Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-11 / 41. szám
kevés czukorral, tiszta vizet forralunk és kihűlve, azt öntjük rá. (egy literes üvegre 1/i gramm saliczylt is teszünk.) A salicyl használatára nézve megemlítem, hogy az mellőzhető, ha dunsztos konzerveinket szellös és száraz helyen tarthatjuk. A fehérszinü főzelékek üvegbe rakásával gyorsan végezzünk, mert csak úgy maradnak meg szép fehér színükben. Lehet ugyan kénvirággal megfüstölni, úgy fehér színük jobban megmarad, de ezen eljárást egészségtelennek tartják. A zöld-szinü főzelékeknél csak azon kicsénységre ügyeljünk, hogy a forrásban levő vizben apródonként főzzük ki a babot vagy borsót s hogy az edény, melyben főzzük, födetlen legyen. így minden mesterséges színezés nélkül is teljesen megtartják nyári zöld színüket. Az aszalásra szánt főzeléket előbb szintén félig megfőzzük, az előbb elmondott eljárás szerint s csak azután rakjuk aszaló rácsra. Ha nyersen kezdenék meg az aszalást, a főzelékek télen megfőzhetetlenek lennének. A czélszeriien aszalt zöld-főzelék teljesen megtartja nyári friss izét és színét. Ha azonban nagy hőség miatt megpörkölődik- vagy túlságos lassú aszalás következtében megsavanyo- dik, az aszalás kárba veszett fáradság. A zöld-főzeléket aszalni már csak azért is igen előnyös, mert igy könnyen eltarthatok és könnyen szállíthatók. Igen jól aszalhatok az összes levesbe való zöldségek is, csakhogy azokat az aszalás előtt n_m főzzük meg félig, csupán egyszer felforraljuk. Éppen úgy járunk el a káposztának való gyalult tök aszalásával is. A sóval való eltevésnél is előbb félig megfőzzük a zöld-főzeléket, azután aszaló rácsratevén, megszikkasztjuk. így azután, nagyra darált sóval rétegezve, üvegbe rakjuk. Lekötjék, és hűvös, száraz helyre rakjuk. Tévedés azt hinni, hogy a sóval elrakott főzelék nagyon sós lesz, vagy hogy a felhasználáskor a kiáz- tatás által sokat vészit izéből. Só ságát megfözés előtt gyakran változtatott hideg vizzel vesszük el. A főzelék az által alig veszt valamit eredeti izéből, ezt a csekély vesztességet pedig jól elkészítéssel helyre hozhatjuk. A gombáról különösen megjegyzem, hogy téli használatra legczélszeriibben úgy tesszük el, hogy előb megtisztítva, félig megfőzzük, azután megszikkasztjuk és sóval rétegezve, üvegbe rakjuk. Ha salátának akarjuk a gombát elr^kni, sós vizben félig megfőzzük, levét leszűrvén, üvegbe rakjuk kevés felszeletelt tormával, mogyoró hagymával vagy közönséges vereshagymával, szemes borssal, kevés ko- rianderrel és gyömbérrel vegyítve. Ekkorra forralunk vizzel felhígított és megsózott eczetet. Ezt hidegen a gombára öntvén, az üveget hólyagpapirral lekötjük. 3 napi időközünkét 2-szer az eczetes levet leöntjük, felforraljuk, lehabozzuk, s mivel a főzés által fogyott, eczettel és vizzel pótoljuk a levet, hogy ismét ellepje a gombát. Ezután lekötjük és dunsztolás nélkül hűvös helyen tartjuk. Most pedig két igen jó, hideg sülthöz való konzervált mártást ismertetek meg. Ezen mártások leginkább az angoloknál szokásosak. Az egyiket paradicsomból készítjük oly formán, hogy besűrített l1^ liter paradicsomra a főzés végeztével 1 deka fekete borsot, 1 deka szegfüborsot, 2 kgrm szegfűszeget, ÍL deka sót, 3 tetejes evőkanál mustárlisztet kavarunk. Ha kihűlt szitán áttörjük, üvegbe rakván, bedugaszoljuk vagy hólyag papírral lekötjük. Ezen czélra a savany- kás paradicsom megfelelőbb mint az édeskés izü. A másikat ugorkáböl készítjük. A már egészen kifejlett ugorkát megtisztítjuk, megreszeljük, ritka szitán levét lecsorgatjuk, (ezt nem használjuk) a vissza maradt részt pedig a szitán áttörjük. Félliter péphez egy tetejes evőkanál sárga mustárlisztet, 1 kgrm fehér borsot, továbbá annyi sót és finom boreczetet vegyítünk, hogy elegendő sós és elegendő savanyu legyen. Ezután üvegbe tesszük, ledugaszoljuk vagy hólyag papírral bekötjük. Sült húsok mellé használjuk mind a kettőt épen úgy, mint a mustárt. Ezen mártásók egyike paradicsom Catehup, másika ugorka Catehup. Minden háztartásban általános használatú az eczetes és vizes ugorka. Eltevési módja is általánosan ismert De mert kezdő gazdasszonykáknál még is megesik, hogy az eczetes ugorka megvirágosodik, a vizes ugorka pedig ellágyul, megemlítem, hogy ha az eczetes ugorka közzé eltevéskor fekete mustármagot teszünk, meggátoljuk a bimbósodast. (2 literes üvegre 1 evőkanálnyi mustármagot számíthatunk.) A vizes ugorkát pedig csak úgy biztosíthatjuk az elromlás ellen tavaszig is, ha nagyon egészséges ugoi- kákat rakunk az üvegbe s a tetszés szerinti fűszereken kívül, nehány szelet tormát is teszünk közé. Az üveg nyakánál pedig egy pár szál keresztbe tett zöld szőlő venyigével leszorítjuk az ugorkát hogy a vízből ki ne emelkedhessék. (Ha az ugorka a vízből kiemelkedik, elromlik.) Ezután annyi forralt de kihűlt sós vizet öntünk az üvegbe, hogy az ugorkát bőven ellepje. Hólyag papírral szorossan lekötjük s addig hagyjuk forró napon, vagy meleg konyhában, mig csak nagyon fól ki nem forr. Ehhez ö—6 nap szükséges. Ha jól ki- orrt, akkor biztos az elmaradása, különben elromlik. Áttérek most a gyümölcsök aszalására. A lágy magú gyümölcsöt az aszalás kezdetén mentői nagyobb hőbe tegyük, azonban csak olyanban, hogy meg ne süljön és fokozatosan juttassuk alacsonyabb mértékű hőbe. A csontmagu gyümölcsöket pedig éppen ellenkező módon aszaljuk, mert ha mind(2) 1903. Október 11. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. járt nagy hőbe tesszük héja felreped, s meglágyult húsa kifolyik, tehát gyenge Ilinél kezdvén az aszalást úgy juttatjuk a gyümölcsöt fokozatos szikkadás után nagyobb és nagyobb hőbe. Nyár elején, a mikor még friss alma nincs, a régi pedig már elfogyott, használhatjuk rétesbe, lepénybe, vagy kisütve, az aszalt almát is, ha annak megfelelően aszaljuk. Az almát meghámozván, karikákra szeleteljük, kis kerek formával közepét vagyis magházát kivágván, sós vízbe tesszük. 15 — 20 perez múlva aszaló rácsra rakjuk és azonnal aszaljuk. így szép világos szinü marad. Tavasszal, használat előtt meleg vizben áztatva megpuhitjuk s szitára rakjuk, ha kissé megszikkadt, épen úgy használjuk fel mint a friss almát. Erre a czélra aszalhatjuk a borízű, nyári vagy a szél által levert, kevés értékű téli almákat is. A birsalmasajt készítése általában véve nagyon ismeretes, tehát felesleges ismertetnem, csak azt említem meg, hogy ugyanazon módon, mint a birsalmából, minden más gyümölcsből is készíthetünk sajtot, Van ugyan a gyümölcssajt készítésének többféle módja, de azokra, az idő rövidsége miatt nem terjeszkedhe- tem, annyit azonhan még is megemlítek, hogy bármi- képen készítjük is a sajtokat, díszíthetjük azokat Bretonfestékkel színesített gyümölcssajt tömeggel, hámozott dióval, mogyoróval, avagy mandulával, de csak akkor díszítsük, mikor a sajt már kellőképpen megszikkadt. Akkor a diót, mogyorót vagy mandulát ezukorszörp- ben megfőzzük, és azonnal, még forróu rakjuk a sajtra. Végül a szállítandó gyümölcsök csomagolásáról emlékezzünk még meg. A finom körte és aima csomagolásánál a láda négy oldalát csomagoló papirossal borítjuk, fenekére pedig kisujjnyi vastagon fagyapotot, vagy zabpolyvát esetleg puha szálú szénát teszünk, papirossal lebontván, sorban, szorosan egy réteget rakunk rá, a selyem papírba vagy kalap csomagoló papirba göngyölt gyümölcsből. A körtéket oldalt fektetve csumás végeikkel összeforditva, az almákat pedig végeikre állítva rakjuk, A láda oldalánál maradt üregeket fagyapottal vagy polyvával stb. kitömjük úgy, hogy a gyümölcsök minden irányban feszesen áljának. Ekkor egy lap papirossal az egész réteget lebontjuk, rá rakjuk a második réteget épen olyan eljárással mint az elsőt. Mikor a láda megtelt, a pakoló anyagból felülre is teszünk annyit, hogy a tetőt rászegezvén, a gyümölcs feszesen álljon. A szőlőt 5 kilónál nagyobb mennyiségben csak lapos ládában előnyös szállítani, de igy is legfeljebb 15 kilót. A ládákat vagy kosarakat papírral kibéleljük úgy, hogy a papír jóval magasabbra érjen a láda szélénél. Ekkor belerakjuk a fürtöket, lehetőleg szorosan illesztve egymás mellé. De a még igy is maradt hézagokat megfelö .kisebb filingokkal töltjük ki, hogy a zuáódást meggátoljuk. Szőlőnél az alsó réteg csumájai oldalt vagy fölfelé, a felső réteg csumájai pedig lefelé álljanak. Ha a láda vagy kosár megtelt, a bélelő papirost ráhajtjuk, a szükségnek megfelelő csgmagoló anyaggal beborítjuk, a tetőt L szögezzük vagy levarrjuk. Úgy a gyümölcs feldolgozásáról, mint szép elte- leltetéséről, valamint egyéb háztartási dolgokról még sokat lehetne mondanom, de akkor igen hosszúra nyúlnék felolvasásom. Ha azonban kedves hallgatóim közül valaki háztarátsi dolgokban kérdést óhajt tenni hozsám, amennyiben tehetségemben áll, szívesen szolgálok felvilágosítással. Nagybánya vidékének föld-alkata tekintettel az iparra és a bányászatra, Dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület Nagybányavidéki osztálya október 10-iki gyűlésében Felsőbányán tartott előadása után. Eltekintve a különféle ércznemektől, melyek részben a bányafeltátások által ismeretesek, Nagybánya vidéke és ennek környezete még más oly szervetlen terményekkel is meg van áldva, melyek különféle czélokra felhasználhatók tehát az iparra fontos ásvány és kőzet — anyagot nyújtanak. Czélja az előadásnak ily hasznosítható anyagok ismertetését adni, mely czélból külön tárgyalja a föld-alkatot általánosságban és tekintettel az iparra, egy másik részben pedig a föld-alkati viszonyokat tekintettel a bányászatra. I. rész. A föld-alkat általánosságban és tekintettel az iparra Hegyvidékünk legszélsőbb déli és keleti határövén túl a Lápos folyó felé elterülő sik és dombo- zatos térséget a sediment kőzetek, magát a hegyvidéket pedig uralkodóan az eruptiv s alárendelten az üledékes kőzetek alkotják. A vidék geológiai múltjára nézve alapvető irányul szolgálnak ama képződmények, melyek a Fekete-hegy aljától délnyugati irányban Bajfaln és Gyertyános határán le egészen a K.-Monostor pre- lukai hegységig terjednek. Ezen hegy-tömeget alkotó kristályos palák a szerves életnek még semmi nyomát sem mutatják, minden más képződmény velük szemben későbbi eredetű ; a kristályos palák megjelenési korszakát ősi-nek vagy azói-nak (élettelennek) mondjuk. A kristályos palák települését követő első (pa- leozói) és második (mezózói) korszak, eltekintve a krétakörben kárpáti homokkőtől, a mi vidékünkre nézve nyomok nélkül maradt. Ezekre következő harmadkor elején az eocén 41. szám. ben a kárpáti homokkő ülepedése folytatódik; majd a mészkő-, agyagos-homokkő-, a conglomerátos sedi- mentek.majdmásez időbeli felsőbb rétegek lerakódnak. A harmadkori vulkáni működés, mely az eocen után vette kezdetét, a trachytok, dacitok és andesi- tek hegycsoportozatát eredményezte ; ezek eruptiójá- ból keletkezett hamu és törmelék mint tufa és breccia bő anyagot szolgáltatott az üledékes képződmények összetételéhez. Ezek mellett a mészkő a márgák, homokkövek, az agyag-palák, a tályog és agyag a harmadkori medenezébe kerülnek ; településük időszakos egymásutánjában mint oligocéni és neogénsorw (mediterráni, sármáth, pontusi) üledékek különböztetnek meg. Völgyeink és folyóvizeink mostani rendszere a negyedkorban vette kezdetét, folytatólag aztán reá következik a jelenkori felszín alakulás. A. Azói közetek és harmadkori üledékes képződmények, i. Az öskorbeli közetek. Ide tartozó kőzetek a K.-Monostortól Preluka felé vonuló hegységben és a Brébfalvi hegy tájon szerepelnek. A prelukai hegy-tömeg északi oldalán a kap- niki patak, túlsó dél-nyugati tövében pedig a Lápos folyó által körülvéve, 502 méterig emelkedő szigethegységet képez. Főalkotásban része van főleg a gneisz-, a csillámpala és a dolomitnak! az első két kőzet gyakori átmenetet képez gneisz csillámpalába, melyre települt az ősdolomit, utóbbira pedig a csillámpala. A kristályos palák k. é. csapással és d. k. dü- j lésben O-Prelukától egészen a túlsó macskamezői oldalokig tartanak s lejebb a Láposi part mentén kiékülnek. A csillámpala, melynek átmenetei az agyag-, a quarcz-csillámpala és amphiból palába a Preluka felé vezető ut vágásoknál látszanak, a Lápos folyó felőli keleti oldalban igen gazdag a gránátban, melynek kristályai a mállottabb kőzetből kés heggyel könnyen kibonthatók, nagyban pedig az esővíz sze- melgeti kifelé. Terjedtebb az amphiból pala a déli Bortura alatti pataki átvágásokban ; a Medve völgyben (Ur- sului) hasadékos sziklapadokat képez, helyenkénti amphiból gneiszba átmenettel. Málló bomlásából a chlorites palák állanak elő, milyenekhez számos ponton fészkes beékelésekben talkpala is járul, mely az agyag csillámpala mellett nem ritka. A gránit (gneisz gránit és pegmatites gránit) csak alárendelt kissebb településben és a csillámpala közte tellérszerü beékelődésben mutatkozik. A palák mállottabb üregeiben chloresit és steatites anyagok az u. n. fazékkövet alkotják, mely kitűnő anyagot nyújt a tüzellenes béllések, falak, kályhák, olvasztó tégelyek, ’s tűzben használandó j egyéb edények készítésére. [Folytatjuk.] Heti krónika. Szabolcsból, Hajdú, Szatmár megyékből nagy tüzek hire érkezik. Leégett Viss, Hajdú Szoboszló, ég a láp. Börvely és Kaplony vidékén az emberele lába alatt tüzes a talaj, a szegény nép ott kesereg s nem akar kiköltözni. Tegnap már ezer hold lángokban állott. Gróf Károlyi, báró Uray, gróf Tisza István birtokain tüztenger ropogtatja az avart és a ku- koriczát, nehány munkás ember tengeritörés közben családostul oda veszett az izzó lávába lovastul szekerestül. A vármegye csendőröket, katonákat rendelt ki hogy kiköltöztesse erőszakkal a lakosokat, a miniszter szakértő vezetőket vezényelt a helyszínére, de nem birnak a tűzzel, esténként vérpiros az ég s a pernyét Sz.atmárig hajtja a nyugati szellő. Szomorú viszonyok | A megyegyülés izgatott, megdöbbentő hangulatban csütörtökön este 9 .óráig tartott, pénteken csak a 13-ik pontig tudtak jutni. Az ellenzék felolvastatta az alispán! jelentést, a záró- számadást, a költségvetést, a mellékleteket s hozzá szólott minden egyes pontjához, felolvastatott mindent a mit csak lehetett. Ma folytatják a 400 tárgyas gyűlést, de talán ma sem fogják befejezni, az obstrukezió és exlex, mint a futó tűz terjed el az egész ország minden rétegében. Most is tárgyalnak, ha még meg nem haltak. A nemzet jobbjai kezdenek kétségbe esni a haza sorsa felett! S idehaza békés, csendes veröfényes napok uralkodnak, a tolvajlások és betörések, a verekedések ma is napirenden vannak ugyan, ezek azonban nem olyan természetűek, hogy nagyobb aggodalomra adnának okot. Küszöbön a szüret, száz meg száz hordót hitelesítenek naponta a városházán, olyanforma képet tár elénk annak udvara, mintha a régi vendéglőből átved- lett hivatalos épület ismét csak korcsma volna. Most már azt sem tudjuk, esőt kivánjunk-e vagy meleget, mindenre eső kellene, csak a szüretre j 5 idő, de mégis több érv szól az eső mellett, igy tehát tekintettel a közóhajra s lapunk előfizetőire, holnapra esőt jósolunk, ez fogja csupán a lápi tüzet is eloltani. Ma két mulatság következik. Az egyik Felsőbányán a bányász és kohász osztálygyülés bálja, másik Nagybányán kuruez-estély a polgári körben. Nehéz helyzetben vagyunk, melyiken vegyünk részt? melyiket szeressük? Sokan vissza fognak maradni, mert egyiket sem akarják megsérteni. Ám azért, hogy mindkét helyen bebizonyítják, miszerint ex lex- ben is lehet tánczolni, az iránt teljesen nyugodt a krónikás.
