Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-11 / 2. szám
(2) 1903. január 11. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 2. szám. név élő név volt akkor s az ma is. Barbier, »Dicti- onnaire Turc-Francus« czimü 1881-ben Parisban megjelent műve I. kötete 100. és 123. oldalán áladzsa- tarka, áledzse- sólyom a jelentése az Ilidse szónak. A tarka, »sólyom« megfelel a Szaszar színének és gyors rohanásának. A magyar Nemzeti Muzeum levéltára törzsanya gában (ez az ajándékozás és vétel utján odakerült anyag, kivéve a külön felállított 54 családi levéliárt) a váradi káptalan 1505. április 13-án kelt oklevele »Zazar és Tótfalu« (a mai Miszttótfalu) birtokokról szól, illetőleg átírja Kusali Jakch fia János kérésére Zsigmond király 1400 decz. 29-én kelt oklevelét. Az átirt oklevelet kiadta Fejér györgy »Codex diploma- ticus«-ában hibásan. Zsigmond király Kusali Jakch fia, Györgynek, ezer arany frt. fejében »Zazar és Tótfalu birtokot« átadja. A folyó és a község »Szaszar« neve azonos. Tehát a »Szaszar« név már 1400-ban előfordál oklevélileg s bizonyos, hogy még előbb meg volt. Legkevesebb 500 -550 év óta használják a »Szaszar« nevet, mert a latin oklevélben >Zazar«-nak irt helynevet »Szaszar«-nak ejtették, miként ma is. Az 1405. április 13-án kelt oklevél hátlapjára egykorú Írással fel van irva »Sasar.« A Nagy Imre, Nagy Gyula és Deák Farkas szerkesztésében B. pest 1879. megjelent »Hazai oklevéltár« czimü műben 306. szám alatt közük Zsigmond király 1410. május 5-én kelt oklevelét, ki a szatmárvármegvei Szaszar, Tótfalu magyar és Bozinta oláh helységeket Alberoti Dávid comes-nek adományozza. Á 348. számú oklevélben kétszer is előfordul Zazzar, ThoUifalu, Bozyntha név. Nagy Imre »Anjoukon okmánytárá«-ban nem fordul elő a »Szaszar« név. A Czuczor Fogarasi-féle »Nyelvtörténeti szólár« se említi. »Szász (Zaz, Zaaz)« helynév előfordul a »Hazai oklevéltár«-ban. Lehet, hogy a »Szaszar« név a »Szász« szóval függ össze. Dr. Schönherr Gyula is az »Osztrák-magyarmonarchia« czimü műben Nagybányáról irva azt mondja, hogy »eddig a Szaszar nevet nem tudták megfejteni.» Arab nyelven »szár«-menni, zsidóban »szár«-feje- delem. A Pallas Lexikonban nincs meg a »Szaszar« szó. Palmer Kálmán »Nagybánya és környéke« czimü műve 21. oldalán »Zazár«-nak Írja a »Szaszar« nevet. A katonai térképen »Zazár»-nak van irva a falu neve, a folyóé »Szazár,« »Szaszár-nak van irva. Nagybányán »Szaszar«-nak mondja a nép, a műveltebbek újabban »Zazar«-nak ejtik. Maradjunk mng ezután is a »Szaszar« név mellett, ejthetjük »Szászár,« vagy »Szaszár« nak. B.-pest. 1903. jan. 3. Ifj. Thurzó Ferenoz. Szerkesztői válasz. Mindenesetre örömmel fogadjuk a történet kedvelő ifj. Thurzónak, a ki sokszor tanujelét adta városunk múltja iránt való meleg érdeklődésének, ezen sok érdekes dolgot tartalmazó közleményét, nem is akarunk reá egyebet megjegyezni, csupán azt, a mi elkerülhetetlen kötelesség. A mi megjegyzésünk inkább tréfás volt, mint komoly, komoly benne csupán az, hogy tényleg a »Sza- szar« név igen pórias, úgy hangzik, mintha valami a második hatványra volna emelve. S még ebben a pikáns, szókimondó korszakban is rosszul esik, mikor a felséges szép vidék szemléletébe merült idegent, kérdésére, egy-egy ilyen triviális szóval vissza kell rántanunk a csúf, sáros világba. egyebet is mondtam, valami olyast, hogy engem nem lehet mindenfélére felhasználni, hogy én lennék az ur a háznál s több efféléket. Valószínűleg igen hangosan beszéltem szokásom ellenére, mert a feleségem sírni kezdett, erre még jobban megbátorodtam és még hangosabban kijelentettem, hogy mig meg nem tudom a tilalom igaz okát, az a fiatal ember házamnak mindig szívesen látott vendége lesz. A feleségem erre a kijelentésre teljesen összeesett, és azt súgta nekem remegő hangon : — Nem fogadhatom el soha többé a látogatását, mert hiszen mit beszélhetnék én neki Pestről. Én, aki csak Kőbányán jártam egyszer rövid ideig Apám, ki mint gazdatiszt az uraság sertéseit vitte fel és en gém is fölvitt magával és az utón azt mondta, hogy lám, ha Párisba kellett volna vinni a sertéseket, oda is magával vitt volna. Szörnyen lesújtva éreztem magamét e kijelentés után, de egyben önérzetem is nőttön nőtt. A feleségem egy kissé leszállóit a rendes piedesztáljáról, én pedig felemelkedtem az önérzet szárnyán. — Hát ez volt a te pesti utazásod ? — mosolyogtam nyugodt fölénynyel. A feleségem pedig össze gubbaszkodva ült a kanapé sarkában. — No ne félj — bizlatám derülten — majd lesz gondom reá, hogy zavarba ne hozzon az a kótyon- fityty pesti uracska — és a feleségem hálásan mosolygott rám és nem nézett többé kicsinyléssel el a fejem fölött. Én pedig elég ügyesen elsimítottam a dolgot. A fiatal embernek elmondtam négy szem közt, hogy a feleségemnek igen szomorú emlékei vannak a pesti utazásról és nem szereti ha szóba hozzák. A fiatal ember elég értelmes volt és nem hozta többé szóba. A feleségem pedig hálás mosolylyal köszönte meg, hogy a reputációját megmentettem és soha többé nem emlegette a pesti utazását. Nemo. A ki hallja a Szaszar nevet, az nem nagyon nyelvészkedik, hogy kopt, etrusk, avar, szláv, latin — ez a szó, magyar helyen lévén, magyarul mondják s magyarán érti. De nehéz is ebben nyelvészkedui. Talán legközelebb jár a megfejtéshez az, a ki az Iza, Izar, Izvora, Zazar, Viz, Vasser szavakat egynek veszi s azt mondja, hogy a Zazar ős indogermán szó, mely egyszerűen vizet jelent. Evlia effendi barátunk is lehet, hogy az Ilidsé- vel csak vizet akart jelezni, mert Ilidse van Boszniában is. így hívják Szerajevo világhírű fürdőjét (Kállay lakhelye.) Sőt van Turkesztánban is, az Ili folyó Ázsiában, a magyarok ős hazájában stb. Reánk nézve ez jelenleg mellékes, megjegyzésünk, ismételjük, csak tréfás volt az Ilidse szónak meghonosítására nézve, de azt valóban szívesen látnok, a ki minden történelmi múltja daczára is a Szaszar szótól minket megszabadítana. A mi pedig a lexikonokat illeti, azoknak se higyjünk mindig. Tessék csak a Pallasnak Szabolcsra vonatkozó sorait olvasni s megdöbben a vastag tévedés felett, hogy a honfoglalók Szabolcs várát Baranya megyében keresi a lexikon, holott az ma is látható Szabolcs vármegyében s milleniumi emlékkővel meg is van jelölve. Egyébiránt szives érdeklődését máskorra is kérjük. Halálozások. Az idő őszies, sokszor enyhe, néha ködös, szóval a hangulat olyan novemberi. Talán ezzel a nyomott nedves levegővel és hóhabarcscsal ellepett földdel áll összefüggésben, hogy olyan nagyon halnak most januárban az emberek. Máskor a november a levélhullás és az emberhullás igazi hónapja. Csütörtökön január 8-án, egy napon 6 halottat jelentettek be. E mellett a vörheny, mint ragály is komolyabban kezd fellépni a gyermekek között. Időnk tehát leverő, kedvezőtlen, egészségtelen, az uj év és farsang egy cseppet sem kezdődött szerencsésen és rokonszenvesen. A Husovszky családot gyász érte az uj évvel. Ifj. Husovszky József,, a »János Evangelista« bánya egyik kezelő-tisztviselője, régebben helybeli kereskedő, halt el január 3-án. A jókedélyü, jószivü emberek száma egygyel ke- vesbedett, mert Husovszkyt ilyennek ismertük és általánosan sajnáljuk korai halálát. Deczember 31 én még semmi baja sem volt. Uj évre lett rosszul, az orvosok bélcsavarodást konstatáltak s kijelentették, hogy műtétre van szükség. Ezt szerencsésen végre is hajtották rajta, a beteg látszólag egészen megkönnyebbült, jobban lett. Harmadnapra hirtelen változás állott be s este fél 8 órakor kiszenvedett a kora virágjában levő férfiú. Temetése január 5-én volt a Hid-utczai gyászháztól számos résztvevő jelenlétében. A család gyászlapja ez: Alólirottak fájdalomdult kebellel tudatják az összes rokonság nevében is, hogy a szeretett férj, apa, testvér és sógor ifj. Husovszky József három napi kínos szenvedés után 1903. évi január hó 3-ik napján esteli 71/2 órakor élete 50-ik. boldog házassága 22-ik évében jobblétre szenderült. A megboldogultnak földi maradványa folyó évi január hó 5-én d. u. 2 órakor fog a róin. kath sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig a róm. kath. egyházban folyó hó 5-én d. e. 10 órakor fog az Ég Urának bemutattatni. Áldás lebegjen emléke felett! Nagybányán, 1903. évi január hó 4-én. Özv. ifj. Husovszky Józsefné Agricola Anna neje. Husovszky János, Husovszky Janka, Husovszky Anna, Husovszky Károly gyermekei. Agricola Adolf és neje Guzman Alma, Agricola Tinka, Agricola Ida és férje Bernhárdt Adolf, Hackl Rudolf és neje Husovszky Lujza, Ember Béla sógorai és sógornői. Id. Husovszky József ts családja. Az újonnan érkezett nagybányai postafőnököt Vetter Ambrust is szomorú veszteség érte. Apósa lo- sonczi Nagy Vincze halt el, a székes káptalan uradalmi felügyelője. A boldogult szép kort ért el, 88 éves volt. A szatmáriak kegyelettel vették körül a tiszteletreméltó aggastyán ravatalát. A család a szomorú esetről a következő gyászjelentést adta ki: Auürottak fájdalomtól vérző szívvel tudatjuk, hogy a leggyöngédebben szerető apa, leggondosabb nagyapa, legjobb após losonczi Nagy Vincze, tanitó- képezdei nyugalmazott igazgató s a szatmári székes káptalan volt uradalmi felügyelője, f. évi január hó 3-án d. e. 11 órakor áldásos életének 88-dik évében a halotti szentségek ájtatos fetvétele után az Urban csendesen elnyugodott. A drága halott földi maradványai f. hó 5-én d u. 3 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint a hidontuli sirkertben az anyaföldnek átadatni. Lelkiüdveért az engesztelő szent miseáldozat f. hó 5-én d. e. 10 órakor fog a püspöki székesegyházban az Úrnak bemutattatni. Szatmár, 1903. január 3-án. Csendes legyen nyugalma! Lebegjen közöttünk mindig áldott szelleme! L. Nagy Mariska férjezett Vetter Ambrusné, L. Nagy Luiza férjezett Kovács Dávidné, L. Nagy Lajos, L. Nagy Ilonka férj. Aczél Ferenczné, L. Nagy Gyula gyermekei. Özv. L. Nagy Elekné sz. Kiss Ilona, L. Nagy Lajosné sz. Kiss Emma menyei. Vetter Ambrus, Kovács Dávid, Aczél Ferencz vejei. L. Nagy Leona, L. Nagy Géza, L. Nagy Vincze, L. Nagy Elek, L. Nagy Ilonka, L. Nagy Gabriella, Tedesco Rózsika, Tedesco Mariska, Vetter Magduska, Vetter Ilonka, Vetter Ambrus, Vetter Vincze, Vetter Mártha, Vetter Zoltán, Kovács Laczi, Kovács Jolánka, Kovács Zoltán, Kovács Luizika, L. Nagy Lajoska unokái. Almer Lajos helybeli jónevü kereskedőhöz szintén kegyetlen volt az uj esztendő. A skarlát, ez a gyermekgyilkos betegség, a sok között az ö házát is fölkereste. 6 éves kis leánya, Almer Sárika, nehány napi súlyos betegség után elköltözött angyal testvérei közzé e hó 4-én. A kedves, szép kis leányka halálát az ismerősök és rokonok őszintén fájlalják. Temetése 5-én d. u. voltev. ref. szertartás szerint, a veszedelmes ragályos betegség miatt csak kevesek részvéte mellett. Két derék iparosnak haláláról is meg kell emlékeznünk. Az egyik Tóth Sándor lakatos, régi, hosz- szas betegség után megpihent január 8-án. Városi képviselő volt és sok éven át az ev. ref. egyház pres- bytere. Mint lakatos igen ügyes mester volt, aki a régi gárdához tartozott s gyönyörű stylszerü és szolid munkákat tudott kiállítani. Temetése ma délután ment végbe nagy részvét mellett. A család gyászlapját ime közöljük : Alulírottak megrendült szivök mély fájdalmával tudatják, hogy a feledhetetlen gondos jó férj, szerető édesatya. testvér, após, nagyapa és rokon Hosszú- mezeői Tóth Sándor Nagybánya szab. kir. város képviselője, az ev. ref. egyháznak hosszú időn át volt presbytere és több egyesületnek tagja életének 73-ik, boldog házasságának 43-ik évébeu folyó hó 8 án reggel ‘/a7 órakor csendesen elhunyt az Urban. Drága halottunk hült tetemei f. hó 10 én 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Pihenj csendesen! Soha el nem múló szeretetünk virasszon álmaid felett! Nagybánya, 1903. évi január hó 8. Özv Tóth . Sándorné szül. Kuhajda Mária bánatos neje. Tóth Kornélia férj, Kleine Jánosné. Tóth Antal, Tóth Ilona, Tóth Jolán férj. Meffert Sándorné, Tóth Sándor, Tóth Mimi férj. Iványi Béláné gyermekei. Tóth Imre testvére. Kleine János, Meffert Sándor, Iványi Béla vejei. Tóth Antalné szül. Szabó Etelka menye. Kleine János, Kleine Sándor, Kleine Lajos, Meffert Ilonka, Tóth Mariska, Tóth Etelka, Iványi Mariska unokái. A másik Maticska János asztalos, szintén a jeles iparosok közzé tartozott A helybeli festők nem győzték eléggé dicsérni az ő speciális képkereteit, díszmunkákat, faragványokat nagy gonddal és előszeretettel készített. Gyenge, beteges embernek ismertük. Fia Maticska Jenő tehetséges festő növendék, ki a várostól ösztöndíjat is élvez. Temetése holnap, jan. 11-én délelőtt lesz. A halálesetről vettük a jelentést: Özv. Maticska Jánosné mint neje, Maticska Jenő és Mariska gyermekei, úgy a maguk, valamint rokonaik és jóembereik nevében is szomorodott szívvel jelentik, hogy a szerető jó férj, gondos édes apa Maticska János folyó hó 8-án d. u. 6 órakor életének 51-ik és boldog házasságának 19-ik évében, hosszas és kínos szenvedés, — de Isten akaratán odaadó megnyugvás — után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 11-én azaz vasárnap d. e. lj2\l órakor fog a r. k. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Lelki iidveért pedig az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 12-én reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybánya, 1903. évi január hó 8. Áldás és béke lengjen áldott porai felett! Körmendy Sándor helybeli gyógyszerésznek édes atyja hirtelen elhunyt a napokban s Körmendy 7-én el is utazott, hogy jelen legyen a gyásztisztességtételen. Id. Körmendy Sándor Hedrahelyen, Somogy megyében ref. esperes volt, a dunántúli kerületnek főjegyzője és püspökjelőlt, hosszabb ideig orsz. gy. képviselő. Halála a 70 éves férfiúnak végelgyengülés következtében állott be e hó 6-án s a ref. egyházra nézve valóban nagy veszteség. Temetése tegnap, 9-én d. u. ment végbe egy nagy vidéknek impozáns részvéte mellett. Gurszky János helybeli bányakapitánysági irodatiszt házára is felhúzták a gyásztjelentő fekete zászlót. Fia: a 16 éves Arthur nehány nap óta beteg volt, emésztési zavarokban szenvedett s a doktor vakbél- gyuladást konstatált. Tegnap este 9-én nagyon rosszul lett, az orvosok nem bírták megmenteni s éjfél tájban meg halt. A helybeli főgimnasium VII. osztálybeli növendéke volt, jóravaló, derék fiú, a kinek halála nagy bánatot hozott szüleinek. Temetése, mint lapunk zártakor értesülünk, holnap vasárnap d. u. lesz. Egy kis város krónikájában valóban szomorú hét, mely ennyi gyászt hozott. Adja Isten, hogy a következő hetek kedvezőbbek legyenek az uj év bevezetésénél. Heti krónika. A farsang tehát megkezdődött. Beköszöntő prológja volt a polgári kör estélye. Ha ebből szabad ítélni és következtetni, akkor Carneval herczeg ez idén nem lesz valami hányi — veti urfi, hanem inkább olyan komoly, podegrás agg-legény. A kör termeit az utóbbi időkben tágítani kellett, mert nem fértek bele egy-egy népesebb összejövetel alkalmával, most kisebb terem is elég lett volna. ügy látszik tekintettel az idők és korok változására nálunk legjobb volna afféle harmonikás termeket berendezni, melyek tetszés szerint szűkíthetők és tágíthatok. Mintha mindenki februártól várná a jobb időt. a legtöbb mulatságot oda tolták ki, hátha addig beüt egy pár főnyeremény, januárra egyes egyedül az iparos ifjúság tánczestélye maradt.
