Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

(2) 1904. Szeptember 18. hatjuk, hogy demokratikus szempontokat helyezzenek a szabad természetben való gyönyörködtetés, utáni vágyuk fölébe. Mindenek felett pedig egészségtelen és nedves a kijelölt hely — az akáczos terület arra, hogy oda lakóházakat építsenek, a melyek télen nem fülnének s az erdőség megmaradt része is nedvesen tartaná a ta­lajt, — már pedig nagyobb házbért fizetők higiénikus tekintetesre is nagyobb súlyt fektetnek, mint a szeré­nyebb igényű nyaralók, kik valósziniileg ezután is a veresvizi kiadó szobák mellett maradnak. Tehát ismét és ismét kérjük, kívánjuk, követel­jük, hogy hagyjanak békét a ligetnek, ne pusztítsák ki az árnyas berket czélnélkiili építkezések miatt. y­Városi közgyűlés Felsőbányán. Felsőbánya képviselőtestületének f. hó 12-én tartott rendes közgyűlésében több érdekes tárgy ke­rült napirendre. A megválasztott uj állatorvos Ringelhán János eskütétele után felolvasták a bizottság javaslatát a város házi pénztárának és kezelése alatt levő egyéb alapoknak előirányzatát, valamint egy javaslatot a me­zőőri 1905. évi költségelőirányzatra nézve. Ezeket a képviselet mindenben változatlanul elfogadta. Ha­sonlóképen helyben hagyták a tanács javaslatának megfelelőleg a községi közmunka költs 'gelőirány- zatát is 1905. évre. Siegmeth Károly Máv üzletvezető helyettes, főfelügyelőnek, Felsőbánya érdekében több alkalom­mal kifejtett közreműködéséért egyhangúlag jegyző- könyvi köszönetét szavaztak. Szintúgy egyhangú határozatot hoztak Nagy Lajos indítványa alapján arra nézve, hogy néhai Puskás Antal rendőrkapitány érdemeire való tekin­tettel az első malomtól a Puskás-féle kert felé ve­zető utcza „Puskás Antal“ utczának neveztessék el. A vízvezetéki dijak fizetését a gyűlés az ösz- szes háztulajdonosokra nézve kötelezőnek mondta ki, a dijak végleges megállapítását ugyan ez úttal levette a napirendről, de azon esetre, ha a vízveze­ték f. év november elsejére elkészül s át lesz adva a közhasználatnak: ezen év 2 hónapjára eső vízve­zetéki használati díjul a kültelkeken lakó háztulaj­donosokra nézve havonként 20 fillér, a fővezeték mentén lakó háztulajdonosokra nézve pedig lakré­szenként ezenkívül még 50 fillér fizetendő havon­ként. Az állandó megadóztatási mérték és az egyes házakba vezetett csövek, illetve zárcsapok után eső dijak megállapítását egy későbbi közgyűlésnek tar­tották fenn. Ezzel kapcsolatben a vízvezetéki szerző­dés 14-dik pontjának módosítását jóváhagyólag tu­domásul vették. Kovács Gyula földterület feladása iránt való kérelmének, úgy szintén Roth Salamon és Lázár kérvényének a kincstári személyzet számára való lisztnek a sorházi műmalomban őrölhetése iránt helyt adtak s ezeket engedélyezték. A Kossuth-utczára vezető Kis és Rusiczky-féle telkek felőli köznek el­zárása iránt a tanács indítványát elfogadták. Lendeczky János és Pramperger Dezső által kért földterületet utóbbinak dij nélkül, amannak négyzetölenként 1 korona dij mellett engedélyezték ; ellenben nem volt teljesíthető Brebán Tivadar föld­terület feladás iránti kérelme, mert valószínű, hogy arra árterületre a városnak szüksége leend. Őzv. Pap Istvánnénak, tekintettel néhai férje érdemeire, kivételesen és egyszer s mindenkorra 200 korona segélyt szavaztak meg egyhangúlag. Roth Salamon és társai kérelmére a műma­lom bérletében Lővinger Géza társ igazolása jóvá­hagyólag vétetett tudomásul, a mennyiben a város jogigényei sérelme nélkül Farkas Mózes bérrészle­tét Lővinger Géza vette át­Magyar László tanító lakpénze ügyében hozott miniszteri döntés, hasonlóképen az újabb országos vásár kérelmezésére érkezett miniszteri leirat, vala­mint a képviselőválasztási reform ügyében elrendelt összeirási dij kiutalásáról tett jelentés tudomásul vétetett. Végre Merzenich Hubert vizjogosityányi ügyé­ben a bizottság javaslatát fogadták el, mely szerint a földterületet a város át fogja adni azon föltétel mellett és addig az időpontig, mig a vízvezetékével a Szt. János patak vizét megfertőzni nem fogja, ellen esetben joga lesz a városnak a földterületet vissza­vonni. Jogelismerési dij képen a területekért a kér­vényező évi 15 korona dijat fizet azzal, hogy Mer­zenich Hubertet a netán okozott erdei károkért va- gyonilag felelőssé teszi a képviselet. A közgyűlés lefolyása gyors és általában nyu­godt hangulatú volt a 4. és 7-dik pont tárgyalása kivételével, moly pontok tárgya nem csak érdekes fejtegető és érvelő beszédekre adott alkalmat, de döntése is szavazással járt. így fogadtR- el 21 sza­vazattal 5 ellenében a községi közműnk költségé­nek előirányzatát és 16 szavazattal 13 ellenében a vízvezetéki vizdijakra vonatkozó és fentebb ismer­tetett javaslatot. HETI KRÓNIKA. A hét története tulajdonképpen : egy füttyentés. És ez nem akar rossz élez lenni, hanem komoly dolog, t. i. hogy ezen a héten fütyült először az uj vasút gépje vig futkározással a felsőbánya — nagybányai sí­neken. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A haladás uj korszakát jelenti ez a fütty és sok embernek nagyon sok pénzében van. Hál’ Istennek, hogy végre már „nekik is fütyül.“ Ám azért ne bizzuk el magunkat, mert a haladás eszközei sem szuperálnak mindig úgy, a hogy szeret­nék. Pl. a m. kir. posta éppen most hoz vissza a hi­res Budapestről egy levelet, melyen a kerület, utcza, házszám, emelet is rajta van, mert hát az ajtó szám nincs a czimben. Ezért „inconnu“ „ismeretlen.“ Ez azonban semmi. Egy helybeli neves keres­kedő ezég 1897. aug. 11-en levelező-lapot küldött Grünbaum Márknak S.-A.-Ujhelyre. A levelező-lap 1904. szept. 3-án visszaérkezett Nagybányára, tehát y esztendő múlva, azzal a felvilágosítással, hogy ,,Meg­halt, Décédé.“ Jme a haladás eszközei néha igy dolgoznak, a ki nem hiszi, jöjjön és tekintse meg a levelet természet­ben kiadóhivatalunkban, de csak ezen a héten, mert a jövő héten a múzeumi ritkaságok tárának fogjuk aján­dékozni. Különben városunkban általános krimicsau ural­kodik, senki nem ad senkinek munkát, itt mielőtt föl­fedezték volna a munkaadók sztrájkját, már krimi- csauoztak, az összes munkaadók. A Hid-utczán építe­nek egy kaput, a felsőbányái utczán 4 szobát. Ennyi az egész épitö ipar, a mit meg akarnának építeni, azt a közönség köréből óhajtják krimicsauba venni, t. i. a nyaralókat s ha valahol itt volna jogosult a város részéről egy erélyes krimicsau. A ki azonban azt hiszi, hogy ez a hét legrosz- szabb vicce, az szörnyen csalódik, mert a hét legrosz- szabb vicce a következő: Egy apa 17 lovat hagyott hátra végrendeletileg 3 fiának, azzal, hogy Pista Jóska 1/3, Sándor 1/9 részt örököl a vagyonból, de a lovat nem szabad ke­resztül vágni, mert akkor nem kap senki semmit. A fiuk megkisérlették a felosztást, Pistának 8W,, Jóskának 53/s, Sándornak Is/., lo jutott volna, igen ám, de igy 3 lovat is föl kellett volna darabolni, meg maradt volna egy pár ló ráadásul. Az eibusult fiuk ügyvédhez mentek, előadták ba­jukat s az ügyvéd igy szólott:-— Van nekem egy felsőbányái egyfogatos lovam, azt én a hagyatéknak ajándékozom, tehát lesz 18 lo­vuk. Ennek '/2-része 9, '/3-a 6, 1/o-e 2 ló. 9 —f- 6 -J— 2 = 17 ló, még megmarad az én gebém, azt adják vissza és megvan az elosztás. Rendben van minden. Kérek 100 forint honoráriumot. Es úgy tettek, miként az ügyvéd beszéle. A szá­mítás pontos, a legrosszabb vicc lehet hogy régi, de lesznek sokan olyanok, kiknek egészen uj s ezek szá­mára irta a krónikás. Külpnfélék. Emlékeztető. Holnap, szept. 18-án d. e. ünne­pélyes istentisztelet Meszlényi Gyula püspök arany­miséje alkalmából. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kondor Sándor számvizsgálót a nagybányai kir. bányaigaz­gatósághoz számtanácsossá nevezte ki. Félegyháza a szegényekért. A Félegyházi Hírlap Írja: A városi képviselőtestület szerdai közgyűlésén dr. Holló Lajos nagyfontosságu indítványt tett a szegény néposztály érdekében. Azt indítványozta, hogy ingyen háztelket adjon a város a szegény népnek s gondos, kodjék olcsó s hosszú lejáratú kölcsönről, melyből a szegény nép házait felépítheti s becsületes munkájából azt kis összegekben törlesztheti. Dr. Holló Lajosnak ezt a szépen megindokolt indítványát a népes közgyű­lés elvileg egyhangúlag elfogadta s kivitelerői is gon­doskodott, amennyiben már legközelebb a részletekre nézve is határozni fog s Holló indítványa rövid idő alatt testet ölt a szegény munkás néposztály nagy örömére. — A követésre méltó szép példa remélhető­leg másutt is utánzásra talál.« Sehol sem volna indokoltabb e szép példa köve­tése, mint épen Nagybanyán, ahol mint ahogy a la­punkban megjelent „Kitelepítés és Nyaralók“ czimü czikkben felsorolva van, nemcsak szegény embereken, hanem általában minden kitelepülni hajlandó polgáron és ami legfőbb: az egész városon segítene ama példa követése, mert a tűzveszélyes és egészségtelen állapot fokozatos megszüntetését s az iparnak es kereskede­lemnek általános hasznára való idegen forgalom eme­lését eredményezné az. Ehhez nem 5 nyaraló szüksé­ges a város számlájára épitve, hanem gyümölcsös ker­tekből álló szép városrészek létesítése egyesek által való építkezéssel: a város részéről nyújtott olcsó tör- lesztéses kölcsönnel segítve. (L.) Gyászlap. Özv. tiszaulyhelyi Újhelyi Mihályné szül nagyilosvaijlosvay Szeréna valamint gyerme­kei: Tivadar, Gabriella. Kornél, Melania, Krisztina, Augusta és Sándor; testvérei: özv. báró Berényi Pé- terné szül. Újhelyi Ilona gyermekeivel, Újhelyi Ta­más családjával, özv. bánóczi Végess Gyuláné szül. Újhelyi Gizella leányával, valamint néhai Ujheljh Antal családja és számos rokonaik nevében fájda­lomtól vérző szívvel jelentik a leggyöngédebb s leg­jobb férjnek, legkedvesebb és leggondosabb atyának, szerető hű testvérnek ésrok ónnak tiszaujhelyi Újhelyi Mihály nagybirtokos, szatmárvármegyei bizottsági tagnak élete 53-dik, legboldogabb házasságának 21-ik évében hosszas és példás türelemmel viselt szenve­dés után 1904. szeptember hó 13-án esteli 7 órakor történt gyászos elhunyták A szeretett halott drága földi maradványai f. évi szeptember hó 15-én d. u. 2 órakor a róm. kath. egyház szertartásai szerint tognak a vitkai családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmtse áldozatok a felejt­38. szám. hetetlen elköltözött lelki üdvéért f. hó 16-án d. e. 10 órakor Vitkán és a kegyúri templomban Kopócs- Apáthiban fognak az Egek Urának bemutattatni. Legyen csendes és boldog nyugalma. Áldott emléke örökké él szivünkben. Észrevételek „A méhészek vándorgyűlése“ czimü közleményre. A közlemény Írója némely kifejezéseibe11 másként Írja le, amit hallott, mint mondva lett s a mint helyes, kérem azért a következőket helyreigazí­tásul közölni: 1. Schihulszky 1809-ben találta fel két" tős kaptárát, még ekkor a keret nem volt feltalálva- Kaptárábau a méhek szabadon építettek. Én módosí­tottam a múlt évben kaptárát úgy, hogy ne kelljen belé léptartó pálezákat tenni s lehessen kerettel vagy keret nélkül, — tetszés szerint használni. Toldy mondta azt 1773-ban, amit dr. Dzierzon 70 évvel később, hogy az üres lépek legjobban értékesíthetők, ha a méheknek vissza adatnak. Szarka Sándor volt az, ki 1844-ben Kolozsváron kiadott »ízletes méhtenyésztés« czimü mü­vében említi, hogy többen keretes köpükben méhesz- kednek s a keretet rajzban is bemutatja, de hogy ki találta fel, azt nem tudjuk. Dr. Dzierzon 1845-ben, — tehát Szarka müvének megjelenése után használt lá­dáiban, a tetejébe illesztett léczeket. melyekre a mé­hek lépeiket építették, de oldalt a lépeket a láda ol­dalához ragasztották, Berlepsch alakitá meg azután ebből a kereteket. Igaz azonban, hogy Magyarorszá­gon előbb volt keretes kaptár, mint Némntországban. 2. Nem szabad megjegyzés nélkül hagynom azon állí­tást, hogy én Söter Kálmánnak, — nagy müve »A méh és világa« közrebocsátásában segítő társa voltam. Én csak annyit tettem, hogy kész munkájának kinyo- matás végett — átadására biitam rá, — igy hama­rább jelent meg a nagy mü, mint különben megjelent volna. Még a »Krónikás« ur tűrésére, szenvedésére kell azon észrevételemet megtennem, hogy nem oly borzasztó volt az, mert különben megszökött volna tő­lünk s nem várta volna be az 1 órát, midőn elváltunk egymástól. Nagy lelkesedéssel hallgatta ö is az egy­oldalú, csak a méhröl, — mindig a méhröl való be­szélgetést. Hiszem azt, hogy ha még valaha szerencsém lenne vele találkozni oly szép társaságban, ismét ott tűrne, szeevedne velünk együtt akár reggelig is. (Na­gyon szívesen bármikor. Krónikás.) A Nagybányán töl­tött szép időmre mindig örömmel fogok visszaemlé­kezni. Bacskay Samud a csapi méhészkor elnöke. t Szieberth Adolf. Ismét kidőlt az élőlf sorából Nagvbányának egy köztiszteletben állott öreg pol­gárai Szieberth Adolf iparos személyében. A boldo­gult 78 évet élt s fáradhatatlan szorgalom s becsü­letesség és szakjában való alaposság jellemezték. Az ev. egyháznak 20 év óta presbytere, de már 1857. óta foglalkozott az egyház ügyeivel s nem igen volt gyűlés, a melyben azóta részt ne vett volna. Nejét, kivel 46 évig élt békés egyetértésben, tavaly vesz­tette el. 48-as honvéd volt s különösen szakbeli munkájával nagy szolgálatokat tett a hazának. Nem régiben városi képviselővé választották ; még man­dátuma tartott, e tisztét is hűségesen betöltötte. Te­metése nagy részvét mellett kedden volt. A család gyászlapja igy hangzik: „Az igaznak emlékezete ál­dott. Példabeszédek könyve X. 7. Fájdalomtól meg­tört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesatyánk, il­letve nagybátyánk, sógorunk, nagyatyánk Szieberth Adolf ev. egyházi presbyter, volt városi képviselő és negyvennyolezas honvéd f. hó 12-dikén hajnal­ban 3 órakor, életének 78-ik, özvegységének 2-ik évében végelgyengülésben az Urban csendesen el­hunyt. Kedves halottunkat f. év és hó 13-án d. u. fél 5 órakor temetjük ág. h. evang. szertartás szerint az Uj-utczai 2-ik számú gyászháztól. Tevékeny, buzgó élet után legyen pihenése csendes és zavartalan! Nagybányán, 1904. szeptember hó 12-én. Lajos, Ida férj. Ajtai Nagy Gyuláné, Róza gyermekei. Ajtai Nagy Gyula veje. Szieberth Mária férj. Sipos Gé- záné, Szieberth Róza férj. Galló Antalné unokahu- gai. Szieberth Gusztáv unokaöcscse. Id. özv. Burján Sándorné sógornője. Ajtai Nagy Vilma unokája. Borpatakban az iskolai beiratás nehezen indul. Vasárnap mindössze 19 gyermeket írtak be, de a ta­nítás azért csütörtökön megkezdődött. Felsőbányái rövid hírek. Szerencsétlenség. Boden- lósz József városi erdőőrnek a neje szeptember 13-án kedden az alsó malomnál levő kúthoz ment vizet meríteni, e közben véletlenül a kútba esett. Szerencséjére észre vették a vágóhidnál dolgozó mun­kások s az eszméletlen állapotban levő asszonyt ki­mentették és életre keltették. A felsőbánya—nagybá­nyai vasút gőzmozdonya nagy füstgombolyag erege- tése közben folyó hó 14-én délelőtt tette meg a legelső próba útját Nagybányától egészen a giródtót- falusi templom tájáig, Hogy mindenfelé nagy néző közönsége akadt az érdekes látványnak, azt monda­nunk se kell. Uonvédszemle. A nem tényleges állo­mányú honvédek ellenőrzési szemléje itt f. é, októ­ber hó 1-én délelőtt 8 órától kezdve fog megtartatni, A népfelkelők szemljc Felsőbányán f. évi október 26-án délelőtt 8 órakor lesz. Mai számunkhoz a „Fölkelő nap országában“ ez. regényes útirajz 49 — 56 lapja van mellékelve. Helyiség változtatás. Nánásy István nyomdája Főtér 28-ik szám alá költözött. Az uj vasút menetrendje. A Felsőbánya—nagybányai vasút menetrendje egyelőre következő lesz: Felsőbá­nyáról indul reggel 4 óra 23 perczkor, érkezik Nagy­bányára reggel 4 óra 56 perczkor. Felsőbányáról indul délután 2 óra 27 perczkor, érkezik Nagybá­nyára délután 3 órakor. Nagybányáról indul délelőtt 9 óra 48 perczkor, érkezik Felsőbányára délelőtt 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom