Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
fió y Nagybánya, 1904. Október 9. — 41. szám. XXX. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4- K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. j^^Svmczer^lka^J Harmincz év alatt, mióta lapunk fennáll, sokat irtunk az ö tetteiről, bár az ünnepeltetést, dicséretet, magasztalást nem szerette sem a nyilvánosság előtt, sem a társaságban, de róla ennek daczára is Írnunk kellett, mert egy oly egyesületnek vezetője, lelke volt, a mely jótékony czél- jánál fogva élénk érintkezésben áll a nyilvánossággal. Most, fájdalom, haláláról kell megemlékeznünk, Svaiczer Ilka nincs többé, lelke elszállt, holtteste pedig ott nyugszik a szent Háromságról nevezett templom alatt, a családi sírboltban, édes atyja és elhunyt testvérei mellett. A nagybányaiaknak nincs mit Írnunk ö róla, hisz az ő jelleme nyitott könyv volt, igy az értelmiség éppen úgy, mint a szegény nép egyaránt ismerte és becsülte. Lapunk azonban messze vidékekre is szól, hadd rajzoljuk meg hát egy pár vonással azok számára, hogy ki volt Svaiczer Ilka. 1826-ban Nagybányán született, az u. n. Pénzveröházban, melynek első emeletén volt akkor is a bányaigazgató lakása. Az ő atyja Svaiczer Gábor azonban úgy a bányászatnak, mint a kir. erdészetnek s a kir. jószágoknak is igazgatója volt, mert az egész kérület kormányával bízatott meg. Édesanyja: vásáros-naményi, Eötvös Katalin szintén előkelő családból származott. Atyját 1845-ben veszítette el, kiről a Pesti Hírlap egykorú száma (szept. 4,) elhalálozása alkalmából vezérczikkben emlékezik meg s többek közt ezeket mondja: ,,F, hó 4-én nagy halottat kisért Nagybánya bányászi fényes szertartással örök nyughelyére. Svaiczer Gábor az orsz sz. Anna ren másod osztályú s a Leopoldrend kis keresztese, kir. udv. tanácsos, nyug, főkamara-gróf, s számos megyék táblabirája, ki hazájának s fejedelmének 40 példátlanul munkás és sikerben gazdag évet szolgált.“ Egy vala ö a fejedelem leghívebb szolgái közül a szó legteljesebb értelmében, becsületes, feddhetlen erkölcsű polgár, jó hazafi.“ ,,01y kitűnő lélektehetség, annyi szorgalom negyven éves müveit nehány szóba szorítani teljes lehetetlen.“ ,,Legyen elég megemlíteni, hogy öt honunk első bányászának méltán tartották, szám nélküli kitüntetésekben még a külföldön is részesült.“ Jelleme törhetlen, mintaszerű, hogy Köleseivel együtt említették és Smilesnek magyar nyelvre átültetett ,,Jellem“ czimü könyvében is méltatva lön. Kiválló szülök gyermeke: Svaiczer Ilka, maga is kiválló volt, iflagas műveltségével, tör- helien, egyenes jellemével. Az újabb idők leginkább a jótékonyság terén kifejtett buzgó működéséről ismerték őt. Arról kevesen tudnak, hogy félszázad előtt neki is, mint annyi jelesünknek, majdnem börtönbüntetés volt osztályrésze hazaszeretetéért. Az ifjú magyar leány rajongva szerette hazáját, talán egy-két költeményt is irt róla és hozzá, s aztán gyűjtögette azokat a drága szellemi alkotásokat, miket 1848/49 termett, s a mik az ötvenes években oly sok magyar családnak féltve rejtegetett, sokszor megsiratott drága kin csét képeztek. Jó viszonyban, barátságban élt Te- leky Blanka grófnővel, ki valamely levelében oda nyilatkozott, hogy ,,Svaiczer Ilka is derék lelkes honleány.“ Már pedig köztudomású dolog, hogy Te- leky Blankát 1853-ban a haditörvényszék 10 évi fogságra Ítélte, mert segítette az elhagyottakat, a szenvedőket, rejtegette az üldözötteket, és mert politikai czikkeke' irt. A 10 évből ötöt tényleg át is szenvedett a börtönben a derék hazafias grófnő. 1853. szeptember 28-án tehát Svaiczer Ilka is titkos idéző levelet kapott a főszolgabírótól, mely szólt eképpen: 237/tit. Nagybánya kir. közigazgatási főszolgabíró. Schveiczer Ilka kisasszony ö nagyságának. Megye főnöki intézmény folytán íolyó év október hó 2-án délutáni óráiban méltóztassék Nagyságod a megyefőnöki hivatalba Szatmárit kihallgatásul megjelenni. Nagy Bánya, szeptember 28-án. 863 (Magyar pecsét.) Pap Vince h. i. sbiró. A szatmári kihallgatás után azt kérte Svaiczer Ilka a cs. kir. haditörvényszéktől, hogy engedje meg, hogy vagy Nagyváradon hallgassák ki, vagy a pesti kihallgatást kedvezőbb évszakra halasszák. A k. k. Kriegsgericht 1853. decz. 24-én kelt 4667 sz. leiratában meg is engedte azt, hogy legkésőbb márcz. végén halgattassék ki Pesten, az ügyet — úgymond — nem lehet halogatni, mert ez a többi bepanaszoltak érdeke is. S a főkamaragróf hazaszeretettől lángoló leányának útlevelet kellett váltania Pestre, melyet a megyefőnök 734. sz. a. állított ki Szatmáron s megjelölte az utazás czélját is: „Czél, hogy a k. k. hadbíróság idézésének eleget tegyen. Két hónapon át kellett ily kihallgatásokra járnia a hírhedt „nájgebájba,“ hol Teleky Blankát is gyötörték s el lehet képzelni, hogy a müveit lelkű fiatal nő mennyi tépelődésen, mennyi küzdelmen ment keresztül, mikor napról-napra látnia és hallania kellett, hogy ő felette idegen katonai bíróság Ítélkezik, mely engesztelhetetlen ellensége a magyarnak. Nehezítette a helyzetet, hogy Svaiczeréknál annak idején házkutatást is tartottak s 1—2 fegyvert és hazafias költeményeket, jegyzeteket találtak, bár a fegyverek inkább csak díszfegyverek voltak. Végre is elitélték 2 havi fogságra, de nagy közbenjárásokra nyomban el is engedték a börtönbüntetést. Az egész ügyletről a következő (német nyelvű) aktát adták ki: Certificat. Főkamaragrófnak leánya: Svaiczer Helena ellen felségsértö üzelmek, törvényellenes pénzjegyek és fegyverek eltitkolása miatt ezen bíróságnál indított vizsgálat jogi bizonyítékok hiányában a f. év május 22-én kelt és f. év május 31-én felső biróságilag hitelesített végzéssel beszüntettetett. Ellenben a vizsgálat alatt álló ugyanazon nő a magyar forradalomra vonatkozó iratok szerkesztése, és birtoklása miatt két havi porkoláb fogságra (Profo- szen Areste) Ítéltetett, mely büntetés azonban egyidejűleg felső biróságilag kegyelemből teljesen elengedtetett. Ezt az ö igazolásául kiadta ^ K. K. Kriegsgericht: Krezer Oberst I. t. Pest, 1854. jun. 5. (P H.) .. . BMk(ü Major auditor. Kicsordult a könny a szeméből a müveit magyar urileánynak, mikor az ,,ungarische Hundokat“ szidták a jeles birák előtte. Honszeretet. Ha kórágyon fekszik szülő anyád. S mindnyájunk anyja: a hon is beteg: Ápold szülőd, de testén is kötözd Jó hazádnak az égető sebet. Ha nyomorgosz, s a hon is éhezik, S van még kenyeredből egy kis falat: Vond el ajkadtól, és hazádnak nyújtsd : Meglásd, az Isten sokkal többet ad. Ha mezítelen szegény jó hazád. S neked sincsen több egy darab mezen Kiviil: vesd le és hazádra lakaid. Inkább te tégy, mint a hon meztelen. Ha ellenség közelgei és a hon Megfuvatja a haiczi harsonái: Ne bánd élted, csak bátran előre! Védd halálig az édes jó hazát! Ha a tért festi véred bíbora. S lehunyni látod élted csillagát : Haló fiának vérző tetemét, Áldó kézzel takarja szent hazád. Szabó István. | Október 6. Dicsőségesen ragyogó verőfénynek véres alkonya, vitéz harczi események bus temetője, szégyenfolt a világtörténelem aranybetiis lapján, gyászos emléke a legdrágább vcráltíozatnak: október 6-ika, te rólad emlékezünk. Kiss Ernő. Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos, Aulich Lajos, Damjanich János, Nagy Sándor, Török Ignácz, Pöltenberg Ernő, Knesich Károly, Leiningen Károly, Lahner György, Vécsey Károly szenvedtek vértanúi halált e napon, Az első négyet főbe lőtték az aradi vár északi sánczában, a kilenczet pedig felakasztották a vártól délre eső mezőn. Mészárszékre vitték őket, mint valami közönséges gonosztevőket, egy egész nemzetnek lelkesedése, önfeláldozása, hősiessége ennyit érdemelt: 4 golyót és 9 bitófát. Van-e annyi könnye a magyarnak, hogy elsirassa őket, van-e annyi fohásza, hogy háláját méltóan imába öntse! ? * Julius havában, 22-én, egy pénteki napon elzarándokoltam én is a magyar Golgotha keresztjéhez. Első utam Zala Györgynek remek szobra mellett vezetett el. Az ihletett művész megmutatta, hogy lehet a megaláztatást is magasztos vonásokkal körülvenni. Hungária nőalakja áll a szobor csoport tetején Mátyás nejének ismeretes pánczél ingében, ragyogó sisakkal fején, karddal kezében. Alább a harczkészség, áldozat, s egyéb allegorikus szobrok ragadják meg figyelmünket s aztán alul a müvet körös körül a tizenháromnak domború arczképe díszíti. Hungária nincs legyőzve, a harczkészség itt örök, az áldozat ha kell, az egész hazában él, halni a honért minden igaz fia képes, a 13 dicső is, csak 13 a dicső milliókból. így beszél a felséges szobor mi- hozzánk. De körös-körül kofasátrak vannak, árulnak paradicsomot, ugorkát, {dinnyét, burgonyát, sőt pálinkát és hűsítő italokat is, ha éppen arra van szükség. így mutatkozik be a piacz a szobor körül. Leverő hatást tesz a kufár had a művészi alkotás alatt. Hát Aradnak 19530 hold területén nem lehet vásárt csinálni másutt sehol, csak éppen ezen a talpalattnyi földön ? A szobor festői szép, de a keret, az a kegyeletnek legkisebb mértékét sem üti meg. ■# Ki mentem a várba. Az ütött-kopott vörös bástya falak ma is komoran merednek az érkezőre, távolból mutogatják a siralomházat egy katakombában, hol utolsó éjszakájukat töltötték a halálra Ítélt és meglánczolt honvédtábornokok. Az ablakok be vannak szegezve. Bánattól könnybe lábadt szememmel még csak be sem tudtam tekinteni valamely hasadékon a helyiségbe. Katonaság van itt mindenfelé most is, beosztja az és felhasználja a katakombák helyiségeit. Nem a honfi bánatnak engednek itt, de a reglamá-nak. * Nem messze, a vártól dél felé sürii kukoriczás- ban egy kis emelkedésen rácskeritéssel körülvett obeliszk emelkedik. Ez a vesztőhely. Háttérben, a kinek jó IMIai szám-urtk © oldal.
