Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-20 / 38. szám

Nagybánya, 1903. Szeptember 20. — 38. szám. XXIX. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE^ % MEGTELE1TIK MUTDEN "V.A.S-á.EeaSr.A.I» ’ > • ff Ifj : V.,j Előfizetési ára le •. Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal Eelsőbányai-üt^cös^ 20. sz V V ~ L Tarthatatlan állapotok. »Túlzsúfolt az iskola. A romlott levegőtől tanitani nem lehet. Atanitók izzadva, eltikkadva sietnek a friss levegőre ki az iskolából, a gyer­mekeknek nincs levegőjük, nincs helyük, az udvaron óriási porfelhők gomolyognak, az álla­pot tarthatatlan, sürgős intézkedés szükséges.« Ezek dr. Herczinger Ferencz városi főorvos szavai, ki 17-én vizsgálatot tartott az összes osztályokban, a községi iskolában, Egyelőre a közpoti III. fi- és I. leányosz­tály s a veresvizi I—II. osztály számára kell haladéktalanul helyiségei bérelni és segéd-lanilól beállítani. A III. fiú osztályban 97-en szoronganak oly teremben, mely 40-re való. Egy tanító keze alatt 97 gyermek! Lehet-e a legnehezebb osz­tályban 97 gyermekkel szellemileg haladni s szabad-é egy 60 □ méter terembe 97 gyer­meket összezsúfolni? Uraim! Ez képtelen állapot. Az I leányosztályban 72 gyermek. Abcére tanitani 72 gyermeket!! 40 gyermeknek való teremben. Hat van-e még türelem a vezetőségre hivatott emberekben. Veresvizen 107 növendék és még mindig nincs intézkedés. Rozsos I. osztályában 8—9 tanuló ül egy padban, mely 5-nek készült. Uraim ez nem is­kola, rosszabb a semminél, gyermek pusztító gyehenna. Ha valaki libát lop, azt törvény elé állít­ják megbüntetik, becsukják, ha kevesebb bélye­get tesz a nyugtájára, háromszorosan megfizet­tetik vele. Mert törvény, törvény! Miért van hát a közoktatási törvény, miért van iskolaszék, tanfeiügyelőség, minisztérium, ha a törvényen és szabályon igy keresztül lehet gázolni a jövő nemzedék pótolhatatlan testi és lelki kárára. Sürgős és komoly intézkedéseket követe­lünk a várostól, félrendszabályokkal nem elég­szünk meg s ha sem város, sem tanfelügyelősg 8 nap alatt nem intézkedik, bekopogtálunk a miniszter ajtaján és nem fogunk nyugodni, nem tekintünk se jobbra se balra, sürgetni és lár­mázni fogunk és még se fogjuk hagyni, hogy a művelt Nagybánya iskolái, közjó helyett, közve­szélyre teljesítsék hivatásukat. A bányászkongresszus. A bányászkongresszus Nagybánya és vidéke előtt úgy látszik sokat veszített nagy jelentőségéből, da- ! czára annak, hogy most már nem minden évben tartják s igy az érdeklődésnek ellenkezőleg fokozód­nia kedelt volna. A közlőit névsorból, ugv látjuk, hogy innen a keleti érezhegység vidékérői senki sem volt jelen Petrozsényban, a hunyadmegvei kis város, örömíin- ! népén. Incze Sándor magánbányászon és Deutsch kir. \ mérnökön kívül. Bányavidék lévén, kötelességünknek tartjuk la- ! punk keretéhez mérten, megemlékezni a kongresszus­ról a petrozsényi tudósítások alapján : Ünnepi ruhát öltött a. község és vidék dolgos lakossága s zsibongó emberáradatként hullámzott Hunyadi Mátyás gyűrűs hollójával ékes diadalkapuk alatt Petrozsénv utczáin és téréin. Tisztelettudással üdvözölte az összesereglett vendégeket. Nem a meg­szokott vasárnapi zsibongás képe tárult elénk, hanem méltóságos ünnepi jelleg jutott kifejezésre; a nap ; eseményeinek minden mozzanatában. A ferenczrendi nővérek monumentális taninté­zetének nagytermében d. e. 9 órakor nyitotta meg gr. Teleki Géza v. b. t. tanácsos egyesületi elnök az Országos Magyar Bányászati s Kohászati Egyesület ez évi rendes közgyűlését, Hatásos, szép megnyitójá- 1 ban jelezte az Iígylet folytonos emelkedését, a bá­nyászatnak nemzetivé formálódását, melynek jelen­sége, hogy a magyar bányász elfeledte már a »Glück auf«-ot s »Jó szerencsét« kíván. Ő is ezt kívánva nyitja meg a közgyűlést Ezután Graenzenstein Béla pénzügyminiszteri államtitkár úgyis, mint a kormány képviselője üdvö­zölte a kongresszust eképp n :- »Midőn az országé- bányászati és Kohászati egyesület jelenlévő tagjait a magam részéről is üd­vözlöm, van szerencsém ezt egyúttal ezen egyesület diszelnöke, Lukács László pénzügyminiszter részérő,1 tehetni. (Elénk éljenzés) aki nagy sajnálatára, nincs abban a helyzetben, hogy a mai közgyűlésünkön részt vegyen. Talán szükségtelen, hisz mindenki tudja, hogy a mai helyzet nem alkalmas arra, hogy idejö­hetett volna. 0 azonban velünk érez, velünk tart. Tudják ezt az urak mindnyájan, hogy szívvel lélek­kel minden izében bányász ő, annak szebb kifejezést nem adhatok én, mint ő excellenciája, az elnök ép­pen most érkezett táviratában. (Éljenzés.)« Gaióczv Árpád egyesületi titkár nyomban felol­vassa Lukács László táviratát, mely igy hangzik: — »Gróf Teleki őuagyméltóságának mint a bá­nyászati és kohászati kongresszus elnökének Petro­zsénv. A bányászati és kohászati kongresszus orszá­gos jelentőségű működése iránt érzett igaz rokon- szenvtől indíttatva legmelegebb üdvözletemet küldöm Neked és a mai kezgyülés egybegyült tagtársainak lelkemből óhajtom, hogy őszinte lelkesüléstől áthatott hazafias müködéstek a magyar bányászat és kohászat | közérdekű ügyeit sikerrel vigye előbbre s hogy a kin­esekben gazdag magyar föld szakavatott kutatóinak' * tiszteletre méltó gyülekezete hazánk boldogulásának és felvirágzásának nem egy kiapadhatlan tárnáját tárja fel.« Lukács László. Wekerle Sándor sürgönye a következő. — »Nagyméltóságú gróf Teleky Géza urnák, a bányászati egyesület elnökének Petrozsénv. E napok­ban itt kell maradnom s igy sajnálatomra nem vehe­tek részt a közgyűlésen csak távolból üdvözöllek Té­ged és bányász társainkat Wekerle Sándor.« (Éljenzés). Elmaradásukat táviratilag kimentették Déry Ká­roly, sürgönye igy szól: — »Országos bányászati és kohászati egyesület Petrozsény. Betegségem-folytán nem vehetvén részt a közgyűlésen, hazulról van szerencsém szak és tag­társaimnak. élükön érdemes vezetőnket üdvözölni. Jó szerencsét! Déry Károly. Továbbá Lilschauer, ki az alábbi sürgönyt küldte: — »Nagyságos Sobó Jenő alelnök urnák Petro­zsény. Minden tagsársnak szívből jövő üdvözletemet. Koronázza siker a közgyűlés és az egyesület- műkö­dését. Egyesületünk fenállása óta először nem vehe­tek személyesen részt a közgyűlésen, de azért szív­vel, lélekkel minden gondolattal veletek vagyok. Lit- schauer.« Majd Ghorin Ferenez főrendiházi tag, a vendég­látó Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat elnöke mon­dotta el nagyszabású, hazafias, a bányászati munkás­ság nemzeti jelenlőségét méltató remek üdvözlő be­szédét a nagyszámú hallgatóság éljenzése és osztat­lan helyeslés nyiívánulása mellett. Farbaky István főbányatanácsos megköszönte a legutóbbi közgyűlésen alefnökké történt megválasz­tását. A bányatörvényjavaslat s a selmeczbányai aka­démia újjászervezése tárgyában tájékoztatta a köz­gyűlést s felemlité, hogy Hunyadvármegye, különö­sen Daresay Kálmán főispán és Mara László a kon- gressus ügyét hatékonyan előmozdították. Barcsay Kálmán főispán a vármegye nevében megköszöni, hogy a kongresszus megtartására áz egye­sület Hunyadvármegyét jelölte ki. Titkári jelentését olvasta,fel ezután Gálóczy Hen­rik az egyesület titkára, melyben buzgó tevékenység­gel párosult szaktudással vet világot az egyesület éle­tére s tevékenységére s bejelenti, hogy a Gróf Te­leky Géza pályadijra pályamű nem érkezett;'hogy a Soltz Vimos síremlék elkészül s nemsokára letogják leplezni. A jövő évi munkaprogramra, 1904. évi költség- vetés s a jövő évi közgyűlés helyének Budapestre történt megállapítás s pár jelentéktelenebb indítvány s javaslat elintézése s félórai szünet után: Söpkész Sándor keresk. miniszteri főfelügyelő tartott igen érdekes és kiváló szaktudásra valló elő­adást. Az eleetromos üzemről a nagyvasutakon, te­kintettel a hazai szén- és vízviszonyokra czimen, melyért a közgyűlés elismerése mellett jegyzőköny­vileg szavazott köszönetét. Végül Münnich Kálmán bányatanácsos indítvá­nyára köszönetét mondott a közgyűlés gróf Teleki A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ” tárcája. litánia. Titánia tiindér-királynő Hozd el országod kincseit, Álmoknak arany fátyolát Képzelmek gyémánt gyöngyeit. Ábrándok fényes csillagát. Mutasd meg bár csak álmaimban, Hogy mondhassam: boldog vagyok. Mert csak az álom boldogít S boldog csak az, ki álmodik! Senki. Tengeri fürdő. A föld lassú lehűlésénél a forró légkörből le­csapódott a viz és körülvette az egész földgömböt. A forró tenger nem foglalt magában organikus életet, mert a víz forrpontjának a hőmérséke tönkre tesz minden organizmust ’s még a legnagyobb hidegben sem szünetel az élet, addig a forró gőz megöli még az utolsó szerencsétlen baczillust is. A hőmérséknek 50° alatti alászállásánál kifejlő­dött az organikus élet a tengerben oly nagy változatos­ságban és pompában, a mint azt képzelni sem lehet. Ott a tenger fenekén ezer és ezer méterben oly szin- pompa uralkodik, mely mellett eltűnnek a föld legszebb virányai. A belső revoluziók egyes földrészeket kiemeltek a vízből s igy lett a szárazföld. A rajta visszamaradt organikus egyedek legnagyobb részt tönkre mentek ’s csak egyes fajok, a melyek képesek voltak alkalmaz­kodni a föld sivár viszonyaihoz, azok tartották fenn magokat. így fejlődött lassan a földön is az organikus elet, küzdve sokszor nélkülözéssel, veszélylyel és a halál­lal, mert nem a föld, hanem a tenger az élet édes­anyja, a föld csak nevelő-anyánk, mely lelve van nyomorral, betegségekkel ’s melyen nincsen boldogság. A boldogság után való kívánság vele született az emberrel ’s azért is oda kívánkozik édes anyjához a tengerhez, a legkritikusabb ember is, a ki nem reagál a föld szépségeire, meghajol a tenger szépsége és nagyszerűsége előtt. A beteg kívánkozik látni és balzsamos levegőjét beszivni, melytől ha csak elmulő- lag is, de egészséges lesz. A földi gondok elmaradnak a tengeren ’s a szerelmesek boldogsága csak itten tökéletes, láttam egy nász-utas párt, a mint a fiatal asszony teljesen betemeti férjét a tenger homokjába és fejére keresztet téve kaczagva siratja ’s a boldog­ságtól ömlenek könnyei — mert a tengeren a halál is édes. A rövid magyar tengerpart szomszédságában az osztrákok tökéletes paradicsomot alkottak, ott vannak sorban Volosca, Abazzia, lka és Lovrana tengeri fürdők, melyek közt a királynő: Abazzia. Abazzianak a tengeri fürdője ugyan alig nagyobb a mi uszodánknál ’s homok partja sincsen, de enyhe balzsamos a levegője, gyönyörű építményei és parkjai, melyekben a világ legszebb flórája diszlik. ’S a milyen előkelő a berendezése és kinézése, olyan fényes a közönsége is. Salamon régi keleti pompája elenyészik ezen pompa mellett ’s a hölgyek ékszereiből lehetne egy második Márk templomot készíteni, melynek falai, boltozatai stb. mind ki vannak rakva arany mozaikkal. Itten urakodik a szépeknek szépe, a szépség királynője, ki szeptember 3-án. általános többséggel, 879 sza­vazattal 750 ellenében, lett megválasztva, két másik szépséggel szemben. Istenem még a paradicsomban is vannak fájdal­mak, mert az ember mindenhova magával viszi a bajt. Abazziának egyúttal nagyon kitűnő konyhája van, csakhogy a nagy rend megöli a szabad embert, itten csak bizonyos meghatározott időben lehet enni (stb, a mint általában minden az időhöz van kötve ’s még a vendéglőben, az ebéd után, az utolsó dánja meg nem, mosta kezecskéjét, addig hiába kiábálsz a pinezérre, hogy fizetni akarok. , J,, Siessünk is innét Hegedűs Sándor hajójára, ki’ ez egyszer maga is rajta utazott. A hajó tömve van emberekkel úgy, hogy alig lehet leülni, mennyi bol­dogság és mennyi vágy a boldogság után, csaknem mind szerelmes párok ezek, a kik nem kívánkoznak álom után, hanem nézik egymást egész éjelen át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom