Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-18 / 51. szám
Nagybánya, 1904. Deezember 18. — 51. szám. XXX. évfolyam TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK HVUMNTIDIEIN' Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. Karácsom vásár. Itt a karácson ünnepe, már csak egy pár nap választ el tőle s ez a -hét többnyire a készülődéseknek és a vásárlásoknak a hete lesz. A kiknek kevés az idejük, azok már holnap — mint munkaszünetes napon — ellátják magukat azzal, a mi véleményük szerint szükséges, azaz már holnáp vásárolnak be Azt hisszük, hogy talán még nem késtünk el figyelmeztető szavunkkal, a melyet magyar hazánk érdekében ilyen alkalommal felemelni szükségesnek tartunk. Ne feledje ugyanis a nyájas olvasó, hogy ilyenkor vándorol ki a mi pénzünk legsum- másabban Becsbe és általában Ausztriába. Milliókat dobnak ki a Jézus szent nevében az osztrák ipar gyatra termékeiért, pedig Jézus azt nem kivánja, hogy mi ilyen nemzetgyilkos szokásokat kultiváljunk. Csak két tanácsot akarunk adni ezzel az önkéntelen és legyőzhetlennek látszó áradattal szemben. Mindkettőt magyar szivünk sugallta s magyarnak szól, igy talán lesz foganatja. Az egyik az, hogy ne vásároljunk össze minden szemét haszontalanságot A karácsom ipari tárgyak legnagyobbrésze egy napra készül, vagy talán annyira sem s a játékok maguk többnyire oly czélszerütlenek, hogy nem a magyar gyermek vérmérsékletéhez valók. Először is tehát vegyünk hasznos, czélszerü dolgokat, ha játákot vásárolunk, olyat, a mi a gyermek képzetkörének és akaratának megfelel, pl. egy szánkának, a mit huzni és a mire ülni lehet, vagy egy szobahintának, jó könyvnek, késnek, erős hintalónak stb, nagyobb becsülete van a fiú előtt, mint a gummicsövön ugráló automatáknak és a bukfenczező pojáczliknak. Másodszor pedig ne vegyünk olyat, a mi bécsi, a mi osztrák; milliókkal gazdagítjuk csak egy napon is Ausztria iparát, a magunkét pedig elhanyagoljuk. A választ erre már is halljuk, hogy a magyar ipar nem készít oly tetszetős dolgokat. mint a bécsi, megengedjük, de miért nem készít, mert nem pártolják, támogatják; kezdjük csak el egyszer komolyan összevásárolni azokat a durvább, de erősebb magyar ipari tárgyakat s majd meglátjuk, hogy fognak évröl-évre csinosodni, finomodni. A forgalom tökéletesíti a czikkeket, attól ne féljünk. Ne elégedjünk meg tehát hangzatos jelszavakkal, hazafias fecsegésekei, a hazaíiság nem a szószátvárságban áll, de a tettekben, lépjünk a tettek mezejére s ne vásároljunk mást, csak magyaripari termékeket! A gyümölcs értékesítő szövetkezet megalakítása. (Alapszabály-tervezet ) 12. §. A szövetkezet szervezete áll: a) a szövetkezeti tagok közgyűlése. b) az elnök, c) az igazgatóság, d) a felügyelő- bizottságból. 13. $ A szövetkezetre vonatkozólag a kereskedelmi törvény szerint megillető jogokat a tagok összesége a közgyűlésen gyakorolja. Az évi rendes közgyűlés minden év április — julius évnegyedben megtartandó Nagybányán, melynek napját és helyiségét az elnök vagy az igazgatóság tűzi ki s erre a tanácskozás tárgysorozata és a zárószámadások közlése mellett a tagokat legalább 8 nappal előbb meghívja. vagy a rheghivót egyszerűen a tagok czimére postára teszi és valamelyik helyilapban ugyanazt a közgyűlést megelőzőleg egy héttel közzé teszi. Rendkívüli közgyűléseket ugyanezen módon kell össze hívni, ha 1. az elpök vagy igazgatóság azt elrendeli, 2. 100 üzletrész-tulajdonos kívánságára azoknak megjelölésével: a közgyűlés egybehívandó. Amennyiben az elnök vagy az igazgatóság a felhívástól 8 nap alatt a közgyűlési meghívót ki nem bocsátana, úgy a felügyelt bizottsági elnök vagy a kir. törvényszék jogosított a meghívást kibocsátani. A közgyűlés, az 1898 23. t. ez. 5 §. szerint határozat képes, ha az összes üzletrészek egy negyed része van képviselve legalább 14 taggal, ha ennyi nem volna, úgy 14 napra ugyan úgy uj közgyűlés hivandó egybe azzal, hogy tekintet nélkül a megjelenők száma és üzletrészére ezen második közgyűlés, a megjelentek ssámára való tekintet nélkül, határozatképes azon tárgyakra, melyek az előző eredménytelen közgyűlésre is ki voltak tűzve. " Az előző meghívóban egyidejűleg is lehet ezen második napot kitűzni feltételesen s ez esetben uj meghivő kibocsátása nem szükséges. A tagok személyesen vagy képviselet által jelenhetnek meg, de képviselők a törvényes képviselet és. családtag kivételével, csak üzletrészesek lehetnek; a megbízás alakját és szövegét az igazgatóság jogosított esetről- esetre megállapítani. Minden üzletrész, a 7. S- korlátozásával, egy szavazatra jogosít s igy 40 szavazatnál több szavazatot nem érvényesíthet. A szavazatok nyílt szavazással általános szótöbbséggel hozatnak, egyenlő szavazat esetén az elnök dönt s ha az elnök szavazatával volna egyforma a szavazatok száma, úgy a hová az elnök szavazott, az mondatik ki érvényesen határozatnak. Ha ötven üzletrész irásbelileg a szavazás elrendelése előtt a titkos szavazást kivánja, úgy a szavazás titkosan czédulával ejtendő meg. A választások egyhangúlag közfelkiáltással teljesitendők, de ha szavazás esete áll elő, úgy a választás titkos szavazattal történik és egyenlő szavazat esetén, a sorshúzás dönt. A közgyűlésről a tárgy rövid s a határozat pontos megjelölésével jegyzőkönyv veendő fel, melyben a tagok neve és üzletrészük, valamint a szavazatok száma kitüntetendő és a hirdetmény hírlapi igazolványa csatolandó. A közgyűlést az elnök, esetleg az igazgató vagy aligazgató vezeti s a jegyzőkönyvet az azt vezető elnök, jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítésre felkért és a gyűlésen jelenvolt két tag írják alá és az másolatban a törvényszéknek bemutatandó és az eredeti irattárban megőrzendő. 14. §. A közgyűlés határoz a következő ügyekben: 1. Az elnök-igazgató, igazgatósági tagok és a felügyelő bizottsági tagok, úgy a felszámolóknak a szövetkezeti tagok közüli választása. 2. A mérleg megállapítása, az üzleti haszon feletti határozathozatal figyelemmel a 4. és 10. §-ra s ebből folyólag a felmentvéry megadása. 3- A kartelszerződések feletti határozás s annak megkötése. 4. Az igazgatóság, felügyelő bizottság fizetésének megállapítása, mi ha nem történt meg valamely esetben, úgy a 10. §. szerint történik a díjazás. 5. A szövetkezet feloszlása és a felszámolás elrendelése. 6. Az alapszabályok megalkotása és módosítása vagy más szövetkezettel való egyesülés elhatározása. 7. A tagok által teendő indítványok tárgyalása. A feloszlás, alapszabályok módosítása iránti határozathoz szükséges, hogy az első és második közgyüléen az összes üzletrész-tulajdonosok 4/„ része jelen legyen s ha ez össze nem jönne, a harmadik gyűlésen a jelenlevők határozata érvényes, azonban szükséges minden esetben a jelenlevők */6 részének hozzájárulása. — Minden más magán indítvány a közgyűlés előtt 15 nappal az igazgatóság vagy elnöknél bejelentendő és ez által a szövetkezet helyiségében kifüggesztendő Az alapszabály-módosítás, egyesülés vagy feloszlás iránti határozatok csak a törvényszéknél tett bejelentés és a ezégjegyzékbe való jogerős bevezetéssel válnak jogerőssé s e nélkül joghatálylyal nem bírnak. 15. §. A szövetkezet részére a közgyűlés 3 évenkint választ elnököt, kinek feladata: a) A szövetkezet ügykezelésére a legfőbb felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni, b) Jogosított a közgyűlést összehívni és azokat vezetni. c) Az ügykezelés ellen felmerülhető alapos paA bomba. Elmerülve tompa nyugalomba, Poros zugban szundikál a bomba. Körülötte ó fegyverek, tőrök Meg unalmas, vén muzem-őrök. Keservesen eltűnődik néha, Szólana is, de nincs nyelve, néma; Tenne is már, de tagokat sem lel: Óriás fej, de nincs hozzá ember. Kelne csak fel az a régi Sámson, Kinek vállán nagy dolgokhoz lásson! Szándék, erő, együtt lenne, egyben. Mint az arany s a kőszál a hegyben! Nem kellene akkor, csak egy szikra S kiröpülne a diadal-sikra. Ott szeretne, kinn a harczi pusztán Ölni, dúlni és elveszni aztán. Zempléni Árpád. Elmentek a színészek. Mindjárt az első este, midőn a színészek megjöttek, feltűnt a tizenhatéves Baranyai Matildkának a szép Guzun Béla színész, a kinek igen érdekes arcza volt: szabályos orra, nyílt homloka s tüzes szemei. Másnap alig várta már, hogy a színpadon megjelenjék s egész este csak öt nézte. Jó, hogy az első sorban béreltek a szülei s nem kellett távcsőt használnia, mert akkor hamar észrevették volna, hogy mindig csak egy helyre nézett, arra t. i. a hol Guzun Béla áll. Ilyenkor egészen kipirult hófehér arcza, melyen máskor csak gyenge piros folt volt észlelhető. Arra a piros foltra, a mellbetegek szomorú jelvényére, mindig aggódva néztek szülei. Színházba is csak azért vitték minden este, mert az orvos azt mondta, hogy a miben a gyermeknek öröme telik, teljesítsék a szülök. Kényelmes, derült életmód mellett sokáig élhet. A színházat nagyon szerette, nézte-nézte ábrándos kék szemeivel azt a különös ideális világot, mely a színpadon előtte föltárult s melynek főhőse Guzun volt. Neki mindig oly szép szerepei voltak, nemesen érezett, forrón szeretett, jellemesen cselekedett. Szegény leányka átvitte a színész szerepét a szinész személyére. S igy ébredt észrevétlenül az a különös érzelem, mely eddig ismeretlen volt előtte : az ábrándos szerelem. Majd féltékenység gyötörte. Vájjon átérzi Guzun azon szerelmes szavakat, melyeket a szerepben kedveséhez in*:éz, az ölelés párosul-e belső érzelemmel vagy csak külsőség-e az egész? Oh bárcsak külsőség volna belső gondolat érzelem nélkül. De hogy lehet az, hogy a szív hideg legyen, midőn oly olvadozó a beszéd, oly tüzes a szem s forró az ölelés? Ha Guzun átérzi, akkor miért nem lehet ö ott a színpadon, hogy neki mondaná ama szép szavakat az ideális tiszta szerelemnek bűbájos igéit. Milyen boldog lenne akkor, nem bánná ha utána igazán meghalna, nemcsak úgy szinleg mint a színpadon. De hátha egészen más Guzun az életben, mint itt. Ha ott ismerné, talán sohasem szeretné. Itt igazságos, amott igazságtalan, itt jószivü — amott durva, itt hü — ott hütelen, itt tűr — amott türelmetlen akaratos, itt ideális szerelem után eped — ott hozományra néz. E szép külső alatt ki tudja, nem lakik-e rósz lélek? Bárcsak találkoznék vele az életben. De ez lehetetlen. O a gazdag földbirtokos leánya, kinek ezrei vannak, hol találkozzék a szegény szinészszel. Szülei házánál nem, másutt még kevésbbé. Csak tekintete találkozik néha a szép ifjú tüzes szemével, de az is csak egy pillanatra, mert a színésznek szerepére kell ügyelnie. Guzun különben is inkább a hátsó sorokba néz, tekintete a távolba téved, sokszor elrejtőzik a többi színészek mögé, ha nincs szerepe, mintha csak tudná, hogy szép arczát sokan nézik. De végre feltűnt neki, hogy az az úri ieányka ott az első sorban mindig öt nézi, még akkor is, ha szinésztársai hevesebb jeleneteket adnak elő s az egész közönség azokat nézi. Viszonozta a kiváló érdeklődést, tüzes szemeivel az epedő leányka ábrándos szemeibe nézett s a szegényke ilyenkor oly boldog volt s arcza egészen kipirult. — Meleged van gyermekem? — kérdi anyja nyugtalanul — tedd le a keppet. De a leányka nem hallja, nem lát, nem hall semmit, csak Guzunt, a mint a »Hajdúk hadnagyá«HvTa-i számunk © old.a.1.
