Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-01 / 5. szám

érzése, nemes szándéka, talán még kevésbbé maradhat hatás nélkül reánk nézve.

Nagybánya városa évi 3—4 százezer korona bevétel mellett, csak fog tudni 100 frtot kiszorítani saj át fiainak.

(2) 1903 február 1. ___

Az ifjúsági bál.

Melyik fiatal leányka szivét ne dobogtatná meg hevesebben ez a név, mely hetekkel előtte folyton eszébe van ?

Fényesen kivilágított termek, a zenekar szívhez szóló dalai, a rendezők határtalan figyelmessége, az isteni táncz .... mikor kivált annak a karjain repül tova a tánczterem sima parkettjén, a ki által az élet göröngyös utján is szeretne vezettetve lenni. Ifjú képzeletének tündérvilágában él, életében ez a korszak a legboldogabb, legemlékezetesebb és mások előtt is legmeghatóbb. Első fellépése ez a kis lánynak, bemutatják, ilyenkor adnak reá hosszú ruhát és hallgatólag kijelentik, hogy eladó.

A nagybányai ifjúsági kör ez alkalommal is megmutatta életrevaló ügyességét, áldozatot, fáradságot nem kiméivé tette meg az előkészületeket erre a mulatságra, melynél fényesebb és sikerültebb harmincz éves fennállása óta kevés volt. Lassankint, lelt a terem, jöttek elegáns öltözékeikben a hölgyek és suhogó, variált szinü selyemruháikkal élvezetes látványt nyújtottak. A ki még kételkedett, ez alkalom meggyőzhette arról, hogy városunk, szép hölgyeiről méltán hires.

A terem délszaki növényekkel és szőnyegekkel ízlésesen volt feldíszítve. Már láthatjuk a bálok közismert szépeit: egyik remek tánczárói, másik kedélyéről, harmadik pajzánságáról vagy komoly kedvességéről stb nevezetes. Ezeken a változatokon (melyek szükségesek az ellentétes Ízlések kiegyenlitése végett) a szemlélő elgondolkozva és gyönyörködve legelteti szemeit, mig figyelmét uj tünemény íe nem köti; egyik rendező boldogan vezet be szép fiatal kis lányt, ki a szokatlan helyzettől meg van hatva, úgy lehet első bálja, mert folyton kérdezni látszik állandó tánczosá- tól. Angyali szelídség ömlik el kedves arczán. A nagy- műveltségű és érdekes felsőbányái kis lány is általános ünneplés tárgya. De- kiket még külön említhetnék, számra nézve oly sokan vannak, hogy ez szerkesztő ur becses lapjának külön kiadását tenné szükségessé, csupán még annyit mondhatok, hogy az előttem forgó és ellebbenő sok szép asszony s lány szemléletétőt majdnem elszédülve, mentem az ivóterembe szünetkor, hol már felcsapott a hamisítatlan jókedv. Mindenki találta magát, bár mulatságainkon uralgó fesztelenséget egészen nem enyésztelhettük el, de a czélhoz közelebb jutottunk és ez is az ifjúsági kör érdeme. Egyik érdekessége volt a bálnak a második négyes és csárdás, melynek se vége, se hossza nem volt, ez abban leli magyarázatát, mert kiki párjával tánczolta. Ebben a tánczban a vidor Béla bácsi is kitett magáért, én is az ő pártján vagyok, mert megmondta Reviczky Gyula : »Mulassunk, mert a világ csak hangulat.«

A bál különbén erkölcsileg fényes, anyagilag kielégítő volt, a kör régi bál-rendezői jő hírneve vissza van állítva, látszik, hogy társadalmi fontos feladatának magaslatán áll jelenleg jobban, mint valaha, A közönNem vagyok professzionátus muzsikus és igy működésem, mint egy vidéki szerény dilettánsnak a működése, nagyon szűk korlátok közé volt szorítva. Nem tagadom, visszaemlékezéseim között vannak érdekes és emlékezetes momentumok is, melyekről sokat és tanulságos dolgokat Írhatnék össze, de ezzel most idő és tér hiányában nem foglalkozhatom; hanem megkísérlem röviden, összevonva, az ön kívánságának eleget téve, elmondani magamról azt a mi önt érdekli.

Mióta csak eszmélni tudok, a zene iránti szeretet mély gyökeret vert szivemben és fiatalabb éveimben nagynénémnek, a halhatatlan emlékű Lonovics Hollósy Kornéliának a köre, később a Reményivel, majd Ábrányi Kotnéllal való gyakori érintkezés rajongó lelkesedéssé fokozta azt.

Születésem, családi életem Nagybányához kötöttek, ahol a 60-as és 70-es évek közlekedési nehézségei folytán majdnem teljesen el lévén zárva a nagy világtól, vajmi nehéz volt a lelkesedés lángját minden táplálék nélkül fenntartani és még nehezebb volt körülöttem a »semmiből« zeneéletet teremteni.

És ez mégis megtörtént, mert lelkemben égő láng megvilágította előttem az utat és negyven éven át kitartással küzdöttem a kibontott zászló alatt. Küzdöttem és küzdők ma is, a tudatlanság, közömbösség és a kétségbeejtő vidéki tanítások sablonja ellen. Hírlapi czikkekkel igyekeztem a közönség figyelmét és érdeklődését felkelteni; zeneestélyeken, matinékon bemutatott komoly zenemüvek által az Ízlést nemesebb irányba terelni; nyilvános hangversenyeken az érdeklődést illusztris vendégek meghívása által fokozni.

Az első hangversenyben, melyben mint fiatal, 20 éves leány, 1862 tavaszán közreműködtem, nem kisebb alakjai vettek részt hazai zenevilágunknak, mint Hollósy Kornélia és Erkel Gyula; az első: rokoni látogatáson volt ez időtájt szüleimnél; az utóbbi: nyolcz hónapon át mint zenetanár működött Nagybányán, Az azóta lefolyt negyven éven belül jótékonyczélra rendezett hangversenyeinket is hazai művészeink egész gárdája tisztelte meg részvételével; Nagybánya közönségének ismételten volt alkalma Reményi Ede, Remmerth Márta, Szendy Árpád, Gönczi Mór, Blau Gyula, Csutor Sándor, Csurgai Adél énekesnő s városégnek már saját érdekében is fel kellene karolnia ezt az összetartó kört, melynek rokonszenves tagjai azt művelik, a mi nemes, szép és kellemes.

Közöljük még a jelen volt hölgyek névsorát, a kiktől előre is bocsánatot kérünk, ha krónikásunk a legnagyobb jóakarat és a legszorgosabb utánjárás daczára is kihagyta volna véletlenül valakinek nevét. Jelenvoltak : Leányok: Asztalos Eszter Szatmárról, Bányai Ida, Bertalan Teréz, Bradofka Mathild Kapnik- ról, Gsejthey Anna Szatmárról, Halmay Aranka, Kádár Ilonka, Kunay Anna, Maár Hermin, Madán Teréz, Mikes Anna, Molcsány Adél, Nagy Ida, Oblatek Juczika, Fenti Gizella, Stoll Edith, Szirti Róza, Szokol Jerta, Szokol Margit, Svaiczer Boriska, Takács Uus, Terge Vilma Szinérváraljáról, Torday Gizella, Torday Mimi, Veisz Juliska.

Asszonyok: Bradofka Frigyesné Kapnikról, Bertalan Miklósné, Fülpy Gusztávné, Gábor Sándorné, Gellert Béláné, Grillusz Emilné, Halmay Józsefné, Harácsek Vilmosné, Hoffmann Árpádné, dr. Kádár Antalné, Koszt ka Viktoria, özv. Kunay Edéné, özv. Maár Józsefné, Madán Ferenczné, dr. Makray Mihályné, Matolcsy Blanka, Mikes Jánosné, Molcsány Gáborné, My kovszky Ernőné, Révész Jánosné, Schönherr Antalné, Stoll Gáborné, Torday Imréné, Turmann Olivérné. Veisz Györgyné, K. Virág Lajosné

J. Gy.

___N AGYBÁNYA ÉS V1D É K E_____

A kassai Rákóczy kiállítás,

A Kassán létesítendő Rákóczy szobor költségeinek fedezésére s a Rákóczy kultusz növelésére már mintegy 2 hó előtt Kassán Dr. Takács Menyhért jászói prépost kezdeményezése s elnöklete alatt egy bizottság alakult, mely czélul tűzte ki magának, a Rákóczy szobor megvalósítását, s ezzel kapcsolatban Rákóczy ereklye kiállítást, esetleg egy Rákóczy korabeli disz- felvouulást, a kiállítási ünnepségekkel kapcsolatban.

Ugyanezen bizottság a múlt év Deczemberében Budapesten az akadémia nagy termében igen látogatott gyűlés tartott, a melyen gróf Zichy Jenő is részt vett, s az ő szokott lelkesültsége és agilitásával ajánlta fel közreműködését ez ügyben, sőt mintegy 2 hét előtt Kassára is eljött hogy az itteni gyűlés előtt is beszámoljon addigi tevékenységéről, s a továbbiakat megbeszélje. De nemcsak szóval hanem anyagi áldozattal is kimutatta ez ügy iránti szeretetét a mennyiben 1000 koronát ajánt fel a kiállítás előzetes költségeire s ezer koronát a Rákó czy szoborra.

Körülbelül ez az előzménye a Rákóczy szobor, illetve kiállításnak; melynek a fennt említett urakon kívül Gerlóczy Géza kassai kir. gazdasági tanintézeti tanár a lelke és mozgató rugója, ki fáradtságot, időt, s egészséget nem kiméivé lelkesít, buzdít, s tesz ez ügyben.

Január hó 27-én Kassa város tanácstermében ismét ülés volt, Münster Tivadar kir. tanácsos polgármester elnöklete alatt, hol a végrehajtó bizottság a kiállítás ügyével foglalkozott. Előző megbízás folytán: Mihalik József, a kassai muzeum ministeri biztosa ösmertette a kiállítás tervezetét, mely szerint a kiállítás anyaga felöleli a 17. század elejétől, a 18-ik század harmadik évtizedéig terjedő kort, s a követsunk jeles szülötte: Takáts Mihály művészetében gyönyörködni. A mi szülöttünk volt. és itt kezdte meg pályáját Belley Milos is, a korán elhunyt hegedűművész. a ki 15 éves korában a bécsi konzervatóriumban a nagy dijat nyerte él. Művészi vendégeink sorában első helyen kellett volna megemlítenem id. Ábrányi Kornélt, a mi jó Kornél bácsinkat, ki apai tartózkodása alatt, gyakran kereste fel házunkat ; ennek a hangversenynek a programmját, a mit 1883-ban együtt, rendeztünk, mellékelve küldöm.

Élveztük még magánkörben házunknál a fentne- vezelteken kívül Juhász Aladár és Aimássy Miklós, Liszt e két jeles tanítványa művészetét is. S ezen felül fényes sikerű, önálló hangversenyeket rendeztek városunkban Ábrányi Emil és neje, Bürger Zsigmond- dal és Poldini Edével, Remmerth Márta, Takáts, Ney és Odry LGiel; a hegedűművészek közül Reményi, Hubay Jenő, Blau Gyula. Belley. E névsor mindennél jobban tünteti ki, hogy'Nagybánya zenei előrehaladottsága mennyire magasabb nivőn áll más vidéki kisvárosok felett.

És ha talán van részem ebben az emelkedésben, nem tekintem azt érdemül, mert kötelességet teljesítettem, a midőn a zene iránt lelkemben gyökerező szeretetet terjeszteni igyekeztem. Hogy mennyire sikerült, ez, a jó Isten tudja, mert az én szavam is sokszor elhangzott a pusztaságban. Nagyon fájlalom, hogy kedvencz tervemet, egy alapos zeneiskola felállítását, nem valósíthatom meg, mert látom, hogy a zenetani- tás nemcsak nálunk, hanem a vidéken egyáltalában mennyire el van fajulva : valósággal mint kenyérkeresetet űzik minden hivatás nélkül. Ez ellen egy ember egy nő, a ki a mellett családanya, sikerrel nem küzdhet; sajnos, hogy a zenetanitás ma is mostoha gyermeke a kormánynak, a melynek érdekét évtizedeken át egy lépéssel sem vitte előre.

Túl mentem 40 éves működésem vázolásának keretén. Kérem, használja fel soraimból belátása szerint azt, a mit érdemesnek tart arra, hogy a nyilvánosság számára megörökittessék.

Őszinte üdvözlettel

Nagybányán, 1903, január hó.

Schönherrnó Csausz Anna.

5. szám.

kező csoportokra oszlanék képzőművészeti emlékek- iparművészeti csoport, hadtörténet, lakásberendezé > irodalom-tudomány, egyházi emlekek. — A tárgy: « beküldésének végső határ ideje 1903. május 15.

Azután Répászky Gyula és Jakab Árpád éj .fészek mutatták be az építendő kiállítási épület tervét. A kiállítási csarnok a városi Széchenyi réten épülne. Répászky egy modern pavillont tervezett, mig Jakab a Rákóczy kor építési motiomuainak felhasználásávr 1 egy hazafias lelkesedés sugalta tervet dolgozott, k . Szerinte a legnevezetesebb Rákóczv épületeket ál 11 taná a kiállítási csarnok a szemlélő elé, a mennyiben a homlok, épület : a lőcsei Thurzó Házat, az eperjesi Rákóczy házat, a sárospataki Perényi szárnyát, a lakó tornyot, a Lorántffy erkélyt, s a gyulafehérvári motívumokat tünteti fel. — A városi közgyűlés lesz majd hivatva ezen tervek felett dönteni; melyekből ez utóbbi igen szép, de 95 ezer korona költséggel van tervezve. Hogyan fogják ezt ott kivihetni a hol 32°/„ a városi pótadó, azt alig tudom elképzelni. — Igaz ugyan, hogy e csarnok állandóan megmaradna, s máskor is hangverseny, gyülésterem stb.-nek volna használható.

Á főtitkár: Gerlóczy bejelenti hogy a kiállítás érdekében Eperjesen is járt, felkérte a főispánt, alispánt és a Széchenyi kört úgy a szoborügy mint a kiállítás támogatására. Sárosvármegye főispánja ez ügyben febr. 2-ra értekezletet hívott egybe, s a Széchenyi kör is küldött ki bizottságot ez ügyben, sőt az eperjesi Rákóczy házat, és a sárosi Rákóczy várat is emléktáblákkal akarják megjelölni, — Gerlóczy kérte a bizottságot hogy a kör Rákóczy kult :szt csináljon, s a tervezett ünnepségek a kassai ünnepély keretébe illesztessenek be. - Sárosvármegye több Rákóczy korbeü ereklyét is fog átengedni a kiállításra.

A városi közgyűlés határozatáról az épület ügyében, a tervezett diszfelvonulásról s az újabb dolgokról legközelebb ismét valamit.

D. N. G.

Heti krónika.

Milyen kár, hogy már elmúlt! s mily régen múlt él, hisz még 1803. jan 24-én volt.

Az elegáns secessziós tánezrenden a kühő felirat is secessziós volt, hangzott pedig eképpe »A nagybányai ifjúsági kör bálja 1803. évi január 4-én.« Pesten csinálták, mégis elhibázták. Egy sorbán egy századot hibázni ez sok, mi ha 5—6 sajtóhibát o inálunk egy héten csupa kedvtelésből, már azért is ki~ gyót-békát kiáltanak ránk. Íme most láthatják, hogy nemcsak a provinczián de a fő- és székvárosban és tévednek az emberek.

Persze erről a rendezőség épp úgy nem tehet, mint a siami alkirály, vagy az angol ellentengernagy. Nagyobb baj lett volna, hogy ha a bálban esik valami sajtóhiba, ott azonban oly szépen sikerült, minden s annyira díszes, előkelő volt a társaság, hogy Nagybánya krónikáiban sokáig fognak erről a kedves bálról beszélni.

Alig múlt e! az pgyik, jön a másik. A Nagyszálló erkélyéről nemzeti lobogó hirdeti, hogy »Tombolaestély febr- 1-én.« Amennyire a rendezőség a titkokba beavatott, mondhutjuk, hogy ilyen sem sok voll még Nagybányán. A közönség finom Ízlése nyilatkoz.k meg abban a sok szép és hasznos dologban, miket ayere- ménytárgvakul összeküldöztek.

Szinte ajánlatos lesz, hogy 1—2 hordárt fogadjon az ember és vigyen magával, mert nye;het itt egy szekér derékra valót is.

A tánezot pedig ismét az arany ifjúság rendezi, bizonyos tehát, hogy a petrezselyem árulás ennek az estélynek programmjábó! ki lesz törölve, többet mondok, benne sem volt a programúiban soha!

Farsang lévén a múlt és a jövő, no meg a jelen is egyaránt a bálokról szól, egyebet nem hall az ember, csak azt, hogy itt is — ott is, amott is, Nagybányán, Fernezelyen, Felsőbányán, Kapuikon és mindenütt bál lesz. nagy bál, mert két munkaszünetes nap jön össze egymásután, felhasználja tehát a kedvező alkalmat minden község, a hol kedvelik a bort, zenét és a szép nemet. A ki pedig ezt a hármat nem kedveli, arról már régen megénekelték, hogy sajnos tévedés áldozata.

De hol is lehetne találni széles Magyarországon ilyen alakot ?

Egy rövid falragasz is jelent meg a héten, csak ennyi: »Mi lesz? Hol lesz? Mikor lesz?« Találgatják, de senki sem tud rá feleletet adni, nekem sikerült megtudnom, hogy mi lesz? azonban az idő rövidsége miatt a feleletet erre csak a jövő számban adhatja meg

a krónikás.

Különfélék.

Szabad lyceum. Az állami főgymnasium phyzikai hallgató termében folyó évi február hó 1-én, vasárnap délután, egynegyed 4 órakor dr. Koller ^anos tanár tart fölolvasást e czimen : »Vig elem a magyar nép költészetében*

Eljegyzés. Róka P. Pál nálunk is előnyösen ismert fővárosi táneztanár a napokban jegyezte el Budapesten Taferner Emmuskát.

Németh József főgymn. tanár, mint örömmel értesülünk, még husvétig Nagybányán fog maradni. A minisztérium a 3 áthelyezett tanár kérelmébe haladékot adott az átköltözésre, s igy jól esik leg ;a.»b még 1—2 hónapig Németh Józsefet a magunkénak mondanunk.

Gyászhir. Gellért Endre polgármester apósának nővére Ilosvay Juliska a napokban Mátészalkán elha-