Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-25 / 43. szám
Nagybánya, 1903. Október 25. — 43. szám. XXIX. évfolyam. iH Előfizetési árak •. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fi 11. Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20. sz A felsőbányái vasút érdekében. Minden uj dolognak az a sorsa, hogy vannak barátai, de vannak ellenségei is. Nem lehet ez másképpen a felsőbányái vasúttal sem. Még mindig nem szűntek meg némelyek Nagybánya város szempontjából ellenezni a dolgot, sőt merjük állitani, hogy az a múltkori képviselőtestületi határozat sem volt minden ellenszerv hiján, mely nem adta addig a vasút számára szükséges földterületeket, mig Hollós Jakab be nem terjeszti pontosan, hogy Nagybányán kinek a birtokát szeli át az uj vasút, s kitől mennyit kell kisajátítani, mennyit kívánnak a várostól? csináljon pontos, részletes térképet stb. Ha a Nagybánya—szigeti vonalról lenne szó, az ügynek ily előrehaladott állapotában, a város bizonyosan nem volna annyira skrupulo- zus, hanem már rég megszavazott volna mindent, de mert felsőbányái vasútról van szó, mely állítólag ártani fog nekünk, ezért jobb mindig kitalálni valamit az ügynek elodázására. Sokszor elmondottuk, hogy Nagybányára nézve minden vasúti összeköttetést előnyösnek tartunk, nem volt még egyik vasút sem ártalmára városunknak, ha mindjárt a szigeti, a ma- gyarláposi is kiépülne, az sem ártana, ne féljünk tőlük semmit. Ha két közel fekvő várost összeköthetünk, abból czak jó származhatik. Kénytelenek vagyunk ismét hangsúlyozni hogy a személyforgalom gyors lebonyolítása ezzel az uj vasúttal függ össze, mert ha nem lenne felsőbányái vasút — a mit különben most már nem hiszünk — akkor nem lesznek motoros kocsik sem. Ha utczán, köztérén megy végig a vonat, az se baj. Nem mi vagyunk az elsők, akiknél az igy van. Fiúménak pl. legforgalmasabb ut- czáján keresztül gyorsvonatok járnak. Bár válnék közúti vasút belőle. Eddig mindazok a községek, városok, a melyek akadályozták azt, hogy a vasút a városon menjen át, hanem messzebbre kivitték a vonalat, vagy egyáltalán be nem engedték: nagyon megbánták. A nagykállóiak szabolcsi büszkeséggel mondták a tiszavidéki vasút épülésekor, hogy nekik ugyan nem füstöl a városukban a gőzös. Nyíregyháza elszenvedte a kőszén füstöt, lett belőle nagy város, Kálló pedig maradt falunak. A „NAGYBÁNYA és VIDÉKE" tárczája. De profundis. Szivünkbe markolt orzó, gyilkos újjal, A Szenvedés s már rongygyá tépdelé, Mikor az ég is megsajnált sokára, Összeforrasztá szivünk' egyfelé. S igy a bús, bakacsinpalástos éjjnek, Mely véres szivünkre úgy ráborúlt, Már vége van. Kezed’ kezembe’ tartom Miénk az élet üdve balzsamúl! Szűzkebleden pihen zsongó fejem, Ajkam beléfúl forró csókjaidba. Édes kárhozat igy nekem az élet, Bár veszszek el gyönyört esdő karodba. S mig testünkön átfut irtó tüzével A földi kéj sorvasztó gerjedelme, Illatos ruhád szegélyét csókdosom. xurzem te vagy lelkem szent veszedelme ! Passion d’amour. A sarok asztal. (Kávéházi életkép.) Félkilencz... és még üres a »Magyar Király.» Képzeljenek egy olyan kétlábú, tollas állatot, a melynek egyedüli büszkesége, hogy nincs semmi, a Szinérváraija is megbánta már, hogy nem engedte a vasutat a város oerekán keresztül. Felhozhatnánk még számtalan példát, de azt- hiszem példák nélkül is be kell látnia minden jóakaratu polgárnak, hogy a vasutakat nem akadályozni, hanem dédelgetni, édesgetni kell. Nemsokára ismét szőnyegen lesz ez a kérdés, akkor ne kérjük ismét az uj igazgatóság életrajzát, vagy a geológiai viszonyok kimutatását, hanem végre-valahára döntsünk e kérdésben előnyösen Felsőbánya javára és a mi javunkra is. Nagyhánya vidékének föld-alkata tekintettel az iparra és a bányászatra, Vázlatok Dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület Nagybányavidéki osztálya okt. 10-iki gyűlésében Felsőbányán tartott előadása után. (3-ik. Közlemény. 4. Neogén képződmények. A neogén képződmények mind az eddigieknél a legelterjedtebbek; igen változatos sorozatában a legalsó helyet foglalja el a felső mediterrán!, ezt követi a sarmátkorbeli, e fölé pedig esik a pontusi üledék. a) Felső mediterráni sor. Kőzetei : a dacittufa, breccia, a lajtamész. Utóbbi az óligocéni képződményekre (köt. mezői Plesón oligoc. agyag márga felett) következik, tehát emezeknél későbbi-, ellenben a d. tufánál korábbi eredetű, mert ennek fekü- jében fordul elő. Mint fehér mész Kovás és Sz. Kápol- nok közt igen számos pontban brecciásan, de tömöt- tebb táblás rétegzésben is található; utóbbi esetben gyakran képez jó szilárd és könnyen kinyerhető táblákat, melyek az említett vidéken főbb helyt keresetten termeltetnek. A dacit-tufa jellemzője a quarz szemcsék és bio- titcsillám bő tartalma; mint fehér porhanyó finom szemű vulkáni tufa fellép Nyárfásnak d.-nyugati szélén, innét folytatólag tart Magurila felé és szemben a gyer- tyánosi két Dumbrava között, honét mint a felső oli- gocén szegélye lenyúlik a k. körtvélyesi Dumbraván át Kovás és k. Remete innenső határába, Lágy, igen könnyen vágható; nemcsak mint jó száraz építő kő áll több helyt fejtés alatt, de nagyobb kőtáblák nyerésére is alkalmas. Durvább szemű változatát találjuk a Pomnyilor völgyében és kaolinosodva a felsőbányái Czombhegy d.-ny. szögletén mállóit dacit-brecciás törmellékkel, mely utóbbi előfordulása jól faragható tűzálló kőnek alkalmas; részben rhyolitos, részben kaolinosodott tömör finomszemü féleségét pedig a felsőbányái Deszkaforrásnál, a Fenyves- és Zavarospatakban és brecciá- san a Fagyos hegy táján. A dacittufa terjedtebb vonulata a N.-Sikárló-IUo- bai északi oldalokban látható ; Illpba feletti brecciásminek a neve olyan betűkkel kezdődnék, mint az övé s képzeljék el azt, hogy ez állat egy leendő kakast vagy jérczét rejtő alkotmányt készül leejteni és ha mindezt kellő élénkséggel tudják elképzelni, úgy előttünk áll, illetőleg tipeg Sugár a kávés, azon töprengve: hol maradhatnak a sarokasztal vendégeli A kaszirnő csendesen kötöget, a főpinezér szájában a szivar kialudt, — a pikkoló a kávés leánynyal forralja a feketét, a prímás unottan pöfékel, a kávés mopszlija szétmarczangolt toliseprőkön fekszik . . . álmos az egész kávéház. Ólomlábon halad az idő. Egyszer csak belejt egy rósz doktorral s arczán egy jól sikerült végrehajtás érzésének kinyomatával Lojcsi a fiskális csemete, a millieu azonban nagyon unalmas: a jövevények csupán unatkozni segítenek a várakozóknak. Most egy vízre mérges ur vetődik be, Blime bácsi, aki „Budapesti Hirlap“-ot kér. Csak természetes, hogy a társaság élénkülni konokul vonakodik. Oly szerényen lép be Czinpér, mint egy eltévedt bárányka, bekoezog Hrágyel a nagy ragadozó, a komoly Prikulics s besurran egy pár katona bácsi is. Némi élet kezd erőre kapni a kávéházban; de a mint az embereket rósz viczczekkel gyötrő Kub- lerstein bácsi bebiczeg, olyan hangulat lesz röktön uralkodó, aminő requiemkor a templomban van. A katona bácsik flirtelni kezdenek, de mindig csak a czakkumpakk jut eszökbe. Czinpér s a leendő részében gyakori a kovasav (szarukö, tűzkő, jáspis) és a kovasavhydrát (faopál) kiválmány. b) Sarmáti emelet. Ezen képződmény (agyag, márga, homokkő, an- desittufa és breccia) nagyobb elterjedésben van még Nyegre, Bajfalu, Pusztatelek, Dióshalom és Nyárfás határában, továbbá (uralkodóan mint pyroxen-ande- sit breccia és tutaj Sebespataktól keletnek a Rozsály tövéig, Blidár k. oldalától a Hosszuoromig, a Körös patak és a Bódi-tó tájékán, majd dél és kelet felé kis Ulmasza tövében és a P. Rosia mellett. Utóbbi helyen az andesit brecciás tufája menilithes, apró szemű, közép szilárd, tűzálló. Ugyancsak brecciás andesittufa a Nyegre-kis- ulmászai, mely sármáti üledékkel borítva a homokkő kíséretében hyalinos concrétiókat mutat, horzsaszerü anyagában részben quarzitosodva lévén, igen szilárd, de mind a mellett jól faragható, tehát falburkolati és különféle alakkönek alkalmas. Az alsóbb sármáti üledék helyenként gyps-tar- talmu. Szórványos gyps fészkek a dumbravai erdőség homokos agyaga és agyagmárgája alatt jönnek elő, ilyenekben a tömör gyps anyaga részben földes, azonban elég gyakori benne á finom szemcsés áttetsző változat (alabastrom) is, A sármáti képződménynek felső Sándorfalutól keletre terjedő részébe esik Bajfalufürdö két ásványvíz kútja. Ezek mély fúrása 1883—1885. évben volt folyamat! an. Az alsó fürdő kútjának 24 m, mély fur- lyuka felülről lefelé átszeli a kavics, palás agyag, homok-tufás törmelék és márgás pala rétegzetet, felszökő ásványvíz mennyisége 6-2 1. perczenként. — A felső fürdő kútja 62 in. mélyre fúrva, 7-ik meteren túl a palás agyagot, a porondos palát, majd a 48 m, vastag márgát s ez alatti igen kemény palás réteget vágta át. Utóbbi réteg áttörése után az ásványvíz perczenként 36 1. volt, a márga közé (26.6—27 m.- ben) települt andesites porondos törmelék pedig sós- izü forrást adott. Úgy az alsó mint a felső kutviz lényegesebb alkatrészei ; Nátrium — és magnesium -— hydrocarbo- nát, chlór — és jód — natrium, natriumsulfát és kén- hydrogén, azonban a felső furt-kut vize az első négyből jóval többet, utóbbi kettőből kevesebbet tartalmaz mint az alsó szökő forrás. A kutak ásványvize dr Barcsi Lajos kincstári fürdöorvos tapasztalata szerint, kitűnő hatásúnak bizonyult, különösen az idült rheumatikus bántalmakban és a csonttöréseknél fellépő csonttultengés eseteiben. (Folytatjuk.) Levél a szerkesztőhöz. Nagybánya, 1903. okt. 23, Igen tisztelt Szerkesztő ur ! Tudva azt, hogy nem szokott elzárkózni az igazság elöl: fölkérem b. lapjában szíveskedjék egy olyan tévedési megreparálni — a mely a., nagybaügyvéd billiárdoznak, ám szüntelenül gixert ad a dákó ; az olvasók előtt a betűk összefolynak, nem megy semmi, kialudni készül az acetylen. Tizkor benyit Truby. A mopszli vig csaholással rohan eléje, a pikkoló extra-csészéért kiabál, a főző lány siettében feldönti a kávés ibriket, a főpinezér helyet csinálni siet, a kasszir-frájla a legbájosabb mosolyt meneszti az érkező elé. A kávés oly önelégült, mint egy jubilált adós egy sikereden végrehajtás után, a dákók a kettétörésig hajlonganak, a golyók kánkánt járnak, a macskák Sulamit-melódiákat nyávognak, a libák gágognak, a kacsák sápognak, a tyúkok kodácsolnak, a tücskök csirpelnek, az egerek ezinezognak, a lovak az ólakban tombolnak, nyeritenek, a kapus csenget, a szobagondnoknő tiszta törölközővel fut- kározik, a lángok nagyokat lobognak, a kártyák tánezra perdülnek, mozog az egész ház, a vendégek karban üdvözlik az öreget. . . általános derű ömlik el az egész üzleten. Sugár bácsi azonnal újságolja Trubynak, hogy a délutánt Jancsi hácsinál töltötte a szőllőben, megevett egy vaggon retket s egy hajónyi bort ivott reá, a vasúton sok vendége érkezett, szerencsére volt a szobapinezérben annyi obstrukezió, hogy min ■ denkit megfelelőleg elhelyezett. Mondhatta volna ugyan azt is : volt a pinezérben elég dynamit, Dynamit is úgy illik oda, mint az obstrukezió. Előáll Kublerstein bácsi a társaság lantosa legújabb sütetü verseivel. Izlelitőül álljon itt néhány dythiramb.
