Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

1904. Julius 31. nagybanya;és vidéke. 31. szám. (3) gyakornok jelöltekké való fölvételért. Minthogy a gyakornok jelöltek létszámában üresedés nincs és gya­kornok jelöltek pályázaton kívül nem vétetnek fel, ily állásokért kérvényeket beküldeni czéltalan és fe­lesleges. A főispán Felsőbányán. Kristóffy főispán a szer­dai napot Felsőbányán töltötte. Nagybányáról többen elkísérték a testvérvárosba, hova d. e. 10 órakor indult s 11 órakor érkezett meg. Mivel az eső csak úgy szakadt, a rossz idő miatt nem a város határán, hanem a városházánál, illetőleg annak előcsarnoká­ban üdvözölték az érkezőt. Az üdvözlő beszédet Farkas Jenő polgármester tartotta, mire a főispán meleghangon válaszolva, a polgármesteri szobába vonult, hol a küldöttségeket fogadta. Itt is az egy­házak és a különböző hivatalok, egyletek tiszteleg­tek a főispánnál, a ki minden egyes küldöttségnek külön beszédben válaszolt. Délben több látogatást tett a városon a polgármester kíséretében. 1 órakor közös ebéd volt a Korona-szálló nagytermében, melyen számosán vettek részt. Kristóffy a királyra, Farkas Jenő a főispánra, Csausz I. a vendégekre mondott köszöntőt. Gejlért E. igen szép beszédben szólott a két város egyetértéséről. Ezen kívül még több felköszöntő is volt s az ebéd körülbelül 5 óráig tartott. Asztalbontás után kocsin több kirándulást tettek. A főispán a szép fővölgyet, a zuzókat és bányákat tekintette meg s csak 7 órakor jött vissza Nagybányára, Neubauer F. vendégszerető házához. A felsőbányaiak kitüntető szívességgel fogadták az uj főispánt, a ki nagyon megszerette a kies bányaváros derék magyar társadalmát. Kossutány Ignácz egyetemi tanár névestélve al­kalmából társadalmunk előkelő tagjai közül számo­sán voltak hivatalosak ma este a ligeti Kossutány- villába. Úgy látszik ez az első néveste egyszersmind házszentelés is volt. Nótáktól, köszöntőktől és ka- czagtató adomáktól zengett az egész liget. A sok jó kívánsággal együtt érezünk mi is s őszintén óhajt­juk, hogy minden évben daltól, jó kedvtől hangoz­zék Ignácz napján a Kossutány-villa. A gyermek-menhely telep uj orvosa. Nagybánya városa fölkérte dr. Winkler Jenő körorvost, hogy a gyermek-menhely telep orvosi teendőit vállalja el, mire nevezett doktor szívesen vállalkozott. Uj utcza. A ref. templom mellett az u n. »Templom-utcza« nagy szabályozáson megy keresz­tül. A munkások erősen dolgoznak a régi sikátor átalakításán s már látszanak a tágas uj utczáiiak modern méretei, pár nap múlva kivágják az útban levő fákat is, elkészítik az aszfalt járót s a város e része valóban ez átalakítások által sokat fog nyerni, de legtöbbet talán a pénzverőház hatalmas épülete, melybe eddig bármely oldalról csak szűk, görbe sikátorokon lehetett bejutni, most azonban a nyu­gati oldalról, tágas széles utcza fog vezetni éppen a pénzverő kapujához. Kristóffy elutazása. Kristóffy József főispán e hó 28-án, csütörtökön reggel távozott el váro­sunkból az 5 óra 15 perczkor induló vonattal. Az állomáshoz kikisérték : Gellért E. polgármester, Neu­bauer F. mint házigazda, Schönherr Antal főkapi­tány, Kovács H. főszolgabíró és Molcsány Gábor kir. erdőmester. A főispán szívélyes kézszoritással vett búcsút a nagybányaiaktól, még egyszer meg­köszönve a kedves fogadtatást s innen családjához Bikszádra vissza utazott. Örömmel hozzuk olvasóközönségünk | | szives tudomására, hogy a héten háláló- I v zás nem történt Ilyen hét 1891. jul. f « óta csak egyszer fordult elő és pedig S 1903-ban decz. 8-tól, decz. 19-ig. Most | | körülbelül egv lel év alatt megismét- ff | lődött. ” | yzsmue* A Méhészeti Zsebnaptár érdekében vettük a na­pokban a következő felhívást: Mélyentisztelt Méhész­társ Ur! Az erkölcsi elismerés azon nagybecsű nyil- vánulása, melylyel a magyar méhészet nagynevű ve­zérei épugy, mint szerény körükben zajtalanul munkál­kodó névtelen közharczosai a »Magyar Méhészek Zsebnaptáráénak 1902. és a »Méhészeti Zsebkönyv«- nek 1903. és 1904. évi folyamait fogadták s azon erős meggyőződésünk,- hogy a méhészet érdekében teljesített minden szolgálat nemzetgazdasági viszo­nyainknak s igy népünk anyagi helyzetének javulását, tehát a nemzeti vagyon gyarapodását van hivatva előmozdítani: bátorított fel bennünket arra, hogy e vállalat tovább folytatására társulva, az 1905. évre szóló IV. évfolyamot »Méhészeti Zsebnaptár« czim alatt sajtó alá rendezzük s igentisztelt méhésztársaink rendelkezésére bocsássuk. Azon szoros kapcsolat, mely egyrészről a »Méhészeti Zsebnaptár« alantirt szerkesz­tője és kiadója, másrészről a Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület s az annak keretében alakult Méhé­szeti Szakosztály közt fennáll; vállalatunk szolid volta tekintetében teljes biztosítékot nyújt s nekünk is ösz­tönül szolgál arra, hogy »Méhészeti Zsebnaptár«-unk 1905. évre szóló IV. évfolyamát a fejlettebb irodalmi igények szem előtt tartása mellett úgy állítsuk össze, hogy az a magyar méhészeti irodalomnak becsületére szolgáljon s annak közrebocsátásával hazánk méhészeti ügyének hasznos szolgálatot tehessünk. »Méhészeti Zsebnaptár«-unk ezen IV. évfolyama — hogy az ed­digi évfolyamokkal, mint azok folytatása, külalakjára is egyezve, bármely könyvtárnak díszéül szolgálhas­son — az eddigi alakban : 16-od ivnagyságban, 18—20 ívnyi terjedelemben, s ízléses styl-szerű czimnyomattal, vászonkótésben, legkésőbb 1904. évi október hó kö­zepén fog megjelenni, s minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy úgy belső tartalom, mint külső kiállítás tekintetében az eddigi évfolyamokat is felülmúlja. S daczára, hogy ezen IV. évfolyamot az előbbieknél bő­vebb tartalommal s díszesebb kiállításban fogjuk közre­bocsátani, előfizetési diját fölötte jutányosán, 1 koro­nában, bolti árát pedig 1 korona 60 fillérben állapí­tottuk s 1 korona 35 fillér elöleges beküldése eseté­ben bérmentesen fogjuk megküldeni. Gyűjtőknek egy­szerre megrendelt minden 10 példány után egy-egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. A Magyar Orszá­gos Méhészeti Egyesület és a Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület utján megrendelt példányok árából a nevezett egyesületek javára a gyűjtői tiszteletpéldá­nyokon felül még lO'V0-ot ajánlunk töl. Tekintve, hogy »Méhészeti Zsebnaptár«-unkat tömegesebb megrende­lések reményében 2000 példányban fogjuk nyomatni, — noha már is bőven el vagyunk látva különböző közérdekű s különösen a méhészkedő közönséget ér­deklő üzleti hirdetményekkel, azon tisztelt méhész­társaink részére is tért nyújtottunk »Méhészeti Zseb- naptár«-unk hirdetési lapjain, akik mézet, viaszt, méh- törzseket, rajokat, termény anyákat, mézelö-növény- magvakat, méhészeti munkákat, vagy kaptárakat s egyéb méhészeti eszközöket óhajtanak eladni, még pedig : egy egész oldalt 12 korona, — egy fél oldalt 7 korona, — egy negyed oldalt 4 korona árban szá­mítunk s kisebb hirdetéseket soronkint 20 fillérével közlünk, mely hirdetési dijakat kérjük a megrendelés­sel egyidejűleg előre beküldeni Egész- és fél-oldalas hirdetés esetén ingyen támpéldánynyal szolgálunk. A megrendeléseket s előfizetési és hirdetési dijakat kér­jük zavarok kikerülése czéljától kizárólag a »Gazdák Lapja« kiadóhivatalához Szatmár-Németi »Méhészeti Zsebnaptár« jelzéssel legkésőbb folyó 1904. évi aug. hó végéig megküldeni. Magunkat és zsebnaptárunkat ismételten ajánlva mélyentiszteit Méhésztársaink szives pártfogásába, maradtunk Szatmár-Németiben, 1904. évi junius hó 30-án, méhésztársi tisztelettel Poszvék Nán­dor a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkára, mint a »Gazdák Lapja« szerkesztője és kiadója. Pataki Béla a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület keretében alakult méhészéti szakosztály előadója. Tisztelettel kér­jük föl mélyentisztelt méhésztársainkat, szíveskedjenek a megrendelési lapon ingó és ingatlan kaptárakban kezelt méhtörzseik számát külön-külön kitüntetetni, vagy azt a szerkesztővel egy, nevére intézendő levelező­lapon közölni, hogy a zsebnaptárunkban hazai méhé­szeink kiváló méhtelepeinek lehető tiszta képét adhassuk. Legkitűnőbb, legkellemesebb, legolcsóbb szap­pan a Kolozsvárit készülő Heinrich-féle Szent László fertőtlenítő pipere szappan. Egyedüli tényleg dezin- űczált pipere szappan. Egyedüli gyártója Ásvány Higia irodai száppanoknak, melyek festéket, zsírt, olajat vagy bárminemű foltot hideg vízben is eltá­volítanak, a nélkül, hogy azt megtámadnák, sőt a bőrre puhító és finomító hatással van. — Kapható gyógytárakban, továbbá Ilarácsek Vilmos utóda, Spinetti Sándor, Almer Lajoß és Károly, Wiener­berger és Glavitzky urak üzleteiben. Egészségügy. Julius hóban 4 ragályos megbete­gedési eset fordult elő u. m. julius 19-én, Stoll Géza 8 éves kanyaró — Stoll Gáborféle szőlőben, jul. 27. Jungsz Salamon Jónás vörheny, Lakatos-utcza, jul. 29. Medvecz Ferencz 4 éves. angina Portörő- utcza, 30. Wenczel Anna gége dyfteritisz Fazekas- utcza. Tanlgyi Értesítés. Szilágy-Csehben a nagymélt vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur 53001—901. számú rend eleiével 1901. szeptember 1-én állami polgári fiiuiskolát állított, fel, mely iskolának az az 1904 - 5. tanévben már a III-ik osztálya nyílik meg. Midőn e körülményt az érdekelt szülőknek szives tudomására hozzuk, nem mulaszthatjuk el fi­gyelműket' az alábbiakra felhívni: a) Szilágy-Cseh, Szilágymegyének egyik legszebb vidékén fekszik; vasúti állomás, posta és táviró-hely ; b) vidéki szülők jutányos áron kaphatnak gyermekeiknek lakást és teljes ellátást: 15 koronától felfelé; c) tandíj egész évre 10 korona; beiratási, értesítői és könyvtári dij 3 korona 50 fillér; d) a beiratások szeptember 1— 5-ig eszközöltetnek; az első osztályba felvétetnek azok, kik legalább az elemi iskola 4 osztályát sikerrel elvégezték; behatáskor az iskolai bizonyítvány, to­vábbá születési anyakönyvi kivonat és az ujraoltási bizonyítvány bemutatandó; e) magánvizsgák a Nagy- méltóságu vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur­nák 5009—905. sz. rendelete értelmében évenként 4-szer, úgymint a tanév elején, karácsony táján, husvét előtti vagy utáni napokon és a tanév végén tartatnak. Bővebb értesítést készséggel nyújt: Szi­lágy-Csehben, 1904. junius hó, az igazgatóság. Harcz a tatárkőnél. Nemcsak Japánban és Orosz­országban dühöng a háború fékevesztett haraggal, hanem itt a szomszédban is kiütött a harcz Kap- nikon, csakhogy mig ott golyóval, addig nálunk doronggal folyik a csatározás. Kapnikbányán ugyanis jul, 13-án késő este leánysirató volt az Alsótelepen, hol mintegy 40 legény gyűlt össze a két telepről, többnyire kiki a szeretőjét is magával vitte. Itt vígan folyt a mula­tozás különösen az ivás, a felhandaliak azonban ravaszul koczintgattak, mivel egyenesen azzal a szándékkal rándultak le, hogy megverjék az alhan- dali legényeket. Tánczolás közben tehát összetűztek s első kapásra kijővén a tánczteremből a felhanda­liak kőzáporral kezdték meg a csatát. Csakhamar azonban a közellevő kerítésből kitörték a rudakat, deszkákat s azzal folytatták tovább a verekedést. Szitár Sziládon, ki Boszniából most jött haza a katonaságtól, hol három évig és hét hónapig szol­gált, egykedvűen nézte a távolból a csatározáso­kat. de mert ő is alsóhandali legény volt, ez volt a veszte, olyan ütést mért a fejére valaki, hogy bal­halántékán a koponyája nagy területen megrepedt. A szerencsétlen fiatal ember 3 napi kínlódás után meg is halt súlyos sebében. Midőn látták a harcz­nak neki buzdult legények, hogy egyik társuk ott maradt a csatatéren, felucsodtak s bár a vere­kedők közül is többen könyü és súlyos testi sértést szenvedtek, abba hagyták a további csatázást és szétszéledtek. Az elöljáróság és csendőrség távirati értesítésére a helybeli kir. járásbíróság vizsgáló bírája Szentpétery, dr Herczinger és Nagy János kíséretében 27-én kiszállott a helyszínére s ott a bonczolás alapján megállapította^ a halál okát, aztán fölment a felső telepre, hol az elöleges kihallgatá­sokat eszközölte egész az éjféli órákig. Butuza Ilia felső-telepi legényt a vizsgáló biró letartóztatta, mint aki ellen a legtöbb gyanuok merült fel arra nézve, hogy az ő tőle kapott ütés következtében halt meg Szitár Sziridon. Butuzát másnap a helybeli járásbíróság fogházába beszállította a csendőrség s most elmél­kedik az alhandali háború szomorú vége fölött. A budapesti m. kir. állami felső épitö-ipariskola igazgatósága (Budapest, VII, kér. Csömöri-ut 74. sz.) értesíti azon szülőket, a kik fiaikat a jövő 1904/905. iskolai évre az intézet rendes szakosztálya első év­folyamára akarják felvétetni, hogy az intézet tanul­mányi beosztása az ezentúl felveendő tanulók részére keresked. m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága el- határozázából módosítást szenvedett. A tanulmányi idő ugyanis esetleg hat egymásután következő fél­évből állott, a jövő isk. évtől kezdve az ezután fel­veendő tanulók részére az első félév november hó elején kezdődik s márczius végéig tart; ápril hó ele­jétől augusztus hó végéig a tanulók a gyakorlatban tartoznak működni, a második és a következő fél­évek a rendes isk. beosztás szerint követik egymást. Az utolsó félév január 31-én végződik. A tanitás anyaga s a végbizonyítványok által elérhető jogok és kedvezmények nem változnak. A végzett tanulók ugyanis 3 évi utólagos gyakorlat mellett kőmives, kőfaragó vagy ács mesterek lehetnek, jelentkezhet­nek építőmesteri vizsgálatra. A végbizonyítvány alap­ján egyéves önkéntesek lehetnek, felvétetnek aposta- és távirdatiszti s a vasutitiszti tanfolyamra, végre jogosítva vannak mindazon hivatalos állásokra, a melyek betöltésénél érettségi bizonyítvány kívánta­tik. A felvétel az 1. évfolyamra az 1904—905. isk. évre átmeneti intézkedés gyanánt szept. 1—5-íg tart, a felvétel után a tanulók tartoznak visszamenni a gyakorlatba s csak november 1—3-án iratkoznak be véglegesen, a mikor legalább 4 hav építő gyakor­lati működést tartoznak igazolni. Felvétetnek azok a tanulók is, kik csak november 1—3-án jelentkeznek, ha 4 havi gyakorlatot tudnak igazolni s a felvételi feltételeknek megfelelnek. A felvételhez szükséges : 1. Keresztlevél vagy születési bizonyitv. 2. Legalább négy középiskolai (gymn., polg. vagy reáliskolai) osztályról szóló bizonyítvány. 3. A szeptemberben való jelentkezésnél legalább 2 havi, a november 1-én való jelentkezésnél pedig 4 havi gyakorlat. Az intézet magasabb évfolyamaira való felvétel a régibb eljárás szerint történik. Az igazgatóság. •jjBfdb>[ uaXSui-3J <JU3]9l§9Ul JU3?lU9}9r[ ‘UBqjJBJB }3Ziy B }[undB'} "qis p>|Bm|E§oj ituppBSJE:} ysBgBA ‘ppp ipyf-BSD ‘}e>losy>[ozs uBdßf b nui b za ippoaisi uayrizsaj -jppjg »-uBqB§BzsJo dBu ypjpoj Y« : suiizo AuaSáj Y uupípipui }|un§oj jXnsSsj sa>ppp XSs ptusi zog --■pndei 3Apz3g pputmjBzs yAof 'J9|>|9||9UIÄU8ß9U A régi és uj Üzlet adója. A közigazgatási bíró­ság egy konkrét esetben 24244—903. p. szám alatt kimondta, hogy ha a vendéglős megadóztatott ven­déglői üzletét az adóztatási czikluson belül beszünteti és e helyett a város más területén uj vendéglőt nyit, ez az uj üzlet a korábbi üzlet folytatásának tekinthető nem lévén, a régi üzlet adója az üzlet megszűnése napjától számítva adótárgy hiány czimén törlendő. Születtek. 264. jul. 16. Somai Antalnak »Antal« 265. jul. 19. Mandl Moricznak »Márton« 266. jul. 18. Drozman Kornélnak »Angela« 267. jul. 24. Őr­mezei Ferencznek »István« 268. jul. 20. Rettegi La­josnak »Béla Lajos« 269. jul. 26. Búd Nikitának »Mari« nevű gyermeke. Zombori Jenő dalaiból. Múlt számunkban emlí­tettük, hogy Z. J. 3 dalt adott ki megzenésítve. A második dal szövege következő: Sárga levél . . . Sárga levél lehullott a fáról, Álmodoztam én is boldogságról. Álmodtam egy kis Ián}'- szerelméről Ajakáról, bűvös kék szeméről. Álom volt csak édes csalfa álom, Hulló levél volt a boldogságom. . . . Istenem be sokat adnék érte, Hej csak egyszer .... csak még egyszer álmodnék felőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom