a husvét, ez az ünnep külső képére nagyon is különböző hatással van. Ezért van igazi zöld csütörtök de van fehér húsvéti s. * Legszebb gondolat volna, ha a kibékülés a megbocsátás szellemét ápolnék ezekben a napokban, mert a sokat szenvedett, a meg- kinozott, de a testiség bilincseiből diadalmasan feltámadott üdvözítő erre mutatott példát a napokban. * Vagy keresztények vagyunk vagy nem !Ha igen, akkor kövessük Jézust! Ti. , ° ’ Révész János. A somkuti magyarság érdekében. Nagysomkut egyik szomszéd-városunk, a amelylyel azonban a Somkut-gilvácsi és Nagy- bánya-zsibói vasút kiépítése óta igen kevés érintkezésünk van, pedig a két városnak sürvebben és több rokonérzelemmel kellene egymással érintkeznie, hisz sorsuk és hivatásuk körülbelül egyforma ezen a végvidéken. A somkuti reformátusok most templomot akarnak építeni. Régi vágyukat képezi ez, de a feladat nagysága sokáig útjában állott az eszme megvalósulásának. Most lelkesedéssel és nagy fáradsággal fogtak hozzá egyes vezető-emberek s hiszszük is, hogy fáradozásaikat siker fogja koronázni. Ünnepi számunk húsvéti hangulatának, úgy hiszszük, legszebben felel meg az, ha e helyen hozzuk a derék somkutiak felhívását s ismételve kijelentjük, hogy adományok közvetítésére szívesen vállalkozunk. Esdö szó. A kiknek kebelében él a hit s a kik a magyar haza érdekét szivükön hordják: hallgassátok meg esdö szavunkat: segítsétek diadalra juttatni szent ügyünket! Nagy-Somkuton, Kővárvidék egykori székhelyén, távol mindazon vidéktől, a hol nagyobb tömegben lakik a magyarság, körül fodrozva a románság erős hullámai által, kik velünk nem éreznek, nyelvünket nem beszélik, itt a hol a nemzetiséget gazdak egyházak kebelében, fényes templomokban imádják az Istent, mi pedig közel 400 magyar kálvinista, mint a régi keresztyének, csak egy szívességből átengedett szobában gyűlhetünk össze istentiszteletre: évek óta so- várgunk, reménykedünk, hogy őseinktől örökölt hitünk szerint — és a hogy megértjük: édes magyar nyelvünkön, mely még itt zengzetesebb, bűbájosabb nekünk, saját templomunkban imádhassuk Istenünket. Páratlan buzgalommal, lelkesedéssel és áldozat- készséggel, erőnkön felül megadóztattuk magunkat, csakhogy szent czélunk kiviteléhez mind közelebb érhessünk. A legszegényebbek között sincsen egyetlen egy is, a ki meg ne hozta volna a maga áldozatját a szent czélra. Minden erőnket kifejtettük s mégis távol vagyunk czélunktól: mert erőtlenek, gyengék vagyunk egy magunkban. Támogatásra van szükségünk, hogy reményünk megvalósulhasson. Ugyanazért alázatos tisztelettel és kéréssel fordulunk a magyar társadalomhoz, hogy szent czélunk elérését kegyes adakozásával elősegíteni hegyeskedjék. Bizalommal reméljük, hogy a magyar társadalom megérti esdő szavunkat s nem engedi, hogy az kiáltó szó legyen a pusztában! Nyissátok meg erszényeiteket és segítsétek felépíteni templomunkat, melyben hirdethessük nemzeti s a krisztusi eszmények ápolását s a Szeretet evangéliumát. A kegyes adományokat Szappanyos József gondnok úrhoz kérjük juttatni. A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE" TÁRCZÁJA. JC megvalósult álom. Gyerek-lány koromban arról álmodoztam: Királyfi jön értem aranyos hintóbán, Apródok emelik nehéz, drága slepjem. Czifra, fényes násznép hajbókol köröttem Alabárdos őrök tisztelegve állnak, Kristályból lesz tornya márvány-palotámnak; Ezer szobám is lesz végtibe — egy sorba: Bíborral bevonva, kincsesei teleszórva. Hogy fölcseperedtem, betelt ez az álmom : Eljött értem az én délezeg, szép királyom! Nem ültetett holmi hintóba, batárba, Úgy vitt el magának -, ölelő karjába. Czifra násznép helyett amerre csak jöttünk: Illatos virágok bókoltak köröttünk. S ákáczos kis házunk két kicsi szobája, Szebb, mint meseország minden palotája! Jörgné Draskóczy Ilma. Húsvéti emlékek. Heléna nővéremtől levelet kaptam, melyben kért, hogy a húsvéti ünnepeket nála Sevillán töltsem. Szívesen fogadva a meghívást, útnak indultam. A spanyol határon, de kivált Madridban zsúfolásig teltek meg a coupék. Az utasok kevés kivétellel mind Sevillába törekedtek, hogy szemlélői lehessenek az ottani húsvéti szertartásoknak. Végre, valahára berobogott a vonat Sevilla pályaudvarára. Nehány pillanat múlva karjaimba zárhattam nővéremet. A szokászos fogadási czeremó- nián átesve a városba igyekeztünk. A meglehetősen szűk utczákon nagy néptömeg hömpölyög. A belvárosban be van szüntetve a közlekedés. Hetvennégy templom harangja hiideti »ma virágvasárnap van.« Végig sétálunk a calle de Lierpes nevű utcza márvány-kövezetén, jobbról és balról maor stilü paloták tündökölnek a napfényben. A teraszokról, a házak ablakaiból fehér ruhás leányok szórják a virágot a járó-kelők közzé. A szűz anyának szentelt székesegyháznak vesz- szük utunkat. Ez a római szent Péter templom utánzata. Harminczhét kápolnája van, melyek egyikében Kolumbus Kristóf holttetemei nyugosznak. Mise után kezdődik a bucsujárás. Megszólal a templom mellett levő torony 2—2 harangja. E harangok melodikus hangja zeneként hat a fülre. Föltekintek a maor mestermüvü toronyra. A gyönyörű faragványokkal díszített tetőn forgatható gömbön magas női alak áll. E nő a keresztény hit symbo- luma, mely az egész földet uralja. De itt nem lehet megállni, az emberáradat tovább sodor. A búcsú megindul. Elől a papság, mely lándzsa alakú pálma-ágakat visz. Mivel a szabadban kifejlődött pálma-ágak a tőtől elszakadva gyorsan hervadnának, azért e czélra praeperált pálmákat használnak. Ezeket sötét helyiségben növesztik, ez által a növényzöldet elvesztik és sárgás-fehér színűvé lesznek. A merre a menet halad, csaknem minden ablakban látható ily pálma. Ezeket az elől menő főpap megszenteli. A világi papságot szerzetesek követik. Öltözetük a csuha fölé öltött uszályos köpenyből áll. E köpeny az illető szerzet vagyoni viszonya szerint néha sima fehér pamutszövetből, néha azonban gyöngyökkel és arany hímzéssel ékített selyemből van. Fejükön magas süveg, melyről fátyolként csüng alá a kelme s elborítja az egész arezot, csupán a szemeknek hagyva két nyílást. Utánok a város elöljárósága lépdel. Majd a bámulat tulajdonképeni tárgya a gyászalkotmány lesz láthatóvá. Mint mindenben úgy itt is mutatkozik, hogy az andaluziai szereti a fényűzést, a pompát- A szüzanya fehér atlaszban van öltözve, gyönyörű bibor-bársony köpenynyel vállain, mely telve van arany hímzéssel. Karjai csak úgy csillognak a sok ékszertől. Kezében drága csipke zsebkendőt tart. Mellébe gyémántnyelü tör van szúrva. S e pompás öltözetre ragyogó aranykorona szórja sugarait. őszintén megvallva ezen Isten anyját jelképező szobor, inkább bámulni való ékszerkirakathoz, mint szenvedő szűzhöz hasonlít. A város előkelősége persze azt hiszi, üdvös dolgot cselekszik, ha ez alkalommal oda kölcsönzi drágaságait. Még a keresztet vivő Jézus Krisztus szobra is gazdagon aranyozott bársonytalárt hord. Gyönyörű faragványokkal van ékítve az alkotmány talapzata is, melyről nehéz fekete selyemfüggönyök csünngek alá s elfödik a harmincz izzadó munkást kik a hatalmas alkotmányt viszik. Ezután IBolcLog- ünnepeket I Húsvéti gondolatok.
