Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-04 / 40. szám

szolgálat, ezért fizessen a város 5600 koronát, a költségek felét a belügyminiszter viseli, a szolgálati viszony közelebbi tárgyalások során volna megállapítandó.

Itt szelesebb körű vita fejlett ki, de végül az indítványt még is csak elfogadták, igen helyesen, mert a mi népünk már annyira elbizta magát, hogy csakis komoly, szigorú, pontos csendőrökkel lehet megrendszabályozni. Végre tehát lesz rend nálunk is.

Ezután a tanácsnak sok üdvös előterjesztésére került a sor, melyek a város szépészetét és rendezését czélozzák, a melyekről azonban alábbi tudósításunk nyújt részletes felvilágosítást.

Elnök: Torday Imre h. polgármester.

Jegyző: ugly Mihály főjegyző.

Hitelesítők: Dr Miskolczy Sándor, Gellert Béla, | Km. Pap Sándor.

Hitelesítés ideje : október 10. d. e. 11 óra.

1. Elnök előadja, hogy 24 órával a gyűlés megnyitása előtt Ember Elek indítványt adott be az iránt, "hogy az állami adókat és ujonczokat a város tagadja meg s tisztviselőinek tiltsa meg, hogy az adókat elfogadják, vagy az ujonczozásban segédkezet nyújtsanak.

A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta.

2. Napi rend előtt Révész János szólalt fel Zelenszky beadott kérvénye ügyében s kérdést intézett, hogy miért nem terjesztetett az ide ?

Elnök rögtön megadja a választ, hogy az ügy véleményezés végett a rendőrkapitányi hivatalnak adatott ki s legközelebb napirenden lesz.

3. Az 1904. évre összeállított érték-képviselői névsorát az 1902. évi főkönyv alapján beterjesztették következőleg:

M. kir. bányakincstár, Calasanti József bánya, Incze Sándor és testvérek, Részvény-takarékpénztár, Városi takarékpénztár, Molcsány Gábor, Stoll Béla, M. kir. erdő-kincstár, Almer Lajos, dr. Lovrich Gyula, Minorita-rend társház, Stoll Gábor, Harácsek József utódai, L. Bay Lajos, Harácsek Vilmos utódai, Stein- feld Mór, Steinfeld Sámuel, Gróf Dégenfeld Sándor, Moldován László, Svaiczer Ilka, Borpataki Miksa- bánya, Körmendy Sándor, Wass Lajos, Neubauer Ferencz, Bittsánszky Edéné, Hanzulovits Kristóf,

• Komzsik Alajos, Turman Olivérné, Szathmáry Béláné, Szabó Adolf, Szendy Antalné: Grillusz Emil, Stein- feld Lipót, Husovszky József, Virág János, Csomós Áronné, Ajtai Nagy János, L. Bay József, Sziklavárv Adolf, Platthy Géza, Bernhardt Adolf, Gellért Béla, Petky Gyula, Mikó Béla, Madán Ferencz, Weisz György, Robelly Lajos, Km. Pap Sándor, Dr. Kádár Antal, B. KovátsGéza, Penthy Albert, Drumár János, id. Klement Károly, Szellemy Geyza, Vida Aladár, Simay Tivadarné.

A beadott névsor a legközelebbi közgyűlés napi rendjére tűzetett ki. Ezentúl 56 virilis lesz, mivel a város jelen népességének ez felel meg.

4. A csendőr-parancsnokság megkeresése nagyobb vitát provokált, t. i. igénybe venni óhajtja-é a város a csendőrséget rendőri szolgálatokra?

Egyhangúlag pártfogolta mindenki az indítványt, mert valóban a nép már nagyon fegyelmezetlen s a rendőrség mai szervezete mellett a rend fenntartása már-már lehetelen.

A képviselet elfogadja azt, hogy Nagybányán a csendőrség teljesítse a rendőri szolgálatot s a szolgálati viszony megállapítása, valamint a beszün(2) 1903. Október 4.

Mit is keressen Bakonyán'egy ilyen szép, gazdag asszony?

Mit csináljon ott a szegényes szülői házban? Jaj, mert megváltozott az egész külseje a szép me- j nyecskének! Az olcsó, egyszerű ruhácskák helyett most selyembe, bársonyba öltözött; arany fülbevaló, karperecz csillogott rajta; akár úri dámának is beillett volna. De a szépsége az a leánykori bájossága megmaradt. Magas, karcsú, vállas, hosszú rőtbe játszó hajjal, nagy dióbarna beszédes szemekkel s í akkora piros szájacskával, mint egy szem cseresznye. Egyszer egy vándor festő le is pingálta valamelyik templom számára, oltárképnek.

Mióta férjhez ment, nem láttak mosolyt az arczán; komoly álmodozó lett, néha sirt is, de könyeit eltudta titkolni környezete előtt. Pedig az ura "a csillagokat is lehozta voina neki az égről. Hiába volt minden kényeztetés, ott bent a szivecské- ben kellett valami féregnek lenni, mely lassan-lassan emésztette őt. Otthon ült mindig a nagy cserepes kőházban, csak akkor mozdult ki, ha az ura nem volt otthon. Hetenként háromszor-négyszer is kellett Csajkás uramnak Lippára berándulni a gőzmalomhoz; üzleti összekötetései voltak. Ilyenkor Borcsa kisétált a nagy gyümölcsösbe, mely egészen a Maros partjáig nyújt s néha egész nap nem látta senki Elvonult fájdalmával a zizegő fák közé, a locsogó habok mellé és siratta elvesztett boldogságát.

Ma is mikor Csajkás uram elutazott, nagyon szomorú volt; feltűnően szomorúbb, mint máskor. Észre is vette molnár uram s nagyon lehangolva távozott; szenvedélylyel szorította szivéhez a bánatos asszonykát s homlokon csókolta.

Első feleségétől volt egy kis öt éves leánykája ki forró ragaszkodással viseltetett a mostoha iiárnyában. Mikor Csajkás uram kilépett az ajtón, megcsótetendő állások és a költségek körvonalozása végett azonban Virág Lajos indítványára egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Torday Imre, Schönherr Antal, Égly Mihály, Marosffy Dezső, dr. Miskolczy Sándor, Km. Pap Sándor, Stoll Béla, Bálint Imre, Virág Lajos, Révész János, Moldován László, dr. Makray Mihály, Fábián Lajos, Oblatek Béla, Kupás Mihály.

Ezen bizottság három hét alatt jelentést tenni tartozik.

5. Thurzó Ferencz volt levéltáros azt kérelmezi, hogy nyugdija ne csak levéltárosi, hanem, közgyámi (200 frt) fizetése után is állapitassék meg.

A közgyűlés a kérvénynek helyt ad s méltányossági szempontokból a 200 frt után is megállapítja nyugdiját 1903. november 1-től.

6. A fűrész-malom bérletére nézve a tanács beterjeszti az árverési feltételeket.

S ezeket a közgyűlés megállapítja és elfogadja.

7. A fajzási jog gyakorlására nézve a tanács javaslatát a képviselet kiadja a gazdasági, pénzügyi és jogügyi bizottságnak javaslattétel végett.

8. A tőkési ut részére kisajátított földterületből egy részlet felmaradt s ennek eladása iránt a tanács javaslatot tesz.

A közgyűlés megadja az engedélyt az önkéntes árverésre.

9., A Posta-rét kikövezését a képviselet elrendelte. Attétetik a költségvetés készítő-bizottsághoz.

10. Szükségessé vált a Széchenyi liget térképezése. Ennek költségére 400 koronára volna szükség.

attétetik a költségvetéshez.

11. A fasor helyreállítására nézve a mérnök beterjeszti költségvetését 22612 K értékben.

Szintén ezen bizottsághoz tétetik át.

12. A csendőrségi laktanya mellett levő ut ki- hasitására vonatkozólag beterjeszrett költségvetés az építészeti bizottsághoz megy át.

13. A város utcza szabályozási vonalainak megállapítása tárgyában készített tervezet Stoll Béla indítványozónak adatott ki véleményezés végett.

14. A g. kath. templom mellett létesítendő sétatérre nézve költségvetést ad be a mérnök, mely szerint 4220 koronába kerülne e park létesítése.

A közgyűlés ezúttal érdemlegesen nem határoz, hanem szintén a költségvetés-készitő bizottsághoz teszi át ezt az ügyet is.

15. Dr. Miskolczy Sándor egyrészt, valamint Moldován László és Pokol Elek másrészt a borpataki völgyben egy és ugyanazon vizjogra a szolgalmat kérik. Ez a dolog különben jelenleg alispáni döntés allatt áll.

A képviselet a szolgalmi jogot Moldován Lászlónak és Pokol Eleknek szavazattöbbséggel megadja.

Végül 16. Révész János indítványára Lukács Ferencznek »a Magyar pénzügy fejlődése ez.« művéből 5 péld- a hivatalok számára a város megrendelt.

Gyűlés vége 12 órakor.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

A Rozsályi források.

— A vízvezetéki bizottság kiszállása. —

Csütörtökön, okt. 1-én a vízvezetéki bizottság kiszállott a Rozsály északi oldalán. Több bizottsági tagnak az volt a véleménye, hogy most a legnagyobb szárazságban kell megtekinteni a forrásokat és nem bőviz idején, mint azt Wagenführer tette. A bizottságban részt vettek: Bálint Imre, Bertalan Miklós, Ember Elek, Égly Mihály, Makray Mihály, Mikó Béla, Molcsány Gábor, Révész János, valamint Jeszenszky és Szabó erdészgyakornokok.

kolta a gyermeket s halkan fülébe súgta: menj a mamához, maradj vele, mig haza jövök.

A gyermek mostohája ölébe kúszott s nyakát átölelvén, kis szöszke fejét anyja keblére fektette. Borcsa felöltöztette a leánykát legszebb ruháiba, aztán előszedte játékait, miket Rarácsonkor a kis Jézus hozott neki, mind kirakta eléje, hadd játszék kedvére a kis ártatlan, ő pedig elővette leánykori utolsó ruháit, felvette magára haját befonta leányo- san s piros pántlikát fűzött bele. Sokáig nézte magát a tükörben; akárki megesküdött volna, hogy most is az a karcsú, ártatlan szűz, ki ezelőtt egy évvel volt.

Egy köny gördült alá szeméből, de letörölte hirtelen, nehogy a gyermek meglássa. A gyermekek akaratlanul is árulóvá lesznek. Oda ment a játszó leánykához, szenvedélyesen ölelte magához. A gyermek tágra nyílt szemekkel nézte a mamát, kit ilyen ruhában még soha sem látott, mintha nem is az ő j mamája lenne. Mégis mondta rögtön a ki§ okos:

— Édes mama olyan, mint egy néni! —

— Játszál csak gyermekem, — mondta gyöngéd hízelgéssel, —- mindjárt vissza jövök !

— Hová megy édes mama? — tudakolta a gyermek kíváncsisággal, — vigyen el engem is!

— Maradj édesem, azonnal jövök! —

— Mikor jön vissza édes apa?

— Estére édes gyermekem; légy addig jó gyermek! —

Azzal mégegyszer megcsókolta a gyermeket s hirtelen kifordult a házból, nehogy a fakadó köuy- nyek elárulják. Az ajtón kilépve észrevette, hogy az arany-fülbevalókat elfeledte letenni, gyorsan kikapcsolta füléből s letette az almáriomra. Most már minden ami rajta volt, leánykori tulajdonát képezte. Azzal neki vágott a nagy gyümölcsösnek. A kertben óvatosan körülnézett, nehogy valaki meglássa,

40. szám.

Nyolcz órakor reggel volt a találkozás Feketepatakon, honnan 9 órakor indult el a bizottság eszközökkel és térképekkel fölszerelve s 10 óra 35 perczkor érkezett jó hegyi gyalogolás után az északi oldal egyik legnagyobb forrásához a Tyestyorához. Itt egy körülbelől 100 m2 kis medencze van elhanyagolt állapotban, melyben a viz előbb megáll egy darabig s csak aztán folyik ki a kis völgyből egy helyen.

A korhadt fáktól, mohtól, iszaptól ellepett me- 1 denezébe több forrás jön be, azonban ezek is korhadt fák és omladékok közt bujkálva tűnnek el.

A kivezető folyásnál a bizottság felfogatta a vizet bádogcsővel, megmérte s megállapította, hogy másodperczenként 1 liter vizet ad, vagyis 86400 litert naponként, tehát körülbelül 20 ilyen forrásra volna szükség Nagybánya ellátására, megnézte még a bizottság a tilburai völgy főforrását, a mely szintén körülbelől ilyen nagy.

Kétségtelen, hogy a Rozsály északi oldalán ilyen forrásokat sokat össze lehetne szedni a egy főgyűjtő csatornán behozni. Ez azonban oly óriási költségbe kerülne, hogy megvalósítására még gondolni is abszurdum.

Végig hallgattuk a bizottsági eszmecserét és azt a meggyőződést alkottuk belőle, hogy a Rozsály vizeit ott kell megszűrni, a hol a viznyomásra a kellő magasságot megkapjuk, tehát ménnél közelebb s a mennyiben közkutakra úgy is szükség van — akár lesz vízvezeték akár nem — a vascsatornai forrást, mint igen közel fekvő jó vizet, be kell hozni a fasori térségre. Ezzel együtt a Veresviz vízvezetéke is meglesz oldva.

Körülbelül ez lesz a bizottság megállapodása. Jövő héten a bizottság a vascsatornai csörgőhöz is ki fog szállani.

Az az ideális terv, hogy forrásokat szűrés nélkül vezessünk be Nagybányára, megvalósithatatlan- nak látszik, mert nincs oly forrásunk, mely egy helyről bő, nagy mennyiségű vizet szolgáltatna, nem marad tehát egyéb hátra, mint a szűrés, szült vízzel aztán módunkban van akár 100 ezer embert is ellátni.

Nagybánya város községi iskolái.

Nagybánya város közművelődésének emelésében a képviselő-testület 1903. évi szeptember hó 23-án délelőtt fél 12 órakor igen nevezetes határozatot hozott, a melylyel az államosítás a város életében lényegtelen dologgá törpül.

A város megalkotta az államsegélyezés jogalapját, ez a jog-alap az 5 százalékos iskolai pótadó. Istenem, sóhajt fel a dologhoz nem értő polgár, hát pótadó lesz? Ez fogja a polgárok terheit emelni? Koránt sem, a ki a közgyűlésen jelen volt az halhatta a módozatot, hogy Révész János és Marost! Dezső képviselők mily módon fogják ezt a költség- vetésben czim és jelleggel átutalni, hogy az nagy teher ne legyen. De ez átutalásnál legyenek tekintettel arra is, hogy a városra nézve a 4 forintos tandíj, a mi miniszteri újabb utasítás 26. S-ának 5-ik pontjába ütközik redukáltassék, mert a tandíj fejen- kint 4 koronánál nagyobb nem lehet. Itt mégis 8 korona a tandíj. De 1871. évi márczius 4-én 2872. szám alatt a tanfelügyelőkhöz bocsátott rendelet 8. pontja szerint is 2 frt, melyet a község azon esetben szabhatott magasabbra, ha a népoktatás előmozdításának érdeke kívánta.

Ma ez az ok megszűnt, a 92000 korona után kivett pótadóból nemcsak fedezheti az előállott 2400 korona két tanító állomás költségeit, hanem még a

állott pár pillanatig s mély fájdalommal nézegette az elsárgult lombokat, melyek még megmaradtak , egy-egy ágon s csöndes zizegéssel hullongtak [lábai' elé. Egy elkésett őszi rózsa még ingatta halvány piros fejét az egyik virágos táblában, azt leszakította s hajába tűzte. A fákon a szarkák és varjak serege lármázott s a mint feléjök közeledett, nagy kárro- gással rebbentek föl s szálltak a Marosmenti füzekre. A kert végén kis ajtócska volt, mely épen a Marásra nyílt- Körülnézett még egyszer, nem látja-e valaki, aztán hirtelen fölnyitotta és kilépett a homokos partra.

Itt állott az ajtó közvetlen közelében Inotai Andris s mellette egy kis lélekvesztő csónak kikötve egy oszlophoz.

Szenvedélyes, vad hévvel omlottak egymás karjaiba s sokáig némán átölelve tartották egymást. Itt nem látta őket senki; a rév jó messze volt, az alsó kanyarulatnál, úgy hogy még a legélesebb szem is legfönnebb egy pár madárnak képzelhette volna a szerelmeseket. Itt találkoztak ők egy év óta mindig Nem kellett Andrisnak a réven átjárni, átjött ő kis csolnakján mindig, valahányszor Csajkás Bálint uram Lippára utazott. Gyöngéd szerelemmel simogatta a szép asszony haját s forró ajkaival lihegve csókolta a remegő ajkakat s a könytől ázott szemeket; aztán átfogta erős karjaival a remegő asszonyt, leültette a csolnakba, gyorsan beugrott maga is s eloldotta a kötelet.

Mint egy gyermekjáték ringott a lélekvesztő drága terhével a Maros hullámain.

A lehunyó őszi nap még vetett egy pillantást a hegyek ormáról alá a Marosra s búcsúzóul bearanyozta a szép Borcsa haját, aztán leszállóit az égről pihenni s szürkülő homályt hagyott a völgyben maga után . ..