Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-13 / 11. szám
Nagybánya, 1904. Márczius 13.—11. szám. XXX. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE IE Cr TIE IL, IE ISTIIG Ívd:IHETIDÉ 1ST T7-./í\. S-A. IE Előfizetési árak:-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szára 20fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20. sz resett. A megváltás órája egy — már azelőtt is történelmi nevezetességű napra esett — véletlenül. A tavaszi napsugarak varázsa nem mindennapi s amint csodákat müvei az alvó nemzet tárgyain, tettekre ragadja a lusta emberi lelket is, mely eddig némán tűrte jogainak csorbítását, mert a zord időkben pihenni vágyott. A nemzet megtelt sok keserűséggel, sok lobbanó anyaggal, s a Prometheusok sem késtek, hogy tüzet szerezzenek hozzá. Mikor pedig minden elökészült ahoz, hogy az erős magyar nemzeti jogait követelje, mikor a szabadság béklyóin már csak egy-két erős lánczszem maradt s mikor a nemzet megunva a sok várakozást, türelmének mécsesét kioltani készült: felvirradt márczius tizenötödik napja És e napon csodák történtek. A rab — kit magyarságáért Ítéltek el — szabadult börtönéből, a gondolat nyilvánítás megmenekült a cenzúra veszedelmeitől, az alvó magyar tudatára ébredt erejének, jogot, szabadságot és nagy nemzetet alkotott önmagának, félrelökte a maradiság nyűgeit; az, kinek elődei jogán csak lánczok jutottak osztályrészül, a haza polgárává lett, a kit pedig kiváltságos helyzete eddig a többiek fölé emelt, boldogan hirdette az egyenlőség elvét. Azóta a márcziusi nap évról-évre elregél- teti bűbájos legendáját. Apáról fiúra megy át a dicső múlt emléke; a gyermek dajkája emlőinél, s az idegen - Isten tudja — talán a magyar levegő fuvallatánál hallja ä legendát. A nap jelentősége egyformán érinti e haza minden polgárát, mert áldásaiból mindenkinek jutott osztályrész. Önként következik tehát, hogy emléke mindnyájunknak kedves lehet. Dicső márcziusi nap, légy üdvözölve most ötvenhatodszor a nagy esemény óta, emléked legyen talismánunk nemzeti létünk minden per- czében, legyen szent az óra, melyben megvirradtál. Most, hogy ötvenhat év után nemzeti erősbödésünk még mindig oly sok küzdelmet igényel, a márcziusi nap talán föl fogja frissíteni a bágyadt téli hangulatot, talán mi is kezünkbe ragadjuk a halottébresztő isteni tárogatót, mint egykor a halhatatlan Kossuth és lel- k esedésünk talán nem lesz ezúttal is szalmaláng, mint eddig oly sok alkalommal. Magyar hazám, neked e márcziusi nap újjászületésed napja, melyben sorsod egy tündérszép jövőt Ígért számodra. Vájjon elérkezik-é ez a jövő? Lesz-é a hosszú betegség után egészséges ébredés. . . ? Csitt !! . ... legaláob reményeim ne fogyatkozzanak, ha már balsejtelmeimet végleg ki nem irthatom. Oly jól esik hinnem a szép jövőben, kivált most, mikor a nemzeti élet minden szervében egy-egy márczius idusát látok hajnalodni, hogy a borút még valóságában sem látom meg, mert elfödöm előtte szemeimet! Úgy vagyok vele, mint a mesebeli király a csoda- gyürüvel, melyet valahányszor fölhúzott ujjára, mindenkinek leikébe látott; látta, hogy miniszterei mily gazul fondorkodnak élete ellen, szolgái mennyire gyűlölik, neje mily csalfán szedi rá, pedig mindnyájan hízelegtek neki ; s mikor a gyűrűt ellökte, igazlátásai megszűntek, de nyugalma visszatért. A gyűrűt tehát most én is félre teszem, de csak egy pillanatra, hogy az ünnep fényét zavartalanul lássam s aztán! . . . téged kereslek ismét, te fölséges márcziusi nap, miglen eljövendesz Ítélni igazaink és zsarnokaink felett! Siess, mert minden percznyi késedelmed egy évtized romlása, egy-egy Latour és Lam- berg menekülése a megérdemelt büntetéstől! Márcziusi hősök! alusztok??? Dr Vass Gyula. A választók összeírása. A belügyminisztérium országos összeírást rendelt el az ország mindazon férfi lakóira nézve, kik 20 évnél idősebbek. összefüggésben áll ez az összeírás a választási törvény reformjával s valószínű, hogy a választói jogot ki fogják terjeszteni, valamint a nagykorúságot 24 évről 2l-re szállítják alá. Olvasóinknak vélünk szolgálatot tenni, mikor ezt az özszeirást a következőkben részletesen ismertetjük: Az országgyűlési képviselöválasztói eljárás és választói jog tervbe vett reformjának minél czélszerübb elökészithetése érdekében a folyó évi 22089. sz. alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet értelmében a f. évi márczius hó 15-ike és 31-ike közötti időszak alatt, a márczius 15-iki állapot szerint az ország valameny- nyi községében országos összeírás tartatik, mely a választói jog tekintetében számbajöhető felnőtt férfi népességre s annak a választói jogosultság uj szabályozásánál figyelembe vehető .minden fontosabb viszonyára terjed ki. Az összeírás nagy jelentőségét ez az alkotmányos czél szabván meg, az ország minden egyes polMárczius 15. Ha a napok nagy eseményei minden évben ismétlődnének, vagy ha legalább egy mindentudó valaki nékünk embereknek beszélné el az események hű történetét, ha a nagy napok szereplői megszólalhatnának ..............mily szép is vo lna azokat látni, meghallgatni! .... Rom Isten három kívánságát teljesítette a regebeli embernek s a kiváncsi még többet óhajtott; mi csak a múltak emlékének varázsát szeretnék érezni s ez sem teljesül. De mégis, márczius 15-ike talán kivétel. A vénnek köny- nyüvel telik meg szeme, ha e napot hallja, az ifjú keblét duzzadni érzi, izmai feszülnek, lelke kimagyarázha tatlan ihletséget nyer és menne, menne száz halállal is szembe !! Úgy érzem, hogy toliam gyönge a szent nap dicsőségét sorokba foglalni, gondolataim málységét szám nem képes kifejezni. És a gyön- geség érzete ezúttal emberi méltóság. Hogy a szabadság történelme mily szóró- san összefügg márczins tizenötödik napjával s hogy mily erőt ád e nap emléke a nemzeti törekvések minden mozgalmainak, tudjuk mindnyájan. Oly sokszor hallottuk már, hogy e nap a szabadság hajnala és azért az ismétlés még sem unalmas; annyiszor ünnepeltük már márczius idusát, de azért minden uj ünneplése vonzó és lélekemelő. Hiszen a vizek egyszerű porontyai a partra igyekeznek, valahányszor a nap - sugarat érzik, az erdő vadjai elhagyják barlangjukat, amint a tavasz beköszöntött s a mező liliomai felütik fejecskéjüket, mihelyt a dermedtség elhagyja gyökereiket; hát a tökéletes ember érzéketlen maradjon a márczius legszebb napja iránt? Nem, ez természetellenes volna. Ötvenhat esztendővel ezelőtt egy elnyomott, szolgaságban élt nemzet megunta rablánczait, elviselhetetlennek találta helyzetét s javulást keA „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE" TÁRCZÁJA. Katonák az utczán. Masíroznak a katonák, Vén tábornok jön szembe vélek, Mankóján oly busán biczeg Mint a kibe csak hálni jár a lélek. »Vigyázz« és »Szakasz jobbra nézz !« Kirágják a bakák a lábuk Pereg a dob, a láb dobog. Oly peczkesek, akár a czifra báláik. A generál csak szalutál És busán sőhujtoz magában:- Volnék bár inkább közlegény, Csak rúghatnám ki én is igy a lábam!* Barcsai Géza. Márczius 15-ikének első hire Nagybányán. Csodálatos Legye a sorsnak, hogy mig más városokban az 1848 és 1849. évi jegyzőkönyvek elvesztek, mert a dicső szabadságharcz után következett korszak nagy kedvteléssel kutatott azokban s a büntetésnek haynaui mértékét szives keresztyéni indulattal alkalmazta: addig Nagybányán úgy 1848-nak, mint 1849-nek »Polgári jegyzőkönyve* ma is meg van a városi levéltárban. Ebből a jegyzőkönyvből tudjuk, hogy márczius 15-én, a nagy napon Bányán éppen »vegyes közülést* tartottak, melynek elnöke Stand Pál volt. Részt vettek még benne Kerekes Sámuel, Fésűs Menyhért, Torday István, Pásztor Ferencz tanácsosok, Nyirö József, fő Harácsek Ignácz aljegyző, Agricola Adolf, Füley József tiszteletbeli jegyző. Matolcsy Károly fő, Lászlófi István alügyész. A választó polgárok részéről Winterhalter Jakab szószólló és még 50-en mások. Ez alkalommal az ülés azzal foglalkozott, hogy a Szepessy Sámuel távozása által megürült róm. kath. plébánosi állást töltötte be Smoczer Ignáczczal, a kire 42-en szavaztak. A pesti márczius 15-iki eseményekről tehát akkor még itt nem sejtett a lakosság semmit, a mint hogy nem is tudhatott, mert a táviró akkoriban még nem volt fölfedezve és vasutak sem röpítették a krajezáros újságokat. Az első hivatalos jegyzőkönyv, mely márczius 15-ikéröl megemlékezik 1848. márczius 22-röl van keltezve s hangzik e képpeu: »1848-dik év mártius hó 22-én tartott Tanács ülésen jelen voltak: Stand Pál helyettes főbíró és a többiek, kiket fennebb említettem. Légeny Sigmond tanácsos betegsége miatt jelen nem lehetett. 895. E'elvétetett a Nagyméltóságu m. kir. Helytartó- tanácsnak folyó év és hó 16-í ól 12952. szám alatt kelt s gyorspostán érkezett intézvénye, melyben tudatja, hogy a sajtó szabad és a könyv vizsgálatok áltáljában megszűntek. Köz örömmel fogadtatván, az egész városi közönség előtt meghirdettetni határoztatott. 896. Olvastatott az országgyűlési követnek folyó hó 15-ről kelt tudósítása, melyben tudatja, hogy Bécs várossá felkelvén, Austriának sajtó szabadságát kivívta és alkotmányt eszközlött. Metternicht minisztériuma megbukott. Apponyi György fő Cancellár leköszönt. 897. Olvastatott továbbá Csausz István országgyűlési követnek folyó év Mártius 17-ről sebes postán küldött tudósítása, melyben tudatja, hogy az országgyűlés teendői iránti feliratot O felsége elejébe Nádor elnöklete alatt felvitt küldöttség Posonba folyó év Mártius hó .. n megérkezvén meghirdeti, miszerint Ó felsége ezen feliratot egész kiterjedésében helybenhagyta, elfogadta és megerősítette a felelős magyar Ministe- riumot elfogadta és annak alakítását, kinevezet tell- jes hatalmú királyi helytartójára István fő Herczeg és Nádorra bízta, ki is ezen ministerium elnökéül azonnal gróff Battyáni Lajost dicső hazánk fiát kinevezte és ezen kinevezést azonnal közhírré tette. Tudatja továbbá a követ, hogy a magyar ministerium Budán fog presidiálni, most azonban a főb kérdések elintézéséig Posonyban maradand. Az országgyűlés csak a főbb reform tárgyaknak elvileg leendő elfogadásáig marad együtt, azután eloszland. Határtalan öröm és lelkesedéssel fogadtatván, ezen hazánk boldogságát tanúsító nagyszerű események hire, minélfogva, hogy ezen köz örömben az összves városi közönség mielőbb részeltethessék, mindjárt más napra Mártius 23-án nyilvános közülésnek tartása határoztatott, — Kimondatván, hogy ezen ekként történt békés átalakulásunk öröm ün-
