Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-29 / 48. szám
1903. November 29. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 48. szám (3). A bányatörvényjavaslat. Igen érdekes tárgyalása volt e hó 26-án délután 4 órakor a bányászati és kohászati osztálygyülés kiküldött bizottságának Neubauer Ferencz elnöklete mellett. Jelen voltak : Bertalan Miklós, Fábián Lajos, Gálffy Pál, Grillusz Alfréd, dt Makray Mihály, ifj. Neubauer Ferencz, Ob- latek Béla, Szellemy Géza, dr Vas Gyula. Igen élénk érdeklődés mellett este 7 óráig letárgyalták az első 44. §-t vagyis azt, a mi a »kutatásokra« vonatkozik. A tervezetnek idevonatkozó részét megváltoztatták, egyszerűsíteni és könnyebbíteni akarják a kutatás megszerezhetését. A kőszénre nézve ugyanazokat a kutatási szabályokat kívánja a bizottság, a mi egyébre nézve tervezve van. Igen nevezetes és régóta vajúdó kérdése a bányászatnak a kőszén hovatartozandósága. A kőszén ma a földnek tartozékát képezi. Az érez nem. A ki kőszenet akar bányászni, annak a földet is meg kell vennie, persze óriási mesés árakért, aki azonban aranyat akar termelni, az mit sem törődik a bánya fölött elterülő földbirtokkal. Mivel a fekete kőszénhez többnyire ! csak igen mélyreható fúrások által lehet eljutni, tehát feltárása különben is nehéz, de meg mivel ipari föllendülést csak úgy várhatunk, ha a kőszént szabaddá tesszük, a bizottság az eddigi állapottal j szakítani óhajt, s a fekete kőszént a földbirtoktól j teljesen függetlenné óhajtja tenni. Kérelem a jószivü adakozókhoz. Alulírottak a szegény iskolás gyermekek nevében tisztelettel for- j dulunk e város nemesszivü jóltevőihez, kik a sze- j gény iskolás gyermekek karácsonyi örömét elősegíteni s fokozni szokták, hogy szives adományaikat (például ruha, pénz, fehérnemű stb.) hozánk küldeni szíveskedjenek. Szokol Margit, Bányai Ida községi iskolai tanítónők. Az jpartestület vár-utezai helyiségében ma Révész János tart előadást »Régi Magyarország« czimmel. Estély. A polgári kör legközelebbi családi estélye decz, 5-én lesz. A muzeum megnyitásának elhalasztása. Scemaver V. és Miskovszky Ernő a muzeum elrendezésével még állandóan foglalkoznak. A megnyitást decz. 8-án nem lehetne megtartani s igy karácsony másodnapjára halasztották. Beküldetett. A zazari nagy hidat az utcza sepre- getök sohasem takarítják, a piszok, szemét, trágya rajta marad, mert a gépies pontossággal dolgozó sepregetök a községi iskolánál befejezik hivatásokat. Nem lehetne a hidat is tisztábban tartani, hiszen vannak tiszta hidak is a világon. Árkossy Miháiy Károly csendőrhadnagy magasabb szakképző tanfolyamra Budapestre utazott. A mai világban, mibőn oly sok fiatal ember semmittevéssel vagy üres szórakozással tölti idejét, jól esik látnunk, hogy vannak még olyanok, kiknek föltörekvéseik az önképzés. Ilyen p. o. Árkossy is, szabad idejét nemes szórakozással tölti: hegedül, czim- balmozik, fest, dombormüveket alkot, az irodalmat miveli stb. stb. Hivatalos teendőiben pedig mindenre kiterjeszti figyelmét, p. o. még az őrség éléskama- j rájára is, melyet sajátkezüleg oly praktikusan rendezett be, hogy bármely ügyes háziasszony is megirigyelheti. Rövid félévi ittléte alatt egészen átalakított mindent a laktanyában. Nem csoda tehát, hogy elöljáróinak figyelmét magára vonta s most magasabb szakképzésre hívták, mi előhaladására nagy előnynyel jár. Köszönetnyilvánítás. Pokol Elek magánbányatulajdonos legközelebb kedves figyelemben részesítette a helybeli állami főgymnasiumot; ugyanis annak szegénysorait növendékei részére az igazgatóság keteleniil állott föl, újra félre vonta ablakán a függönyt és kinézett. Akkor szólt utolsót a harang a faluban. Remegett. Miként fog észrevétlenül kijutni, hogy senki mqg ne lássa ? Különösen a mamától félt nagyon. O, csak ő meg ne tudja, mert akkor meghal szégyenében! Pedig el fog menni minden áron 1 Az első »légyott« ! Jaj, mennyi szépet hallott, olvasott már a légyottokról. Kilépett a szobából, gyorsan átfutott az üveges folyosón, s benyitott a kertbe. Az alkony már beállott, az árnyak mindinkább nőttek. Hófehér ruhácskája messze villogott az árnyas fák alatt. A Vénus már hatalmasan ragyogtatta kékes-sárga fényét, s egy-egy fénysugár átszürődött a haragos zöld lombok között. Egy pillanatra lehunyta szemét a messzeségből közeledő fényesség előtt, mert úgy érezte, hogy a ragyogó csillag sugarai beszédesekké váltak és észrevétlenül belopóztak leikébe. Meggyorsította lépteit; mire kiérkezett, a Tisza partjára, már vak homály volt. A kis ajtócskát nyitva találta, halkan kilépett és halgatózni kezdett A homokos parton észrevétlenül közeledett a locsogó Tiszához. A viz hullámai csöndesen verdes- ték a partot. Egyszerre úgy tetszett neki, mintha beszédet hallott volna. Megállóit a parti füzek alatt s belebámult a csillagos fekete égbe. Tisztán hallotta az édes mama csillingelő hangját, a mint Major Sándor érczes szavaira felelt. A Vénus egy fénysugárt vetett a Tiszára, s abban a sugárban meglátta Erzsi a ringatózó kis csónakot is. Szive hangosan vert, egy füzhöz támaszkodott, hogy le ne hulljon lábairól. E perezben úgy érezte, hogy valami összetört lelkében. Egy bálvány állott szűzi lelkének oltárán, az ledőlt s darabokra tört. Égő szemekkel mereven nézett a vízre, a homályhoz lassanként hozzá szokott szeme, látta, a mint az édes mama ráhajtotta fejét a szeretett férfi zéhez 24 öltözet ruhát, ugyanannyi sapkát és 40 koronát adományozott oly czélból, hogy ezen összegen a kész ruhák a szükséghez képest módosíttassanak, iletőleg átalakíttassanak. Midőn a nagylelkű adományt ez utón is elismerjük és nyugtázzuk : egyszersmind k edves kötelességünknek tartjuk a nemesszivü adakozón ak szives figyelméért intézetünk nevében hálás köszönet ünket nyivánitani. Nagybánya, 1903. november 28. Az állami főgymnasium igazgatósága. Az idei bortermés helybeli megbízható adatok szerint 1000 hektolitert tesz ki; átlag 500 litert számítva egy hordóra, összesen 200 hordó mustot hoz- i tak be a városba. Must eladatott összesen 235 hektl. 1901-ben 949 hordó termett 4745 hektoliter meny- nyiséggel. Az idei termés tehát szűknek mondható. A városi gőz és kádfürdő jövő csütörtökön, deczember hó 3-án ismét megnyílik. Születtek : 364. nov. 13. Lojczly Józsefnek „Erzsébet“ 265. nov. 11. Vászkul Mihálynak ,,Demeter*, 366. nov. 11. Szirmay Pálnak ,,Erzsébet Amália“ 367. nov. 12. Tatár Jánosnak „Sándor“ 368. nov. 14. Marosán Lászlónak „Flóri“ 369. nov. 17. Nagy Antalnak „nva“ nevű gyermeke, Kihirdetés alatt állanak: Szeleczky Sándor és Strósz Mária, nagybányai lakosok. Elhaltak: 310. nov. 12. Mán Linka férj. Laurán Jánosné, gör. kath. 45 éves, zuzdamunkás neje, méh- rák. 311. nov. 15. Friedmann Ignäcz, izr. egy hónapos, varrónő gyermeke, veleszületett gyengeség. 312. nov. 15. Molnár József, róm. kath. 55 éves, nyugbéres bányász, tüdőlob. 313. nov. 17. Méternyik Ágnes özv. Csula Györgyné, róm. kath. 78 éves, nyugbéres bányászná, aggkór. 314. nov. 17. Sma- régla Ede László, ev. ref. 5 hónapos, városi alkapi- tány gyermeke, bélvérzés. 315. nov. 18. Nagy Éva róm. kath. öt éves, bányász gyermeke. Felsőbánya vásárai. F'e'.söbánya szab. kir város eddigi négy országos vásárját 5-re emeli s a következő napokra tűzni óhajtja. 1. Farkas utolsó hetében. 2. Keresztjáró hétben, 3. Apostolok oszlása hetében. 4. Lörincz nap hetében. 5. Simon Juda hetében mindig hétfőn és kedden. Az ezüstös bányatermékek értéke s az ezüst árának rendkívüli leszállása folytán a lakosság nem képes szükségletét hónapokkal előre besze- resni, ezért óhajtja P’elsöbánya szaporítani orsz. vásárait. A 30 kilométer körzetben fekvő és orsz. vásár tartásával biró községek valamennyien pártolják a város óhaját, kivéve a s.-m.-berkeszi ev. ref. egyházat. Szatmár vármegye alispánja a város jövedelmének szaporítása s a munkás osztály érdekében szintén támogatja azt. A nagybányai ipartestület s a kamara nagybányai kültagjai helyi és ipari szempontokból a legmelegebben ajánlják a kérelmezett uj vásárt. Husszáliitás az izr. hitközség részére. A nagybányai izr. hitközség elöljárósága az 1904. év folyamán a hitközség tagjai részére szükségelt mintegy 300 métermázsát tevő, rituálisán kezelt, marha-, borjú-, bárány- és juhhus szállítása czéljából 1903. deczember hó 13-án délelőtt 10 órakor az izr. hitközség hivatalos helyiségében nyilvános árlejtést tart. Jelzett husminőségeket köteles vállalkozó i-ső rendű minőségben a hitközség tagjainak napi szükségletéhez képest szállítva, saját e czélra berendezendő székében szakképzett mészáros iparos által, a felvállalt árak mellett, a hitközség tagjainak kiszolgáltatni. Az árlejtést megelőzőleg bánatpénzképen 500 K készpénzben az elöljáróság kezeihez letétbe helyezendő. Nagybányán, 1903 november 29-én. Stein- feld Sámuel hitk. elnök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos; Révész János. vállára, az pedig átfogva derekát, magához ölelte a szerelmes asszonyt. Talán képzelődött is! többet látott, mint a m. valóság volt. A gyermek egyszerre nővé változott, Szörnyű mélység nyílt meg 'lábai előtt, s úgy érezte, hogy közte és Major Sándor közt egy egész világ fekszik. Tehát gúnyt űzött ,belőle az a férfi, kit ő oly rajongással szeretett 1 Édes reményt öntött eddig szivébe, most aztán kineveti őt, megsemmisült reményeivel! Tovább nem élhet! Összetört szivével legjobb lesz lepihenni a Tisza fenekére! Hadd legyen Sándor boldog az édes mamával, kinek útjába úgy sem szabad neki állania! Önkívületben közeledett a Tiszához, még egy búcsú pillantást vetett a ringó csónak felé aztán egy éles sikoltással belevetette magát a hullámokba. A hófehér ruhácska pár perczig villogott a habok fölött, aztán eltűnt a mélyben. Az éles sikojra föíriadtak a csónakban. Major Sándor fölállott, s egy mesteri ugrással utána vetette magát. Pár pillanat múlva már karjai közt tartotta a szegény gyermeket, s kiúszott vele a partra. Az édes mama zokogva borult a kis bogárka nedves testére. Hat hét múlva, mikor Erzsiké először kelt föl súlyos betegségéből, a következőket irta naplójába: »Az első légyott jól sikerült! Sándor kiragadott a ! Tisza hullámaiból! Az édes mama beleegyezett házasságunkba. csak azt kötötte ki, hogy költözzünk el ketten Sándorral valahová jó messzire, távol a Tiszától, ^nehogy újra valami szerencsétlenség történjék. ü, a szegény mama! Egész nap mindig sir, mert nagyon félti az én életemet!» . . . I . • • * . /■ ■ ■ ; : vf • / • ’ « , Nyilttér.*) (E rovat alatt közöltekért felelősséget nem vállal a Szerk. ÜST yila-tlEozatDr. Miskolczy Sándor a «Nagybánya és Vidéke« f. hó 22-iki számában jónak látta vele szemben használt, bár nem személyére — mert hisz azzal már régebben nem foglalkozom, — de eljárására vonatkozó sértő nyilatkozataimat a nyilvánosság bírálata elé vinni, s kijelentette, hogy amennyiben tőllem lovagias utón fegyveres elégtételt nem kapott, a bíróságnál keresi ellenem igazát. Azok részére, kik sértő nyilatkozatom keletkezését nem ismerik és érdeklődnek iránta, álljon az itt teljes világításban. A borpataki Lipótbánya társulat, melynek igazgatója vagyok, a múlt év őszén elhatározta, hogy üzemét nagyobb alapokra fekteti s e czélból egy modern gőzerőre berendezett 30 kaliforniai nyilas zuzót épített. A zúzdához mosási czélokra vizet a vízjogi törvényeknek megfelelően kérvén, nem számított arra, hogy dr Miskolczynak ugyan az a viz a szomszédos telekre kelleni fog, mert hiszen bányája évek óta rendes üzemen kívül állott és feltárásai sem tehették indokolttá, hogv egy zuzót építsen, az az ember, kinek financzialis viszonyai azt kizárják. — Bányász felfogás szerint zúzó csak ott kell, ahol van mit felzuzni. Azonban ő jogával élvén, szintén kért ugyanott vizjogositványt. A mindkét vizjogositványi kérvény együttes tárgyalására kiküldött bizottságot megtévesztendő, használta ellenfelünk azon téves állítását, mely ha igaz lenné, javára befolyásolhatná a viz engedélyezését, t. i. hogy a borpataki szaniszlói zúzda rég összeomlott, összes fáit onnan ellopták s ez évben lett épülete újból felemelve. Hogy e nyilatkozatát a bizottsággal elhitesse, becsület szavát kötötte hozzá. Én látva e kézzel fogható durva megtévesztés horderejét, ha az szó nélkül hagyatnék, ösmervén az igazságot, mert hiszen az a zúzda az én tulajdonom és sem én, sem senki más azt újból nem építtette, de még ki sem javította, úgy áll az épület ma is, mint 1—2 évvel ezelőtt állott — leszámítván a természetes avulást, visszautasítottam dr Miskolczy állítását azzal, hogy ha ezt becsületszavára állítja, akkor az urnák nincs becsülete. Lehet, hogy a bíróság felfogása szerint becsületét ezen, a tárgyalás hevében kicsúszott nyilatkozatommal megsértettem, lehet, hogy ott elitéinek érte, de társadalmilag helyesen jártak el az igen tisztelt megbízottjaim, midőn becsületbiróság határozata nélkül engem fegyveres elégtételt adni nem engedtek. E vízjogi kérdés körül keletkezett harcz teljes megvilágításához szükségesnek tartom felemlíteni azt, hogy még az 1-ső tárgyalás előtt 10,000 koronáért, a Il-ik tárgyalás előtt 8000 koronáért, addig már a Il-ik tárgyalás után 4000 koronáért hajlandónak nyilatkozott vizjogositványi kérvényét visszavonni s 300 koronáért vett telkét nekünk eladni, Helyesen fejezte ki magát Pokol Elek, a borpataki Lipótbánya bérlője, a Il-ik tárgyalás végén a bizottság előtt szemébe vágván dr Miskolczynak, hogy ha már Isten kegyelméből vagyonra tett is szert, inkább a szegények között osztaná ki a 8000 koronát, mintsem magát és társulatát zsarolni engedje. Az alábbi 2 nyilatkozatot állításaim igazolására közlöm. — Több szavam ez ügyben a nyilvánosság előtt nincsen. Nagybánya, 1903. november 28-án. Moldovan László. Tekintetem Moldován László urnák Helyben. Megbízása alapján dr Miskolczy Sándor ur segédeivel többször tárgyalva van szerencsénk az ösz- szevonva felvett jegyzőkönyvet mellékelni. Megbízatásunk alkalmával ön biztosított, hogy bármily intézkedésünket készséggel teljesiti. Alapos megfontolás daczára —- nem tartjuk ezen ügyet lovagias útra terelhetőnek, mit már az első tárgyaláson azzal jelentettünk ki Miskolczy ur megbizottainak, hogy bármily kételyök kizárására, bocsássuk ennek elbírálását becsületbiróságra, de ők ehez nem járulván, a jegyzőkönyv szerint mi az ügyet befejezettnek jelentettük ki. Nagybánya, 19Ö3. november 20, maradtunk tisztelettel: Robelly Lajos. Stoll Bála. 1ST yilatkiozat. Alulírottak kijelentjük, hogy a borpataki völgyben levő u. n. Szaniszlói zúzdának külső épülete ma is épp olyan állapotban van, — leszámítva a természetes avulást, mint ezelőtt egy évvel állott. Folyó év nyarán csupán belső berendezése lett részint kijavítva, részint megújítva, az épületen magán sem javítás, sem újabb hozzátoldás vagy bármily névvel nevezendő építés nem történt. Kelt Borpatak, 1903. év november 23-án. Ketney Mihály, Bari József, Kazamér János ácsmester, György Zoltán, Yáry Károly, Mayer Arthur. *) Ez ügyben több közleménynek helyet nem ad: a kiadóhivatal.
