Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
10. szám. nyaink folytán ? Megmutattam czikkem elején a szö- vészetet, mint alkalmas iparágat, hagyjanak fel a pénz pocsékoló füztermelö és kosárfonó kísérletekkel, vagy még a csipke és kalapfonásból nem tanultak ? Oh akkor nincs szavam, ha drága áron, de minden áron maguk kárán egyesek tanulni akarnak. Szabó József,, gazd. szaktanító. A felsőbányái pályaudvar legújabb terve. * Hollós Jakab nyugalmazott m. á. v. főfelügyelő, mint az építendő vasút engedményese, e napokban küldte le a felsőbányái pályaudvar elhelyezésére vonatkozó tervet azzal a megjegyzéssel, hogy ez a terv úgy Felsőbánya város igényeinek, valamint a vasútépítési vállalatnak is tökéletesen megfelel. Az utóbbit hajlandók vagyunk elhinni, annál kevésbbé azonban az elöbbenit, mert a Felsőbányára juttatott tervből látható, hogy az a vaskos remény, melynek mámorában a felsőbányaiak a m. év november 28-iki közgyűlés után és óta úsztak, most egy • szerre eloszlik a kis masina képzelt hámori füstjében. Pedig nem igy kellene ám most ennek lenni, mert a vasút engedményese azt irta volt november végén a képviselő testülethez intézett beadványában, hogy a helyszínén megejtett mérnöki megfigyelés eredménye alapján a felsőbányái vasúti állomást lehetséges lesz kiépíteni a vashámor melletti városi területen, csak a város ezt engedje át. A november 28-iki közgyűlés készséggel és örömmel adta oda díjmentesen a kívánt területet (még lehetett volna ráadásul adni akár az egész hires Zazarpartot is, a mely jó lett volna arra, hogy kies partszegélyeit a masina oldalgőze kissé megmosogassa) s ime micsoda meglepő fordulat egyszerre: az akkor alkalmasnak talált, kért és átengedett területet, melyre a pályaudvar kiépítése, mérési eredmények szerint, akkor lehetségesnek volt kimondva, most már egészen mellőzni akarják. A legújabb terv szerint a pályaudvar a Lévay féle kert csűrétől 245 méterre esik a Nyires felé, valahol a Salánk nevű zúzó háta mögött. Eddig az utat Felsőbányától gyalog vagy kocsin — a választás nincs megszólítva — lehet majd megtenni. Valószínű, többen fognak akadni, kik a kocsibért megpótolják a személyjegy és a nagybányai bérkocsi árával és a hordárok illetékével, hogy ekként akkor induljanak le és vissza Nagybányáról, a mikor nekik tetszik. így megszabadulnak a kellemetlen fel és kiszállási hurczolkodástól és meglehet, hogy még hamarabb érnek Nagybányára, mint a vonattal, mert elesik az állomáson való várakozás. Az uj tervvel szemben némi megnyugtatá(2) 1904. Márczius 6. __________ mondtátok, hogy rokonszenves, az kevés; nem csak rokonszenves, de igen szép ember. Villogtak is a női és férfi szemek egyaránt, mikor Kelemen keserű cseppeket vegyitett a beiktatás ünnepségébe. Hát biz ez el is maradhatott volna. Egy városi -közgyűlés nem pártoskodás, aztán van lap, bankett és egyéb alkalom bőven, a hol kiöntheti az ember a szive mérgét, nem muszáj okvetlenül ürmöt vegyíteni az örömbe. Tizenkilencz küldöttségben itt is volt része a főispánnak, ragyogtathatta fényes szónoki talentumát, a mint hogy ragyogtatta is. Mindegyiknek tudott valami szépet, kedveset, igazat, jólesöt mondani, a nélkül, hogy ismételte volna önmagát. Még az idő is kedvezett a gyönyörű ünnepélynek, ragyogott a nap s melegen sütött, mint májusban. A vigadó legmagasabb ablakán beöntött egy hatalmas sugár kévét és bearanyozta a 300 előkelő egyénből állott kedélyes társaságot. A leves, mint a tokaji bor; minden hal egy-egy szép költemény, költői czirádákkal stilszerü szigonyokkal és zászlókkal díszítve; minden tál étel az ezeregy éj meséjének egy-egy ritkasága. Megkezdődött a japán-orosz háború, az ágyuk durrogtak, a fegyverek csörömpöltek pezsgös üvegek s kés, villa képiben. Ilyen gazdag, finom ebéd bankettjeim történetében, még Zilahon sem fordult elő, mert nem volt meg hozzá a milieu. Tündérpalota ez a diszterem, a mórnak, keletinek, s mindennek a mi bizarr csodálatos vegyüléke, úgy hogy még magyarnak is szívesen elfogadjuk. Karzatai kecsesen előre nyomulnak, boltozatai hét szemöldökből állanak, mintha Mohamed hét menyországát jelképeznék s oda fent a legmagasabb Olim- pusról, a messze távolból hallszik pompás precizitással a katona zene, több a honvéd zetie! Szózat, himsunkra szolgálhat csupán az a körülmény, hogy az ahhoz kért hozzájárulási jegyzék és aláírás még nincs megadva s más, mint a közgyűlés meg sem adhatja. A közgyűlés ugyanis a város részéről 80 ezer korona készpént és 10 ezer koro • náig terjedő földet és építési anyagot szavazott meg a vasúthoz hozzájárulásképen ; jogos és illetékes tehát a képviselőtestület nem csak arra, hogy most hozzájárulását adja vagy sem a pályaudvar uj tervéhez, hanem ebből kifolyólag jogában állott volna saját kebeléből tagokat küldeni ki ahoz a hivatalos bejáráshoz is, mely f. hó 9-én a felsőbányái pályaudvar helyének kérdésében lesz megtartva. Az uj terv mellett több rendbeli kisajátításra lesz szükség; a vashámor melletti pályaudvarhoz a földtér ingyenes. De ha van is költségkülönbözet, ez háttérbe szorul a közönségnek a pályaudvar közelségéhez kötött érdekeivel szemben. Úgy tudjuk, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság az uj tervet elvben elfogadta. Hát ehez csak az a megjegyzésünk van, hogy olyasmit elvileg sem kel elfogadni, a mi határozottan ellene van Felsőbánya közönsége érdekeinek. _______NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE_______ HET I KRÓNIKA. így már csak megélünk valahogy, minden héten egy föispáni beiktatás. Csütörtökön Károlyöan, kedden Szatmáron. Ám azért a károlyi sem mondott csütörtököt és a szatmári sem volt húshagyó kedd. A szatmáriak meglehetős higgadt, sokszor szinte hideg emberek. Már mint ez alföldi városban szokás. Nem ölelik, csókolják mindjárt, a ki szépet mond nekik, de ha felmelegszenek, akkor meg tudják igazán mutatni, mire képesek a barátságért. ‘ Olyan jó dolgunk volt Szatmáron, hogy hazajövet folyton sóhajtoztunk : — Miért is siettünk mi el? Annyi kérés, marasztalás, szives édesgetés után bizony maradhattunk volna még egy napig. És én meg vagyok róla győződve, hogy másnap még nagyobb »ricsaj!« lett volna, mint a keddi volt. Hazajővén két napig meséltük a szatmári vendéglátás csodás motívumait, ám a nagybányaiak mindenre csak azt tudták qiondani, hogy uj választás lesz. Azért van uj főispán, azért volt a nagy vendéglátás és azért vagyunk mi, mert uj választás lesz már áprilisban. Részemről ezt nem tudom elhinni már csak azért sem, mert a szavazók jegyzéke még mindig nincsen készen, e nélkül pedig nem lehet szavazni, szavazás nélkül nem lehet választani. Eredmény: hogy egyelőre még sem lesz a választásból semmi. Nyugodt lévén a politikai hangulat, egész kényelmesen foglalkozhattunk a héten a »Teleki-Kör« alapszabályaival s be is fejeztük a nagy munkát. Most már van reménység reá, hogy mire kitavaszodik, akkorra megtartja választásait a Teleki Kör is. Megint csak választás ! Beszéljünk egyébről, olyan témáról, a miben mindnyájan egyek vagyunk. Közel márczius 15-ike, a magyar alkotmány legszebb ünnepe. Itt talán el fog hallgatni a pártoskodás, egy nus és száz kurucz dal csak úgy zúgott alá a magasból. Hanem a köszöntők, azok kárba vesztek. Csodálatos terem ez, a szónokot elnyeli s a hallgatók zsivaját duplán adja vissza. Nem rossz ennek az akusztikája, de nagyon is jó, ez a baj. Jobb, mint kellene. Különben a tósztokból egyáltalában felesleges is valamit hallani, előre tudjuk mindig, ki kire és mire fog köszönteni s végre ez a dolog lényege és az ivás. Ivás ! pedig volt itt elég, az ebéd este 7 óráig tartott s gondolhatja a nyájas olvasó, hogy 4 óra után nem annyira ettünk, mint inkább ittunk, de a derék szatmáriak egészségéért még igy sem tudtunk eleget koczczintani. Majd talán máskor ! azt nem merem mondani, hogy »mielőbb« egy újabb föispáni beiktatáskor, mert félek, hogy még beteljesedik s a rokonszenves, lelkes és tenni vágyó Kristóffyt hamarább elviszik tőlünk, mint sem gondolnék. Hanem azt őszintén sajnáló n, hogy elvesztettük 76-ban önálló törvényhatósági jogunkat, lám most még egy olyan felségesen szép ünnepély hátra volna, mint a szatmári volt. Milyen kár, hogy csak »volt !« Emlókszel-é? . . . Drága kis galambom, ugye még emlékszel A szeder virágra ott az erdő szélen . . . ? Nem is olyan régen rügyet láttunk rajta . . . — Igen! a szederfa oly sok bimbót hajta . . . Mikor az ut mentén egymás mellett jártunk S virágfakadásra sóhajtozva vártunk, Végre is a bokor bimbója kipattant Epedő ajkamon egy csók is elcsattant. A szeder virágot — ugye azért lestük ? Sziveink is nyíltak — ugye azt kerestük ? napig egygyé lesz az ország érzelemben, gondolkozásban. Készüljünk hát márczius 15-re, hogy a nagy napon emlékezetes dolgokról énekelhessen a Különfélék. Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink beszély-mellékletünknek 9—16 lapját. Kristóffy főispán először fog elnökölni márczius 17-én a vármegye gyűlésen, ekkorra ugyanis rendkívüli vármegyei közgyűlést hivott össze következő tárgy- sorozattal: 1. Gróf Tisza István miniszterelnök válasza a vármegye közönségének üdvözlő feliratára. Fj. 2. Belügyminiszteri leirat és vármegyei árvaszék előterjesztése a 123000—1902. B. M. számú vármegyei gyámpénztári utasítás 72. §-a értelmében a várme- gyei gyámpénztár pénzkészletének elhelyezése czéljá- ból a pénzintézeteknek névszerinti szavazással való kijelölése tárgyában. (III.) 3. Zala vármegye törvény- hatósági bizottságának átirata a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek gyümölcsöző elhelyezése tárgyában. (III.) 4. Felsőbánya sz. kir. r. t. város képviselőtestületi tagjainak választásához választási elnök és az igazoló választmányba helyettes elnök kiküldése, (II.) 5. Fiók Zoltán nántüi lakos körjegyző felebbezése Ököritő község képviselőtestületének fizetéstöbblet kiutalását megtagadó határozata ellen. (II.) 6. Vámos-Oroszi község képviselőtestületének községház vétele tárgyában kelt határozata. (II.) 7. ökiritó község képviselő- testületének a betétszerkesztési költségek fedezése tárgyában. (II.) 8 Gebe község képviselőtestületének fúrt kút létesítése tárgyában kelt határozata. (II.) 9. Krasz- nabéltek község képviselőtestületének ingatlan eladása tárgyában kelt határozata. (II.) 10, Géres és Gyöngy községek képviselötestü eteinek jegyzői írnok fizetését megállapító határozata. (II) 11. Király-Darócz község módosított szervezési szabályrendelete. (II.) 12. Ilosvay Aladár várm ;gyei főjegyző felebbezése a Fazekas János és társai komorzáni lakosok bünperéböl kifolyólag kiutalt 216 korona 24 fillér megtérítése ügyében hozott alispáni határozat ellen. (I.) 13. Alispáni előterjesztés a 11 — 1904, bjkvi sz. határozattal letárgyalt székház javítás részletes tervei és költségvetése tárgyában. Fj, A nöegylet köréből. Mily messzire elterjed a helybeli jótékonyczélu nöegylet ipari czikkeinek jóhire, bizonyítja az a két újabb levél, mely az elnökséghez a héten érkezett. Egyik a m. kir. földinivelésügyi minisztériumból jött a gazd. és háziipari osztályból s hangzik ekképen; — »Tisztelettel felkérem a t. Elnökséget, szíveskedjék Tolnay Ervin ur részére gyékény papucsot, és más gyékény tárgyakat, szatyort stb. mintákat küldeni, miután nevezett Amerika részére nagyobb mennyiséget kíván belőle megrendelni. A mintáknál az árukat is kérem feltüntetni. Budapest stb. miniszteri megbízott.« — Másik levél Kecskemétről érkezett, a hol kiállítást szándékoznak rendezni, az elnökségtől. Ebben meg szóról-szóra ezeket mondják : — »A kecskeméti nöegylet ez év szeptember havában kiállítást szándékozik rendezni. E kiállításban való résztvételre főleg azon nöegyleteket óhajtanánk megnyerni, kiknek iparvállalatjuk van, vagy valami munkát már iparilag is sikerrel vezetnek. Volt alkalmam a nagybányai nöegylet által fenntartott és vezetett gyékényfonó iskola productumait látni és meggyőződésem szerint dicséret illeti a vezetőket, kik ilyen czélszerii, hasznos és rendkívül tetszetős dolgokat tudnak előállítani. Azon kérésem előterjesztésével vagyok tehát bátor Nagyságodhoz fordulni, addig is Mily szép volt a szeder bimbója, virága! Lágy fehér leplet vett a bokor magára! S mikor sziveinknek minden mozdulása, Minden dobbanása, csók özönbe zárva El volt rejtve mástól, nem is tudta senki, Hogy ott a szerelem szép virága kelt ki . . . Akkor elgondoltam, hiszen nemsokára Elhervad a bokor szép fehér virága- Ott lesz kiterítve szerte, rajta járunk, Úgy féltem: — Ilyen lesz a mi boldogságunk! Eljött a tél fagya a szegény kis kertre, Virágot, szerelmet, mindent eltemetve; Eldobtál magadtól te is mindörökre, Szegény vágyó lelkem zord télen törött le. De az erdő bokra vissza vissza várja, Meg is jön tavaszra hófehér virága. S majd ha ott előtted a bimbók feselnek, Kérdezd egyről-másról, vajon mit mesélnek. S a mikor közöttük a napsugár rezdül, Suttognak majd lágyan édes szerelemrül Egymásra hajolva s ha szivük kifárad S megfürödtek majd az éjnek harmatában, Arról is beszélnek amit ott fogadtunk, Hogy egymásnak akkor édes csókot adtunk . . . Azt mondják : a szívnek holdogsága álom, Örök szerelem nincs sehol a világon, Csak a virág nyílik újra minden évben, Az elvirágzott szív többé fel nem ébred! A szeder virágról — hogy ha újra látod — Jusson az eszedbe régi boldogságod. .... 6.
