Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-03 / 18. szám
(4) 190B. május 3. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 18. szám. Születtek. 131. ápr. 19. Fóliák Jakabnak »Mária.« 132. április 18. Turuczkó Jánosnak »Ilona.« 133. ápr. 22. Vendes Jánosnak »Aurél.« 134. április 26. Csople Jánosnak »Ádám.« 135. április 25. Kolcz Lászlónak »György.« 136. április 22. Farkas Imrének »Juliánná < 137. április 26. Mihályi Matildnak »Róza.« 138. április 26. Veisz Lajosnak »Valér.« 139. április 27. Babás Jánosnak »György« nevű gyermeke JÓ tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánsju, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkereskedéséből Budabest a »Sétatéri« vagy a »Margitszigeti« fűmagkeveréket. — Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Ödön Budapest és Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. — Foulard-selyem 65 krtól 3 frt 70 krig métere Blousoknak és ruháknak való, úgymint a »Henneberg selyem« fekete, fehér és színes 65 k tói 14 frt 65 krig métere. Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva. Minták forduló postával. Kétszeres levéldij Helvéziába. Henneberg G. selyemgyáros, (cs. és kir. udvari szállitóZürich) Nagybányai piaczi árak. Búza — (Hivatalos kimutatás.) május hó 3-án — — 75 ke.-os egy mázsa 16 K. — f. Bozs — — — 68 » » 12 « -- » Tengeri — — 70 » 15 « — » Zab — — — 48 » » 12 « — » Burgonya 1 zsák 5 K. egy mázsa 7 » — » Széna egy mázsa minőség szerint 3.50—4.50 CSARNOK Egy sor piros kalárisért. — írta: Révai Károly. — Megmondták Csorba I aczinak, mikor hazajön a kalonaságtól: — Vigyázz Laczi! mert Kiscserepes legszebb asszonya hálót fon számodra s ha nem áll helyt az eszed és szived, úgy beleszaladsz a hálóba, mint a csuka! — Ne féltsetek engem! — felelt csak úgy félvál- ról Laczi — nem vagyok én tejfölös szájú kamasz! őrmester voltam én a Vilmosoknál, az ember meg a lú előttem semmi! ügy ismerem a természetjöket, mint a tenyeremet. — Igen az embert, meg a lovat — felelték a pajtások — de az asszony egészen más, azt nem tanítják a huszárnak. — Nem-e? No látszik, hogy pocsolyakerülők voltatok. Ezt már megvetőleg mondta Laczi, a bakának az asszonynép olyan elérhetetlen valami, mint a bun- dásnak az őrmesteri sarzsi! Jóravaló asszonyszemély nem néz a bakára, de a huszár mindig nagy becsületben áll! Azért tehát azt mondom nektek, hogy az én eszemen túl nem jár a kerek világ semmiféle asszonya, ha még olyan is! Aztán nem is tudom kiről beszéllek? Szeretnéd tudni ugy-e? ingerkedett Csűrös Sándor, ne félj, hamarabb megtudpd, mint kellene! — Kinek hívják? — Igazán nem tudod ? — Nem én ! Valami uj asszony lesz az, más faluból. — Meglehet. Közel jársz a találgatásoddal. — Oda nézünk a szeme közé — büszkélkedett Laczi. A pajtások összenéztek s mintha csak egy gondolatuk lett volna, egyszerre pillantottak Bagotai Jóskára. ki félrevonultan nem igen elegyedett a szóbeszédbe. — Kérdezd meg Bagotai Jóskát — szolalt meg kis vártatva Csűrös Sándor — ő jól ismeri a szép asszonyt a piros kalárissal! Bagotai Jóska egyszerre olyan piros lett, mint az emlegetett piros kaláris; lesütötte szeméi s zavartan fordult el az évelődő pajtásoktól. — No csak ne szenteskedjél Jóska — ingerkedett Laczi, nem áll jól a hosszú bajuszodhoz ! — Jól lát azért a macska, amért a talpát nyalja ! — vágott vissza Jóska — látom én is, hogy belém kötölözködtök. — Nem én! csak azt kérdeztem, kicsoda az a hires asszony a piros kalárissal, kitől úgy kell őrizkedni. mint a kigyótól ? Bagotai Jóska daczosan vetette föl nagy fekete szemét, melyből egyszerre két tüzcsóva villámlott Laczi felé; aztán végig nézte őt tetőtől talpig, majd megbillentve darutollas kalapját, csak annyit felelt: Adjon Isten! Csöndes léptekkel de háborgó szívvel hagyta ott a társaságot. Ott állottak a templom előtt. Épen vasárnapi szentmise volt; a fiatalság rósz szokás szerint kinn lézengett a templom előtti térségen, inig benn a lelkész az asszonynépnek meg öregeknek magyarázgatta a szent igét. Őszi levélhullás ideje volt. A templom körül ültetett akáczok sárguló leveleit gyöngéden ringatta az októberi enyhe szellő. A nap még forrón sütött, sugarai odatüztek a kis torony bádog fedelére, hol gazdátlan galambok turbékoltak s vallottak szerelmet egymásnak. Egy néhány arczátlan veréb már elfoglalta az üresen hagyott fecskefészkeket s nagy zsivajjal röpködött a templom eresze alatt. Csorba Laczi utána nézett a távozó Bagotai Jóskának; hosszasan nézte magas szálas alakját, aztán megvetően egyet füttyentve, oda fordult a többiekhez s igy szólt: — Enyje no! Többet nem szólott. Mély gondolatokba merülL Előtte a porban két veréb fürdőit. A him csödeseb- ben, a nő pajzánul verdesie kis szárnyacskájával a csillogó homokot. Majd oda szállt meg egy him s részt akart venni a családi fürdőzésben, mire Laczi fölemelt botját s megriasztotta a kis arczátlanokat s azok ijedten menekültek az akáczok zizegő lombjai közé. Csűrös Sándor oda szólt Laczinak : — Ne bántsd a madarat Lacz, ! — Hiszen nem bántom ! Vigyázz, az a bot fog megverni téged! Meg a szép asszony piros kalárissá ! Csak akkor riadt föl álmodozásából. Zavarban volt. Megzavarta lelkét a Bagotai Jóska magaviseleté ; valami különös, megmagyarázhatatlan érzés vett erőt rajta; akaratlanul is arra a szép ismeretlen asszonyra gondolt, ki hófehér nyakán egy sor piros kalárist visel. Az a kaláris, mint egy tündéri fény hevilágitott leikébe. — Vigyázz Laczi! — szólt újra Sándor — most jön a szép asszony! Nézd csak, most lépett ki a templomból ! Oda nézett. A templom ajtóban egy magas karcsú fiatal asszony állott, a déli napnak egy sugara oda villant épen a szép asszony hófehér nyakára, melyen egy sor piros kaláris volt. Mintha tejben rózsalevél úszna . . . —- Csabai Pálné. a szép Ágnes! súgta Sándor a bámészkodó Laczi felé. Laczi tágra nyílt szemekkel mozdulatlanul állott, még a lélekzelét is visszafojtotta. Nem is a kárhoza- tos szép arczot nézte, hanem a szép tele nyakot és és hófehér vállat, a gyöngéden ringatózó piros kalárist. Mikor aztán lelke eltelt a gyönyörrel, szemébe pillantott. De nem tudta hosszasan k i ál I an i a villogó szemek nézését, csöndesen lehajtotta fejét s lehunyta szemét. Lehunyta, mert látni akarta tovább is. A lezárt szempillák alatt oda rajzolódott a szép asszony bűbájos alakja. Ez alatt Csabainé gyors léptekkel már oda ért s a mint mellettük elhaladt, oda szólt Csűrös Sándornak : — Ki ez az álmos legény? s imádságos könyvvével Laczi felé mutatott. — Csorba Laczi! — Hallottam hírét! Félig-meddig gúnyosan hangzottak szavai. Laczi elpirult. A Vilmos huszárok kiszolgált, őrmestere, ki az emberrel, meg a luval bánni tudott — egy asszony előtt elpirult. Hallatlan eset! Igyekezett magán erőt venni; röstelte zavarát, izgatott lett, mint egy húszéves kamasz. De ez a zavar csak pár pillanatig tartott, egyszerre — mintha valami rendkívüli erő szállt volna bele — fölvetette mély tüzü szemét s keresztül nézett Csaba Pálnén. —- Nem vagyok én álmos legény, nem olyan fában ringattak! (Folyt, köv,) Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Révész János. Zöldség1 palántákra megrendelést elfcg-ad.: Molnár Antal pénztáros. Szatmár nagybányai vasút részvénytársaság Meghívó a szatmár nagybányai vasút részvény-társaság részvényesei XX. rendes közgyűlésre, mely f. évi május hó 15-én, délután '/fi órakor a magy. kir államvasutak igazgatósági épületében (Budapest, VI., Andrássy ut 75. sz. I. emelet) fog megtartatni. T áryysorozat: 1. Az 1902. évi üzemszámadás előterjesztése. 2. A mérleg megállapitasa, a tiszta nyereség hováforditása iránti határozathozatal. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése. 4. Határozathozatal az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak adandó felmentvény tárgyában. 5. Igazgatósági tagok jelenléti jegyei értékének megállapítása. 6. Felügyelő bizottság választása. 7. Szatmár állomásba való közvetlen beágazás czéljából szükséges építkezés tárgyában megadandó felhatalmazás. 8. Üzemszerződés kötése iránti felhatalmazás az építendő nagybánya-felsőbányai vasúttal. 9. Tőkefelemelés iránti határozathozatal és az alapszabály módosítás. A felügyelő-bizottság által megvizsgált és jóváhagyott mérleg 1902. deczember 31-én a következő deleket tünteti fel: Vagyon: Vasútépítés 2,500.000 — K; uj beruházások 352.82P71 K; letét 38.800 — K; adósok 325.89T28 K; összesen 3,217.512-99 K. Teher: Alaptőke 2,500.000-— K; tartalékalap 58,345-91 K; beruházási alap 293.223'29 K; Nationalbank für Deutschland kölcsön 120.000' — K; törzs- részvény 20.000'— K; letétek 18 800 — K: hitelezők 59.62030 K; meguj tási alap 331171 K; forgalmi eszközök szaporítása 14.000— K; Iloba állomás építése 680-— K Üzleti felesleg: Maradvány 1901. évről 14.503 11 K; felesleg 1902. évben 115.028-67 K: együtt 129.53L78 K; összesen 3,217.51299 K. Azon részvényesek, kik a közgyűlésen személyesen, vagy megbizottatk által résztvenni kívánnak, részvényeiket ; még le nem járt szelvényekkel együtt f. évi május hó 7-ig a Magyar Általános Hitelbanknál (Budapest, V., Nádor-u. 12.), a Nationalbank für Deutschland főpénztáránál (Berlin W, Vosstrasse 34/a)r a Szatmári Takarékpénztár Egyesületnél Szatmáron vagy Nagybánya város takarékpénztáránál Nagybányán letenni tartoznak, hol a letett részvényekről elismer-, vény adatik ki. Az évi mérleg, valamint az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése f évi május 7-től kezdve az igazgalósági irodában (Budapest, VI., Dávid-uEcza 8.) naponta 9—12 óráig közszemlére lesznek kitéve és nyomatott példányban minden részvényesnek rendelkezésére fognak állani. Budapest. 1903. április havában. Az igazgatóság. f] 4Ä! Lengyel Lajos specmiis müfogáss-—— - - Nagybányán, Kispénzverö-utcza 6-ik házszám. - -——---=^ Van szerencsém tisztelettel értesíteni a m t. nagyérdemű közönséget hogy 22 év Óta fennálló fogászati műtermemben Müfogakat 2 forinttól feljebb természethűen készítek, amerikai és angol emailból, porczellánbó 1 arany, piaiin, (Celluloid) és vulkánit kaucsukba foglalva rágásra használhatók. Szájpadlás nélkül is úgy egyes email porczellán fogakat és egész fog-koronákat, melyeket kivenni nem kell. de nem is lehet, leghüebben, a természetes fogaktól meg nem különböztethető módon készítek. Mindennemű porczellán munkákat a legvjabb kor vívmányai szerint teljesítek jutányos árak mellett. Régi, hibás müfogak alapjait vagy ===== jól nem illő fogakat kijavítom és használhatóvá teszem. ......... - ----• • ■ 1.....■ .■■ = Uj találmányu arany, platinból fog-koronákat hídmunka segélyével 18—20 karátos aranyból készítek, melyek rágásra teljesen használhatók A nagyérdemű közönség becses figyelmébe ajánlva magamat, vagyok tisztelettel Működő óráim: d. e. 9-től délután 5 óráig minden nap. LENGYEL LAJOS % %
