Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-15 / 46. szám

1093. November 15.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

sodott. A személyleirás egyformasága, valamint azután ítélve, hogy mindkét utalvány a hamisításnak ugyanoly jeleivel bir (aránytalan nagy kerületi bélyegző, kézi rajzzal készített hely és kellő bélyegző, mindkét utalványon a felvevő alkalmazott nevének azonossága stb.) határozottan az tételezhető fel, hogy mindkét visszaélés ugyanazon egyén által követtetett el. Minthogy attól lehet tartani, hogy a tettes az eddig elért eredmény által felbátorítva, a postautalvány hamisítás terén oly visszaélést követ el, mely esetleg a kir. állam- kincstár, vagy valamely postaalkalmazott megkárosítását vonja maga után s mert a tettes kézrekeritése czéljából különben is kívánatos, hogy a visszaélésnek fent körülirt módjáról a közönség minél szélesebb rétege szerezzen magának tudomást, azért közöljük az esetet lapunkban, s úgy a postahivatalokat, mint a közönséget óvatosságra figyelmeztetjük.

Színészet. Micsey F. György színigazgató a székes- fejérvári szini kerületet nyerte el az idén s Így másfelé lévén elfoglalva, értesítette a várost, hogy meghívására nem reflektálhat. Az engedélyért újabban Tóvári Antal eddig bártfai, jelenleg Kalocsai színigazgató folyamodott sürgonyileg, aki azt állítja, hogy neki elsőrendű operette társulata van, amely 8 tagból álló zenekarral rendelkezik.

Egészségügy. Városunkban jelenleg semmiféle ragályos betegség a városházán nincs bejelentve.

A polgári kör 7-ik estélye jól sikerült, a kör legközelebbi családias estélyét nov. 21-én fogja megtartani.

Nánásy Géza országos népdal énekes nov. 19-én a díszteremben hangversenyt fog tartani érdekes műsorral. Nánásynak igen szép, erőteljes, tiszta tenor-bariton hangja van s mély érzéssel énekel, mint szavaló tehetség szintén kifogástalan. A hangverseny tiszta jövedelmét a helybeli szegények és öreg honvédek részére akarja adni s már ezért is pártolást érdemel.

Vármegyénk földbirtokosaihoz és bérlőihez A

Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesületének megkeresésére nemcsak készséggel közöljük az alábbi proklamácziót, hanem egy nagy magyar társadalmi osztály igazságos ügyéről lévén szó a legmelegebben is ajánljuk vármegyénk földbirtokosainak és bérlőinek figyelmébe e kiadvány tartalmát. Az igaz ügyet védő proklamáczió igy szól: Magyarország földbirtokosai és bérlői, hallgassátok meg szavunkat, hallgassátok meg kérésünket. Azoknak érdekében szólunk hozzátok, a kiket a megtévesztett törvényhozás szerzett jogaiktól fosztott meg; de szólunk a ti jól felfogott érdekeketekben is. A nem-okleveles gazdatiszteket egy elhibázott törvény képteleneknek nyilvánítja ki arra, hogy két év után minden valamire való nagyobb gazdaságban alkalmaztassanak, ha a legnagyobb gyakorlati tudásuak is. csodálatos. De még csodálatosabb az, hogy az állami gazdaságok diplomában gazdatiszteinek a képességét (különben : helyesen!) nem vonja kétségbe ez a jeles törvény, hanem csak a magángazdaságokban működökét. Azokra nézve elismeri a szerzett jogokat, emezeket pedig a törvény előtti egyenlőség nagy elvének szégyenére — megfosztja az eddig birt joguktól. De megfosztja a földbirtokos és bérlő-közönség egy nagy részét is szabad rendelkezési jogától, megköti a kezét és belenyúl a zsebébe. Aztán azt parancsolja, hogy a legnagyobb, a leghasznosabb tu dást se merje a maga javára felhasználni, ha ez a tudás diplomában. De azért mégis valami megmagyarázhatatlan szándékból valósággal középkori kényurakká tenni őket. Ezt a lealázó szerepet azonban a testvériség és igazság nevében vissza kell utasítania minden becsületes alkalmazónak. Kérjük, tehát a törvény megváltoztatását ! Kérjük követeljük. De ne térjünk el egy lépésre sem a törvény útjáról. Mi azért kérjük, mert külömben a drákói törvény életbelépte előtt már bízva a szerzett jogok szentségében — az

remisetek hát már valahára magatoknak^ igazig nemzeti létet is. Legyetek azok, mik régi időkön át voltatok. Válasszatok magatoknak királyt, aki csak a ti jóindulatotoknak köszöni koronáját, aki csak saját népe javáért kormányoz, aki ti közöttetek lakik és aki csak a ti főnemességtek, a ti honpolgáraitok és csak ti nemzeti katonaságaitok által környé- keztetik.

Ez az, mit tőletek kíván Európa, ki szemeit rajtatok legelteti, ez az a mit én is kivánolc, egy biztos alapot: a szabad kereskedést velem és fran- czia birodalmammal, de koronátok, királyságotok teljes függetlenségével. Reményiem, hogy ezt az én jóhajlandóságomat, mely egyedül a ti javatokat czélozza, nem mellőzitek el, s azt a ti drága véreteket nem hullatjátok ilyen gyenge------—, kik

ily szakadatlan háborúkban, megdugott miniszterek által vezettetnek, kiket Anglia megvásárolt aranyon, ki az ő kincseit szennyes kereskedésével és a mi közös egyenetlenségünk révén gyűjtötte és törekszik gyűjteni.

Gyülekezzetek össze tehát a lehető leggyorsabban az ősi Rákos mezejére, tartsatok országgyűlést nagyjaitokkal egyetemben őseitek példájára és közöljétek velem határozataitokat. •— Napoleon.

így beszélt az újkor legnagyobb hadvezére, más tekintetben is legnagyobb elméjű kormányfér- fia a magyar nemzethez ezelőtt 96 évvel; arany tányéron kínálta azt, amiért mi Bécsnek 300 év óta ontjuk a bőséges véradót; csak a kezünket kellett volna kinyújtani és megkaptuk volna — önállóságunkat, amit ma nem bírunk megkapni, ha a leiéletre teljesen berendezkedett 8000 jó magyar család pusztul el; a földbirtokosok és bérlők pedig az állam túlságos beavatkozása miatt. Segítsünk egymás baján. Hasznos munkásai voltak mindenha a gazdatisztek (diplomások diplomátlanok egyaránt) a földbirtokosok és bérlők érdekeinek. Most pedig a gazdatiszteknek oklevelet nem szerezhetett osztálya »a lét vagy nem lét« mesgyéjére szorittatott. Azoknak a segítségét kéri tehát ez az osztály, a kik legközelebb állanak hozzá, a kik legjobban megértik az esdeklést: a földbirtokos és bérlő közönségét! Hármas kérése van hozzájuk: legyen minden földbirtokos és bérlő a nem okleveles gazdatisztek nagy társadalmi fontosságú és igazságos érdekeinek érvényesítése végett alakult egyesületnek (Budapest, VII., Baross-tér 14. sz.) alapitó vagy pártoló tagja; alkalmazzák gazdaságaikban az egyesület tagjait... annál is inkább, mert minden dij nélkül jár el az egyesület a földbirtokosok és bérlők ez irányú megbízásaiban is; és végül az egyesület jogosan kívánt megerősödése miatt küldjék a diplomátlan gazdatiszteiket az egyesületnek győzelmére induló táborába! Jogaink forognak veszedelemben. Értsük meg egymást. Tehát: Előre! »Viribus unitis.« Egyesült erővel 1 Budapest, 1903. november havában. A Nem- Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete.

Az adatok hatalma. Minden állításnál hatalmasabban bizonyítanak a tényleges adatok. Elnyomják a fölkapott híreszteléseket és megerősítik azokat a meséket, melyek éppen csak azért tűntek fel olyanoknak, mert igaz voltukat adatok nem bizonyítják. Mesének tartották sokan azt is, hogy az osztálysorsjáték hatszázezer koronás nagy főnyereménye a nagy közönség közé jut, Talán már nem is voltak vérmes remény- ségüek, mig ellenben számosával vannak azok a pesszimisták, a kik azt szokták mondani, hogy hatszázezer korona egyáltalán nincsen is a világon. Hát ez lehet szomorú élez, hasonló ahhoz, a mely szerint egy millió legalább is tízezer korona, de bizonyos, hogy az osztálysorsjáték nagy főnyereménye körül egész legendakor képződött. Most ezekbe a legendákba belevilágít néhány érdékes adat. Érdekesek főleg azért, mert a legutóbbi nagy főnyereményt, hogy úgy mondjuk, de- czentralizáltan mutatják be. Még pedig' a szélrózsa minden iránya felé. Azt hiszszük, hogy az olvasó tudja, hogy arról a hatszázezer kor náról van szó, a melyet az osztálysorsjátékban utolsó főnyereményül sorsolnak ki. Nem egy kézbe jutott ezen óriási főnyeremény, hanem töb > részre, nyolezad sorsjegyekre oszlott. Ezen sz rencsés sorsjegynek egyes részeit innen is, onnan is, még a külföldről is prezentálták. Egy és ugyanannak a sorsjegynek egy-egy nyolezada Nyírbátorba és — Délnémetországba jutott el. Vájjon nem érdeklődnek-e egymás iránt ezek a nyertesek? Hiszen ebben az érdeklődésben valamiféle psychologiai momentum volna. Hu az egyik nyertes, egy szegény pinezér, a ki hatvanezer koronának gazdája lett, kikutatta társait, az ő „jutalékatyafiságát'1, azt láthatta, hogy nem valami jómódú emberek. Az egyik tiszántúli ember, F.ndrédy József nyirvasvári körjegyző, a másik a Dunántúl hivíitidnokoskodik: Ferencz András, Németujváron pénzügyőri fővigyázó. A körjegyzőnek százhúszezer korona jutott a nyereményből, a pénzügyőrnek csak hatvanezer korona. És ugyanekkora vagyonra tett szert a maga nyolez dsorsjegyével Spitzer Samu raktárnok, a ki a Kőbányai-utón a salgó-tarjáni szénraktárt kezeli, s a ki ezt a dolgát ezután sem akarja abbahagyni. Kőbánya lakója az ötödik nyertes is. Svacsini Antal korcsmáros, a ki á Alágtódi-utón méri a jófajta bort, s a kit a hatvanezer korona még annyira sem kábított el, hogy magát ezután ne korcsmárosnak, hanem vendéglősnek hívassa. Megmaradt egyszerű csapiárosnak, csak talán a korcsmája ezégérére kiíratja, hogy bormérés a „Nyolezad sorsjegyhez“. Az öt magyarnak két külföldi társa van, egy-egy nyolezad sorsjegy révén. Jól tette a szerencse, hogy öt magyar mellett csak két idegenhez köszöntött be nagy adományával. Tehát csak 120 ezer korona vándorolt külföldre, mig az óriási főnyeremény nagyobb 3B0 ezer koronás része itthon maradt és hazánkban emelte az amúgy is kevés jómódúak számát

Iskolaszéki Ülés volt e hó 12-én, melyen Vida Aladár Nagybányáról való elköltözése miatt, iskolaszék! elnöki állásáról lemondott. Az iskolaszék elismerését és köszönetét Gellért Endre polgármester tolmácsolta szemben a távozóval. Addig, mig a közgyűlés Vida helyére uj iskolaszéki tagot választ, az elnöki teendőket Stoll Gábor alelnök fogja vinni.

Értékes ajándék. Ligeti hírneves szobrász legújabb müve Argirusz királyfi és Tündér Ilona a királyi várlak számára készül. A művész a két remek szoborgipsz- mintázatát a nagybányai ligetnek fogja ajándékozni.

künket kitesszük is, mert hát megvan irva: Vae victisl Jaj a legyőzőiteknek.

Pedig hogyan fogadta a kizsarolt, kiszipolyozott magyar nemzet ezt a szép kiáltványt? HidegGneg- vetéssel, óriási fölháborodással. Összecsődültek igaz itt is, ott is a hazában, de nem hogy megbeszéljék az uj király választási módozatát, hanem, "hogy halomra hányják a nevezetes okmányt és ----- elégessék azt hangoztatva újból:; Moriamur pro rege Nostro ! Vitám et sanguinem! Életünket és halálunkat a mi királyunkért!

Ilyen megbizhatlan, ilyen pártütő volt a magyar ez előtt 96 évvel.

Épen mint manap.

Meg is jött a hála viselkedéséért, — 40 év múlva ép igy hordotta halomra a jóságos osztrák a Kossuth-bankót és elégette ő is, mint mi a Napoleon gyönyörű felhívását; csakhogy az osztrák illu- minatió 30—40 millióját vitte füstbe a szegény letiport magyar nemzetnek 1849. őszén.

* *

De még előbb is megköszönte a kegyes jó bécsi kormány a nemes tüntetést, melyet nagy apáink a Rákoson végeztek Napoleon kiáltványával.

A másik megsárgult okmány u. is, mely itt előttem kiterítve áll, Bars „vármegye »jaja,« szivszag- gató segély esdeklése Ő Felségéhez, a magyarok koronás királyához, ki tehát szintén megesküdött a törvényekre, hogy »megtartjuk és megtartatjuk,« de azért atyai kormánya csak úgy bánt a szegény országgal, mint akár melyik letiport országgal a zsarnok muszka, vagy a szenteskedő Anglia IndiáKincses kalendárium az 1904-dik esztendőre. Nyolczadik esztendeje már, hogy ilyenkor, a tél küszöbén megjelenik a legjobb és legtartalmasabb magyar naptár, a minden más társtól minden Ízben különböző Kincses Kalendárium. Naptári része a jövőé, irodalmi és művészeti része a jelené, s hogy a múltakról se feledkezzék meg: hii krónikása a múlt esztendő minden jelentős eseményének is. Ez az egyetlen kalendárium, a melyben minden naptári adat megvan, tudományos alapossággal és oly egyszerűséggel, hogy nemcsak az akadémikus, hanem mindenki el tud igazodni rajta. A kronológia ismeretére a Kincses Kalendárium neveli a magyar közönséget, sőt a csilagászat elemeinek és érdekességeinek ismeretére is, mikor Írásban és képben megmagyarázza, hogy az uj esztendő minden szakában mi mindent lehet látni a csillagos égbolton. A Kincses Kalandárium-nak ambicziója az, hogy rendes pénzkezeléshez szoktassa olvasóit; az esztendő minden napjára bőséges rovatot szab, hogy abba bevételeinket és kiadásainkat följegyezzük. Kétségbevonhatatlan valóság, hogy a ki rendesen és pontosan napról napra följegyzi jövedelmét és kiadását: rövid idő alatt helyre tudja állítani az egyensúlyt a bevételek és kiadások között, még ha igen szerény is a jövedelme. A Kincses Kalendárium barátai között igen sokan vannak, a kik ezt maguk is tapasztalták. Az a százhetvenhat oldal tehát, a mely e czélra van szentelve, nagyon értékes része a Kincses Kalendárium-nak. A kalendárium irodalmi része 200 oldalra terjed. A gazdag tartalmonkivül sok kisebb-nagyobb czikkely van a Kincses Kalendáriumban ; a gyógyító növényekről szóló tanulmány harmineznyolez mediczinális növényt ismertet, rajzban és Írásban. A gyűrűről és a pipáról egy-egy kis kultturtörténeti tanulmány szól, szintén egész sereg képpel. Az uj Kincses Kalendárium-ban harmineznyolez nagy tanulmány és egész sereg apró czikkely van, összesen hatszáz- hatvan képpel. Az erős, kemény táblába kötött 1904-ik évi Kincses Kalendárium-nak két korona az ára.

Születtek : 353. okt. 24. Rusznák Rózának »Erzsébet« 354. okt. 31. Veisz Józsefnek »Etelka« 355. okt 29. Zavilla Istvánnénak »Teréza 350. 357. okt. 29. Rozenberg Móritznak iker. »Teréz« és »Eszter« 358. okt. 31, Móga Miklósnak »Mihály« nevű gyermeke.

Kihirdetés alatt állanak. 1. Horgos György és Duma Róza, nagybányai 2. Daniluk György és Szle- veszki Palagia Nagybánya kőbányatelepi lakosok.

Kihirdetés alatt állanak. Szmetana Antal István és Mireucz Róza nagybányai lakosok.

Születtek. 359. nov. 5. Vista Simonnak »Róza« 360. nov. 3. Vidai Samunak »Erzsébet.« 361. nov. 8. Mihálka Lászlónak »Erzsébet.« 362. nov. 7. Zsulestyán Jánosnak »Johanna.« 363, nov, 10. Érnek Mátyásnak halva született leánygyermeke.

Elhaltak. 301. nov. 6. Loski Erzsébet férjezett. Jablanoszki Andrásné, rom. káth. 46 éves, nyugb. bányászná, vérmérgezés. 302. nov. 7. Éried Léni térj Salamon Mártonná, izráel. 25 éves, szakácsáé, szélhü- dés. 303. nov. 8. Baczai Károly, ev. rét. 76 éves, timár. agy gutta. 304. nov. 9, Vanepa Sándor, róm. katli. 2, hónapos téglavető gyermeke, tüdögyuladás. 305. nov. 10. Kosztyuk György gör. katli. 3 éves, erdömunkás gyermeke, toroklob. 106. nov. 10. Kőnek Mátyás bányásznak halva született róm. kath. leány-gyermeke. 307. nov. 10. Csontos Joachim gör. kath. 3 éves cseléd gyermeke vizbe fűlt. 308. nov. 10. Búd Mari gör. kath. 1 éves, cseléd gyermeke, bélhurut, 309. nov. 10. Droppa Károly róm. kath. 70 évos ács, guttaiités.

Henneberg selyem csak közvetlenül! Fekete fehér, színes 60 krtól 13 frrt 35 krajezárig méterenként blúzoknak és egész öltönyöknek. Bérmentve és Vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával Henneberg selyemgyára Zürich.

46. szám (3).

Felelős szerkesztő és laplulajdoaos: Révész János.

val, vagy a vitéz burokkal: félre lökte, (devalválta) ami kis pénze volt az országnak s csinált 5 forintból 1-et, 100-ból 20-at. Szedte a illegnem szavazott adót duplán, nem is tartott hosszú éveken át országgyűlést, szedte a katonát erővel, amennyi neki tetszett ha a megyék tiltakoztak, szétverette őket vitéz osztrák zsoldosaival, elzáratta a bátor szónokot, hiába volt nemes ember stb.

Lám a nagy hála Becsből a nagy hűségért, melylyel Napóleonnak kosarat adtunk.

Ézeket a vérlázitó állapotokat panaszolja fel a kis Bars vm- 1823. május 2-án Sz.-Benedeken tartott gyűlésében s oly szivrehatóan esdekel O felségének, hogy szinte visszatetsző egy szabad, nemesi gyülekezettől. Ha még rabszolgák lettek volna! Vagy tán Bécsben annak tartották őket? Aligha úgy nem volt, mert süket füleknek rimánkodtak, siránkoztak, csak annál nagyobb lett a kormány önkénye szegény hazánkon még 1/i századon át, mig aztán ETancziaországból megint betört egy vihar, és elfujta a gőgös bécsi kormányt mindenestül; a magyar nemzet most már választott, mikor felharsant a »Talpra magyar!«

»Rabok legyünk vagy szabadok,

Ez a kérdés válasszatok!«

Habozás nélkül választotta a szabadságot és azóta zengi már mindenki szép hazánkban.

Szabadság ... vagy halál!

Mert hát megszoktuk: 1000 éven át nem voltunk mások mint szabadok, hiába rágalmaz ben- i nünket sok ellenségünk hálátlansággal, pártütéssel, 300 év beszéli fennen, hogy nem mi vagyunk azok.

Bencsik János.