Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-06 / 49. szám
Nagybánya, 1903. Deezomber 6. — 49. szám. XXIX. évfolyam. TARSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEG-JELEISriK IMIIISriDIEIISr T7\A.S.Á.:R IST^IE3 \ Előfizetési arak •. Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. . jr»—VnTinmü í~.i i ..................— .1. . • —i^—i Sz erkesztőség és Iciaclóhivatal Felsőbányai-utoza 20 az A megszavazott felsőbányái vasút. Budapest, 1903. deezember 4. Rendkívüli közgyűlése volt tegnap a szatmár— nagybányai vasút részvénytársaságnak, Budapesten a kir. államvasutak igazgatósági épületében d. u. 1|2 5 órakor. A gyűlésnek egyetlen tárgya: felhatalmazás az építendő nagybánya—felsőbányái vasúttal kötendő üzem-szerződés tárgyában. Sokan féltek e gyűléstől, mert a szatmár—nagybányai vasút vezető, tekintélyes férfiai mindig ellenzői voltak a felsőbányái vasútnak, nem jövedelem szaporodást, de csökkenést vártak tőle. Örömmel adunk hirt róla, hogy a gyűlésen egészen ellenkező történt: a felsőbányái vasúttal kötendő szerződést egyhangúlag megszavazták. Erre vonatkozó sürgönyünk igy hangzik: Budapest, 1903. decz. 4. este 6 ó. 20 p. »Nagybánya és Vidéke« szerkesztőségének Nagybánya. Sietek értesíteni, hogy a felsőbányái vasúttal kötendő szerződést a mai gyűlés egyhangúlag elfogadta. M Béla. Villamos fénysugár. Mint mikor a borongós, ködös őszi hangulaton átlövel egy vigasztaló, kedves fénysugár : úgy hatott reánk Gellért Endre polgár- mesternek ama nyilatkozata, hogy még 1904. folyamán meglesz a villamos világitás Nagybányán. A kik nem elégszenek meg azzal, hogy itt a kék hegyek alján gyönyörködjenek a szép természetben, itt szülessenek és itt domborul- jék a sir is felettük, azok ki-ki tekintenek az ország egyéb vidékeire, látják a többi magyar városokat és elcsodálkoznak a haladás felett, melyről nekünk itt fogalmunk sincs. Régente a felvidéki városoké volt az előny, Jobb útjaik, egészségesebb levegőjük, az épités, kövezés könnyebbsége, a védelem biztonsága stb. igazi városokat teremtett a hegyek között, mig az alföldi sártengerben bizony 40—50 év előtt falu volt maga Debreczen is. Ma megfordult a helyzet, a régi szab. kir. városok kevés népességgel, ódon kinézéssel és lanyha közélettel elmaradoznak s a jövő úgy látszik azoké a sáros alföldi mező-városoké. Sőt övék már a jelen is. Legtöbb helyen pompás, bacillusmentes, egészséges ártézi vizet kap az ember, sok helyen vízvezetékkel egybekötve. A villámos világitás meg éppen gyakori. Ismerünk 2—3 ezer lakosú városkákat, a hol a legtökéletesebb és bámulatos olcsó világítást élvezik, Valóban irigykedve tekinthet ezekre Nagybánya, pislogó és füstölgő kőolaj lámpásaival. Ma már az iskolás gyermek is tudja, hogy a villámos világitás nem égeti ki a szoba levegőjét, nem tűzveszélyes, nem robbanékony, szagot nem terjeszt, nem füstöl stb. s a kik ez ideges korban este is kénytelenéit vagyunk dolgozni, tehát lámpafény mellett, érezzük nagyon, hogy a sok bosszúsággal, kiadással járó petróleum-világítás helyett valami tökéletesebbre kellene áttérni. Nagybányán 20 év óta vajúdik ez a kérdés. Mig mi tárgyaltunk, terveztünk, kísérleteztünk, azalatt más városok már létesítették is. Lapunk hasábjain gyakran megpendült az eszme, újra és újra, anélkül, hogy valami eredményre jutottunk volna. Hol vízzel, hol gőzzel, hol a város, hol társulat utján akartuk létesi- i teni. de mindig eredménytelenül. Most úgy halljuk, hogy Almer Lajos és a Ganz Gyár egyesülten akarják megvalósítani Nagybányán a villámosvilágitást s az iránt már tervet is adtak be a városhoz. A terv pedig annyira elfogadható, hogy polgármesterünk abbeli reményének határozott kifejezést adott, hogy még 1904. év folyamán meglesz nálunk is az ujmódi világitás. Valóban ideje már, hogy nálunk is történjék valami! Nagybánya sz. kir. város köztisztasági szabályrendelete. (Befejező közlemény.) 11. Az utczákat, a házakat és köztért vizelés által, vagy bármi okból bemocskolni tilos. 12. Ha tárgyak le vagy felrakásánál valamely utczának vagy köztérnek bemocskolása nem mellőzhető tartozik az illető fél a be nocskolt, vagy beszemetelt tért azonnal megtisztítani. 13. §. A gyalogjárókon targonczát tolni, vagy nehéz tárgyat gördíteni, nyílt edényben vizet hordani tilos. 14 §. A házi szükségleten felüli sertés hizlalás a városban csak hatósági engedély mellett engedtetik meg. 15. §. Nyers és áztatott áliatböröknak a városon belül való szállítása tilos. 16. A marha vagy lótrágya, gaznak elhordása, valamint a bűzös és rothadásnak menő trágyák elhordása következő hónapokhen u. m. : októbertől áprilisig esteli 7 órától reggeli 7 óráig, májustól szept. esti 10 órától reggeli 5 óráig engedtetik meg, kivéve, hol a trágyahordás gazdasági szempontból történik, mely a nap bármely órájában is megengedtetik. A marha és lótrágya hordásánál köteles a kocsis a trágyát-- xltké»^ rakni, hogy az utczára ne hulljon, ellenke zőleg az elronditott utcza a trágyatulajdonos költségére fog meglisztittatni. A peczegödrök tisztítását nyárban a lehetőleg esős időben csak éjjeli 10 órától 3 óráig, télen pedig reggeli 6 óráig lehet végezni, valamint az ürüléket csupán csak arra rendelt helyre szabad hordani. 17. §. A városon belül a baromfinak és sertéseknek az udvarból az utczára vagy köztérre való felügyelet nélküli kibocsátása tiltva van. 18. §. A háztetőkről lehányt hó és jég az illető háztulajdonos, vagy épületfentartó által saját költségén az e czélra kijelölt lerakodási helyre szállítandó. Az udvarból havat vagy jeget az utczára kihordani tilos. 20. §. Bérkocsik és egyéb bérjármüvek tulajdonosai kötelesek állomásaikat mindig tisztán tartani s valahányszor bemocskoltattak, rögtön megtisztítani, és nyári időben minden nap vízzel lemosni. 21. §. A kik jelen szabályrendelet 1 és 8 §-ainak eleget nem tesznek, azok terhére és veszélyére fog a takarítás a város által eszközöltetni. Az igy felmerült költség pedig közig, utón behajtatni; ezen felül az ezen rendszabályok ellen elkövetett Kihágások az 1879. XL. t.-cz. 1. és 3-ik §-ai alapján ilyenekül minősíttetvén, a törvény 16, $-a értelmében 2 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és annak behajthatatlansága esetére, a kihágási törvénykönyv 22. ^-a szerint megfelelő tartamú elzárással bűntetteinek. 22. §. Jelen szabályrendelet végrehajtásával a városi kapitány, mint elsőfokú rendőrhatóság bizatik meg. A kapitány, mint elsőfokú rendőrhatóság által hozott határozatai ellen másodfokban az alispánhoz, harmadfokban a m. kir. belügyminiszterhez történik a ellebbezés, de csak birtokon kívül. Heti krónika. Nagy drágaságot élünk. A bornyu hús ára ijesztő magasan áll, annyira, hogy a vendéglői pörkölthöz, tekintettel a helyzetre nagyitó üveget is szoktak adni. A zsir 80 krajczár, disznó 60 krajczár, A disznótor is kezd a luxus dolgok közzé tartozni. A kinek ma sertése van az irigylésre méltó ember s a kinek pláne kettő nyivákol a portáján, arra ujjal mutogatnak az utczán. Egy pár tojás 5, sőt 6 kr. A haladó korral mind értékesebb. A tyúkok persze rátartósak lévén, azért még kevesebbet tojnak, s igy nem csoda, ha egy pár tojásnak oly rémitöen fölment az ára. A „NAGYBÁNYA és VIDÉKE“ tárczáj a. Dalok Aranyos Erzsiről. — Irta: Révai Károly. — / Aranyos Erzsi alszik csöndesen, Ne háborgassa álmát senki sem! Derűs az arcza. ajka mosolyog, Almában játsznak vele angyalok'. A jó mamával ágyához megyünk, Hol Erzsikénk van, — szent hely az nekünk, Ott mo7idjnk el a hál'adó imát, Az áhítat szivünket hatja át. S mig ajkainkról fólszáll az ima, Az £g vigyáz a gyermek almira; S mosolygó ajka némán hirdeti: — Ne féljetek! mert álmom isteni! II. Apám! anyám! — ezt mondja már, Napestig picziny szája jár ; S mikor kifárad, — kék szemén Sötétés fátyolt ölt a fény. Selyem pilláit hunyja rá, Mint hogyha csak azt mondaná: ■ - Most édes álom jön reám, Vigyázzatok apám, anyám! — S még azután is álmosan Mind azt susogja hosszasan: — Apám, anyám vigyázzatok l ... S a mi szemünkben kóny ragyog. . .. III Elkésve jöttél a világra ! Hajam már ősz lesz nemsokára, Szivemből elröpült a nyár; Eltűnt a fényes napsugára, S az ősz sötét felhője jár. Pedig most vágyom ifjúságért! Szeretnék egy nyíló virágért Szaladni bérczen, völgyeken, S azt ajkad egy mosolyáért, Elhozni néked gyermekem ! De szivem nem tud kiújulni, Ifjúi lázzal lángra gyűlni, Mert csöndesen beállt az ősz! . . . Apácska lassan el fog múlni, És Erzsiként ? te nőssz, te nössz l . . . Mibe kerül az obstrukezió. ? A tolnavármegyei politikai hetilap rendkívüli kiadásban közli Bartal Béia jeles tollából, hogy mibe kerül az obstrukezió? Egy pár érdekes adatot ismerjünk meg a terjedelmes czikkből: A parlament egy év alatt 5.000,000 koronájába került a nemzetnek és mit dolgozott ? felelet: semmit. Negyvenezer magyar harmadéves őgyeleg a kaszárnyában s nem tudja miből éljen, ha haza- eresztik télviz idején, negyvenezer ujoncz őgyeleg otthon a keresetéből várva az ujonezozást és negyvenezer kiszolgált katona, többnyire családos ember aggódva néz január elseje elé. A parlament egyetlen törvényt nem hozott, a mi a gazdán, iparoson, kereskedőn, munkáson segített volna. Az obstrukezió a legélesebb világverseny korszakában egy egész esztendőt elpazarolt a magyar nemzet életéből. ' Úgy megrontották a nemzet morális és anyagi hitelét, oly gyógyithatlan sebeket ütöttek rajta, hogy évek kellenek azoknak beheggesztésére. Tény az, hogy itt Nagybányán, külországok vállalkozói kijelentették, hogy addig bányát nem vesznek, mig az : obstrukezió tart. Türr István, a 48-as korszak egyik még élő tanúja betegágyában tollhoz nyúl, hogy az obstruk- cziót kárhoztassa, Kossuth Ferencz kibontakozást keres, Zichy János leköszön az obstrukezió miatt. ,A külföld visszaküldi a magyar papírokat, s visszakéri a pénzét. Csak november havában 18 millió K. magyar papirt küldtek vissza külföldről, a
