Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

(2) 1904. Julius 3. 27. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a közhangulat; kevesebb lesz a frázis és önáltatás, de több az igazság és az erő. Ezt kell a társadalom­nak átértenie s már a serdülő nemzedéket ily gondo­latok szerint nevelnie. Kevesebb lesz ugyan a diák, de jobb is lesz; iskola és társadalom jobban meg fogják egymást érteni, kellemesebb viszonyban lesz­nek; az év vége pedig bő áldással fog jutamazni. D. S. Védekezés a hernyó ellen. Sajnos, gyümölcsöseink nagyobb részét már meg­támadta a lapos erdőt pusztító u. n. Liparis (Ocneria) dispar nevű hernyó, melyet mindnyájan ismerünk, lát­tuk az óriási pusztítást, mit rövid idő alatt nemcsak a lapos erdőben, de sok gyümölcsösben is véghez vitt. Vajmi kevesen védekeztek ellene; ezek is hiábavaló munkát teljesítettek, mert a hanyag szomszédtól át­vándorolt a hernyó a védekező gazda fáira, s tudunk esetet, hogy rövid 3—4. nap alatt az ép lombot mind felfalták. Fájdalom, ilyen helyeken 1 — 2 évi termés ment tönkre, és ha továbbra is tétlenül fogjuk nézni és nem sietünk minden módon irtani a hernyót: hosszú éveken át nem szabadulunk e csapástól. De csak egy­öntetű általános védekezés és irtás vezet czélra, egye­sek megfeszített munkája hiábavaló. Miután a hernyót miud ismerjük, igyekszem lep­kéjét, bábját és irtási módját ismertetni*) u. i. a kér­déses hernyó nőstény lepkének testhossza 22 — 25. mm, szárny terjedelme 46 — 50. mml Potrohát kissé sárgás barna-szürke gyapjú takarja. Fűrészelt csápjai és láb főizei szurok feketék. Szárnyai szennyes fehérek, a mellsőket 3—4. többé-kevésbbé világosan kivehető sö- tétebb keresztszalag díszíti, melyek a szárnybordákat összekötő és befele domborodó görbékoől vannak össze- téve. Kívülről számítva a harmadik keresztszalag melső harmadában egy alakú sötétebb rajzolat, ezen belől egy kisebb a szárnytőben pedig egy nagyobb szabálytalan alakú sötét petty látható. A rojtokat mindenik szárnyon fekete foltocskáit tarkítják, melyek a mellső szárnyakon rendesen nagyobbak, mint a hátsókon. A him lepke csak 17—18. mm. hosszú 35—38. mm. szárnyterjedelemmel, vékony barna-sárga szinü és sötét keresztsávokkal tarkított potroha és hosszú sár­gás-barna szőrbokorban végződik. A lepkék julius vagy augusztusban jelennek meg. A nőstények nappal szél­től védett helyeken ülnek s csak este kelnek szárnyra, mig a hímek nappal is élénken röpködnek. A meg­termékenyített nőstény fatörzsekre, vastagabb ágakra, ritkábban kerítésekre vagy más szilárd tárgyakra több csomóha 200—500 drb. petét rak, melyekből az ál- czák csak a következő tavasszal kelnek ki. A peték gömbölydedek s mindig csomókba van­nak rakva, melyeket szürke-barna szinü gyapot takar, mitől a pete folt gomba taplóhoz hasonló kinézést nyer­A hernyó egy része már bábozódik, a fénytelen sárga szőrbokrokkal beszórt báb sötét vöröslő barna, vagy barnás fekete szinü, elől bekerekitett, hátsó ré­szen tompa, és egy lapos alfeli csappal végződik, me­lyet apró, horgos végű serték borítanak, rendesen a kéreg cserepek, vagy a levelek között nyugszik, ke­vés fonallal lazán behálózva. Magát a hernyót fáról lerázás, vagy leszedés és megölés által lehet pusztítani, de ha már a hernyót megsemmisíteni elmulasztottuk, még mindig módunk­ban áll a bábokat összeszedetni, julius augusztusban a nőstény lepkét összefogdosni vagy a birtok nagyságá­nak megfelelő több helyen 8 — 10. éjjelen át tüzet rakva a lepkét odacsalni, mi által könnyen pusztít­ható, és ha mégis megmenekült nehány hernyó és le­tojt: igyekezzünk a petecsomókat mentői előbb szét­dörzsölni. Ne mulasszuk tehát el kellő időben általánosan védekezni, mert csak igy menthetjük meg gyümölcsö­seink jövő termését. Közli és a gazdák különös figyelmébe ajánlja a hernyó, báb, lepke és peteirtást a: Gazd. egyesület. *) Téglás Károly erdővédelem tana nyomán, HETI KRÓNIKA. Minekutána télen nem lehet nyaralni, csak te­lelni, ennélfogva mindenki örül a nyárnak, mivel akkor nyaralni lehet. A nyaralás igazán divattá vál­tozott. A legújabb időben kénytelen még az alsóbb­rendű hivatalnok is üdülni, különben lenézik s jö­vője tönkre van téve. Ha ez előtt nyaralni járt egy városból 10 ember, ma elmegy 1000, ilyenforma az arány. Ezt egyrészt a zónarendszernek lehet betudni, másrészt a doktori tudomány gyümölcsének is Vannak nyaraló családok, a kik nyereségre nyaralnak. Laknak egy szobában 8 an (odahaza négy­ben laknak) esznek ebédre öntött salátát egy hetes zöldpaszulyt (odahaza 5 tál étel kell, mert valaki meg­lepheti az embert) s denique kisül, hogyha odahaza 120 forintba kerül egy hónap, Kővárkanabokán elég 120 korona. Kétszeres áldás: nyaralni és takarékosdni, csak­hogy az ilyen nyaralásból nem kérek ám. Hozzánk is jönnek idegenek csataszámra s a liget megint élénk lesz az idén, élénkebb mint maga a város, mely diák nélkül csendes, miként Európa. Elmenének a diákok. A maturánsok ma ropp- ják az utolsó tánczot- Veszély nélkül nem esett meg a matúra, 207,,-nak el kellett csücsülni, ez a ter- mészet törvénye.________________________________ Beszélik1 hogy egy tanárnak e miatt beverték volna az ablakát, ez azonban ily alakban nem áll meg, csupán kedélyes véletlen, hogy a vizsgálat és ez a kihágás összeesett. Van egy csapat, mely a lámpákra is utazik, a vízparton, pénzverő-utczán stb. bizonyosan ez rendezte az ablakbeverést is. az sincs kizárva, hogy eltévesztették a házszá­mot, mint az egyszeri kórházi ápoló a betegnek számát. A maturusok ma tartják a báljukat, előrelátha­tólag nagy közönség jelenlétében. Bunkó a hires czigány, ki a külföldön annyi babért aratott, már megérkezett s térzenét is adott délután, a mi nem volt a programúiban. Az éjjeli zenék, holnap dél­előttre maradnak s bizonyos, hogy a »vasárnap reg­gel« május elsejéhez lesz hasonlatos, ezt tudva ki- nek-kinek mulatságos ébredést kíván a krónikás. Különfélék. A beállott uj évnegyed alkalmából kérjük az elő­fizetések megújítását. ____ Pr imicziák. Kertész Pál helybeli s. lelkész julius 2-án tartotta első miséjét szülőfalujában: Csanáloson. Kompás Antal fölszentelt pap pedig holnap jul. 3-án reggel 9 órakor tartja a helybeli plébánia templomban. Uj elnök. A tiszavidéki ág. h. ev., egyházmegye papi értekezlete Révész János helybeli lelkészt junius 20-án Debreczenben tartott gyűlésén elnökké választotta. Ezüstlakadalom. Baltai János kir. erömester és neje Kerekes Julia jun. 27-én ülték meg ezüst menyeg­zőjüket. A díszes és valóban kedves emlékű ünnepsé- ; gcn részt vettek: Balbach Béla ügyvéd és neje Uj- i bányáról, özv. Béres Jánosné Trencsénből, Balbach i Árpád gazd. intéző és neje Barsmegyéböl, Kerekes István ügyvéd és neje Kolozsvárról, Trieber Elek s. mérnök és neje, özv. Trieberné, Král Aranka a ro­konság köréből, továbbá Bradoflza Frigyes főnök és neje, valamint leánya Matild, Spisák próbatiszt, Kará­csom róm. kath. lelkész Kapnikbányáról, Révész János és neje, Schönherr Sándor, Piander Géza Nagy­bányáról, Stiglincz János gyakornok Fernezelyről. A vendégsereg kedd reggelig mulatott s részint 28-án, részint 29-én oszladozott széjjel. Az ezüstlakadalmas párnak mi is őszintén gratulálunk. Bányaünnep. A sarlós boldogasszonyról nevezett veresvizi kincstári bánya julius 10-én fogja ünnepelni nevenapját. Tanulmányút és zarándoklat. Myskovszky Ernő és Csókás Vidor dr julius közepén tanulmányútra indulnak Párisba. Az utóbbi tulajdonkép zarándok­latra megy, hogy meglátogassa azon helyeket, hol de la Salle szent János született (Röims) működött (Páris) és meghalt (Reuen.) Útközben a nagyobb városokban kiszállnak pár napra. Szívesen veszik, ha városunkból még valaki hozzájuk csatlakozik, hisz az utazás úgy sokkal kellemesebb. Valószínűleg Londonba is átmennek, mert Rouenhez már elég közel van London. A főgimnázium értesítőjében az idén is Gál Lajos értekezik Cremonai Liudprandról, akinek hitelességé­ről a múlt évben irta első czikkét az értesítőbe. Tudományos munkája értékes kiegészítése a tavalyi­nak. A lefolyt évben szépen gyarapodott az ifjúsági könyvtár. A beirt tanulók száma 359 volt az év elején, 28-czal több mint tavaly. A Petőfi önképző­kör ez évben is eredményes szép működést fejtett ki. Az iskola megülte a Deák Ferencz százados születési évét, Erzsébet királynénak, márczius 15-nek, jun- 8-nak emlékét. A segélyző egyesület, melynek lapunk is alapitó tagja, 426 korona segélyt osztott ki. Az ösztöndíjas tanulók mintegy 2000 koronát kaptak. Az év végén volt 1. 69, II. 43, III. 55, IV. 47, V. 18, VI. 27, VII. 22, Vili. 40, összesen 326 tanuló Vallás szerint 111 róm. kath., 102 g. kath, 7 g. kel., 41 ref., 15 ág. ev. 1 unit. 49 izr. Jeles 9, jó 40, elégséges 180 űu. Egy tárgyból 35, kettőből 27, többől 35 bukott vagyis összesen 97 nem emelke­dett a közepes nívóig, a tanulóknak majdnem egy harmada. Az érettségi vizsgálaton jelesen 1, jól 12, egyszerűen 19 érett, javító vizsgálatra 4-et utasítottak, 1 évre visszavetettek 1-et, előzőleg az Írásbeli alapján elmaradt 3, nem tett osztály vizsgát 1, tehát 41-ből 9-en nem érték el czéljukat. Jelesen érett: Ossán Gábor, jól Deinjén Endre, Gavallér Géza, Ger- denits László Harausz Gyula, Koltó Demeter, Kopasz Bálint, Rákóczy Sándor, Rónay Ferencz, Szabó Já­nos, Szopkó Lajos, Takács Sándor, Troplovits Imre ; egyszerűen érettek: Berényi István, Brán János, Czelder Orbán, Grillusz Jenő, Jamnik István, Kalauz Illés, Kamenszky Gerő, Kaucz Gyula, Károly Béla, Kidig Ágost, Marosán Demeter, Papp Simon, Surá- nyi Virgil, Szabó István, Szelezsán János, Székely Dezső, Szokol Edgár, Vágó Károly és Velle Béla. A jövő tanév megnyitása szeptember 4 én lesz. Bál. Az iparos ifjúság önképzőköre julius 16-án a ligetben, saját pénztára javára tánczmulatságot ren­dez. Személyjegy 1 kordna 60 fillér. Családjegy 3 személyre 4 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogad­nak s a bált még rossz idő esetén is megtartják. Felsőbányára nyaralásra megérkeztek Jánosi Imre udvari tanácsos és családja Budapestről, Mosdósi Imre kir. tanfelügyelő és családja Budapestről. Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz jul. 8-án következő tárgysorozattal: 1. A 62000—1904. B. M. szám alatt kibocsátott körrendelet értelmében a vár­megyei alkalmazottak fizetésrendezésével szükségessé vált intézkedések. 2. Avas-Újfalu község módosított, szervezési szabályrendelete. 3. Ombód község kép­viselő-testületének ingatlan szervezése tárgyában ho­zott határozata. 4. Vasvármegye törvényhatósági bizottságnak átirata a körorvosok anyagi helyzeté­nek javítása érdekében. 5. Felsőbánya város vásár- tartási és helypénzszedési szabályrendelete. 6 Mező- petri község képviselő-testületének határozata a róm. kath. hitközség részére az árvapénztári tartalék-alap­ból 6000 korona segély kiutalása tárgyában. 7. Sár­köz község képviselő-testületének községház építése tárgyában hozott határozata. 8. Kolczér község kép­viselő-testületének törzsvagyon elajándékozása tár­gyában hozott határozata. 9. Kapnikbánya község képviselő-testületének községház építése tárgyában hozott határozata. 10 Dr. Kolozs Mihály érendrédi körorvos oklevelének kihirdetése. 11. Nagykároly városi nagyutczai zsellérrészi legelő-birtokosság szer­vezési szabályainak jóváhagyása. 12. Vámfalu község 1904. évi pótköltségelőirányzata. 13. Mátészalka köz­ség határozata az állami óvodának a gyemekmen- helylyel leendő egyesítése tárgyában. 14. Kispalád község határozata uj temető létesítése végett ingat­lan szerzése tárgyában, 15. A vármegyei tisztviselői nyugdíj-választmány előterjesztése Veres Albert vár­megyei dijnok nyugdíjaztatása ügyében. 16. Ugyanaz Balika András volt vármegyei jársi írnok nyugdij- alapi járulékainak visszatérítése iránti kérelme ügyében. Felsőbánya—mármarosszigeti útvonal folytatóla­gos építését, tovább a Gyurka féle háztól, Holréczi Gy. főmérnök vezetése alatt megkezdték. Tanitógyülés. A nagybányai ev. ref. egyház­megye tanítói Sinka Lajos elnöklete alatt a múlt csütörtökön Felsőbányán tartották meg évi közgyű­lésüket. A gyűlést! Sinka tartalmas beszéddel vezette be, melyben a népoktatási törvénynek revíziójára utalva, annak lényegesebb pontjait világította meg a protestánsok és a magyarság szempontjából. Be­széde mély hatást keltett, mert a gyakorlati életet alapjában ismerő s a világban nyitott szemmel s gondolkodó fővel járó ember egyéni igazságos véle­ményének volt a megnyilatkozása. Ezt követőleg Imre Károly »A népoktatási törvénynek a módosí­tására« mondotta el véleményét. Szerkesztőtársunk aki kiváló tanító, s kinek a pajtáskodás látszata nél­kül elismerjük tehetségét, terjedelmes dolgozatával a törvénytervezetnek egyes részleteit olyan szüksé­ges jogi és másféle észrevételekkel egészítette ki, hogy csak sajnálhatjuk, hogy ennek hangot nem adhatott abban a tárgyalásban, melyet a miniszter a tanítóság bevonásával tartott. Az Imre előadása nyomán megindult élénk vitában az előadó vezérelve alapján a közgyűlés kimondotta, hogy »Magyaror­szágon minden iskola tanítási nyelve magyar legyen« s hogy »Mindenféle jellegű elemi iskolai tanítónak annyi legyen a fizetése, amennyi az állami tanítóké.« E két főelv szellemében kívánta a közgyűlés az egész törvénytervezetet átalakitni. A közgyűlés ezen határozatának érvényesítésére s annak előterjeszté­sével a f. hó 4-én kezdődő egyetemes gyűlésen Sinka Lajoson kívül, aki mint a ref. tanítók orsz. egyesületének elnöke fog ott megjelenni, Imre Ká­rolyt bízta meg s részére 50 koronát utalt ki az egyesület pénztárából. A gyűlés következő pontja »Iskola és közgazdasága magyarság szolgálatában« ez. tétel volt, melyet Fábián István olvasott fel. A ta­nulságos szép dolgozat bármelyik közgazdasági lap­ban helyet érdemel s bizonyára lesz gond fordítva arra, hogy oda jusson. Ezután Kajdy Lajos »Iskola és családi nevelés« czimmel olvasott fel, melyben a nép, a társadalom lassú s a gyermekek nevelésével és helyes vezetésével a tanítóknak a szülőkre ható átalakító hatását vázolta. Mint a többi előadást, ezt is megvitatta s az előadást jkvi köszönettel honorálta a közgyűlés. Az apróbb ügyek elintézése után a jelenvoltak, kik közt a felsőbányái ev. ref. presbite- teriumot Nagy Lajos lelkészszel az élén mindvé­gig ott láttuk, közebédre a nagy vendéglőbe mentek, melyen az egész tanítóegyesület, sőt az idegen ven­dégek is az egyház vendégei voltak. Az első köszön­tőt Nagy Lajos lelkész mondotta, aki a gyűlésen is szívélyes szavakkal üdvözölte az egyesületet. Aztán beszéltek: Sinka Lajos, Farkas Jenő polgármester, Pap Márton, Báthy nyug. járásbiró stb. A hangulat mindvégig emelkedett volt s a presbitérium és a város a közebéden szép számmal volt képviselve. 72 2 órakor az egész társaság a városházára vonult, hol a város értékes régiségeit nézték meg Farkas Jenő polgármester kalauzolása mellett, innen a Puskás-kertbe rándult ki a társaság, hogy aztán egy szép nap emlékével oszoljék szét. A rendezőket s köztük Nagy Lajos lelkészt méltó elismerés illeti azért a gondosságért és figyelemért, melyet a tanítók megbecsüléséért igazi magyaros vendégszere­tettel kifejtettek. A helybeli községi iskola értesítője az 1903/4. iskolai évről megjelenvén, átlapozgatása után a követ­kezőkben számolunk be róla : Az első czikket benne lapunk szerkesztője irta »A jövő iskolájáról.« Mint a cziméből sejteni lehet, a czikk városunk iskolájának a fejlesztésével foglalkozik, mert az iskola a népmüvelt- ség s az általános emberi haladás szempontjából egyik legfőbb tényező. Czikkiró szavai szerint »kevés börtön, kevés biró, kevés csendőr kell a népnek, ha van elég iskolája s az iskolák élén jóravaló, derék tanítók.« Megemlékezik arról az áldozatról, amelyet az 5%-os iskolai pótadónak életbe léptetésére tett a város s jelzi, hogy a jövő iskolájának ez az áldozat csak morzsa s ahoz az államsegély kívánatos és elodázhat­HOFFMANN ÁRPÁD divatáru kereskedésében holnap julius 3-án és 4-én egy igen szép - nemű kelengye lesz kiállítva. női fehér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom