Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-31 / 5. szám
Nagybánya, 1904. Január 31. -5. szám. XXX. évfolyam. MEGJELENIK GzCILTIDIELT TTL&.S.A.IRIíT-AuIE3 Előfizetési ára le *. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fii 1. ! Szerkesztőség és kiadóhivcatal Felsőbányai-utcza 20 s? Nagybánya város takarékpénztára. Előttünk fekszik Nagybánya város takarék- pénztárának záró számadása a műit esztendőről a harminczhatodik üzleti évről. Harminczhat éve tehát annak, hogy ez a pénzintézet fennáll és a köznek jövedelmet hoz. Ha úgy számokban egybefoglalnék, hogy ez a takarék 500000 koronás alaptőkéjét maga szerezte meg, teremtett tartaléktőkét, növelte a nyugdíjalapot, s mennyi jövedelmet adott 36 ízben a városnak, akkor meglehetősen tekintélyes összeget kapnánk. Az idén a tisztikar, igazgatóság, felügyelő bizottság ugyancsak serénykedett, hogy már vasárnap, jan. 31-én, a választmányi ülést is meg lehessen tartani. Mikor örvendetes az eredmény, akor szívesen és nagyobb bnzgósággal szoktak az emberek dolgozni, sietnek a jó hir publikálásával. A városi takarékpénztár ez évi működése szép üzleti haszonnal járt. A nyers nyereség 65661 korona 23 fillér. Tavaly 38864 korona 17 fillér volt, tehát 27797 korona 14 fillérrel most kedvezőbb. Az igazgatóság erre vonatkozólag igy nyilatkozott jelentésében: Midőn »Nagybánya város takarékpénztárának« az 1903-ik üzleti évről szóló zárószámadásait elfogadás végeit beterjesztjük, örömmel jelezzük, hogy a mutatkozó összforgalom számbeli csökkenése daczára, az 1903. évi nyeremény az előző évhez viszonyítva tetemesen növekedett. Ez örvendetes körülménynek okát főleg az 1903-ik év kedvező gazdasági viszonyaiban s ezek alapján abban találjuk, hogy igazgatóságunk a hátralékos követeléseket erélyesen és kellő eredménynyel szorgalmazhatta. Részünkről még azt tesszük hozzá, hogy a betéti kamat leszállítása is tényező volt ebben, mert az intézetnek tavaly 128848 K 16 f az idén pedig csak 117187 korona 28 fillért kellett a betétek után fizetnie kamatképpen, mivel azonban a kamatleszállítás 1902. júliusban történt, tehát nem a múlt évben, valószínűleg azért nem tartotta szükségesnek azt fölemlíteni az igazgatóság. A nyereményből 3283 korona tartaléktőkére megy s ezzel a tartaléktőke már 46558 koronára emelkedik. A nyugdíj alap mintegy 2000 koronát kap, 13500 koronát leirm szándékozik, mint kétes követelést az intézet s a városnak tisztán 34927 korona 20 fillér jut. 1902-ben 23909 korona 45 fillért kapott a város, tehát ez idén 11017 korona 75 fillérrel több esik a városi közpénztár javára. Most a mikor minden fillérre szükség van, hogy költségvetésszerü Kiadásainak Nagybánya várossá eleget tehessen, nagyon jól fog ez a kedvező eredmény. Igaz, hogy ebbe keserű csepp is vegyül, mert leírásokat is kell eszközölni, de ki látort valaha üzletet veszteség nélkül ? A legkörültekintőbb, legszolidabb kereskedőknek is megy veszendőbe pénzük, aki enélkül akar vállalkozni, az jobb ha bele se kezd vállalatába Különös jelenség, hogy ilyen jó év mellett számbelileg csökkent a forgalom. 1902. és 1903. között ugyanis 1,237,693 korona 65 fillér különbözet mutatkozik a forgalomban. Ebből azonban semmire sem lehet következtetni, legfeljebb azt mutatja, hogy akár 6 millió, akár 10 millió legyen is az összforgalom, ez még nem irányadó a nyereségre. Vannak pénzintézetek nagy forgalommal és sem ni haszonnal. Ha 50000 koronát kapok ajándékba, akkor 50000 korona forgalmat csináltam s ugyananyi a hasznom. Ha 50000 koronát kölcsön vettem és visszafizettem, akkor 100000 forgalmat csináltam s a haszon semmi. Csökkenti a forgalmi numerust, hogy a váltó 62425 koronával kevesebb, mert ezt az intézet egy év alatt 4-szer veszi be és 4-szer adja ki, tehát majdnem V2 millió forgalmat tűn- tehet föl vele, míg az értékpapír állomány szerényen húzódik meg a szekrényben n legfellebb a kamatjával szaporirja az évi forgalmat. A betét ismét növekedett 10748 koronával jeléül annak, hogy a kamatleszállítás daczára is vagy talán éppen azért, bízik a pénzintézetben a nagy közönség s má már, kicsi hiján, 3 millió koronát helyezett el ebben a takarékban. A jelzálog és hitelkötvény csak 22281 koronával apadt, a kézi zálog figyelmet nem érdemlő 877 koronával, a letét 7485 koronával mig az értékpapír kamat és a házbér jövede- delem tetemesen nagyobb jövedelmet mutat és hasznot produkál, mint az előző evben. Az összforgalom 6776787 korona volt. Legnagyobb a bevétel betétből 1189178 korona, a mint illik is egy pénztárhoz, mely magát takarék pénztárnak nevezi. Váltókban volt elhelyezve 385 226 1582-232 22-571 246-794 165-518 825-804 pénzintézeteknél az ev végén . Kötvényeken . . 7 Zálogokban Ingatlanokban . Annuitási kölcsönökben Értékpapírokban A többi folyó-számlákon, vegyesekben stb. Érdekes tudni azt is, hogy ez a pénzintézet jövedelmi adó és illeték fejében 17552 koronát fizetett, tekintélyes összeg ez, mely szintén a nyereményt növelné, ha pl. az állam a szövetkezeti kedvezményeket a takarékokra is kiterjesztené. Előre vett kamatként az intézeti vagyonmérlegen 9630 korona szerepel. Holnap lesz a takarékpénztárnak ülése, a mely hivatva van a képviselőtestületnek irányt adni a számadások elfogadására nézve. Az itt közöltek alapján, mi úgy hisszük, a választmány kész örömmel fog hozzájárulni az 1903-ik év eredményeinek elfogadásához. Védekezési kísérletek a gyümölcsfák fontosabb gomba- betegségei ellen, lil. Baraczkfa. A baraczkfákkal végzett kísérletek, teljesen negativ eredményt adtak a moniliát tekintve. A különböző módon és időben végzett permetezések eredménye mindig ugyanaz volt, azaz a monilia egyforma mértékben mutatkozott s a termés jórészét tönkretette. Feltűnő azonban az, hogy mig a nem permetezett fákon a Blasterosporium carpophilium foltjai felelhetők voltak, addig a permetezetteken szorgos vizsgálat alapján sem találtam e foltokat egyetlen egy esetben sem. E gomba ellen ajánlják is a bordói lével való permetezést, a mely munkának meg is van a sikere. A gyümölcsökön azonban e gomba által előidézett foltokat egy esetben sem találtam. IV. Szilva (berzenczei). A permetezgtt fák fiatalok, félmagas törzsüek, mindeniknek a koronája ép, szépen fejlődött, okszerűen metszett. Ezeknél is nemcsak a moniliára, hanem általában a szilvát megtámadó többi gombabetegségekre is figyelemmel voltam s a permetezés hatását ezekre nézve is megfigyeltem. Különösen két gomba az, a melyek szilvafáinA „NAGYBÁNYA E8 VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Leéltem csöndes ifjúságom. . . Leéltem csöndes ifjúságom, Bolyongtam sűrű vakhomályon, S egy fénysugár sem hullt reám; Pedig úgy vágytam egy parányérl, Hogy lelkemről a nehéz árnyék Oszoljon annyi év után. Nem jött! Röpültek évre-évek, Telkemre semmi fény se tévedt, Sötét valék kivül-belül ; A félvilágot összejártam, Hogy részesüljek egy sugárban. Mitől a lelkem földerül! S csak most, mikor az ifjú kornak Eszményi lázba nem sodornak, Most jött szivemre égi fény! Szemet vakító világosság,-- Minthogyha égne a menyország, - Ha rám néz az én Erzsikéin! Révai Károly A hét babszem története. Angolból fordította : E. J Több mint egy gencráczió előtt ezen mese na- gvon népszerű volt a kairói kávéházi közönség előtt, A hivatásos mesemondó, igen élénk taglejtések ! között emelte ki a mese humoros vagy drámai részletét a figyelmes hallgatók előtt mindig arra törekedvén, hogy érdeklődésüket az adakozó pontig fejleszsze, amikor is a fillérek busásan hullottak tányérjába. Eredetileg ezen mese sokkal hosszabb volt, függvén a mesemondó fantáziájától, azonban a felesleges bővítésektől megfosztva igy hangzik. Jakub felesége igy szólt Jakubhoz : Minek ülsz tétlenül nyöszörögve, holott mind a kelten éhesek vagyunk ? Menj dolgozni! Szólt Jakul) — Mit tegyek? Nem kapok munkát sehol. Szólt az asszony — menj el a piaczra és jövendölj. Már hogy jövendöljek, mikor nem tudok, és aztán egy tisztességes turbánom sincs, amit fejemre tegyek? Az asszony körülnézett a nyomorúságos viskóban s egy sarokban megpillantott egy tököt. Ezt kettévágva az egyik felét Jakul) fejébe nyomta és mondá : Menj ! Jakul) tehát fogta magát elment a piaczra. Ott egy sarokban szemeit lesütve csendesen leült. Sokan jöttek, kik bámulva álltak meg körülötte és kérdezték, ki vagy le és miért hordod azt a tököt a fejeden? Jakul) azonban szemeit még jobban lesütve egv szót sem szólt és csendesen ült. Csakhamar hire ment tehát, hogy a piaczon egy tudós és szent ember ül. Ekkor jött egy kereskedő és szólott : »Oh Sheik egv szamaram elveszett. Kérlek mondd meg, hogy hol van és én megjutalmazlak.« Jakul) a (élelemtől reszketett és gondola: »Átkozott legyen feleségem ki ide küldött!« _ — Valamit azonban kell, hogy szóljak. Szólt tehát: — O bánat embere, eredj a temetőbe Csudálatos, a szamár tényleg a temetőben volt, ahova történetesen tévedett, igy tehát amidőn a kereskedő oda ment, megtalálta. Nagy örömmel tért vissza ; Jakubhoz és öt ezüst pénzzel megajándékozta S Jakul) örülvén, hogy verést nem kapott, a pénzzel gyorsan haza futott. Felesége igy szólott hozzá: Látod mi az eredménye tanácsomnak ? A pénzből pedig éltek amig tartott. Akkor aztán mondá az asszony : — Eredj a piaczra megint. I S Jakul) véve tökkalapját, kiment és ugyanazon helyen leült. Tüstént hire ment, hogy a szent ember megint eljött. És jöttek sokan, akik ezt amazt akarták megtudni, Jakul) azonban gondolván, hogy egy verés egy napra nagyon elég, egy szót sem szólt senkihez, kivéve egy elegánsan öltözött úrhoz, aki egy aranynyal telt erszényt elvesztett. Jakul) az illetőt jól szemügyre véve igy gondolkozott : ezen ember tisztán van öltözve és ugv néz ki mintha a fürdőkből jönne. Mondjam neki, hogy erszényét a fürdőben hagyta? És már szólani akart, amidőn egy keselyű jön szállva, karmai között az er- szénynyel, a melyet a kereskedő házából vitt el, a midőn ez pénzét az ablaknál számlálgatá. Amint a keselyű Jakul) fején a tököt megpillantá, kedvet kapott egyet csípni belőle. Leszállt tehát a Jakul) fejére és mikor ez fején az ütést érezte, megfogta a madár lábait s karmai küzíil kivevén az erszényt, azt az előtte álló kereskedőnek átadta. A kereskedő örömében öt darab aranyai adott Jakubnak. Ennek a dolognak hire bejárta az egész várost úgy, hogy midőn Jakul) hazament egész embertömeg kisérte.
