Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-24 / 30. szám
Nagybánya, 1904. Julius 24. — 30. szám. XXX. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉK TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE zmieq-j-blejuxtik: AduasriDBisr Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányaj^fizá.’ m alatt. öt hónapja már annak, hogy Kristóffy József Szatmár vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánjának beiktatását tartottuk. 1876-ban még a Doniahidy Ferencz neve mellé azt is oda írták büszkén, hogy »Nagy- és Felsőbánya szab. kir. városok főispánja«.. Most ez az elnevezés már csak a történelemé. Városunk, mint önálló törvényhatóság lelépett az élet színpadáról, ám azért Kristóffy a mi főispánunk is, hiszen mi is a vármegyéhez »értetődünk« És ha meg is volt már a beiktatása fényes ünnepségek keretében úgy Nagykáro'yban, mint Szatmáron, azért nem veszi tőlünk rossz néven, ha mi a hagyományhoz ragaszkodó ösiváros szellemében régi szokásunk szerint nagyobb ünnepélyességek keretében, szeretettel, ragaszkodással, magyaros tisztességadással üdvözöljük őt. Nem veszi tőlünk rósz néven, ha fényesebb keretben foglaljuk látogatása napjait, mint azt egy megyebeli kisebb község tenné és tehetné. Üdvözöljük személyében a kormányhatalom képviselőjét, vármegyénk fejét, vezetőjét. Zenével, virággal és jó szóval megyünk elébe, nemcsak azért és nem azért, mert ő is a hatalom egyik tekintélyes embere, hanem főleg, mert nemes személyes tulajdonai iránt elismeréssel, szeretettel és reménységgel vagyunk. Mi jól tudjuk azt, hogy a mi uj főispánunk a Háznak egyik munkás, közkedvelt, rokonszenves alakja volt, jól tudjuk, hogy a köz- igazgatás különböző fokozatain átmenve, bő tapasztalatokat szerzett, sőt sejtjük azt is, hogy reá még nagyobb jövő vár, szélesebb hatáskörrel, a mainál is nehezebb, lényegesebb hivatással, de éppen azért sokat várunk Kristóffytól ügy is, mint főispántól. Kimondjuk ezt nyíltan, leplezetlenül, magyaros őszinteséggel. Sok állami feladatot oldanak meg a városok nagy áldozatokkal, súlyos teherrel vállai- kon és gyakran magukra hagyatva. A végvidéki városok pedig, mint Nagybánya is messzevágó nemzeti missziót szolgálnak nem egyszw-fdreismerve, vagy legalább is elfeledve. Hajdan végvárak védték az országot, a nagy alföldet, a kenyéradó síkságot, ma az ország szive minden s a végvárak többnyire romokban hevernek. Nagy középületek, iskolák, állami intézmények, gyárak, ipar, kereskedelmi telepek emelik az ország azon szerencsés városait, melyek beleesnek az állami tervek áldott zónáiba. Mi igy maradtunk árván, középkori épületeinkkel, római bányáinkkal és ezeréves hazaszeretetünkkel, hogy legyünk továbbra is »egy darab elfeledett középkor /« Arra kérjük a nemes, a szives, a szilárd karakterű uj főispánt, hogy végre fedezzen fel minket s ha talán nem is varázsolhatja vissza Anjou-korbeli municzipiumnak, a nagybányai ci- vitásnak önálló törvényhatóságát, vigyen minket is az ő jótanácsaival, jóakaratával, erélyével a haladás forgatagába, hogy legyen Nagybánya a jövőben is világitó torony a keleti néptengerben. Sokat tehet egy főispán, ha tenni akar, és mi olyannak ismerjük Kristóffyt, aki tud is és akar is tenni. A régi Nagybánya üdvözli az uj főispánt, üdvözli meleg rokonszenvvel, s úgy tekinti bevonulását, mint egy tevékeny és eredménydus munkás korszaknak megnyitóját. A gyümölcsfák gombabetegségeinek gyors és könnyű meghatározása és a védekezés. (Folyt, és vége ) Baraczk: (Kajszi és őszi) Levél-fodrosodás. Az őszi baraczk levelei rendellenesen fejlődnek, s mintha levéltetvek bántanák, összefodrosodnak s húsosán megvastagodnak, s íöbbé-kevésbé vörös szint öltenek; alsó részüket ily esetben fehér, harmatszerü bevonat takarja. A betegséget a Taphriua deformans Túl. nevű gomba idézi elő. A beteg leveleket mielőbb le kell szedni s elégetni, úgyszintén a beteg galyakat jó mélyre vissavágni. Mint megelőző védekezés, a bordói lével való permetezés is szerepelhet. — Az első permetezést 270 oldattal virágzás előtt, a másodikat í°/0 oldattal virágzás. után, a harmadikat ugyancsak l°/0 oldattal a levélfejlődés közepén eszközöljük. Levél galyfoltosodás (mézgásodás) A kajszi és őszi baraczk, valamint egyéb gyümölcsfák levelein, gályáin és gyümölcsén, különböző alakú és szinü foltok keletkeznek, melyek a hajtás, a gyümölcs s a levelek foltosodását, utóbbiak lyukasodását s korai lehullását okozhatják. A betegség tünetei a közreműködő gombafaj szerint változók. A nevezett jelenségeket igen gyakran a Clasterosporium carpophyllum (Lev.) Ad nevű gomba okozza, mely ezen kívül a csonthéjas gyümölcsfák mézgafolyását is idézheti elő, bár ez számos esetben egyéb okokra is vezethető vissza. A leveleken kerekded, vörösen határolt világos-barna foltok keletkeznek, melyek későbben kiesnek a levéllemezből, miáltal azon számos lyuk támad. A foltok a levél-nyélen is mutatkoznak, hol aztán mézcseppek is képződnek. Az ágakon a gomba kerekded, vörös szegélyű barna, besüppedt fekélyeket idéz elő, melyeken úgy mint a törzsön mézgafolyás állhat be. Ugyan- ily foltok a gyümölcsön is mutatkozhatnak. Levél- lyukasodást majd levélhullást, úgyszintén galyfoltoso- dást a Cercozpora circumcissa Sacc nevű gomba iá okozhat; gyakrabban fellép a Phillosticta persicae Sacc is, mely szintén a levéllyukasztó gombák közé tartozik. A beteg részek tehát, főleg a mézgafolyás- ban szén ven dő, vagy fekélyes gályák visszavágandók, a levágott részek elégetendök. A metszési felületeket tanácsos kőszén-kátránynyal, vagy oltó-viasszal bekenni. A bordói lével, vagy amoniás rézkarbonát oldattal (142 gr. rézkarbonát, 17 1. ammonia s 204 1. viz) való tavaszi majd nyári többszöri permetezés ajánlható, bár feltétlen sikert az eljárás nem biztosit. A fiatal őszi baraczklevelek igen érzékenyek, amiért l"/0 bordói lénél erősebb oldatok használata nem tanácsos. Lisztharmat. A leveleken, a gályákon (különösen az őszi baraczk hajtásain) fehér bevonatok keletkeznek, melyek a kajszin baraczkon, cseresznye, meggy, szilva s birsalmafán is előfordulnak, gombák által idéztetnek elő A kénporozás sikerrel jár. Rozsda. A levelek alsó részén némelykor világos barna, majd sötétedő pornemü telepek lépnek fel, melyek egy rozsda gomba által idéztetnek elő. Az illető helyeken a levél felső lapján sárga pettyek keletkeznek, majd megsárgul, s lehull az egész levél. A betegség fellép a szilván is. A lehullott levelek elégetése mellett a bordói lével való permetezés ajánlható. Cseresznye. Boszorkányseprő. A cseresznye és meggy gályáin siirün egymás mellett álló, majdnem fészket alkotó, apr é, terméketlen ágsarjak képződnek, melyeken fodros, hólyagos levelek fejlődnek. A kártétel előidézésénél egy gomba működik közre, melynek nagyobb terjedése ellen csak a beteg részek leszedése által védekezhetünk. Gnomo.iia betegség. A levelek megsárgulnak, majd megbámulnák és elszáradnak. Jellemző, hogy az igy elpusztult levelek még rendes időben sem hullanak le, hanem összegöngyölödve egy évig is a fán maradhatnak. A betegség okozója egy gomba, mely a gyümölcsre is átmehet s ennek felrepedését s elKérdés. Ma még szilajul feldobog a színem, Ha valaki a nevedet kimondja S lobogva szökken bíbor színbe arczom A látásodra. Ma még kívánom rész keton, epedve, Hogy szomju vágyggal csókolnád az ajkam S ha átkarolnál, még az iidvök-üdve Átfutna rajtam. Ma még lázongva nézek fel az égre, Elkinzott lelkem megnyugodni nem bír És vad tusában végzet ellen küzdve, Zokogva felsír. — De holnap, ah ki tudja, hogy lesz holnap 9 Hiszen az élet — mini a folyam habja A kövek élét — sóvár vágyainkat Eltompitgatja. S eljő a nap, hogy nem borit el többé Nevedre forró, bús emlékek árja, S amit megváltanék ma lelkem iidvén : Holnap — ki bánja? — Sebek begyógyulnak, megnyugszik minden, Segítve lesz a sok felsíró jajon . . ... De mondd: el fásult szívvel, vágyak nélkül. Jobb lesz-e vájjon ? ! Jörgné Di'askóczy Ilma. Triodion .*) — Irta: P. Lázár Turia Febrónia. — A magános kis hegyi Kápolna ajtaját kinyitja az egyházfi, hogy harangozzék most is, mint rendesen ünnepek előestéjén. Alig hogy belép, selyem suhogást hall mögötte; hátranéz: Nychephora herczegnő áll a küszöbön. Az egyházfi mélyen meghajolva köszönti őt s a hágiosz Nikoláosz képe előtt meggvujt egy gyertyát, hogy a szép leány megnézhesse a kápolna belsejét. Nychephora letérdel, a középső királyi ajtó előtt, keletre fordult arczczal, szemben az oltárral, melynek fehér gyolcsán eme szavak olvashatók : — »Hágiosz ho Theosz, hágiosz Iszhürösz hágiosz Athánátosz eleyszon hémász!« (Szent Isten, szent Erő, szent Halhatatlan irgalmazz minket!) A lány halkan imádkozik. Most a harang ércznyelvének dala megrengettet! az ablakokat s végig hullámzik a boltívek alatt, mint távoli égzengés moraja, aztán lassan lecsendesedik. Az egyházfi végig jön a templom előcsarnokán s egy oszlophoz támaszkodva várakozik. — Mehetsz haza nyogodtan! — szól Nichephora herczegnő — majd becsukom én a kápolnát s elküldöm neked a kulcsokat. Az egyházfi távozik. Nycephora nagyon kimerültnek érzi magát a hosszú sétától, vagy mi ? Felemelkedik s az archimándrita (főapát) bársonyszékébe ül. — Pihenek itt kissé — gondolja ő — apám *)A Triodion bizonyos szertartásos penetentiális idő a görögöknél. úgyis külföldön van, a szolga személyzettel, meg nem törődöm. A lég balzsamos, a gyertya kadencziába pet- tyegve cseppeg a szürke kövezetre, a távolból tenger moraj jön, Nychephora valami szokatlan hűvösséget érez átfutni testén, összeborzong s lecsukja pilláit: elalszik mélyen. Sokáig, sokáig alszik igy, midőn valaki megérinti vállát, a leány felébred, felnéz: előtte egy ifjú szerzetes áll, kezében égő fáklyával. Amint Nychephora, a fáklya fénytől erősen megvilágított ifjúnak rendkívüli szép arczát látja, azt hiszi még mindég álmodik. Végig simítja homlokát fehér ujjaival és merően a szerzetes fekete szemeibe néz. Az ifjú arcza gyöngén elpirul és tekintetét a földre sülyesztve szól mély, ringó hangon: — Ittléted, leány az éjfélküszöbén, meglep engem. Bizonyára a harangozó feledte nyitva a kápolnát, azért vagy itt e késő időben. Nychephora hallgat és csodálattal nézi a szerzetes gyönyörű fejét, fekete haját, melynek gazdag puha fürtjei hatalmas vállaira omlanák; nézi bajuszát, szakálát, mely rövidke selymes gyűrűkben övezi klaszikus arczát és sötét piros ajkait. — Bocsáss meg! — folytatja a lelkész, látván, hogy a lány nem szól, nem mozdul, ime távozásra kérlek ; a hegomenusz (perjel) mindjárt itt lesz, mert a böjti Aridon') tartalma alatt itt óhajtja végézni az »Ákátisztoszt.«2) ') A »böjti triodion« tart: a farizeus vasárnapiától virágvasárnapig, ekkor pedig a »virágos Triodion« kezdődik. ’) Az »Akáthisz tosz« szertartásos ének és imák, szűz Mária tiszteletére. Üdv az uj főispánnak!
