Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-27 / 39. szám

1903. szeptember 27 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 39. szám (5) ért, mert ő mindenét feláldozta érte s önkéntes szám­űzetésébe.) is ezé volt minden gondolata, hogy meg­tartsa ezt nekünk. Kurucz ivadékok ! Ide állítottuk nektek az em­léket, hogy legyen ez a Veszták forrása; láng a mi ; éleszt, tíiz a mi hevit: a hazaszeretet lobogó szent tüze! Ide járjatok erőt és lelkesedést meríteni ! És most, midőn itt áll a ti lelkesedéstekböl emelt kurucz halmon a ti lelkesedő szivetek bizonyi- tékaképen Nagy Rákóczinkat dicsőítő emlékművünk: hadd szálljon fel az Egek urához a legszebb tem­plomi ének : „Isten! áldd meg a magyart ! Megbünhödte már e nép, A múltat s jövendőt.“ Révész János beszéde. A tiszaujlaki közebéden »Hej Rákóczi, Bercsényi! Bezerédi. Magyar vi- , tézek nemes vezéri. Hová lettek, hová tűntek válo­gatott vitézi?« Sóhajtva igy kiált fel a magyar. Me- | reng a múlt idők nagyságán s csodálatos, imádatos j érzelemmel borul le a nemes kumcz-szellem előtt, mely Rákóczi idejében szentiélekként ihlette meg a magyar nemzetet. Mint sebesen zugó szélnek zendü­lése," végig járta és magával ragadta az egész országot. Mi volt a kurucz-szellem? Szelleme a szabad­ságnak. Száguldó csapatok riadója reszkettette meg j a léget: »pro libertate!« A szabadság az ég angyala! Szent eszmény! Mithosi istenasszony, kinek csók- : jáért hevült, küzdött minden magyar ifjú, c nem bánta, ha e csók szemepilláit a harcztéren örökre ; lezárta. Mi volt a kurucz-szellem ? Szelleme a vitézség­nek. Büszkén énekelte a daliás kurucz : Csirlom Pallkó, csínom Jankó csontos kalabérom Szép selymes lódingom, dali pár pisztolyom. Nosza rajta, jó katonák, igyunk egészséggel. Menjen tánczba kiki köztünk az ő jegyesével. Csakhogy az a táncz a fegyverek táncza volt s a jegyest nem az oltár előtt, de onnan az ellenség sorából választották s a halállal jegyezték el és hű­ségesek voltak, kitartottak a bölcsőtől, a koporsóig, a tiszabecsi ütközettől egész a szatmári vásárig. Szelleme a tőről metszett magyarságnak Bízott a kurucz, »hogy az Isten ád jó reménységet, hogy még Buda lát valaha királyi felséget., Elsírta dalát a tárogatón: »Eides hazám, mire ju­tái, csak azt sajnálom.« Támasztott magyar hadsereget százezer vitézzel, kik a hármas szivárvány alatt hadi parancs nélkül is vígan mentek tüzbe, »hol zúg ezer ágyú a harcz me­zején, ottan keseregni es nem fogok én.« A kurucz-dalok, a magyar szellem ezen legszebb költészeti és zenei gyöngyei legjobban bizonyítják mennyire magyar volt ez a korszak! Mi volt a kurucz-szellem, az egyetértés szelleme, mely a magyarság égisze alatt tótot, ruthént, oláhot egyesitett. A Széchényi, gyűlési emlékérem három nő alakja, a katholikus, lutheránus és kálvinista vallás egyesülését örökíti meg, egy oltár, az édes magyar haza szent oltára előtt. Ennek a kurucz-szellemnek fennmaradásáért: a szabadságnak, a vitézségnek, a magyarságnak, az egyetértésnek megőrzéséért emelek poharat! Bay Lajos beszéde. A tiszaujlaki közebéden. Nem volt oly bűne e nemzetnek, melyért oly keservesen lakolt volna, mint az, hogy nemzeti nyelvét elhanyagolta. Ősi alkotmányunkat sokszor elvették, de min­dig visszaszerezték azt a nemzeti hősök, hazánk te­rülete sokszor szét volt darabolva, de mindig egye­sitette azt az összetartozandóság tudata. Nyelvünkről sajnos, önként mondtunk le, ön­ként cseréltük azt fel a latinnal. Mi volna ma e nemzet, ha az államfentartó társadalmi osztály nem szigeteli el magát a latin­nyelvvel, hanem ha a rendi alkotmány élvezői a nemzeti nyelv apostolaivá avatták volna társadal­munkat. Sorscsapás volt, hogy e nemzet nem ébredt tudatára annak az erőnek, ami a nemzeti nyelvben rejlik Forradalmi megrázkódtatásra, egy Széchenyire volt szükség, hogy a nemzetet felverje álmából. Azóta lázas izgatottsággal alapította meg e nem­zet irodalmi és közművelődési társulatait, kiket ma már mint nemzetfentartó faktorokat üdvözölünk. E nemzet sok százados hibáinak korrektorai, jövő boldogulásunknak letéteményesei ők, s a nem­zeti kultúra terjesztésének harczában a legkevesebb, a mivel velük szemben hálánkat leróhatjuk, ha azt kívánjuk, hogy az itt képviselt irodalmi és közmű­velődési társulatokat és jelen lévő képviselőit ha­zánk egy szebb, egy boldogabb jövője érdekében a jó Isten sokáig éltesse. Heti krónika. Szombaton, vasárnap, keletről, nyugatrló sürven száguldó vonatok szállították a népet Tiszabees felé, vasárnap reggel 10 percznyi időköz! en kél vonat jött egymásután Szőllős felől s mind a kettő tömve volt közönséggel. Több ember állott a kupé folyo­sóján. mint a mennyinek az egész vaggonban szabad lennie s a kalauz nem csipte ki a jegyeket, mert egyáltalában meg sem mozdulhatott senki a vonaton. Rákóczi óta talán nem is látott Tisza-Ujlak, meg Tiszabees ennyi népet soha. A mennyi hely volt az országúton L jlaktól Becsig, az mind lóval meg em­berrel voll tele s még a terekre és ulczákra is ju­tott elég. Mi polgárok ünnepeltük a katonákat, katonát azonban nem láttunk egyet sem. A vitéz magyar ez- redek nem lelkesedhetnek hős elődeik példáján, a vorsrift nem engedi, pedig ide kellett volna jönni Körbernek és társainak megismerni a magyar lelke­sedést, látni a kurucz szellemet a XX. századbau Csak a csendőr-szuronyok villoglak itt ott s li­hegett a kakastoll, de a népnek nem volt szüksége rendőrre, komolyan, méltóságosan fegyelmezte az maga magát, Oda át a faluban is ünnepeltek. Becsen szálló igévé vált : Nem kell Mécs, éljen Becs, Rákóczi a kardjával levágta az ékel róla. Hanem a jó Kuczug Balázsnak pajtája elégett, a konlra-ünnepély szétoszlott este »tűz mián « A sors keze nem tűrhette, hogy folyt n viszálykodjék a ma­gvar, még akkor is. mikor mindenki jót akar Obstrukczió olt is, itt is és mindenütt, már a tanítók között szintén kiütött a héten, sőt a diákocs- kák szintén obstruálnak. Csinálnak nemzetiségi kér­dést az önképzőkörben holott jobb volna a gyenge és erős oristust, vagy a sinust meg a cosinust tanul­mányozni. Ilyen a világ sorja, felülről lefelé ragad a politika s az ex-lexben kinek ne volna gyönyörűsége, hiszen erre törekedett mindig a nép már a régmúlt­ban is, azt hívén, hogy törvény nélkül boldogabb lesz. De épp azért, hogy okosodjék a magyar a mi derék képviselőtestületünk megtagadta önmagát s ne­vezetes lépést tett a héten, mikor a népnevelésre megszavazta egyhangúlag a közművelődési pótadót. Levesszük a kalapot Nagybánya képviselete és meghajtjuk a zászlót a tanács előtt Ez a nap. epocha a város történetében. És hogy ki ne fogyjunk az ünnepekből, holnap nagy társaság indul Szatmárra, a Kertészeti kiállításra s bizonyosan fog menni mindennap a jővő héten. Nagy hálával tartozunk Szatmárnak, hogy létre­hozta ez az ünnepséget s lelkesítjük a közönséget, hogy ne sajnálja az utat Szatmárra, vizet azonban ne igvék a testvérvárosban, mert valami betegségek lépteik fel szórványosan, egyébiránt hogy mikor bort ihatik, vizet nem fog inni, azt mindig a fölleszi nagy­bányai emberről a krónikás Különfélék. Kérelem. Lapunk t. előfizetőit a napokban beálló uj évnegyed alkalmából kérjük, hogy előfizetéseiket megújítani, illetve hátralékaikat okt. l-én megküldeni szíveskedjenek. Nem kímélünk áldozatot és fáradságot, hogy XXiX. eves lapunkat továbbra is becsülettel föntartsuk s igy bizalommal kérjük ezutánra is szives párfogásukat. A kiadóhivatal. Fényes esküvú. Dr. Lovrich Islván budapesli ügyvéd, dr. Lovrich Gusztáv fia a napokban kelt egybe Budapesten dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár leányával: Margittal. A templomi esketési szertartás 19-én, szombaton volt a szerviták templomában. Lakoma után az ifjú pár nászúira ment. A pénzügyminiszter az irodalomért. Lukács Fe- rencz helybei pénzügyőri biztos legújabb művéből (A magyar pénzügy fejlődése) a pénzügyminiszter 120 kötelet rendelt meg lárczája terhére s a szak­közegek közt kiosztja Lukács művét, melyet lapunkban annak idején részletesen ismertettük s most gratulá­lunk. a megérdemelt kitüntetéshez. Gyászhir. Megdöbentő gyászhir érkezett tegnap este városunkba, özv, Kunay Edéné egyik jeles, ro­konszenves fia: Kunay Imre törvényszéki jegyző, Györ-Szent-Mártonban hirtelen elhunyt 30 éves korá­ban. A család nagy szomorúsággal vette a lesulytó hirt s az édes anya, valamint az elhunytnak sógora: Smaregla Mihály a ma reggeli vona tai a végső tisztességtételre Győr-Szent-Márlonba utaztak. Váro­sunk társadalma szintén őszintén osztozik a mélyen sulylotl család gyászában s az ismerősök, a kiterjedt rokonság, iskolatársak, barátok egyaránt tájialják a derék, jóravaló íiatal ember elvesztését. Temetése holnap délután lesz: A szatmári kertészeti kiállítást szeptember hó 27-én délelőt fél 11 órakor a Kossuth-kertben Kiss Gedeon szobor leleplezése után nyitják meg ünne­pélyesen délután 2 órakor 6 futamu lóverseny. A kiállításon naponkint délután 5 órakor szakelőadás. Esténként változatos, szórakoztató program számok, úgymint: Térzenék. Tarka színpad a kiállítás terü­letének tündéries kivilágítása mellett Sétahangver­senyek. 26-án este nagyobb szabású hangverseny a színházban. A megnyitás napján az érkezőket bizott­ság fogadja és kényelmes elszállásolásolásrói beje­lentés esetén gondoskodva lesz. Vonat érkezés Nagybánya felől 8 ó. 30. p. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál a Szatmármegyei Gazd. Egyesü­let. ahol kedvezményes vasúti jegyek iránt is lehet tájékozást szerezni. Holnap II. osztályon Virág La­jossal, III. osztályon Robeili Lajossal lehet utazni, A kik hétfőn 28-án, akarnak Szatmárra menni, szives- keajenek Bálint Imrénél jelentkezni. — Uj tanítónők. Az iskolaszék Stoll Béla várme­gyei kiküldött elnöklete alatt ma d. e, 11 órakor választotta meg egyhangúlag a rendszeresített ke­reszthegyi Il-ik tanítónői állásra Bányay Ida eddigi h. tanítónőt. Kisegítő tanitónőkül az iskolaszék a központi III. osztályba Homola Elvirát, a veresvizi I. osztályba Stiglicz Laurát alkalmazta. Kurucz-estely. A polgári olvasókör október hó 10-én, a dalárdával együttesen kuruez-estélyt ren­dez, mely alkalommal kurucz felolvasás, kurucz dal, kurucz köszöntő és minden kurucz lesz. Az estély­nek előreláthatólag igen nagy közönsége lesz. Felsőbányán szeptember 28-án és 29-én vagyis a jövő hétfőn és kedden országos vásár lesz. Papiros menykö. Hétfőn szept. 21-én a községi tanítóknak izgatott gyűlésük volt. Az igazgató ugyanis előterjesztette, hogy a vármegyei közigazgatási bi­zottságtól, a tanfelügyelőség utján az a véghatáro­zat érkezett, hogy beszüntetik a tánitók jelenlegi beosztását s Alexy K. I-ből IV-ikbe, Székely A. a IV-ikből az I-be, Lázár Paula az I-ből a íl-ikba, Buday Eitelka a II-ikból az I-be menjen tanítani. A papiros menykő után nagy izgatottság, sirás, sőt ájulás is következett s a tanitógyülés határozat nél­kül oszlott szét. Az iskolaszék ma tárgyalta ezt az ügyet, a tanítók nagy örömére .kimondotta, hogy a határozatot a közigazgatási bírósághoz megfellebbezi s tekintettel a 4 hét óta érvényre emelt beosztásra és megkezdett munkára, a jelenlegi rendet nem boly­gatja. sőt az igazgatónak egyenesen megtiltja, hogy a jelen beosztáson változtasson. Az iskolaszék a vá­ros jogait védi s el van határozva, hogy ha sem a miniszternél, sem a közig, bíróságnál nem adnak neki igazat, egyértelemmel leteszi a mandátumot. A János evangélista bányatarsulat vasárnap tar­tott közgyűlésében, mivel vevő nem jelentkezett, bérbe adta a bányát és pedig a 60 tagból álló mun­kás személyzetnek. Körösy Károly a bányának 35 éven át volt derék igazgatója igy állás nélkül marad, a társulat azonban belátva azt, hogy puszta köszönet­tel őt el nem bocsáthatja, a választmányt erre nézve javaslattétellel bízta meg, A budapesti Hungária vegymü-gyár hajlandónak mutatkozik Fernezetyen kénsav és műtrágya-gyárat létesíteni s igy ez az ominózus kérdés talán már meg lesz oldva. Ideje, mert a Portörő és Koncs kör­nyékén a kohófüst már majdnem mindent elpusztí­tott s most fokozatosan terjeszkedik a Kereszthegy és Virághegy felé. A tiszabecsi győzelem emlékére szept 20-án rendezett Rákóczi ünnepély méltó volt a fejedelem nevéhez, a rendező hatóságokhoz és a nevezetes alkalomhoz. Mintegy 30000 ember volt jelen az em­lékmű leleplezésénél, felséges verőfényes időben. A festői képet nyújtó bandérium és szekér tábor szinte végnélkülinek látszott. Teljes egy óráig tartott a felvonulás az újlaki állomástól az emlékműig. Or. Ferhtel János lelkesen beszélt, s ragadta magávai a közönséget szép előadásával és gyújtó eszméivel, Dr. Ballagi Géza az akadémia képviselője, mint törté­nész valóságos kurucz vágásokat osztogatot a tör­ténelem fegyverével, határozott, hazafias, merész beszéde szinte frappáns volt. Nagy Sándor, a ki lelke volt az egész tiszabecsi ünnepnek, a ki nélkül ! semmi sem történt volna e téren, igazán élvezte az örömnapot, látszott rajta, hogy szinte emelkedik, áradozik a lelke a sikertől s hosszú fejtegetésben, de mégis érdekesen ^ismertette a Rákóczi korszak történetét, Zempléni Árpád rögtönzött költeményét sok éljenzés között szavalta az emlékoszlop előtt. Különösen a költemény végző sorai szűnni nem akaró hatást kellettek. Szerepeltek még számosán Ilyés Bálint, Domahidy,, Gróf Csáky, Becsky alis­pán s mások és minden egyes pontjára az ünnep­ség szellemi részének elmondhatjuk, hogy az kivál- lóan sikerült magas színvonalon állott. Maga az emlékmű trahit tuflaból készült, andesit lapokkal, hatalmasan kiemelkedik a síkságból, mint egy vilá­gító torony, éppen szemben a híddal, a lehető leg­szerencsésebb helyen. A turul a karddal csőréből megragadó. Az egész emlékmű Kepes testvérek vállalkozását dicséri. A közös ebéden Hugonnay főispán a királyért, Nagy László Rákóczi szelleméért, Gróf Csáky László a főrendiházi tagokért és orsz. képviselőkért. Bay Lajos az irodalmi és közmivelő- dési egyesületekért, Dr. Varga János Nagy Lászlóért, Baudisz Jenő az emléket létesített törvényhatóságok­ért és a közönség hazafias áldozatkészségéért, Doma hidy István a vendéglátó Ugocsavármegyéért, Rat- kovszky Pál az ünnepi szónokokért, Dr. Fejes István ilyés Bálintért, Böszörményi Sándor a közönségért, Dr. Kovács Dezső a megjelent hölgyekért, Révész János a kurucz szellem megőrzéséért, Nagy Sándor a sajtóért mondott pohár köszöntőt. Lapunk szer­kesztőjének köszöntője igen nagy hatást tett, szó­nokot számosán üdvözölték beszédének befejeztével. Ki kell emelnünk Bay Lajos köszöntőjét is, valamint azon körülményt, hogy Nagybánya nemzeti czi- meres koszorúja általános tettszést aratott. Este hang­verseny volt Tisza-Ujlakon fényes műsorral. Lapunk mai számában az ünnepségen mondott beszédek és költemények legtöbbjét más rovatban megtalálják olvasóink. Székely Árpád lapunk munkatársa, nagybányai községi tanító gyakorlati, aktuális nevelés- és tanitás- tani kérdéseket tárgyaló : Tanulmányok a nevelés- és tanítás köréből czimü 8 nagy nyomtatott Ívre terjedő munkát adat ki, mely tisztán nyomva, egyszerűen, csi­nosan kiállítva, a napokban hagyta el a sajtót. Mikor ezen munkának megvételét tisztelettel ajánljuk az ér­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom