Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
(2) 1904. Deczember 4. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 49. szám. iparkodott az est sikerülésére. Sípos Gizella igazán ügyesen alakitotta az elmúlt bájaiban tavaszt sejtő ifjúba görcsösen kapaszkodó Petronellát. Peres és Pintér jól festettek, tetszetősen mozogtak, de rosszul énekeltek. Az orrukig nem látó, felszarvazott férjeket jól adták Szalkay, Baróthy és Tábory, — a közönség jbizüen nevetett rajtuk, — »ma nekem, holnap neked.« Iparkodtak kitenni magukért hálátlan szerepükben Pápai, Gázon és Pálfi. Szerdán Tábori Frida jutalomjátékául Konti József operette-jét, a Suhanczot adták Táborival a czimszerepben. Sajnálattal kell írnunk, hogy a közönség, mely annyira él-hal az operettéért, most annak a művésznőnek jutalomjátékán jelent meg kisebb számmal, ki estéről estére fárad a közönség mulattatásán. Igaz, hogy nagy idők fuvalmát éreztük, t. i. harmin- czadikáét, ezzel talán megérthető a bosszantó közönyösség. Az előadás igen jól sikerült. Tábori elemében volt, pompásan játszotta a kihívó, rakonczátlan, örökké jókedvű gamint, remekül énekelt; tisztelői egy aranyvirágból és szekfüböl kötött csokorral lepték meg. Miklós Dóra kissé hideg játéka mellett szépen énekelt. Morine bárónő szerepét Pintér Margit helyett Kövi adta elég igyekezettel, de látszott rajta a beugrás, Szalkay remekül alakitotta a kikosarazott Durand fűszerest; Baróthi pedig Bizot szerepében tetszett, egy kupiét kétszer ismételtetett meg vele a közönség. Pápai (Morin báró), Sipos Gizella (Munierné) szintén beleillettek a keretbe Gozon, a szokott módon játszott. Nagyon édes volt Szalkay Sárika, mint groom, a közönség négyszer tapsolta ki ezt a kedvesen pötyögő kis babát. Csütörtök deczember 1. Nos tehát tisztelt uraim és hölgyeim, a Szalkay társulatától a komoly színmüveket is érdemes megnézni. Mily kár, hogy önök közül csak minden tizedik jött el ma s láttunk üres széksorokat egy ilyen felséges darab előadása alkalmával. Kazaliczky Antal »Tetemrehivás« czimü magyar színmüve egyike az újabbkor legértékesebb darabjainak Gyalán Györgyöt (Kovács Lajos) mint sikkasztót elítélték 5 évi börtönre, neje (Holéczy) elválik tölle s férjhez megy egy csendes jó emberhez, Radányi miniszteri tanácsoshoz (Baróthi Jenő), leánya azonban Györgyike (Kövi Kornél) hűséges szeretettel marad atyjához. A börtönből kikerült apa mindenről lemond csak leányáról nem, hasztalan iparkodnak öt reá bírni, hogy Radányinak adja örökbe, aki minden vagyonát reá akarja íratni, a volt Gyalánné : Margit szemrehányásokat tesz Gyalánnak, majd kitör a vihar köztük s Gyalán felindulásában elmondja, hogy nejének atyja miatt ült a börtönben, ki váltót hamisított, s aki Ígérte, hogy négy nap alatt pótolni fogja a neki kölcsön adott összeget, e helyett azonban kivégezte magát. Soós ügyvéd (Gózon) előre figyelmeztette Margitot, hogy az erkölcsi halottnak jó lesz békét hagyni, mert tetemre hívás lesz belőle s a halott vérző sebe reá mutat majd ara, aki meggyilkolta öt. Iszonyú lelki küzdelmet idéznek elő Gyalán felvilágosításai Margitnál; férje áldozatának nagysága előtt leborulva hajlandó őt követni, veié élni még hitetlenül is, azonban Gyalán többé nem fogadja magához. Megható a darab befejezése, Margit nagy lemondásával Radányi oldalán marad, Gyalán pedig elbúcsúzik s vele megy a ö hűséges kis lánya, mert hát az ő atyjának már senkije sincsen. Mélyen jár a darab, gazdag hatalmas gondolatokban s ezzel az estével határozottan épültünk és művelődtünk. Akiket itt említettünk ma mindnyájan kitettek magukért s még nem szabad elfelednünk özv. Mind- szentinét (Tomborné), ő is természetes alakítást mutatott be s megnyeite teljes mértékben a közönség tetszését. Valóban köszönettel tartozunk a társulatnak ez uj remekműnek ily fényes sikerű bemutatásáért. Pénteken deczember 2-án Jókai Mór »Keresd a szived« czimü színmüvét adták. E darabot a költő »Kőszívű ember fiai« czimü regényéből csinálta. Tartalmát röviden elmondani igen nehéz volna, mert maga egy kis regény lenne. A színműnek egy nagy hibája van, hogy nem érti meg a ki a regé íyt nem olvasta, vagy talán kihagyások idézték elő a nehéz rnegért- hetőséget ? Plankenhorst Alice és Palvitz Ottó (illetőleg Hugó) továbbá Liedenwall Edith és Baradlay (BaranghyJ Rikhard szerelmi története fonódik benne össze s végül békés megoldást nyer. Az előadás kifogastalan volt. A pálma mindenesetre Holéczyé (Alice.) Bámulatos, mikép tudja ez a nő az emberi érzelem minden akkordját megütni. Büszke volt, mint egy királyné, féltette becsületét, mint egy vesztaszüz, kétségbe esésében lázongott az Isten ellen, mint egy titán, gyűlölt s bosszújának teljesültén őrjöngve ujjongott, mint egy démon, végié lélekben megtörve, porig alázva fuldokló sírással térden csúszva könyörgött gyermekéért annak, kit legjobban gyűlölt. Nagyon megnyerte tetszésünket Kövinek (Edith) minden pathosztól ment előadása és sikerült alakítása ; csak a lélekzetvételre vigyázzon. Kovács Palvitzban oly alakítást nyújtott, mely bármely nagy színpadon megállotta volna helyét; látszik, szerepét jól átértette és a régi iskola tanai szerint azt jól is tolmácsolta. Tomborné csinosan szavait s szépen sikerült megható jelenete fiával. Gózon a becsületes vitéz, deli magyar huszárkapitányt szivünk szerint játszotta, csak szemét ne forgatná fotytonosan, mint Jupiter. Baróthy mint Mausmann makámájának fura klappanciáival a szomorú milieu daczára is sokszor derültséget keltett s jól adta a magyarbarát, szabadságszomjas bécsi diákot. — A felső-tizezer ma is távollétével tündöklőit, nem csoda, csak egy drámát adtak! Az itteni népből valaki meg azt mondta: ez már darab! öt felvonás! ezért érdemes volt fizetni! Szombaton, deczember 3-án a »Hajdúk hadnagyáét adták Rajna és Czobor hires magyar operettéjét óriási közönség előtt, nagy sikerrel. Holnap vasárnap decz. 4~én két előadás d. u. 4 órakor a »Falu rossza« este 8 órakor Ádám és Éva hires és kitűnő Operette. A jövő hét műsora: Hétfőn »Eleven ördög« félhely ára tckal. Kedden: »Tetemre hívás«. Szerdán: »Mi történt az éjjel?« Szalkay Lajos jutalomjátéka. Csütörtökön : Menyecskék. HETI KRÓNIKA. Milyen jó, hogy a színészek itt vannak, legalább igy van hova járni, van kiről beszélni s nem bántjuk egymást; a pletyka és rágalom nyelve pihen egy pár hétig. Csak színmüvet ne adjanak, mert akkor üres a terem. A XX. század gyermeke, Nagybányán is operettre vágyik. Csütörtökön a »Tetemre hívást« adták, újabb irodalmunk ezen remek alkotását, melyhez foghatót nem láttunk Karczag »Lemondás»-a óta. Igazán gratulálunk a társulatnak ehez a felséges előadáshoz, de mit érnek ők az én gratulácziómmal, mikor még elsején it kongott a ház az ürességtől. Ma a »Hajdúk hadnagya« czimü operett jegyei már most délben elkeltek, igy újságolják nekem. Persze ez operette s akkor nem baj, ha mindjárt magyar is. A szini-szezon mellett igen kellemes a névnapszezon, ilyenkor nov. végén és decz. elején oly pompás nevek leledzenek a kelandáriumban, hogy majd mindennap lehet egyet mulatni. András napkor egy öreg barátom csendesen bandukolt hazafelé a nagy hóban, sokszor kereste az egyensúlyt és mindig szerencsésen megtalálta, kívül hideg bevül azonban valószínűleg meleg volt, mert öreg barátom igy kiáltott fel : ■— Az ördög vigye el az erős borát. Én nem iszom többet. Eh nem iszom többet. Időnap előtti szent fogadások, hiszen még nincs is itt a böjt. Másnap siettem megkérdezni névnapos czimborámat, tartja-e még a fogadást, hogy nem iszilc többet ? — Persze hogy tartom, volt a válasz, nem iszom többet mint tegnap, mert az épen elég volt. Lehet, hogy ez rossz viczc/., de nem rosszabb, mint az a felsőbányái, amely most ott egész héten tartja magát. T. i., hogy a felsőbányái vasút keresztül ment egy öreg asszonyon és az asszonynak semmi baja sem lett. A nagybányaiak mindjárt arra gondoltak, hogy bizonyosan üresek voltak a kocsik, pedig nem ez a dolog magyarázata, hanem az, hogy az asszony egy hid alatt volt (ott a Nyires mellett) s igy ment keresztül rajta a vonat, azért nem lett semmi baja. Ne tessék búsulni, lesznek ennél még rosszabb adomák is a tél folyamán és különben, ha jó viczcze- ket akar t. ez. olvasni, akkor ne a krónikát, hanem Vagányi »Nevető Világ«-át olvassa el bufelejtőül, azt jobban ajánlja a krónikás. Különfélék. Lelkészi kinevezés Papp Endre láposbányai g. kath. lelkészt a földmivelési miniszter Szurdokra nevezte ki. Díszes esküvő volt a budapesti Szilágyi Dezsö- téri ev. ref. templomban e hó 28-án. E napon déli 12 órakor esküdtek ugyanis egymásnak örök hűséget Bajnóczy Sándor helybeli gyógyszerész és Olgyay Berta. A násznagyi tisztet Bubla Ferencz budapesti kir. táblai tanácselnök és dr Széky Antal a vörös- kereszt ügyésze teljesítették, mint a menyasszony és vőlegény rokonai. Kinevezés. A pénzügyminiszter Stiglincz János kohógyakornokot segéd mérnökké nevezte ki és Fer- nezelyről Zalatnára helyezte át. Szabad előadás. Az ipartestület helyiségében, holnap d. e. 11 órakor Incze Lajos fögimnáziumi tanár tart. »Szemelvények a görög művészetek történetéből« czimmel előadást. At 0. M. bányászati és kohász egyesület Nagybányavidéki osztályának ma este tartott gyűlésében elnöki bejelentések során tárgyalva volt. 1. Kondor Sándor indítványa, az államvizsga bizottságába való tagajánlatokról, azon határozattal, hogy erre nézve az itteni osztály és a sóbányászati szaktársak figyelembe vételét illetőleg előterjesztés tétessék, 2. Bertalan Miklós indítványa a bánya és kohómérnökök ügykörére tartozó munkák díjszabályzatának érvényességéről annak elhatározásával, hogy a központ által kikérendő lesz a belügy-, igazságügy és a pénzügyminisztérium az érvényesség kinyilvánítására. 3. Dr Makray Mihály ismertetése a bányatörvény javaslat előadói tervezetéről tudomásul vétetett Ezt követte Stiglincz János s. mérnök felolvasása a réz érczek ujabbkori olvasztásáról. Elnök éljenzésével a gyűlés befejezést nyert s utána mulatság következett a kaszinóban, Jutalomjáték. Szalkay Lajosnak színtársulatunk népszerű és közkedvelt igazgatójának e hó 7-én, szerdán lesz a jutalomjátéka, mely alkalommal »Mi történt az éjjel« czimü énekes bohózatot fogják előadni. Ha valaki, akkor a fáradhatatlan igazgató érdemli meg a közönség részéről a pártolást, reméljük ez nem is fog elmaradni. f Kunay Imre törvényszéki jegyzőt múlt év szept. 27-én temették el Györ-Szt.-Mártonban, ki 30 éves korában hirtelen elhalt, özvegy édes anyja és rokonai nagy bánatára. A boldogulnak holt testét özv. Kunay Edéné most exhumáltatta s haza szállitatta szülőföldére, Nagybányára. Tegnap d. u. 2 órakor helyezték el a rokonság jelenlétében a koporsót az ág. h. ev. temetőben az édes atya és testvérek mellé. Ez alkalommal Révész János lelkész a sirnál hosszabb könyörgésben emlékezett meg az elhunytról s kérte az ur kegyelmét a boldogult ifjú és az öt siratok számára. Most már tehát az édes szülőföld göröngye fedi, a pihenni vágyott ifjút. Legyen siri álma csendes és zavartalan! KÖvárvidék czimmel nov. 29-én Nagysomkuton hetilap indult meg. Szerkesztője Barna Benő, főmunka- tars Borgida József. Hogy kiadója kicsoda ? azt nem tudjuk, de az első számot Vider Jakab ottani nyomdász készítette. Előfizetési ára negyedévenként 2 korona. Üdvözöljük az uj testvért, szerencse fel! Vármegyei gyűlés lesz decz. 6-án, mely alkalommal »Nagy Béla b. tag indítványa a parlamenti obrülvett völgyben fekszik, Negyvenezer • szőlőkertje van. Lakosainak foglalkozása és kenyérkeresete a borkészítés és a bor eladás. Vára az említett völgyben négyszög alakú, magas kőkeritésü nagy vár. Kerülete teljes ötezer lépés. Nyugoti oldala mesterségesen készített mocsaras hely, mely a városbeliek menedékhelye. A várárok széles, de nem mély és tele van vízzel. Déli oldalán van a város kapuja. Három kapuja, három különböző irányba néző erős építmény. vár nem igen erős, lakossága pedig kereskedő nép, azért félelemből meghódolt és Szidi Ah- med-pasa-zade Mehemed bég egy oda janicsárral jászakesi (osztály zászlóalj főnök) lett benne, és igy a vár nem gyujtatott fel. Két napig időztünk ott s ment az adás vevés. Én szegény is lópatkók és szegek vásárlására bementem a várba és megnéztem azt. Ezer katona van benne. Tizenegy tornyos monostora van. Főiskolája papi házai csársija (bolt) és bazárja jól rendezettek és szépek. Az élelmi szereket itt is asszonyok árulják. E vár tisztjei is ajándékokkal jöttek Ali pasához (a temesvári basa, aki szerdár, vagyis fővezér volt ebben a hadjáratban) és Melek Ahmed pasához (az a basa volt nagybátyja Evliának), s valamennyien megtiszteltetésben részesültek. Azután pedig midőn a szerdár és Melek basa a várhoz jöttek »Isten hozott« gyanánt ezer ágyúval diszlövést tettek s vigság volt és azonnal öt erszény (egy erszény 50 frt.) riál tallért hoztak nekik. E városban ezüst bánya van s megjegyzésre méltó, hogy egy ország ezüstbányájához sem hasonlít ez, három helyen olyan vastag drága követ vettek ki, mint az ember dereka, de lassan is vették ki. Bányáját nem láthattam, de a vár közepén a városháza közelében levő pénzverő épület érdekes látni való; Erdély ország minden aranyát és gurusát (garas) itt verik. A városon kívül Izem kertjéhez hasonló nagy külvárosa van, mely a folyó két partján fekvő díszes város, gyönyörű rácsos keritésü szökőkkel és kertekkel. A folyón magyar szerkezetű mesterséges vizi malmok vannak, melyek különféle finom lisztet szolgáltatnak, még a liäztet is megszitálják s a korpát külön választják úgy, hogy az embernek hozzá sem kell nyúlnia, csak a búzát kell felöntenie. Ez a Bán-ezder (ezder folyó) a Szamosba ömlik. Mivel a Bánya folyó hévviz, azért nem elég hűvös és kellemes, de hasznos. Ez a viz az ezüst érczes bányahegyekből jön s mivel a városnépe azt használja, aprajának nagyjának torkán golyva, vagyis daganat féle kinövés keletkezik. A város völgyben fekszik, azért levegője nehéz, lakossága azonban jókedvű és mulatós emberekből áll. Mindegyiknek a szőlőjében egy-egy kastélya van, A tudós emberek, orvosok s e hitetlen országnak összes gazdag emberei őszi időben ebbe a városba jönnek s eme hévvizeknél sátrakban laknak. Egy hónapig e hévvizeknél mulatnak és szórakoznak. Mondják, hogy a magyar nyelv először ebben a városban keletkezett, azért mi is itt közlünk egyet mást ebből a nyelvből: Számok: egy, ketti stb. nyolcs, kilencs stb. har- mincs, negven, nyolcsvan, kilencsven. Kenir, miz, alutej, kécs, tál, pincse, gyergya, lián, hozzá búzát asszon, szem sorott, száj gyüvel eregy haibar hozz, mozs meg hocscsa nekem ajándik fokmeg, gyük (tyuk) gyukmon (tojás) körtvil, cseresne, csompo ? diu, meneske, hun lakói, itt lakom. Ezután innen 3 órakor Szirvária (Szinérvá- ralja) nevű városba értünk. Habár nem is lehet készpénznek venni mindazt, a mit Evlia Cselebi irt a 40000 szőlőkért a szőlőkerti kastélyok — a derékvastaságu drága kő — mégis elég érdekes ismertetése a fenti olvasmány Nagybánya 350 év előtti„képének s úgy látszik, Nagybányán már akkor is jó élet folyt. Ha még megemlítem, hogy egy év múlva a török hadsereg a Tisza felől visszamenet megint Nagybányán ment keresztül, s hogy ez ajándék átadása végzett tisztességbe ment főkapitányt és bírákat, hogy nekik a későbbi utjokban kalauzaik legyenek, egyszerűen letartóztatták és magukkal vitték, úgy mindent elmondtam, a mit Cselebi Nagybányáról említésre méltónak tartott. Ináncsy.
