Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-04 / 1. szám

tán összegyüjlött szives adományokról, felhívásomban Ígért kötelezettségemnek eleget téve, részletesen beszámolhatok.

Lapunk múlt évi 50. számában nyugtázott tételeken kívül még a következő pénz- és egyéb ajándék küldeményeket vettem ál:

Pénzadományok: Részvénytakarékpénztár 10 K, Grillusz Emilné 2 K, Bomerszbach Péter 1 K, Kornis Aladár 1 K, Pécsről, K. R. »A szegény isk. gyermekek karácsonfájára, egykori rossz tanítványuk« jelzéssel 1 K, Papp Endre 60 fillér.

Ruhanemüeket s egyéb tárgyakat adományoztak : Bay Józsefné 3 pár uj keztyüt és 18 drb. zsebkendőt, Kornis Aladár egy uj téli sapkát, Kovács János szíjgyártó mester 3 drb ócska kabátot és egy drb jó téli sapkát, Petky Gyuláné 2 darab ócska kabátot, Papp Endre 1 drb ócska kabátot, Király Miklósné 1 pár téli keztyüt, 1 drb ócska sipkát és 10 drb finom mosdó szappant, Szász József 1 pár ócska csizmái.

Osztálytanitónők által összegyüjlött adományok nyugtázása, saját, kézbesített jegyzetük alapján:

Buday Etelka I. oszt. tanítónő jegyzékéről:

Dr. Makray Mihályné 4 K 54 f, N. N. 1 K 70 f, Moldován Lászlóné 2 K, Bay Béla 1 K, Kupás Mihály 40 f, Gurnesevits Lajosné 40 f, Jancsovits József 46 f, Rácz Józsefné 30 f, Dobró Józ-ef 20 f. Borkúti Mária 20 f, N. N. 20 f, Gyöngyösy Gyula 1 doboz ezukornemü, Harácsek Vilmos 1 doboz ezukornemü,

Részben czukornemüeket és mézeskalács féléket adományoztak :

Rácz Mária, Wallerstein Róza, Csókás Julianna, Abrugyán . Ida, Mészáros Ida, Klimkó Margit, Giller Elma, Steinfeld Erzsébet, Hirsch Gizella, Weisz Malvin, Tóth Jolán, Boda Margit, Kiss Juliánná. Gramucz Ilona, Jég Róza, Téglás Róza, Rosenberg Róza, Suba Róza, Bugye Flóra, Rettegi Erzsébet, Krizsanovszky Regina. Wienerberger Hermin, Farkas Mária, Szabó Mária, Weisz Irén I. oszt. növendékek.

Ruhanemüeket s egyebeket ajándékoztak: Moldován Lászlóné 2 rend uj ruhát s egyéb ruha féléket és diót. Steinfeld Móriczné 2 derék, 1 kötő s 1 pár harisnyát. Gálffy Aranka 1 téli kabátot Szűcs Károlyné diót. Az igazgató 50 drb irótollat.

Czárich Ida II. oszt. tanitónő jegyzékéről: (Növendékek ajándéka.)

Dregyán Ilona 40 f, Jég Ilona 10 f, Katona Ida 40 f, Kertész Ilona 1 K, Klein Zseni 40 f, Rozsos Irén 60 f, Salamon Mariska 10 f, Stromayer Ilona 20 f, Weisz Margit 20 f, Zupka Izabella 30 f.

Czukorféleséget hoztak: Benét E, Klein Zseni, Lővy Róza, Miskolczy Klára, Virágh Irén és Izsák Róza 16 drb irkát. N. N. 8 drb ruhaneműt és aszalványt. N. N. 2 koronát. Virágh Lajosné ruhaneműket és egy blúzra való kelmét. Jancsovits József egy téli fejkötőt és egy karmantyút (muff.) Az igazgatótól 25 drb irkát A begyült 5 K, 70 fillérből vásároltatott: 1 ruhára való barchet, 6 drb fejre való kendő, 12 drb zseb- kedő, 50 drb irka, 2 koszorú füge és 60 fillér ára Szt. János kenyér.

Koretkó Ludmilla III. oszt. tanitónő jegyzékéről . Weisz Lajosnétól 1 korona, 1 drb táska, 2 koszorú füge és aszalvány. Kettney Mihályné 1 K, Géressy Jánosné 1 K, Kupás Mihályné 40 f, Jancsovits Józsefné 60 f, Giller Edéné 40 f, Kazamér Jánosné 1 K, Almer Károlyné 1 koszorú füge és Szt. János kenyér, Fábián Lajosné egy drb téli felső. Kondor Sándorné egy pár ócska czipő, 2 drb ruha alj, egy pár harisnya, egy drb blúz és tésztanemüek. Muzsnay Ferenczné egy rend ócska ruha, 1 sipka, egy pár czipő és egy drb kötő. Hanzulovits Kristóf 2 drb fejre való kendő. Hoffmann Árpád 11 pár harisnya, 5 drb ruhára való kelme és egy darab játék-szer. Pelion Béláné (Hoffmann Árpád kézbesítése folytán) 3 korona ára ruha-szövetet. Lucskai Julia egy rend ócska ruha és kötő. Muzsik Jakabné egy rend ócska ruha, gallér és 2 drb uj kendő. Bota Aurélia egy rend ócska ruha és egy drb fejkendő. Az igazgatótól egy tuczat Hardmurlh-féle irón. Szal- májer Albertnétől 20 f.

Lázár Paulina IV. oszt. tanitónő jegyzékéről: Hirsch Józsefné l K, Klein Herrn anné 40 f, Hanzulovits Kristófnélól uj és ócska ruhanemüek. Molnár Andrásnétól 4 drb uj fejkendő. Károly Imrénétől ócska ruhanemüek. Gfrerer Jakabnétól ócska ruhanemüek. Virág Lajosnétól ócska ruhanemüek, egy uj blúzra való kelme és czukorféleségek. Szabó Istvánnétól ócska ruhanemüek. Almer Lajosnétól ócska ruhanemüek. Szász Józsefnétől 3 drb ócska ruha, 12 drb kis téli fejkendő, melyet — egy mulató társaság — összegyűjtött filléreiből vásároltak újévi ajándékul 12 szegény leányka részére. Az igazgatótól egy tuczat finom rajzón.

Az igazgató gyűjtő ivén jegyzett 30 korona és 6 fillérből szétoszlatott a leányosztályok tanitónői között 12 korona, a fiosztályok tanítói között 12 korona 6 f s a kereszthegyi 2 osztályban 3—3 korona.

Az isk. igazgató adománya a veresvizi iskola részére 100, s a kereszthegyi iskolák részére egyenkint 50—50 drb irka.

A város által kiutalt, néhai Smoczer Ignácz-féle alapítvány 13 korona 50 fillért tevő kamata, — miután ez összeg, alapitó rendelkezése szerint — az elmúlt tanévben fellépett járványos megbelegülések folytán beszüntetett iskolázás miatt kiosztható nem volt; ez alkalommal osztatott szét, alapitó intentiója szerint oly felsőbb osztályú szegény sorsú növendékeknek, kik — egyéb tantárgyakon kívül — a vallástanból jeles előmenetelt tanúsítottak.

Fiú- és leányosztályok IV. évfolyamában egyenként 6 korona 75 fillér értékben. Továbbá a tantestület

(2) 1903. január 4.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

által — és a nagy közönség hozzájárulásával létesített »Nyirő Sándor alap« 9 korona 27 fillért tevő kamata a f. évben a fiúosztályokat, illetve ez összeg a fentebb jelzett 12 korona összeghez csatoltatván; kiosztatott a fiú osztályok vezetői között — méltányos szétosztás czéljából, — melyhez csatoltatott még az iskolai perselyekből begyült 2 korona és 6 fillérnyi összeg is.

Meg kell említenem még a Marosffy Dezső városi számvevő által szervezett »Lendvay-Asztal-Társaság« szives figyelmét, mely által — központi iskolánk 8 szegény növendéke részesittetett a jótékonyságot gyakorló vidám kör áldozatkészsége folytán — e szigorú tél beáltával, egy-egy pár jó, erősen készült csizma ajándékban, mely lábbeliket Suba József helybeli iparos, tekintettel a jótékonyczélu adakozásra, a legjutá- nyosabb árban készítette el. Az átadás, e vidám asztaltársaság helyiségében formális ünnepséggel folyt le, melyre a központi iskola férfi tanítói is — és az érdekelt növendékek meghivattak.

Az ajándékok, Bányai József városi gazdatiszt, — mint az »Asztaltársaság« pénztárosa — jelenben elnök helyettes által, lendületes szavak kíséretében osztattak ki

E jótékony társaság ismertetésére alkalmilag visz- szatérünk, most csak azt kívánjuk ez úttal, hogy Isten tartsa és virágoztassa, hogy jövőre még több jót, meg több áldozatot hozhasson begvült filléreivel.

Végül megemlítem még a magas kincstár szives áldozatkészségét, melylyel a mint Szabó József veresvizi tanító jelentése nyomán tudomást szereztem. Körülbelül 60 koronát tévő összeggel felérő ajándékot osztott szét ezen bánya telep, szegénységben sínylődő szülők iskolás gyermekei között.

És most m t. közönség, szives ajándékozók!

Fogadják segélyezett szegénysorsu növendékeink nevében is. leghálásabb köszönetünket, hogy szerény felhívásunkban foglalt kérelmünknek eleget tenni kegyeskedtek. Sok volt — a mint látható — az ajándék, de ennél jóval több a 758 beirott növendék között a sagélvre szorult.

Lelkünk fájdalmát el nem titkolhatjuk, midőn kényszerhelyzetünk oda utalt, hogy nem tudnak minden szegény sorsban élő növendékeinken segíteni. J d eső örömmel fogadtam a »Részvénytakarékpénztár« szives küldeményét — és hasonlót vártam a városi takarékpénztártól is — de valószínűleg nem jutott el kérő felhívásunk az intézők füléhez ez egyszer! Talán majd jövőre!! Még egyszer ismételjük hálás köszönetünket. Isten fizesse viszszu ezerszeresen !

Nagybánya, 1902. dec/.ember 25 én.

A testület nevében :

Doroghy Ignácz,

a községi tanintézetek igazgatója.

Levél a szerkesztőhöz.

Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! kedves polgártársam1

Te hozzád a ki a jóért, szépért és a közért lelkesülsz; 12 év óta becses lapod hasábjain a fentiekért küzdesz, kis városunkat a hol kell pártfogásodba veszed, mondom te hozzád fordulok kedves Szerkesztő Ur! Légy szives a »fórumon* emeld fel szavad, igen sok polgár társad s a nagy közönség érdekében; addig is légy oly jó »szoríts« az alábbi pár sor Írásomnak egy kis helyet becses lapodban:

Nem egyébről lévén szó, mint e kis városunk kedvelt »nyári« séta helyéről: a czinteremről most télen, no de hiába árva ő szegény nincs gondozója; ha az ember fia a Magyar-utczai »aszfalt«-ról a Var- utczaira akar gyorsan át jutni, — avagy viszont, — a czinterem a közvetítő, hogy ezt bárki megtehesse, valóságos elszántság kell hozzá, no meg sárczipő, lélekvesztő »ski« stb. mert más képen át nem lehet »vergődni.«E helyen naponta pár száz ember fordul meg (esetleg, fel is!!) itt a középiskola, annak t. tanári kara, ifjúsága; itt a templom oda is sokan járnak (de még többen is elmennének, ha az ut járható lenne) ezeken kívül járásbíróság, adóhivatal, posta és távirda hivatal, takarék pénztar, kasinó, — mind Igen keresett közintézetek

Egy szó mint száz, kérjük az illetékes köröket vegyék fontolóra e sok »százak« méltó kívánságát s ha lehet lapos kő járót létesítsenek a tavasz beálltával, hogy ez oly sok éven át megismétlődő kellemetlenségnek vége vetessék.

Úgyszintén az utczai járók hótól való megtisztit- tatását és a »Főtéri kút« »ázsiai állapot«-ban levő voltát az illetékesek szives figyelmébe ajánlom ; — mert e régen dicsért városkába, ha egy idegen eljön, bizony csalódik! s nem kedves emléket viszen magával, sőt mi több »rontja a banda becsületét,« mert ily el- hagyatoltság mint nálunk van, nem mindenütt látható és élvezhető! Kérünk több 'odaadást és érdeklődést, hiszen a közérdekről lévén szó, féltsük egy kissé jó hírnevünket.

Végezetül nagyon üdvös intézkedés volna az, — ha azon »ős régi kiváltság« megszűnnék, hogy a gyalogjárón a »hátikosaras rómaiak« és más exis- tentiák kaszinózzanak, a közlekedést ne akadályozzák meg, úgy annyira, hogy kénytelenek vagyunk, sárba, esőbe, hóba, a kocsiutra kitérni, mert a gyalogjárón végzik kérem az ország dolgát: kiegyezést! indemnity-t! Egy kis erély és akarat mindezeken segiihetne e város nagy közönsége azt hiszem megérdemli, sőt elvárhatja, hogy a fenti bajok végre elintézést nyerjenek.

Hasonló lyókat ! b. u. é. k.!-Egy polgártára a többiért.«

Védekezés a ragadós száj- és köröm fájás ellen.

(M. kir. földmivelésügyi Miniszter 89100/III—2. sz. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak Budapest székes főváros kivétőiével.)

A ragadós száj és körömfájás ellen való védekezés körül leendő intézkedések ügyében a folyó évi augusztus hó 23-án kiadott 69739. sz. rendeletemet egyidejűleg hatályon kiviül helyezve a következőket rendelem.

1. Mihelyt valamely községben, (rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városban) a ragadó» száj- és körömfájás fellépte, ha csak egy helyen is megái la pit lat ik, a községi zárlat a község összes hasított körmü állataira az 1888. évi 40000 számú végrehajtási rendelet 219. §-ban megjelölt intézkedésekkel haladéktalanul alkalmazandó, tekintet nélkül a fertőzött udvarok vagy a beteg állatok számárá. Az istálló-zár terjedelmére nézve a folyó évi szeptember hó 12-én kiadott 79200, számú rendeletem mérvadó. Azon esetben, ha a betegség egy udvarban már több állaton fellépett, úgyszintén, ha a betegség a községnek külömböző fekvésű, több udvarán, (majorjában, tanyáján, szállásán, pusztáján) már fellépett, a betegség befolyásának gyorsítása és enyhitése érdekében a járási (városi) m. kir. állatorvos sürgősen tegyen hatóságának indokolt javaslatot az iránt, hogy az átoltás (mesterséges fertőzés) az 1888. évi 40000. sz. végrehajtási rendelet 223. §-hoz képest a másodfokú hatóság által mielőbb elrendeltessék, ha a kórlefolyás különben nem súlyos jellegű. Hizlaldákban és tehenészetekben ezen átoltás elmaradhat, ha a hizlalda, illetve tehenészet a fertőzött helytől úgy el van különítve, hogy a beferlő- zés veszélye ki van zárva. Hizlaldákban és tehenészetekben az oltás elrendelésének javaslatba hozatala előtt a tulajdonos okvetlenül meghallgatandó.

2. Ezen betegség megállapításához a fertőzött község egész területéből és a fertőzött helyhez (udvarhoz, tanyához, majorhoz, szálláshoz, pusztához) öt kilométernél közelebb fekvő községekből vagy rend. tan. városból az 1888. évi VII. t.-cz. 36. §-a alapján haladéktalanul vészkerületté átalakítandó és a betegség terjedése esetén az újabb fertőzött helytől öt kilométernél közelebb fekvő községek vagy rend. tan. város a vészkerületbe pótlólag bevonandók. Erre nézve a fertőzött község első fokú hatósága azonnal jelentést tesz a másod fokú hatósághoz, a mely a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után fentemlitett egész terület azonnal vészkerületnek nyilvánittatik. Azon esetben pedig, ha a kikerekités a szomszédos törvényhatóságba is átterjed, ezen törvénhatóság első tisztviselőjét a vészkerülelnek saját területére nézve azonnal leendő kiterjesztése iránt egyúttal megkeresi.

3. Vészkerületből hasított körmü állat még levágás czéljából is csak a hatósági engedélylyel bocsátható ki. A vészkerület megalakítása után a hasított körmü állatokról szóló marha-levelek a vészkerület egész területén haladéktalanul bevonandók:

a) Fertőzött udvarból, (major, tanya, szállás, puszta stb.) egészséges hasit ott körmü állat az I. fokú hatóság külön engedélyével és állatorvosi vizsgálat után, de csak ugyanazon fertőzött község határán belül fekvő helyre (vágóhidra) és csak azonnali levágás czéljából az 1888. évi 40000. sz. végrehajtási rendelet 215. §-ban jelzett óvintézkedésekkel kivihető.

b) Fertőzött község vészmentes udvarából hasított körmü állat az I. fokú hatóság külön engedélyével és a m. kir. állatorvos áital közvetlenül az elszállítás előtt a helyszínen foganatosítandó vizsgálat után és az általa megállapítandó kölünleges óvintézkedésekkel, azonnali levágás czéljából az ugyanazon I fokú hatóság területén fekvő közvetlenül szomszédos községbe lábon elhajtható, más községbe pedig csak lófngatu kocsin, vagy vasúton szállítható; ilyen esetben a rendeltetési község elöljárósága az azonnali levágás ellenőrzése végett haladéktalanul értesítendő. Az I. fokú hatóság fertőzött község vészmentes udvarából hasított körmü altatnak azonnali levágás czéljából elszállításán ilyen engedélyt a vele közvetlenül szomszédos I. fokú hatóság területére, az ugyanazon törvényhatóság területén belül adhat a rendeltetési hely I. fokú hatósága előzetes hozzájárulásával, de aként, hogy a lábonhajtás a szomszéd község területén túl feltétlenül ki ne legyen zárva, illetőleg, hogy ily esetben a szállítás vasúton vagy lófogatu kocsin történjék.

Az ilyen engedélylyel szállított állat elindításáról a rendeltetési hely hatósága az azonnal levágás ellenőrzése végett haladéktalanul értesítendő. Ugyanilyen engedélyt adhat a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után a II. fokú hatóság ugyanazon hatóság területén belül, de a szomszéd járásnál mesz- szebb fekvő helyre vagy pedig a közvetlenül szomszédos törvényhatóság területére természetesen ezen törvényható-ág első tisztviselőjének előzetes hozzájárulásával, azonban ilyen engedélyben, ha a vasúti szállítás egyáltalában lehetséges, ezen szállítási módozat alkalmazandó.

4. Vészkerület vészmentes községből hasított körmü egészségos állat az 1. fokú hatóság által a hozzá beosztott m. kir. állatorvos meghallgatása után adható engedélylyel, ugyanazon I. fokú hatóság, vagy a közvetlenül szomszédos 1. fokú hatóság területére, ugyan azon törvényhatóságon belül azonnali levágás czéljábó lábon hajtható, ugyanazon törvényhatóság területé- beiül, de a szomszéd járásnál távolabb fekvő helyre II. fokú hatóság által a törvényhatósági m. kir. állat orvos meghallgatása után adható engedélylyel szint é

1. szám.--------------------\--------■-----------------------------------------------